Villanyóra megszakítója melletti nullás doboz!

[krisz1986]

Kérdésem. Régi lakásoknál párszor tapasztaltam,hogy a fogyasztásmérõ fi-relé melet nulás doboz található. Az elmü is csoválta a fejét! Mégis fenhagyták. Kérdésem ilyenkor mi merre hány méter.

[Novill]

Krisztián: Nem tudom mire gondolsz. Régen volt egy doboz amin keresztül volt vezetve a bejövõ védõvezetõ és itt hurkolták a nulla vezetõt, ezt hívták NEFH doboznak.

[krisz1986]

Igen a NEFH dobozra gondoltam. És szöget ütött a fejemben ezt a korszerûsítésnél miért nem cseréltették le? Mert akkor az egész hálózatot szerelhették volna újra?  Vagy az Elmü se foglalkozik vele mert nekik is sokba kerül? Pedig valahányszor kinn voltak állandóan  egy órát telefonálgattak mi legyen a NEFH dobozal?

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Ma már ezt a hálás feladatot PEN - PE; N bontó látja el, s az innét tovahaladó PE vez megy bele mondjuk a "B"-s túlfeszvédelmi eszközt magába foglaló tokozottban található EPH-ba, legalábbis, sci-fi szinten... Kíváncsi leszek, mikor teszik kötelezõvé minden épület esetén ezt a fajta kialakítást, mely -szerintem- a lehetõ legbiztonságosabb.

[JUVILL]

Krisztián!

Ezt a "nulla dobozt" lehetõség szerint felejtsd el.
A "zsucskolt" kötésével együtt.
Ugyan így a NEFH-t, mint nulla vezetõvel egyesített földelõhálózatot, mint érintésvédelmet. Már az MSZ 172/1-86 számú Érintésvédelmi Szabályzat sem ismeri ezt a kifejezést. A NEFH akkor is, most is nullázás érintésvédelmi mód volt, ma TN rendszer. Ebben a dobozban volt összekötve a hálózati nulla vezetõ, a betáplálás földelése, és innen ágazott le (ha egyáltalán ki volt építve), az EPH vezetõ.

[Fecó]

"fogyasztásmérõ fi-relé melet"

Nem teljesen világos, a fogyasztásmérõnek van FI reléje? Az áramszolgáltató általában (még a HENSEL szekrények elõtti idõben) egy alátéttáblán elõre megszerelt fogyasztásmérõ és kismegszakító kombinációval kapcsolta be a fogyasztókat. A mérõhelyig, a bejövõ vezetékek (régen 10-es MLC, ma már 16-os), kötés nélkül, a fázisvezetõ közvetlen a kismegszakítóba, a nulla-vezetõ (PEN) közvetlen a mérõfejbe lett kötve. (tudom, ma már létezik fordított bekötési sorrend is) Az innen elmenõ vezetékek, már nem az ELMÜ tulajdonát képezik. Ha a szolgáltató találkozik a régi NEFH létesítéssel, akkor mit tehetne? Ha elvágja az összekötést, és megszünteti a dobozt, akkor tulajdonképpen bonthatja a földelés és nullavezetõ  közötti kapcsolatot, és máris TN rendszerbõl TT rendszert csinál, ami egy rossz földelés esetén halálos is lehet. Azt meg már végképpen nem fogja megcsinálni, hogy ingyenesen, egy új elosztó képében, egy szakszerû PEN szétválasztást megcsináljon. JUVILL kolléga jól írja, ezeket a megoldásokat, az össze-vissza tekert kötéseket, 6-8-as csavar alá hajtott szemeket, levágott fejû EKA saruba gyilkolt vezetékeket már el kellene felejteni. Legjobb esetben felhívhatja a tulajdonos figyelmét, hogy korszerûsítse a berendezését. És ismerve a mostani viszonyokat, ami nem ég, nem füstöl, és még egyenlõre nem ráz, az jól mûködik, tehát a megrendelõ egyik fülén be, a másikon ki. Így-hát marad a belefáradt dolog, megcsinálja a saját munkáját, aztán továbbmegy a szolgáltatós kolléga...

