Tisztelt Fórumozók!
Tisztelt Szakik!
Segitséget szeretnék kérni néhány, bennem tisztázatlan kérdéssel kapcsolatban.
Nem régiben vásároltunk párommal egy régebbi családi házat (kb: 90m2), melynek felújítása során szembesültünk néhány problémával, hiányossággal. A szerelvények cseréljénél észleltük, hogy a villamossággal némi gond van. Régi alumínium vezetékek, a házban lévő elosztó dobozon porcelán olvadó biztosíték(25A), földelés nincs (PE vezető elvétve), vezeték szinek össze-vissza, érintésvédelem semmi, fa mérőszekrény (egy darab 16A -os biztosíték, és az éjszakain 25A-os)) stb... :'(
Sajnos a mérőszekrény leszerelése anyagi okokból nem megvalósítható, így a blomba alatt nem tudjuk kezdeni a felújítást, karbantartást.
Próbáltam utánna olvasni a témának, de maradt néhány kérdésem, kételyem.
Értelmezésem szerint a lakóházban lévő elosztó doboz alatti bekötéstől tudnánk indulni az új vezetékekkel. Korábbi hozzászólásaitok alapján, az elosztó doboz cserélvel kellene kezdenem, ahová 100mA Fi-relé beiktatásával fel kellene tennem kettő (vagy három) db 10A-os biztosítékot a lakórészek túláram elleni védelme érdekében, valamint a biztosítékok után egy-egy 30 mA-es Fi-relét az adott körök érintésvédelme érdekében.
Az elosztó dobozban a PE sint össze kell kötnöm a Nulla sinnel valamint -mivel szertnénk normális érintésvédelmet- az EPH sinnel (kialakításra kerül).
A bojler (2 db régebbi Hajdú 120 literest szeretnénk visszatenni a két szintre) éjszakai áramról üzemelne, amit a mérőóránál 25A-os biztosítékkal láttak el. Valamelyik forumon olyan hozzászólás szerepel, hogy bojlerek esetében is megszakítható a bekötés, ha ezen a helyen is biztosított a védelem, ezért a két bojlert egy-egy 16A-s biztosítékkal, valamint 30mA-s Fi-relével gondoltam ellátni.
Kérdések:
Megoldható-e, (van-e értelme) hogy az épület üzemi földelése nem a becstlakozásnál, hanem későbbi ponton (épületben lévő elosztóban) történik?
A szigetelt földelő vezető MKH16 bekötése a PE sinre simán megtörténhet?
A leírt biztosítékok, relék mérete és sorrendje megfelelő-e?
A vezetékek méretezése szempontjábol elegendő-e a 1,5-ös valamint a bojlerekhez 2,5-ös tömör rézvezeték?
Válaszaitokat előre is köszönöm.
Üdv!
Jó sok infó csak hiányos, de megpróbálok válaszolni rá.
Egy kérdéssel kezdeném: Mit jelent az, hogy "... földelés nincs (PE vezető elvétve), vezeték szinek össze-vissza, érintésvédelem semmi,..."
Ha a PE vezető elvétve van, akkor van érintésvédelem, valamilyen, csak hiányos, vagy esetleg rossz is. Ahol nincs kiépítve, oda bizony le kell húzni, legalább azt az egy szálat. Ha a vezetékek az újabb PVC szigeteléssel ellátott aluk közül való, tehát 2,5mm2-esek és a színek jól meghatározhatók, akkor szerintem nem kell cserélni, ha nincs rá keret. Inkább a jó érintésvédelemre fektetném a hangsúlyt.
A kérdéseidet szedjük sorba:
1. "Megoldható-e, (van-e értelme) hogy az épület üzemi földelése nem a becsatlakozásnál, hanem későbbi ponton (épületben lévő elosztóban) történik?"
Igen megoldható, de akkor onnan kell hogy induljon minden EPH és védővezető, valamint az N leágazás az ÁVK-khoz.
2. "A szigetelt földelő vezető MKH16 bekötése a PE sinre simán megtörténhet?"
Az előző válaszomban a megoldás, bár itt azért hozzáfűzném, hogy a helyi földelés értékére figyelj, mert max. 10 Ohm lehet. Én elegendőnek tartanám a 10mm2-es MKH vezetéket is.
3. "A leírt biztosítékok, relék mérete és sorrendje megfelelő-e?"
Nos, ha a falban lévő vezetékek mindegyike 2,5mm2-es alu, akkor nincs akadálya a 16A-es biztosításnak, bár jelen szabályozás szerint már csak max. 10A-re lehetne biztosítani, de lelked rajta. Ha van beépítve 1,5mm2-es alu, akkor azt max. 6A-rel biztosíthatod. A villanybojlerre menő vezetékeknek mindenképpen 4mm2 alunak kell lenni, amit max. 16A-rel lebiztosíthatsz. Azt a 100mA-es ÁVK-t teljesen feleslegesnek tartom, semmi szükség rá, inkább a két bojlerra tégy egy-egy 25A/30mA-es ÁVK-t, a lakás többi áramkörére pedig 1db közös 40A/30mA-es ÁVK-t. Persze ha sok a pénzed, akkor minden áramkörre tehetsz külön ÁVK-t.
