Ahogy azt a felhasználó nevem is elárulja, nem vagyok szakmabeli. Segítségeteket kérem , magyarázatot találni az alábbi káresetre :
Két hét távollét után este érkeztünk haza társasházi lakásunkba. Belépve és a világítást felkapcsolva a lámpák nagyon erős fénnyel világítottak, trafós lampatestek erősen búgtak, konyhában egy áramkör hiányzott, hűtő leolvadva es erős "amperszag" mindenhol.
Mivel késő este volt, hideg lakásba aludni mentünk és másnap a következőket állapíthattuk meg:
Gázkazán vezérlőpanel zárlatos, indukciós főzőlap zárlatos, kávéfőző és további négy trafós eszköz világítás működésképtelen. A tönkrement eszközök beszerzési értéke 230 000 Ft
Eon regisztrált villanyszerelőt hívtunk a hiba felderítésére.
Hibát nem talált a lakásban. ( az Eon felé azt továbbitotta, hogy az elektromos sütő bekötése nem volt szabványos, mert a sorkapocs nem volt zárt dobozban.)
Mivel a lakást nem használta senki, és mi mindent működőképesen hagytunk otthon, így külső okokat kerestem, és a következőkre jutottam:
Kiderült, hogy a három lakásos társasházban az egyik lakásnál az EON új fogyasztásmérőt épített ki és helyezett üzembe. A társasháznak egy közös háromfázisú betápja van. Az új fogyasztásmérőt a méretlen tokozottból táplálták meg. Szerintem ezen művelet közben történhetett valami hiba, amit bizonyítani nem tudok. A három lakás közül csak a mi lakásunknak van három fázisú betápja, a másik kettő egy-egy fázissal működik. Ezért nem keletkezett a többi lakásban kár.
Áramszolgáltató az eset utan lecserélte a fogyasztásmérőket. EON ügyfélszolgalattal egy évig leveleztem. Szabályosan hülyének néztek, fel sem fogták amit írtam, csak lepattintottak.
Békéltető tárgyalás sem hozott eredményt, a kár okozást nem ismerik el.
Polgári peres út maradt és ehhez keresek műszaki érveket.
A segítséget, tanácsokat előre is köszönöm.
Itt minden bizonnyal "nulla" potenciál eltolódás okozhatta a problémát. Csak az a kérdés, hogy hol. Méretlen vagy mért oldalon.
A három fázisú betáplálást mi indokolja? Villanyos főzőlapos tűzhely? A lakásban a terhelések szét vannak osztva három fázisra, vagy csak a tűzhely kap 3 fázist?
Az erősebben világító lámpák, gázkazán, egyéb tönkre ment fogyasztók azonos fázison vannak?
Számtalan részlet kérdés felmerül az ok megmagyarázhatóságához.
Meg látni is jó volna pl. az elosztót. Esetleg fénykép a burkolat nélküli elosztóról?
Ez egy tiszta ügy! A regisztrált villanyszerelő mért-e feszültségeket a lakás oldalon (igaz mit is kellene először?) Feltehető, hogy a szerelő "bünpártoló" az ismeretsége vagy az érintettsége révén, remélem adott elismervényt (számlát) a munkájáról és a per anyagához feltétlen kell az ő szakvéleménye (vallomása!!!!) is. A fogyasztásmérők "sürgös" cseréje csak kamu volt lehet hogy csak az elkötést rendezte illetve leplezte mert 100% hogy az állt fenn. A lakásban történ-e ezt követően bármiféle javítás az eset kapcsán, a kötésdoboz hiánya nem műszaki hanem bíztonsági hiányosság a kár szempontjából ez nem tényező.
"a lámpák nagyon erős fénnyel világítottak, trafós lampatestek erősen búgtak"
"Hibát nem talált a lakásban."
Ez kissé ellentmondásos.
