Nem norma szerinti villámvédelmi berendezés felülvizsgálata

Indította Novill, 2012. október 28., 12:40:45 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Novill

A felülvizsgálat során természetesen a legbiztonságosabb megoldás az amikor érvényben lévõ elõírásokat alkalmazzuk. Célszerû a minösitõ iratban is kitérni erre. Egyik alkalommal nem a felülvizsgálatra kértek fel, hanem a javítással kapcsolatosan kértek tanácsot egy másik cég ajánlása alapján. A felülvizsgáló csak felülvizsgálatot végzett, javítást nem vállalt be. A minösitõ iratot áttanulmányoztam. Ez számunkra általában mindig tanulságosak. Látjuk, hogy a kollégák milyen munkát végeznek felülvizsgálóként. Ezek lehetnek számukra hasznosak és tanulságosak is. A felülvizsgálói jegyzetek, szabványok és rendeletekbõl adódó információk alapján kialakítjuk a minösitõ iratunk tartalmi és formai elemeit. Ami az évek során folyamatosan változik. A minösitõ irat áttanulmányozása után néhány tartalmi és formai hiányosságok kerültek elõ. De nem is ez a lényeg. Elkészítette az épület villámvédelmi berendezésének a besorolását, annak rendje és módja szerint. A meglévõ kiépített villámvédelmi fokozatnál magasabb fokozatot írt elõ. Ezzel sincs különösebb probléma. Viszont a felülvizsgáló által elõírt fokozat jelentõs anyagi terhet jelentene, ami jelenleg gondot jelent a költségek vonatkozásában. Ilyenkor fordulhat elõ, hogy a felülvizsgáló a vonatkozó elõírások mellett megkeresi a kiskaput. Mint tudjuk a felülvizsgálat során figyelembe kell venni a létesítéskori elõírásokat, melyek a tervezõre és a kivitelezõre is vonatkoznak. A felülvizsgáló kolléga nem a létesítéskori szabvány vette figyelembe, hanem a legutóbbit. Az MSZ 274-3:1981/2M:2001 szabványban már szerepel a belsõ villámvédelem fokozatának a megállapítása , míg a korábbi szabvány nem tartalmazta. A másodlagos hatások szerinti csoportosításból, rendeltetés és magasság szerinti csoportosításból adódik a belsõ villámvédelem csoportosítása. Itt a besorolásnál elõfordulhatnak szakmai félre értelmezések is. Nem biztos az, hogy mindig a legszigorúbb követelmények állítása a helyes út, de tény a szigorúbb követelmény általában nagyobb biztonságot jelent. Az épület viszonylagos védett terében néhány számítógép és híradástechnikai eszköz volt telepítve. Mit lehet ilyenkor tanácsolni? Én megkerestettem a létesítéskori mûszaki dokumentációkat, melybõl az derült ki, hogy a terv szerint történt a kivitelezés. Amely megfelelt a létesítéskori szabvány elõírásoknak. A gyakorlatban néhány egyszerûbben elvégezhetõ karbantartás jellegû hiányosság volt található. A vizsgáló összekötök láthatóan nem voltak megbontva. Ezek után azt tanácsoltam vegye fel a kapcsolatot a felülvizsgálóval, hogy elõ kerül dokumentumok figyelembevételével újból értékelje a villámvédelmi berendezést. Ez mindenképpen egy kínos   helyzet mindenkinek. Ezek után lehetõsége van felülvizsgálónak változtatni vagy megvédeni a korábbi álláspontját.


JUVILL


Ez egy faramuci helyzet. Nem lehet tudni, hogy a felülvizsgáló miért adott meg magasabb fokozatú villámvédelmet. Nem szerencsés dolog eltérni a létesítés idején érvényben volt elõírásoktól, szabványoktól.
Elképzelhetõ, hogy nem akart rosszat, mikor a módosított MSZ 274 számú szabvány alapján belsõ villámvédelmet javasolt.
A felülvizsgálatot mindenképpen a létesítés ideje alatt érvényes szabvány szerint kellett volna elkészíteni.
A minõsítõ irat elkészítése elõtt célszerû lett volna a megrendelõvel megbeszélni a belsõ villámvédelemre vonatkozó javaslatait, de a minõsítõ iratban is csak javaslatot tehet erre, kötelezõen nem írhatja elõ, mivel a létesítés idején erre vonatkozó elõírás nem volt.
A minõsítõ irat átdolgozása a felülvizsgáló részérõl eleve nem jó jel, és eléggé lejáratja magát vele.
Ha megteszi, és beismeri szakmai tévedését, a megrendelõnek akkor is meg lesz a véleménye munkavégzésérõl.
Ha meg tudja védeni álláspontját, az viszont lehet számára elismerõ.
De ilyen esetben, ha nem a létesítés idején érvényben volt szabvány szerint dolgozott, és a megrendelõ költség szempontjából nem ért egyet vele, ez nehéz.
Ettõl függetlenül elképzelhetõ, hogy egy épületet, vagy annak környékét érõ villámcsapás az elektromos berendezésekben olyan kárt tesz, hogy a belsõ villámvédelem kiépítése költség szempontjából annak csak töredéke lenne.