4. "A vezetékek méretezése szempontjábol elegendő-e a 1,5-ös valamint a bojlerekhez 2,5-ös tömör rézvezeték?"
Nyilvánvaló, hogy igen, de ez függ a távolságoktól is, hiszen nem mindegy pl. egy bojlernél, hogy mennyi energia vész el a vezetékeken, amit kifizetsz a szolgáltatónak.
Szerény véleményem szerint mielőtt bármilyen vezetéket is cserélnél, egy hurokellenállás méréssel már sokkal okosabb lehetsz minden szinten. Az is egyértelmű, hogy a kusza vezetékkötéseket is rendbe kell tenni és a színhelyességet betartani. Én kicserélném az órától jövő vezetékeket min. 6mm2-es rézre, de ez sem kötelező.
Ha nagyon sok a pénz, akkor persze a legjobb lenne az egészet újravezetékezni! ;)
Az épület homlokzatán két mérőóra (32 A - 32 A) van elhelyezve. Fizikailag egy lakásról van szó, de a lakás két helyén van elhelyezve lakáselosztó. Ezeket külön mérőórától jövő mért fővezeték látja el villamos energiával.
Az épület saját földelésének és a EPH fő gyűjtő sínjének a távolsága kb.: 12 m az egyik lakáselosztóig. A EPH csomópont a lakáselosztó közelében van és ide érkezik a 10 mm2-es PEN vezető a PE sínre és itt válik szét PE és N-re. A másik lakáselosztó az előzőtől további 8 m-re. Megoldás lehet-e, hogy az üzemi földelőtől az első lakáselosztó közelében lévő EPH sínre csatlakoztatjuk az üzemi földelő vezetőt, majd innen tovább vezetve a másik kiselosztó EPH csomópontjába csatlakozunk?
Az előbbi esetben, hogyan lehetne méretezni az épület saját földelő vezetőjét?
Sziasztok, a következő lenne a kérdésem:
Felújítottam a villamos hálózatot a lakásban, de még Fi-relét nem tettem be, és látom, hogy a lakásba (panel...) csak egy nullavezető jön be, ami "gyárilag" össze volt kötve a régi dobozba na földdel, és máshol nem is látok földet sajnos, Fi-relének meg ugye kell a földelés, és a nulla külön, mert különben egyből levág.Hogy tudnám megoldani a dolgot, hogy beköthessem a Fi-relét?? Tudom, nem túl nagy védelem, de a mérőórához meg nem tudok úgy hozzá férni, mindenhol csövek vannak, a bemenőt nem is látom, csak annyit látok hogy egy nulla meg egy fázis jön be a falon és kész...
Segítségeteket előre is köszönöm, remélem jó helyre irtam :)
sadam89-nek
Tipiukus második generációs Györi panel ('80) lakáscsatlakozás. Az egyik rokonomnál is így van szerelve, valószínü nálad is 10-es sodrat ez a "nulla" vagyis PEN. Nézegettem a mérőszekrényben, de nem volt hozzáférhető a mérőoldali csatlakozása, viszont a lakáshoz vezető csövezés a mérőszekrényen belül toldódobozon lett átvezetve és a szekrény PE sinje is kinálta, így én külön bevittem 6-os flexivel a lakáselosztó (természetesen már szétválasztott) PE sínjére és beszereltem náluk az ÁVK-t. Azt hiszem a létesítéskor ezt egy kicsit túlértelmezték. Egyébként a meglévő csatlakozásoddal nem lennének hibás leoldások, ha a jelenlegi PEN sinről kötnéd be az ÁVK bemenő nulláját és az elmenő nullákat új szigetelt nullasínnel a ÁVK után ossztanád el. Amennyiben nincs meg az előírt PEN keresztmetszet akkor neked is után kell húznod egy PE vezetőt az elosztótol.
Üdv!
Ha "nulla" akkor nem PEN vezető! Aztán a 6mm2 keresztmetszet helyett 10mm2 kell!
MSz 447:1998 szabvány 4.22pontja. 6mm2 keresztmetszet csak egyetlen fogyasztási helyet tápláló részen megengedett! Pl.Boyler! TothGyula felülvizsgáló
Szia tóthgyula!
Az álltalam szerelt lakásban négyvezetékes rendszer csatlakozott, amiből a három 6-os össze volt párhuzamosítva a kismegszakítók bemenetén, mint potenciális háromfázis az egy bika 10-es sodrat meg a lakáselosztóknál nem jellemző PEN volt. A bizalmatlanságom megnyilvánulásának tekintsd, (mivel nem volt kideríthető a mérő alatti kötés megbízhatósága,) hogy én különválasztottam a PE-t, de a keresztmetszete egyezett a fázisvezetőével és tudtom szerint ez egy mai panellakásnál bőven elég és még az előírásoknak is megfelel. Ez a 80-as évek progresszív fejlesztése volt, sajnos a lakásokat is a tápellátási gerinc szellemében szerelték. Manapság egy kicsit "visszavettünk" a három vagy ötvezetős (mért) lakáscsatlakozásokkal.