Háromfázisú rendszernél elég egy nulla vezető szakadása , akár a mért, akár a méretlen oldalon. Ilyen esetben fénykép felvételek, minden írásos dokumentum, tanú vallomás áttanulmányozása, stb .szükséges. Nehezíti a bizonyítási eljárást a közben elvégzett munkák. Általában nullázott (TN) rendszer esetén bizonyítani kell a meg lévő földelés megfelelőségét műszeresen. Ha ez nem megfelelő akkor már a fogyasztó közelit a vesztes pozícióba. Javaslom, hogy a környéken keressen meg egy jó szakembert ( EON-tól független), aki a meglévő dokumentumokat - és a helyszínt átvizsgálva esetleg tud hasznos információkat adni. Ezek után lehet mérlegelni, hogy van-e értelme jogi képviselőt keresni.
Üdvözletem!
Endre rávilágított a tényekre. Én is ugyanazon véleményen vagyok, látatlanból is!Közel 50 éves gyakorlatom van, mint szerelő és kb.30 éve mint felülvizsgáló is. MEE tag. Ez ugyan semmit nem jelent a témát illetően, de Áramszolgáltatós" szakik" ÁVK-mat nekem is leégették a mérőcsere alkalmával. Fogyasztóvédelemhez mindenképpen fordulhatsz és mindent fényképezz le.Egy felülvizsgálótól pedig kérj SZAKVÉLEMÉNYT!!! Ne hagyd annyiba, nyert ügyed van.
TothGyula felülvizsgáló.
Köszönöm a válaszokat !
Az eset 14 hónapja történt. A regisztrált szerelő mért feszültséget, lényeges eltérés nem mutatkozott.
A mellekelt fotót is ő készétette a betápról.
Én is arra gyanakszom, hogy a merőbekötés során a nulla vezetéket szakították meg először és ennek következménye lett a lakásban keletkezett kár, csak ennek a bizonyítása nem egyszerű.
Ez egy alu tokozott. Nem látom a PE vezetőt.
Játszhatom az ördög ügyvédjét?
1. Hát, ezt sajnos igen igénytelenül sikerült kivitelezni, ami elsősorban oka a történésnek, mert ha az "erre a pontra több vezeték csatlakozzon" igény egy rövid síndarabbal lett volna kielégítve, akkor ez nem történt volna meg. Egészen mellesleg nem látok itt védővezető bekötést sem, ami az alu tokot illeti, márpedig a tárgyalt üggyel össze nem függő hiányosságokat is előszeretettel hánytorgatják fel.
2. Akinek a belső berendezése értékes, alkalmazzon erre az esetre megfelelő védelmet. Feszültségcsökkenés, emelkedés és aszimmetria elleni védelmek hosszú évtizedek óta léteznek. A jelenleg érvényes MSZ HD 60364-4-442:2012 szabvány 442.3. pontja ír arról, hogy ez a villamos jelenség előfordulhat, tehát meg kell fontolni a védekezést.
3. Alapszabály, hogy a használat alatt nem levő berendezést a hálózatról le kell választani.
(az egy másik kérdés, hogy ha ez egy PEN vezető, akkor azt megszakítani még súlyosabb szakmai hiba volt, mintha "csak" N vezető lenne, de mondjuk egyelőre nem tudja senki, csak sejti, hogy ez történt)
Tisztelt Károsult, Novill!
A feltett kép magáért beszél. A PEN vezetők egy csavar alatt vannak kötve, ami TILOS a MSzHD60364-5-54:2007 sz. 542.42 pontja alapján. Idézem."A fő földelőkapocshoz vagy sínhez csatlakozó összes vezető külön-külön bontható legyen. A csatlakozás legyen megbízható, és csak szerszámmal legyen bontható."Ehhez egy nagyobb sínt kellett volna beépíteni a szükséges számú és átmérőjű furatokkal.Ezt nagyon sokszor szeretik megspórolni a fogyasztó rovására!
