Kedves szakértők!
Adott egy plombált kismegszakítóból kijövő, régi, ~6mm2 átmérőjű alumínium vezeték, amit szeretnék rézzel összekötni. A témának utánaolvasva két általánosan használt megoldást találtam, az egyik a
- WAGO + Alu-Plus paszta, a másik pedig a
- HLAK leágazó, érvéghüvely + Alu-Plus használatával
A WAGO esetén az a gondom, hogy csak 4mm2 átmérőig van Al-hoz jóváhagyva. A HLAK-al pedig az a problémám, hogy ez a csatlakozás kültéren van, ahol jelentős a hőingadozás és a HLAK nem rugós csatlakozás, így attól tartok, hogy idővel az Al alakváltozása miatt meglazulhat.
Ti hogyan oldanátok meg ezt? Az Al vezetéket egyelőre nem szeretném cserélni, mert plombabontással járna.
A HLAK leágazó 2 csavarral szorít, ez akkora keresztmetszeten biztosítja a vezetőképességet, hogy nem igazán fordulhat elő a kötési ellenállásból adódó fokozottabb hő termelődés. A környezeti hőingadozás pedig a vezetékre is és a kötőelemre is egyaránt hat, a kettőnek nem tér el annyira a hőtágulása. Megjegyzem, hogy a mérőórába szintén 2 csavarral van bekötve a vezeték másik vége, de a nullán előfordul, hogy van még bandázs kötés is mind e mellett. Nem vagyok biztos benne de a 6mm2 vezetéket pont át lehet dugni a HLAK kötőelemen és akkor akár 4 csavarral is lehet szorítani és szemből is rádugható érvég hüvely.
Azt magam részéről én sem értem, hogy miért preferálják a HLAK-ot, mikor az alumíniumnál a szakma alapja, hogy állandó erő kellene - vagy állandó utánhúzás. Másfelől a két csavar valóban bizonyított a elmúlt 60 évben millió és millió fogyasztásmérőnél. Az meg még ráadásul többnyire nem is temperált környezetben van. A felület nagysága nem igazán számít érintkezésnél.
Jövő héten veszek egy HLAK-ot, és szétfűrészelem, hátha van benne kismanó, aki nyomja a fémet.
Ez az állandó erő vagy után húzás nem biztos hogy kell, hisz a hálózatokon a szakadófejes kötőelemeknek sem húzunk (a rózsaszínű betétes eleve hibás széria volt) utána évente vagy a szakasz szekrényekben a "v" csatlakozóknak se. A földkábel toldó készletek is szakadófejes csavarkötéses toldóhűvejjel vannak ellátva kis és középfeszültségen is. Mondjuk 10mm2 alatt nem szerelünk alumíniummal a 10 es is csak meglévőnél fordul elő.
...pl. az oldható WAGO 221-61x kötőelem a 6 mm2-es vezetéket is képes fogadni. Én ezzel oldanám meg, természetesen WAGO AluPlusz pasztával.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2021. április 04., 20:33:24 DÉLUTÁN
...pl. az oldható WAGO 221-61x kötőelem a 6 mm2-es vezetéket is képes fogadni. Én ezzel oldanám meg, természetesen WAGO AluPlusz pasztával.
Pont ez a probléma szülte a bejegyzésem. Az említett csatlakozó specifikációja (https://www.wago.com/us/wire-splicing-connectors/compact-splicing-connector/p/221-612)nem engedi az alumínium csatlakoztatását és a WAGO több helyen is megjegyzi, hogy a rugós csatlakozói 4mm2-ig használhatóak alumíniummal.
Amióta megjelentek az oldható típusok, használom alura is. A lényege a vezeték jó előkészítése és a túlterhelődés elkerülése. Pasztával való feltöltést követően csatlakoztatom a tiszta és egyenes tömör alu vezetéket. Csatlakoztatás után minden esetben megforgatom a WAGO-t a vezetéken, így az esetlegesen rajta maradt oxidréteget a nyomólemez fel tudja törni, miközben a fémtiszta felületet a paszta le is zárja. 25 A-nél nagyobb biztosító esetén, más megoldást keresek. Még egyszer sem kellett visszamennem hibás kötés miatt.
...egyébként a WAGO-nak létezik olyan kalapsínre szerelhető nyomólemezes sorkapcsa is, ami akár 35 mm2-es vezetékeket is fogadni tud. 10 mm2-es mért alu fővezeték esetén használtam már és a vezeték cseréjéig majd 20 évig hibátlanul tette a dolgát.
Idézetet írta: rendetlen Dátum 2021. április 06., 07:44:37 DÉLELŐTT
Pont ez a probléma szülte a bejegyzésem. Az említett csatlakozó specifikációja (https://www.wago.com/us/wire-splicing-connectors/compact-splicing-connector/p/221-612)nem engedi az alumínium csatlakoztatását és a WAGO több helyen is megjegyzi, hogy a rugós csatlakozói 4mm2-ig használhatóak alumíniummal.