nyaki

Juvillnak teljesen igaza van.
Még jó. hogy van hol megbeszélni ezeket a visszásságokat.

Péter5

Egy 10 emeletes panelház tetején bázisállomás miatt a linken lévő képen látható állapotok uralkodnak. Mennyire fogadható el, hogy a kábelek hozzáérnek a levezetőhöz, illetve ennyire közel vannak hozzá?
https://drive.google.com/drive/folders/12mjM4xENDcbVuY8thRzjrOSQGkh-M3ZU?usp=sharing

tothgyula

T.Péter5!
A nem norma szerinti vill.védelemmel rendelkező építmények villámvédelmi besorolás módját a "Felülvizsgálat és Karbantartás TVMI" tartalmazza.Az esetedben a TVMI 7,4:2020.01.22. 9.23pontja ezt írja: "A közszolgálat kiesése (L2) veszteségtipus" szerint vizsgálandó. A villámimpulzus elleni védelem kialakítása már létesítéskor az üzemeltető feladata.
Meg kellene nézni az előző villámvédelmi felülvizsgálati vagy létesítéskor készült jegyzőkönyvet! Ha van!!!
A villámimpulzus (EMC és túlfeszültség) elleni védelemre még az MSZ HD 60364-5-534 szabvány és az új OTSZ (140.§.) is ad előírásokat.

Sztrogoff

Idézetet írta: Péter5 Dátum 2021. július 25., 22:20:41 DÉLUTÁN
Mennyire fogadható el, hogy a kábelek hozzáérnek a levezetőhöz, illetve ennyire közel vannak hozzá?
Én azt mondanám, hogy nem jó ez így (ha nincsenek megfelelő belső villámvédelmi intézkedések, mert az ugye a vezeték végén látszik). Eleget foglalkozik az MSZ 274 szabvány a veszélyes megközelítéssel, bár konkrét passzus csak arra az esetre van, amikor a levezetővel van párhuzamosan egy földelt vezeték.

Izé... Van külön felfogó (nyilván rudak rendszere) még a tetőn, melynek védett terében vannak ezek a vezetékek?

pgz


T Novill !

Az egész okfejtéssel egyetértek, amivel nem az hogy

   " A vizsgáló összekötök láthatóan nem voltak megbontva."

Lehet hogy a megbontás nélküli lakatfogós eljárással/ műszerrel mért , akkor nem is kell a vizsgáló összekötők bontása.

Üdv

tothgyula

Elmegyünk a lényeg mellett. Túlfeszültség-védelem!
Az MSZ HD 60364-4-443:2007 szabvány (módosítva 2016-ban) 443.3.2.2.pontja írja,hogy "közszolgáltatások kimaradása, informatikai központok,bankok,ipari létasítmények stb esetében túlfeszültség-védelmet kell alkalmazni."
Véleményem szerint induktív vagy kapacitív csatolás miatt villámcsapáskor a fényképen feltett kábelek és berendezések megsérülhetnek,tönkremehetnek.Ha páncélköpenyesek a kábelek, hogyan és hol vannak összekötve, földelve?
Várom a hozzáértők gyakorlati tapasztalatait is.

Sztrogoff

Én meg azt hittem, hogy tegnap reggel 10-kor a túlfeszültségvédelemről írtam. :)

tothgyula

Elnézést T.Sztrogoff! Én a kérdést feltevő Péter5-től várnék reagálást és információkat, amelyeket időközben meg szerezhetett.
Maga a kérdés feltevés sem pontos, hiszen norma vagy nem norma szerinti a villámvédelem, a kérdés-úgy vélem-a túlfeszültség-védelemre vonatkozik FŐLEG! Több hasonló esettel találkoztam, 10-24szintes építmények esetében.De igazán jó megoldást a túlfesz-védelemre egy víztorony esetében láttam.Páncélköpenyek 5méterenként összekötve.Plusz az előírt védelmek.(Márkát nem írok.)