A felülvizsgálatok során a minősítések kérdései

[Novill]

A felülvizsgálatok során a minősítések kérdései. Egyszerű volt a helyzet akkor, amikor a jogszabály értelmében a létesítés idejében érvényes jogszabályok szerint lehetett minősíteni. Mi van akkor, ha a felülvizsgálat idejében érvényes jogszabályok és műszaki  előírások szerint kell minősíteni. Új létesítésnél ez egy értelmű. Mi van egy régi létesítésű épületnél, amikor látszik semmi sem felel meg a mostani előírásnak. A régi előírásnak viszont megfelel. A létesítmény tulajdonosa viszont a felújításáról hallani sem akar az esetek többségében. Itt a 10/2016.(IV.5.) NGM rendelet 19§ (11) bekezdésére gondoltam. Ez ugyan ma már régi téma, de még fenn áll függetlenül a 40/2017.(XII.4.) NGM  rendelettől.
Kíváncsi lennék a gyakorlatban a 10/2016.(IV.5.) NGM rendelet óta készült minősítő iratokban, hogy valósultak, valósulnak meg a minősítések. Várom az érdemi hozzászólásokat a témához.

[tothgyula]

Üdvözletem!
Első kérdés az, hogy "JELENTŐSNEK TEKINTHETŐ vagy JELENTŐSNEK NEM TEKINTHETŐ" a berendezés.A többi eldöntése a felülvizsgáló feladata és felelőssége!
TóthGyula.

[Novill]

Idézve a rendelet  19§ 11 bekezdését:
"(11) Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni."

Én itt nem látom a jelentősnek tekinthető kifejezést!

[JUVILL]

Idézve a rendelet  19§ 11 bekezdését:
"(11) Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni."

Én itt nem látom a jelentősnek tekinthető kifejezést!

Akkor a 19§ 11. bekezdése szerint rengeteg lesz a nem megfelelőre minősített villamos berendezés, mivel a létesítés ideje alatt nem
az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint lettek szerelve.
Hát igen. kb. 1972-ben ki gondolta volna, hogy majd ilyen marhaságok lesznek írva egy VBSZ-ben.
Végig gondolta ezt valaki, hogy akkor hogyan is néz ki egy ilyen berendezés minősítése?
Én még emlékszem olyan érintésvédelmi előírásokra, hogy nem kell a berendezést érintésvédelemmel ellátni, mert érintési távolságon kívül lett létesítve.
Az egyértelmű, hogy a biztonságra kell törekedni. Az is, hogy a berendezés a létesítés idején érvényben lévő előírásoknak megfelelően lett létesítve.
Az is, hogy a felülvizsgálatot a jelenleg érvényben lévő előírásoknak megfelelően kell elvégezni.
De akkor mi a helyzet a korábbi létesítéssel? Eddig megfelelő volt, mert megfelelt a létesítés idejének.
Most nem megfelelő, mert új előírás van.
Visszasírjuk még a régi Magyar Szabványokat, az áttekinthető, egymásra épülő létesítési előírásokat.
Felülvizsgáló legyen a talpán, aki az "előírások szerint fogalmazva" szakmai szempontból megfelelő minősítést ad a régi berendezésekre.
Egy - két kérdés a végére. A javítási költséget ki biztosítja?
Ki győzi meg a tulajdonost, aki annyit ért esetleg a villamossághoz, mint tyúk az ÁBC-hez?

[Sztrogoff]

No de az MSZ 172 idejében, 1990. július 01-től is ez volt a rutin:
Az érintésvédelmi minősítő iratban az érintésvédelmet mindig az irat kiállítása idején érvényes
szabványok szerint kell minősíteni. Korábbi szabványok szerint létesített - a vizsgálatkor érvényes szabványoknak meg nem felelő - berendezések esetén csupán a megjegyzésben szabad rögzíteni, hogy: ”a létesítéskor érvényes szabványoknak megfelelt, átalakítása nem kötelező".

Szerintem a rendelet alkotói pont csak a régi jó világot akarták visszahozni.

[JUVILL]

Szerintem ezzel nem mondtál ellet annak, amit leírtam.
De akkor nézzünk egy másik előírást.
54/2014 (XII5.) BM rendelettel kiadott OTSZ 277.§ 4. pont:
" A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik."
Úgy érzem vannak ellentmondások a rendeleteket olvasva.
Mást ír szerintem az érvényben lévő OTSZ, és mást a megjelent VBSZ.

[Novill]

Egyet értve az előttem lévő írással. Egy rendelet akkor jó, ha egyértelmű. A hozzá magyarázás félre viszi a dolgokat. Ha a jelenlegi előírásoknak nem felel meg, akkor a törvény értemében csak nem szabványos minősítést adhatnánk ki.  Még akkor is ha megjegyzésben a tényeket rögzítjük.  Ha viszont nem szabványosnak minősítenénk, akkor nem lenne munkánk. Ezért a gyakorlatban másként működik az élet, a felülvizsgálok fel vállalják a felelősséget. Ami jogi értelemben szerintem nem jó. Ha például egy nagy iroda, vagy műhely komplexumban a 20 A -nál  kisebb csatlakozók védelmébe nincs beépítve ÁVK 30mA-es. Az nem szabványos minősítéssel illik minősíteni. Mi van akkor , ha bekövetkezik a súlyos probléma  egy védővezető szakadása miatt és a kirendelt szakértő szó szerint értelmezi a rendelet hivatkozást. Ami szerint a baleset el kerülhető lett volna ÁVK alkalmazásával. De nem volt beépítve ávk a létesítéskor, a felülvizsgáló viszont a napjainkban szabványosnak minősítette. A szakértő a jogszabályra hivatkozva nem fogadta el a a felülvizsgáló minősítését. Hogyan tudjuk ilyenkor megvédeni magunkat.