És itt követték el a hibát a "szakik", mert amikor bekötötték az 1-1-ill. nálad 3fázis elmenő PEN vezetőjét (kék), ahhoz mindhármat le kellett bontani.És ha nem vették ki a késes biztit, sorba kapcsolódtak-vonali feszültségre- a fogyasztóid, és akkor egy pillanat alatt elfüstöltek!Ha FAM munka volt, nem veszik ki a betéteket minden esetben.Ezt persze nehéz bizonyítani, de más variáció nincs.
A színjelölés is hibázik, mert z/s zsugorcsővel meg kellett volna jelölni a PEN vezetőt!
Én már adtam ilyen irányú szakvéleményt és figyelembe vették.
Leírok egy megtörtént esetet.Kis városban csirkefarmot tartott a tulaj és B1 éjszakai tarifára egy 200l-es boyler is üzemelt.
Soknak találta az áramszámlát, mert szomszédja hasonló kisgazda, csaknem azonos körülményekkel csak 2/3-át fizeti szomszédja áramszámlájának. Helyszíni szemlén megállapítottam, hogy a mérés nem volt helyesen bekötve a nappali és éjszakai mérőbe.
Kértük a felülvizsgálatot az Áramszolgáltató részéről, és igaznak bizonyult a feltételezésem. A két db. egyfázisú mérő áramtekercse sorba volt kötve, így a nappali mérő mérte a B1 (éjszakait is)!Több mint 100e. Ft-ot visszatérítettek.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló.
Az előző hozzászólásokból sok minden kiderült, vannak hiányosságok, szabványtalanságok. Azért én felhívnám a figyelmet valamire. A házi főbiztosító-szekrény nem a szolgáltató tulajdona. Méretlen hálózat részeként szokta plombálni, de nem az ő berendezése, hanem a házé. Ha az EON új fogyasztásmérőt telepített, akkor ahhoz nem volt szükség belenyúlni a tokozatba, hiszen a szolgáltató nem cserél fővezetéket, nem az ő berendezése. A szolgáltató fel és leszerelheti a fogyasztásmérőt, az alatta lévő kismegszakítókat, de minden fővezetéki munka, mérőhely kialakítása a regisztrált szerelők feladata. Sajnos valóban látni a fényképen hiányosságokat. Ez nem annyira könnyen nyert ügy, nehéz megmondani ki rontott el valamit, a hiba oka mindenképpen a PEN vagy N vezető leválasztása, úgy, hogy a fázisokat védő késes betéteket bent hagyták. Emiatt "eltolódott" a "csillagpont" az aszimmetrikus terhelés függvényében, volt olyan berendezés ami lehet hogy csak 100 V-ot kapott, és volt ami akár 400 V közelit. Emiatt ment tönkre sok minden. De kérdem én, a ház részéről elvégezték a kötelezően előírt 6 évenkénti érintésvédelmi és EBF felülvizsgálatokat? Azért abban a szekrényben 50 A-es betét van. Mindenképpen a gépek szervizelése vagy hibamegállapítása kapcsán kérj nyilatkozatot a szerviztől, hogy a meghibásodást egyértelműen túlfeszültség okozta. Szerintem 2 verzió lehetséges:
1. Az EON szakemberei valóban végeztek ott mérőcserét, de az új mérőhelyet kialakító regisztrált szerelő hibázott, amikor fővezetéket cserélt. Az EON csak kiment, elvitte a régit, feltette az újat, és valóban nem is érti mi bajt csinálhatott, hiszen a szomszéd lakás mérőjét cserélte.
2. Az EON szerelői "fusiztak" és kis pluszért elvállalták a mérőcsere kapcsán (lehet hogy bővítés is volt?) szükséges vezetékcserét is. Utólag amikor kiderült a baj, gondosan ügyelnek rá, hogy ez ne derülhessen ki, tehát elhatárolódnak tőle, és marad a "csak mérőcsere" történet.
