Sziasztok,
Családi ház lakáselosztója alatt van (volt) leverve a 3m-es földelő szonda. Lakáselosztó a fedett teraszon.
Viszont a szabványosítás jegyében az új mérőhelyet kitették a kerítés mellé. Ott is levertek egy földelő szondát. Illetve a PEN szétválasztást is a szabványos mérőhelyen oldották meg. Vagyis a lakáselosztóhoz már 5 eres YSLY kábel megy.
Kérdés: A lakáselosztónál lévő szondát ráköthetem a PE-re? (PEN sínre már nyilván nem tudom, mert ott már olyan nincs) Vagy az a szonda így már nem használható?
Mérőhely - lakáselosztó távolság 14m.
Nemhogy rákötheted, hanem az épület betáplálásánál kötelező! Csak abban az esetben ad a szabvány felmentést a földelőszonda telepítése alól, ha a betápláló kábelt már FI-relé védi...
A szétválasztott PE gerinc másodlag, harmadlagos, stb. földelése nem lehet tiltott semmiképp, mert pl. egy természetes földelésből származó "földeltség" estén ez ki sem zárható.
Idézetet írta: pbarocsi Dátum 2016. szeptember 03., 07:29:37 DÉLELŐTT
Sziasztok,
Családi ház lakáselosztója alatt van (volt) leverve a 3m-es földelő szonda. Lakáselosztó a fedett teraszon.
Viszont a szabványosítás jegyében az új mérőhelyet kitették a kerítés mellé. Ott is levertek egy földelő szondát. Illetve a PEN szétválasztást is a szabványos mérőhelyen oldották meg. Vagyis a lakáselosztóhoz már 5 eres YSLY kábel megy.
Kérdés: A lakáselosztónál lévő szondát ráköthetem a PE-re? (PEN sínre már nyilván nem tudom, mert ott már olyan nincs) Vagy az a szonda így már nem használható?
Mérőhely - lakáselosztó távolság 14m.
Üdv!
A régi földelőt nem kötelező ugyan bekötni, de ha már megvan és az értéke is számottevő, akkor ajánlatos kiegészítő potenciálrögzítő földelőként használni. Ha a lakásbetáplálás legalább 10mm
2-es réz vagy azzal azonos vezetőképességű alu, akkor a lakáselosztó PE sínje használható lesz EPH lekötés részére is.
Ha a telekhatárra telepített mérőtől 5 eres kábel megy és a telekhatáron nincs áramvételi lehetőség, úgy a lakás elosztójába is be lehet rakni az ÁVK-t.
Az MSZ 447:2009 szabvány egyértelműen fogalmaz. TN rendszer esetében, az épületbe becsatlakozó védővezetőt a becsatlakozásnál földelni kell! Ez nem opció vagy lehetőség, hanem kell! (2.4.5.) Egy kivétel van, ha 30 mA FI relével van védve a betápláló kábel. Kösd össze szerintem, mert jobb ha a FI-relé a lakáselosztóban van, és nem kell kirohangálni ha kapcsolgatásra kerül a sor...
Az MSZ 447:2009 2.4.5 pont általánosan TN rendszerről beszél, ahol a mért fővezeték lehet 2/4 (TN-C) vagy 3/5 (TN-S) eres is. Nekem olybá tűnik, hogy a szövegkörnyezet elsősorban a 2/4 vezetékes rendszerre fókuszál, míg az ÁVK-s kitételnél eleve az 3/5 vezetékes (TN-S), szétválasztott rendszerre. Sajnos nem fogalmaz egyértelműen.
2/4 eres (L1(-L2-L3)-PEN) vezető esetén kötelező a lakáselosztóba menő PEN vezetőt földelni, miáltal kialakítható bontás után a TN-S hálózat. A mérőtől induló 3/5 eres (L1(-L2-L3)-N-PE) vezeték esetén nem kötelező opció, hiszen a PEN már szétválasztva (TN-S) és földelve is van. A lakásba beérkező PE vezető potenciálrögzítését lehet javítani kiegészítő földelők bekötésével, de semmi esetre sem kötelező.
Én így értelmezem.
A szabvány egyértelműen kijelenti hogy a "védővezetőt" földelni kell. Ha PEN vezető lenne, akkor így hívná, de Én úgy érzem a megnevezés miatt világosan fogalmaz. Eddig minden felülvizsgálatnál megköveteltem az önálló földelést az épület becsatlakozásánál pont erre hivatkozva, lehet szigorú vagyok? :)
...de hát a PEN szétválasztási pontján már földelve van! ...vagy nem?
