Kapcsolók

Indította Villanyreszelő, 2012. december 21., 15:41:24 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Villanyreszelő

Mennyire számít az,ha egy kapcsoló álló,vagy mozgó érintkezőjére kötöm a fázis vezetőt?
Kapcsolási rajzok szerint az álló érintkezőre kell,de vajon mi az oka?

Szelei

Teljesítmény kapcsolók esetén az ív oltás végett kell állóra kötni. De nem írtad milyen kapcsoló okozza számodra a problémát.

Villanyreszelő

Sínre szerelhető 2 sarkú leválasztó kapcsolóról van szó 16 A megszakító képességgel.
Multkori szerelésemnél találkoztam egy ilyen kapcsolóval,ami éppen a mozgó érintkezőjére volt kötve,és a rajza szerint az álló részén van az L.
De még egy egyszerű  egysarkú kapcsolónál is láttam ilyen bekötési rajzot.

Üzenet összefûzve: 2012. december 21., 16:39:22 DÉLUTÁN


Szelei

A képen gondolom az általad szerelt elosztón azt veszem észre te módszeresen fordítva kötsz mint azt a gyártó jelzi!
A biztosítékokon az 1-es szám a betáp helye. Itt viszont alsó fésűs sínnel készíted a tápot. A gyártó felső betápot ajánlott.

Én a helyedben inkább kétsarkú 10 A-es kismegszakítót használtam volna és nem kétsarkú leválasztó kapcsolót, kérdés a tervező ezt így tervezte vagy saját ötleted.

Gyurmaúr(fi-relé)

Ajjjaj, ez egy kissé k.oszos...  :( Ezt magadnak csináltad, vagy ügyfélnek?? Jobb lett volna, ha egyfajta típusból készítetted volna el az egészet, mert akkor pl egy fésűssínnel végigvihetted volna a betápot a Fi-relé elmenő oldalától! Szelei kolléga, a leválasztó kapcsoló és a kismegszakító nem egy és ugyanaz, az egyik alma, a másik körte, nem ugyanaz a funkciójuk, főként amennyiben a leválasztó kapcsolót napi szinten használja a kedves felhasználó.

Villanyreszelő

Én az EPH rendszert alakítottam ki,ügyfélnek.
Melynél megjavult a PE hurokimpedancia 2 Ohmról, 0.22 Ohmra!
Feltűnt a leválasztó kapcsoló mozgó érintkezőjére kötése.
3 darab kismegszakító sínezve van,gondolom nem kapott a kolléga azonos típusú darabokat,meg biztosan árban is van különbség.
Valóban egyszerűbb lehet a kétsarkú kismegszakító,de gondolom ezt sem tiltja semmi,ha azt nézem egy kapcsoló  funkcióját tekintve inkább ki van találva kapcsolásra,mint egy kismegszakító.
Köszönöm a szakmai észrevételeket.

Novill

A sok éves gyakorlati tapasztalatom alapján ellenkező a rajzzal a megvalósítások.  Ez is olyan amikor a kötést szétcsavarjuk, jobbra kell szétcsavarni, mert a kolléga balra tekerte össze. Tény, hogy viszonylag ritkán vannak ilyen fordított megoldások. Lehet, hogy ezek a kollégák balkezesek. ;). Valószínűleg  a szakmának vannak íratlan szabályai, amit a többségben az egységes szerelés jellemez.

Villanyreszelő

Nekünk úgy tanították az iskolában teljesen mindegy hogy a kismegszakítót melyik irányból kötöm be,ha ívoltás funkcióját nézem deion lemez így is,meg úgy is van benne.
Lehet nem mindegy fentről ugrik át,vagy lentről az ív.
A kérdésem arra irányult a tapasztalt kollégákhoz,hogy  van e szerepe egy egyszerű kapcsoló álló,vagy mozgó érintkezőjére kötésének,és miért.
Ezeknél nincs ívoltás
Én rajzolt irányból kötném be a kismegszakítót,de tévedhetek én is,mint ahogy a kolléga tette,vajon tévedett e?
Én nem bírálom felül,ha nagy hibát követne el,és észrevenném,kijavítanám pusztán jóindulatból.


Szelei

Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. december 21., 20:02:13 DÉLUTÁN
Szelei kolléga, a leválasztó kapcsoló és a kismegszakító nem egy és ugyanaz, az egyik alma, a másik körte, nem ugyanaz a funkciójuk, főként amennyiben a leválasztó kapcsolót napi szinten használja a kedves felhasználó.

Kismegszakító kinézettel csak szerelői leválasztás céljára szerelnék leválasztó kapcsolót. Napi használat céljára lehet sínre szerelhető 12-175 A ig vagy tokozott kapcsoló ami direkt napi használatra terveztek, akár terheléssel akár nélküle.

Viszont szerelő számára én elegendőnek tartom a kismegszakítót mint leválasztó kapcsolót. Alma, körte ide vagy oda, az ügyfélnek sem mindegy mennyibe kerül és mit tud a kért berendezés.

Tisztelt Villanyreszelő.

Ha véletlenül rutinból szerelsz egyenáramra kismegszakítót még fognak érni meglepetések. A tervezők sem véletlenül adják meg hova kell kötni. A gyártók szintén hasonlóan jelzik (Már aki ad magára és a termékére). A gagyinak meg mindegy úgy is tönkremegy sokszor zárlat nélkül is.

Marton

Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 21., 21:16:41 DÉLUTÁN
A kérdésem arra irányult a tapasztalt kollégákhoz,hogy  van e szerepe egy egyszerű kapcsoló álló,vagy mozgó érintkezőjére kötésének,és miért.
Ezeknél nincs ívoltás

Ívoltás van mindkét eszköznél, csak nem azonos képességü. A kismegszakitóban lévőnek akár több ezer amper zárlati áram ívét kell oltani, azért olyan. A kapcsolónak csupán az üzemi áramot kell jó esetben bontania és ívoltania. Utóbbi esetnél elegendő a kapcsoló ruggójával biztosított határozott és gyors megszakítás ami maga az ívotó "berendezés". Habár egy moduláris kapcsoló sokkal egyszerübb és kevesebb alkatrészt is tartalmaz, mégis ez a drágább, mert kis szériában gyártják a kisautomatákhoz képest. Ezért is van igaza Szelei kollégának, hogy a kismegszakító az olcsóbb megoldás.