A feladat, kideríteni, ki végezte a munkát a főelosztó-berendezésben, megkérdezni a szomszédot kit és mivel bízott meg. Látni hogy az elmenő vezetékek nem egyidősek a tokozottal, valaki ebben munkát végzett. Aki ebbe a szekrénybe vezetéket cserélt, vagy saruzott, vagy behúzott, az a ludas. Ha teljesítménybővítés történt, akkor ahhoz le kellett adni regisztrált szerelői nyilatkozatot, ami biztosan meg kell legyen a szolgáltatónál. Jogilag ez a regisztrált szerelő felelőssége. És ha ő csak a papírt adta valakinek, és a valós munkát nem ő végezte, akkor ki fogja teregetni a szennyest ha sarokba szorítod a leadott nyilatkozata és a szervizes jegyzőkönyv, meg a fotón látható új kötések kapcsán...
Mint ahogy azt tanult kollégáim előttem is helyesen meglátták, a PEN vezetékek egy csavar alatt vannak, az alu tokozat nincs a védelembe bevonva, ami minden szabványi előírást sért már csak azért is, mert az elmenő vezetékek állapotát tekintve már áteshetett egy engedélyezett átalakításon, valamint ide kötelezően be kellett volna kötni az épület földelővezetőjét is, így a mérőkhöz/lakásokba már mindenképpen TN-C-S rendszert kellett volna vinni. Ha a szolgáltató elfogadta ezt a kialakítást/felújítást, akkor elkövette a hibát, különösen akkor, ha ezen tokozat olyan kézzel hozzáférhető helyen van beépítve, amit villamos szempontból kioktatott személyeknek nem minősülő személyek megérinthetnek. Ha műanyag tokozatot használtak volna, úgy mindez nem lenne lényeges szempont és akkor talán ügyes ügyvédjeik által, akár mentesülhetne a felelősség alól is. Ekkor ugyanis minden lakásba TN-C rendszerű vezetékezés mehetne és a lakástulajdonosoknak kellene gondoskodni a szabványos földelés kialakításáról és a PEN bontásáról.
Legelőször azt tisztáznám, hogy a tokozat és az addig tartó földkábel kinek a tulajdonában van. ...sajnos sokféle felállás létezik.
Ha a szolgáltatóé, akkor a hibát simán rájuk lehet verni szabványellenes kialakítás miatti károkozásárt, de dettó csak kicsit bonyolultabb, ha ugyan nem a szolgáltató tulajdonában, de kezelésében van és a tokozaton az általuk rendszeresített zárópecsét található, hiszen ekkor az ebbe való bejutást csakis az általuk kioktatott és feljogosított személy teheti meg, akinek hivatalból kellett volna felismerni a szabványellenes kialakítást.
Nagyon egyszerű a válasz.
1: 100%, hogy a kivitelező aki a mérőhelyet csinálta a szomszédban megbontotta a te vezetékedet is.
2: ha a mérődet nem tudta lekapcsolni akkor 110%, hogy ő okozta a bajt. Ebben az esetben biztos megnyernéd a pert pár év múlva, és sok ügyvédi költséget megelőlegezve.
Hogyan tudnád ezt a bizonyítási eljárásban az álláspontodat megvédeni? A feltételezés önmagában kevés.
Mivel lehet a szolgáltató részéről elkövetett hiba, vagy üzemi okok keletkező hiba, de nem zárható ki a fogyasztó részéről elkövetett vagy bekövetkezett hiba. A szakszerűség tekintetében először a fogyasztónál kell kizárni a hibák lehetőséget. A fogyasztó saját hálózatáért felel. Ez egy fontos kérdés.
Itt mindnyájan tisztában vagyunk vele, hogyan keletkezett túlfeszültség, melyre több variáció is létezik. Próbáljuk témát úgy megfogni,hogy bizonyítsuk is benne.
Javaslom, hogy a válaszokat úgy fogalmazzuk meg, hogy bizonyítsuk is be . Lehet a fogyasztó és a szolgáltató részéről történő érveléseket is bizonyítani.
Ez érdekes lehet :).