[JUVILL]

Több hozzászólás érkezett a témában, és tapasztalható, hogy sajnos - szerintem - egy átgondolatlan rendelet jelent meg.
Számomra még mindig vitathatók a Magyar Szabványok és az UNIO-s szabványok írásai a létesítés és ellenőrzés területén.
Most egy új rendelet jobban összekuszálja az előírásokat.
Vonatkozik ez az MSZ HD 60364 szabványsorozatra, az OTSZ gyakori változásaira. De ide sorolnám a norma szerinti villámvédelem
kialakítására kihozott, MSZ EN 62305 szabvány kockázatelemzését, az MSZ 274 szabvány épületek villámvédelmi csoportosításával szemben.
Most már érvényben a VBSZ is.
A védekezést illetve nem sok esélyt látok.
A legszigorúbb előírást lehet alkalmazni, de kérdés, ha egyszer már jártunk a helyszínen, végeztünk felülvizsgálatot, adtunk megfelelő minősítést, most ismét végzünk ugyan ott felülvizsgálatot - tételezzük fel, hogy a berendezés állapota nem romlott - de mégis nem megfelelő minősítést kell kiadni.
Milyen véleményt mondanak a felülvizsgálóról?
Mikor hínak oda újból?
Beírhatjuk, hogy a létesítés idején megfelelő volt, de most nem megfelelő a minősítés, és közben nem változott semmi, csak egy rendelet lépett életbe.

[szabadilaci]

Tisztelt Kollégák!
Amint azt olvasgatom többen is igen jól látták, hogy egyre jobban összekuszálják a felülvizsgálók életét. Jómagam amikor megjelent a közlönyben és elolvastam a jogszabályt azonnal írtam a NGM illetékeseinek (ha valaki utánanéz esetleg szinte minden illetékes közgazdász végzettségű) mert jó pár dolgot nem értettem és kértem magyarázatot. Hát kaptam is hideget gazdagon amiből sajna észrevettem, hogy nem túlzottan érdekli őket semmiféle szakmai érv. Megszületett a jogszabály és kész. De azt még mindig tudni kell, hogy már ott ellentmondásba kerültek amikor az egyikjogszabály azt mondja ki hogy a szabvány nem kötelező érvényű mert nem jogszabály, azaz önkéntes csakis javasolt a betartása. Másik oldalon jogszabály akarja előírni a szabvány szerinti szerelést, kivitelezést, ellenőrzést és felülvizsgálatot. Az egyik jogszabály még a telepítéskori szabványok szerinti ellenőrzést engedi, a másik már az ellenőrzéskorit. Ezek alapján dolgozzon ki hogy gondolja. 2017 decemberben még felülvizsgálhatott valaki régi szabvány szerint 2018 januárban már csak az új szabványok szerint. De abban megegyezhetünk, hogy a felülvizsgáló munkája joghatással járó felelősség, de a felülvizsgáló nem hatóság személy tehát nincs hatósági jogköre. Akkor most hogy is van ez? Megállapítod, hogy az érintésvédelem nem felel meg, mert hiányzik az ÁVK, de nincs jogkör az üzemeltetés megszüntetésére. Tehetsz javaslatot a javításra, adsz egy nem megfelelő minősítéső minősítő iratot. És mi következik ebből. Az üzemeltető elteszi az iratot majd rá van bízva mikor fogja kijavítani vagy sem. De tovább üzemeltet. Amig nem kap hatósági ellenőrzést addig nincs semmi, ha baleset történik az az ő felelőssége. De ugyebár ha kijavítja az esetleges hibákat akkor ismét csináltathat új felülvizsgálatot ami új költség. Ez pedig nem fogja a gazdaságot erősen előre vinni, tehát ha nem akar sok felülvizsgálatot akkor a felülvizsgálat alatt kellene a hibákat kijavíttatni és akkor 3-6 évre nyugta lesz. 
Egyszóval tény, hogy valóban átgondolatlan jogszabály született. Arról már nem is beszélek, hogy a felülvizsgálókat 5 évente majd súlyos összegekért újravizsgáztatják, azaz fizethetnek a munkájukért.

[Sztrogoff]

...De azt még mindig tudni kell, hogy már ott ellentmondásba kerültek amikor az egyik jogszabály azt mondja ki hogy a szabvány nem kötelező érvényű mert nem jogszabály, azaz önkéntes csakis javasolt a betartása. Másik oldalon jogszabály akarja előírni a szabvány szerinti szerelést, kivitelezést, ellenőrzést és felülvizsgálatot...

Szerintem ebben az egyben nincs ellentmondás. Jogszabály kötelezően alkalmazhatóvá teheti a szabványt.