Szigorúan személyes vélemény, hogy bármelyik általad eredetileg javasolt megoldás, vagy a nyaki által említett 6mm-es wago tökéletes. Ha nagyon izgat, hogy a Wago miért csak 4mm-ig preferálja az alut, érdemes nekik írni. Anno a régebbi csatlakozók 4mm-ig voltak jók, s lehet, hogy az újaknál már csak simán nem akartak költeni újra hitelesítésre/bevizsgálásra. Egyébként nálunk pl. az Émász előszeretettel oldja meg az ilyen problémát Weidmüller sorkapoccsal.
Aminél nem kell utánahúzni, ott a kötőelem technológia biztosítja az állandó erőt.
Már ideje bánhatja a szakma a Kupolfix kivonását a piacról. Szerintem az eddig alkalmazott kötőelemek királya volt.
Igen, ha jól készitették velele a kötést, valóban tartós. Viszont a kötés elkészitésére forditott idő nagyobb, mint a wagónál.
Az az érdekes, hogy egy technológia utasítás szerint jól elkészített Kupolfixes kötés szinte örök élet meg egy volt, addig a Wago jellegűeknél sajnos már nem egyszer találkoztam az előzőek szerint elkészített szétolvadt kötéssel. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Wago nem jó, hanem azt, hogy volt tőle jobb is, mert a tartósság jegyében elkészített kötés nem lehet alku tárgya.
Nem tudom, pont az, amit én használtam, melyik márkanevet viselte, mert volt többféle kivitelben, mint a 65-ös dobozok, abból ugye volt, ami üvegkemény volt, eltört, ha leesett egy méterről, volt, ami olyan puha volt, hogy a gipsz oválisra nyomorgatta, szerintem egyik sem felelt meg egyetlen előírásnak sem, és használni sem lehetett normálisan. A FIX-ek is pont ilyenek voltak az én tapasztalatom szerint, volt, amelyiknek ronda és kemény műanyag háza volt, volt, amelyiknek olyan gumiféle, hogy az ember kezében a ház még akkor is tekeredett, mikor már belül a rugó rég megállt. Na és a rugó... És akkor végképp megutáltam, mikor egy álmennyezeti lapot odébbtolva meg is csapott, mert a falra szegelt dobozba nem gyűrték vissza a kötéseket, és mire én szerelni mentem, az összes FIX ház a lapon feküdt... Bármilyen szakmai beszélgetés során én mindig azt mondtam, a magyar kötőelemek miatt van az, hogy még mindig mindenki a sodrott kötésre esküszik.
A Kupolfix tudtommal magyar találmány és az eredetinek ez a név is volt a dobozára írva és szép piros/fekér doboza volt fekete betűkkel. Azok tökéletesek voltak, de mint ahogyan ez lenni szokás, ha valami jó és bevált, akkor elkezdik hamisítani és forgalomba hozni ilyen-olyan minőségben és néven. Hasonlóan, mint ahogy történt az a láncfűrészeknél is, ahol mindegyik Stihl, a korongos csiszolóknál mindegyik Flex, a mai szorítólemezes kötőelemeknél pedig mindegyik Wago, úgy a Kupolfixnél is minden hozzá hasonló elven működő dolog Kupolfix elnevezéssel bír a köznyelvben, de attól még nem az.
Apró pontosítás, HU-POL-FIX volt a neve, a Hungária Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezet gyártotta.
Lehet, hogy magyar találmány volt, kísértetiesen hasonló kanadai és USA gyártmányok voltak.
Igaz. Először volt a Hupolfix, majd utána lett a Kupolfix (KF1).
Kedves kollégák!
Szeretnék tanácsot kérni!
Adott egy régi szerelés, Alumínium mmfal indul már a főelosztóból is vakolva ahogy kell..
A lényeg hogy találkoztam több olyan 80as kötésdobozzal ahova bejön 4 db 3 eres(f/zs/K) MMFal, amiből az egyik (3 ér) vastagabb és nem fér bele a bedugós wagoba, sem a szürke 222es wagoba...16 négyzetes lemezes Csokival nem férek el (ráadásul egy kötődobozba 3 MMFal is egymás alatt érkezik be a dobozba szóval ott a csoki egyik oldalán kéne beférni 2x2,5 és 1x4 mm2 nek szigeteléssel stbvel együtt már esélytelen) és természetesen a kábelekből sem lóg már ki 7 centinél több úgyhogy nem oda hajlítgatom ahová akarom..
A kérdés hogy van e olyan kötőelem ami fogad 4 négyzetmilit és alu is csatlakoztatható bele valamint tud minimum 4 eret?!
Ideiglenes az átlátszó házas csatos wagoval oldottam meg és alupasztával de mivel az nem engedélyezett alura ezért nem szeretném így hagyni..
Sajnos a komplett felújítás, csere rézre stb nem opció..
Köszönettel
Magorov
Alupaszta + érvéghüvely és úgy a 221es Wago megfelelő lehet e? (Ha még belefér érvéggel a 221-be...)