Szerintem túl szigorú vagy. :)
Nos, a szabvány nem mondja hogy ha a PEN szétválasztásnál már földelve van, akkor nem kell. Az épületbe csatlakozásnál kell és pont...
Igen, földelni kell. Ha az épületnél PEN van akkor az a védővezető ha PE akkor meg az. Ez nem szigorúság kérdése.
Még mindig nem értem. :-\
Ha a telekhatáron, mint az ingatlan becsatlakozási pontján van a mérés és ott a PEN vezetőt földelik (ami ugye pl. EON területen kötelező), majd szétválasztják PE és N-re és ezek után a mérőtől, a 14m-re lévő elosztóig szabványos és megfelelő keresztmetszetű 3/5 eres kábellal beállnak, akkor mi és ki írja elő a PE vezető kötelező újraföldelését az elosztóban? ::)
...dögöljek meg, ha értem. ??? ...pedig igyekszem.
TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt egy önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épületalapföldelőhöz kell csatlakoztatni. Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett, mért fogyasztói hálózatról kapják ellátásukat.
Nem azt írja, hogy közvetlenül ott, hanem, hogy a közelében ami nincs pontosan méterre meghatározva, amúgy biztonsági szempontból, ha már egyszer ott van a földelő akkor miért ne kötné rá az ember ezzel is segítve egy jobb földelés kialakítását és biztosabb potenciál rögzítést, de ettől függetlenül nyaki-val értek egyet. Sehol nincs rögzítve az, hogy közvetlenül ott.
Amúgy az MSZ HD 60364-5-54 szerint védővezető fogalma kicsit változott:
A védővezető a biztonság céljából alkalmazott vezető. Tipikus védővezető az áramütés elleni védelemre alkalmazott vezető. A védővezetőnek több fajtája lehet:
-védőösszekötő-vezető: védő egyenpotenciálú összekötés céljára használt védővezető (régen: EPH vezető),
-védőföldelő-vezető: védőföldelés céljából használt védővezető,
-földelővezető: olyan védővezető, amely a berendezés vagy szerkezet adott pontja és a földelő között biztosít vezető utat, illetve ezen út egy részét képezi.
Hát műszaki indoka éppen volna az újraföldelésnek...
1. Egy hibára mindig lehet számítani, és ez esetben elég egy hiba (kötéshiba a kerítés - elosztó szakasz valamelyik végén) ahhoz, hogy az épület vezetékes érintésvédelem nélkül maradjon.
2. Hosszabb földeletlen szakasz esetén a zárlati áram miatti feszültségesés is nagy lehet. Gondoljunk csak bele, ha a transzformátorig nem lenne közbenső földelés, akkor a hibás készülék testén a zárlat alatt a fázisfeszültség fele jelenne meg. Az elmúlt magyar szabványban az 50 méternél hosszabb hálózatok végpontját kellett például földelni, az is ez a gondolatmenet volt.
Az MSZ HD 60364 csak ajánlatosként minősíti egyrészt a védővezetők épületbe belépésekor a földelést, másrészt több helyen földelését, de az ajánlatos szó mögötti részeket sem ajánlatos átugrani egy szabványban.
Ha felkészülnénk egy villám- és túlfeszültségvédelem létesítésére, abban az esetben meg nem is engedhető meg a "távolban" földelés.
(Ha én szerelnék EON-nál, akkor, ha ez a távolság pár méter lenne, akkor középre verném le a földelést két kivezetéssel - ez ugyan csak egy magyaros módszer a lényeg megkerülésére; ha mondjuk 10 m körüli lenne a távolság, akkor két földelést telepítenék, de összekötném azokat a föld alatt, és azt mondanám, legalább így nagy az esélye annak, hogy jó lesz az ellenállás; 20 méteres távolságnál meg gondolatban sem ellenkeznék, telepíteném a két földelést. :) )
Visszaterve ettől függetlenül az eredeti kérdésre, ha egyszer ott van akkor egyértelműen bekötjük, mert a kérdés inkább arra irányult ha jól értem, hogy szabad-e több földelőt bekötni a védővezetőhöz, erre a válasz egyértelműen IGEN sőt lehetőség szerint kell is. Minél több annál jobb és biztosabb.
Az én iPhone készülékemről küldve a Tapatalk segítségével