[krisz1986]

Kedves mindenki! Az egy szomorú dolog számomra mikor az Elmü kinn volt órát cserélni õk még nem is mondták, hogy ezt korszerûsíteni kéne. Én akkor még tejfölös ifjonc voltam. Mikor megvettük ezt a vályog lakást. És fura volt. Az áramszolgáltatós kollégák bentrõl kértek tanácsot. Ez is feltûnt. Most,hogy olvasom a hozzá szolásókat  messzirõl elkerülöm ezt a technikát. És ha ilyet láttok azért megemlítem a tulajoknak jó lenne korszerûsíteni. Ettõl a lakástól hála az égnek megszabadultunk. EPH-t nem találtam mikor újítottuk fel.  Sõt földelést se.

[Novill]

Az elõttem hozzászólóknak  sok mindenben igaza van és elfogadható az NEH-val kapcsolatosan. De ennek a története régebbi idõkre nyúlik vissza. A lakások érintésvédelmi kialakítása régen nem volt annyira egyértelmû, mint ma. Az áram szolgáltatok a védõföldeléses vezetékes érintésvédelmet követelték meg elsõsorban. Az akkori MSZ172 szabványban  is benne volt a nullázás belsõ és külsõ feltételei. De az  is benne volt, hogy a nullázáshoz áramszolgáltatói elõzetes engedély kellett. Mert nem minden méretlen hálózat volt nullázott. Akkor még transzformátor csillagpontját, hálózat végpontját és a fogyasztónál létesítettek földelést. Itt megjegyzem az akkor alkalmazott földelések felülete jellemzõen nagyobbak voltak, mint a maiak. Errõl az idõsebb kollégák biztos tudnának mesélni. A vizsgálati módszerek fejlõdésével rájöttek, arra hogy a védõföldeléssel nem tudnak olyan jó értékeket elérni nagyobb áramerõsségnél ami megfelelõ. (sok esetben ma sem könnyû köves helyen) Ezért elõtérbe kerül tömegesen a nullázás való áttérés. A külsõ hálózatokon sûrûbben földelték le a nulla vezetõt, nem csak a végpontokon. A szabvány 350m-ként írta elõ, de megjelentek vasbeton oszlopok és jellemzõ volt sok esetben,hogy minden oszlopnál le földelték a nulla vezetõt. Továbbá a nulla vezetõ keresztmetszetét megerõsítettek. Na ekkor volt elõírva az NEFH, aminek a lényege a mért nulla fõvezetéket a fogyasztói elosztó tábla elõtt egy dobozon keresztül kellett vezetni. Ahol a nullázás elrendelésekor össze kellett kötni a bejövõ földelõ vezetõvel. De azt se feledjük el akkoriban az olvadóbetétek voltak jellemzõek a lakások elosztó tábláiban. Nem voltak áramvédõ kapcsolók sem, viszont én még találkoztam feszültség védõkapcsolóval. Juvill kollégának igaza van abban, hogy az NEFH  nem szabványos és nem szerepel a szabványokban. De ez végül is akkor is egy nullázást valósított meg így vagy úgy, bele értve hibákat is. A Fecó kollégának igaza van, hogy ennek megbontása életveszélyt hordoz önmagában. Vegyük tudomásul, hogy vannak akár 60-80 éves házak, melyek villamos hálózata ma is üzemel. Az is igaz ha felülvizsgálói szemmel nézzük nem megfelelõek, felújításra szorulnak. Az EPH kialakítás sem mai keletû régen is létezett. Régen és most is villanyszereléssel foglalkozók között voltak akik szakszerûen, de olyanok is voltak  akik nem dolgoztak szakszerûen. A változás állandó vannak kifejezések amit használunk, majd eltûnnek. Lásd ilyen az érintésvédelem (közvetlen,közvetett), amit még sokáig használni fogunk az alap és hibavédelem helyett. Visszatérve a témához a gyúmaúr is megemlíti az NEFH-t követõ nullázási mód egy be vett kivitelezési megoldását a lakásoknál. De ez is már a múlté. Igen ebben az a meglepõ, hogy ezeket a fiatalabb kollégák nem ismerik. Voltak érdekes esetek is, területenként változó követelményekkel. A mérõhely nem lehetett fogyasztói elosztó táblával közös helyen, el kellett választani. A transzformátorhoz közeli fogyasztókhoz jóval nagyobb keresztmetszetû vezetéket kellet vezetni  a mérõhöz. De biztos más kollégák is tudnának ilyen és ehhez hasonló eseteket mesélni. Ezt hívják a szakma történelmének.

[Sztrogoff]

"Már az MSZ 172/1-86 számú Érintésvédelmi Szabályzat sem ismeri ezt a kifejezést."
1.2.4.1. pont 4. Megjegyzés