HUPOLFIX még alkalmazható?
(még kapható, megvásárolható:
https://shop.haluxvill.hu/szereles/kabelszereles-kotoelemek/sorkapcsok/117813-tfm3-racsavarhato-vezetekosszekoto-merev-rez-vezetekhez
Régi épületben (1980) alu MM falvezeték kötések sodrott kötések szövetszigszalaggal szigetelve.
Rengeteg ilyen kötés van, kérdésként felmerült hogyha a kötéseket nem szedik szét csak a szigszalagot leszedik majd rátekerik a HUPOLFIX-et akkor elfogadható? Olyan mintha régen így csinálták volna meg. Állandó nyomatékot ad a HUPOLFIX?
Régen ez volt a szabványos kötőelem.
Már 97 óta az IEC alapú szabványt alkalmazzuk: MSZ EN 60998-2-4:1997.
Ennek az elején van említve, hogy rézvezetőre érvényes.
Sőt, az előző kiadás, MSZ-05-45.1614:1985 is csak rézvezetőre volt érvényes.
...de ez 80-81-ben épül.
Lehetőségként merült fel. Ha nem lehet akkor szétszedik és wagóznak. Az égett kötéseket ígyis-úgyis szét kell szedni. ...ha találnak. Világítási áramkörök 2x2,5mm2 Al MMfallal, 4x20W armatúrákkal egy szobában 5 db. Összesen kb 200 doboz, 400 kötés.
(az armatúra érdekes, mert valami olasz (abban az időben?) ÉV osztály nincs rajta, de van PE bekötési pontja. Vagyis minden lámpa cserélendő kettős szigeteltre.)
"...de ez 80-81-ben épül"
Akkor még nagy valószínűséggel nem volt rá szabvány. Előbb meglátták külföldön, hoztak egy párat, elkezdte gyártani egy sufniban valaki, aztán lett szabvány hozzá - ez volt a standard eljárás a szocializmusban.
Nem tudom, konkrétan mit látsz, ahány tsz melléküzemág gyártotta, annyiféle volt kinézete és minősége. Volt vastag gumiszerű házzal, amitől az volt az érzése az embernek, hogy korbetekeredik, de a belül levő rugómagot nem tekeri, volt színes, kemény, törékenynek tűnő műanyag házzal... Egyszer belenyúltam egybe, mert az álmennyezeti lapot toltam odébb, és fölötte úgy hagyták a hupolfixes kötéseket doboztető nélkül, csak az összes szigetelő ház az idő néma, de folyamatos múlásával leesett a kötésekről...
Ezt írta 87-ben dr Krómer István a Villamosenergiaipari Kutató Intézet osztályvezetője:
Én már cseréltem összeolvadt WAGO-t is!Már az MSZ 1600/1:1977 szabvány 7.7szakasza előírta,hogy "A vezetékkötéseket és a leágazási kötéseket összekötő szerelvénnyel,forrasztással(ma már nem),vagy sajtolással szabad készíteni. A kötések a vezetékek mechanikai és villamos tulajdonságaival gyakorlatilag egyenértékűek legyenek!"A régi fekete szigszalagos kötések vezetékvégeit úgyis le kell vágnod,mert koszos!Az külön öröm,ha rövid a vezetéked az új kötéshez!
"(az armatúra érdekes, mert valami olasz (abban az időben?) ÉV osztály nincs rajta, de van PE bekötési pontja. Vagyis minden lámpa cserélendő kettős szigeteltre.)"
Ha 80-81-ben létesült, akkor vélhetően MSZ 172/1-72 szabvány. Mármint a lámpák érintésvédelme kapcsán.
"Lakásokban, irodákban, vagy hasonló száraz vagy időszakosan nedves helyiségekben felhasználásra kerülő következő készülékeknél a padló anyagától függetlenül nem szükséges érintésvédelmet alkalmazni:
- a magasan szerelt lámpatest, amely a padlózatról segédeszköz nélkül nem érhető el és a lámpatesttől segédeszköz nélkül elérhető távolságban nincs másik lámpatest vagy földeltnek tekinthető fémtárgy."
Szó sincs itt kettős szigetelésről, hanem kijelenti: nem szükséges érintésvédelmet alkalmazni. Márpedig a kettős szigetelés, az érinmtésvédelmi mód és osztály.
Nem keverendő az előírás a későbbi MSZ 172/1-1986 által előírt:
"Minden erősáramú villamos berendezésben ki kell alakítani a védővezetős érintésvédelmi módok (3. fejezet) valamelyikét. Ennek azonban nem kell kiterjednie a berendezés azon részeire, amelyek valamely más (a 4. fejezet szerint) érintésvédelmi móddal vannak ellátva."
Szóval itt már csak akkor lehet eltekinteni a védővezetőtől, ha kettős szigetelt érintésvédelmi osztályú a lámpatest. De a létesítéskor hatályos szabvány nem ezt kéri...