A fogyasztó (Károsult) állthatja például:
A fogyasztónál az év. mód TN rendszer, ennek a feltételei biztosítottak, megfelelő földelési ellenállás érték a bejövő Pe oldalon, folytonos védővezetők, megfelelő eph (régi elnevezés), ÁVk az elosztóban,de nincs túlfeszültség levető beépítve.
Talán elsőnek új-lenyomat vétel a tokozott fedeléről, és némi hámszövet a DNS mintához a csavar menetéről. Azután irány az enszíjáesz, ahol minden kiderül. Nehezen bizonyítható, én most is azt mondom, azzal a szomszéddal kellene konzultálni, aki ezt a munkát elvégeztette. Felhívni az általa megbízott vállalkozót, és szembesíteni ezzel a dologgal, és finoman jelezni hogy nem hagyod annyiban. Tutira veszem, hogy volt szabálytalanság a kivitelezésben is, jogilag nem hiszem hogy betartottak minden szabályt. Ha szerencséd van hajlandó lesz egyezkedni, ha nincs, akkor kemény meló lesz a közvetlen bizonyítás...
Novill, mint hatósági felülvizsgáló, jogi szempontból nagyon helyesen közelíti meg a témát.
A kép alapján elmondható, hogy még egyetlen lakásba sem mentünk be, de már a szolgáltatói oldalon megbukik a szabványosság és ehhez ujjlenyomatra sincs szükség. A lakásokban szabvány szerint nem kötelező a túlfeszvédelem, tehát ezt erőltetni jogi és felelősségi szempontból szerintem felesleges. A Fecó szerinti egyezkedés is eredményre vezethet.
Az idő távlatában az ujjlenyomat és a DNS minta nem igazán járható út. A tanú vallomások begyűjtése, írásos anyagok kielemzése és ellentmondások vitatása során valaki véthet hibát. Ezen az úton tovább menve , sok minden előfordulhat.
Tegyük fel, hogy a szolgáltató részéről a következőket nyilatkozom:
A PEN vezető szakadása esetén a a fogyasztónál TN rendszer esetén is a védelmi szerepet egy jó földelésnek át kell vennie szabványos szerelés esetén. Bizonyítsa a fogyasztó a villamos hálózat megfelelőségét. Támassza alá az első ellenőrzés illetve a szerelői ellenőrzés bizonylataival is. Csatolja ezen iratokat valamint a felhasznált műszer kalibrálás időpontját, bizonylattal igazolva.
Erre várjuk a fogyasztó nyilatkozatát.
Egy ilyen eset bármelyik fogyasztót érinthet szerencsétlen esetben, de ugyanígy kerülhet egy szerelő is ilyen helyzetbe, ahol magyarázkodnia kell. Ezért a téma tanulságos lehet mindenki számára. Ahhoz, hogy tanulságos legyen meg kell vitatni az érveléseket mindkét oldalról nézve.
Ha regisztrált szerelő vagy a szolgáltató által feljogosított személy követte el a fogyasztásmérőig tartó vezeték felújítást, akkor a fogyasztónak már csak a mérő utáni kialakításról kell szakvéleményt kérni, ami két esélyes lehet. Ha mérő és a lakáselosztó közötti betápvezeték 5 vezetős és meg van legalább 6mm2-es keresztmetszetű, akkor szerintem a szolgáltatónak nem sok esélye maradt. Ha viszont csak eleve 4 vezetős a betápvezeték, akkor akár a fogyasztó is bukhatja a vitát, de a szolgáltatót ez sem mentesítheti minden felelősség alól. Mint tudjuk, vannak olyan esetek, hogy a bizonylatok kiállítási ideje olyan lesz, amilyet éppen a fizetővendég kér. ;)
Ugyan a szolgáltató felelőssége a szabványos mérőhely kialakítása, de ennek ellenére a regszer nem építette ki a földelést, ezáltal a mérőig tartó vezetékezés sem felel meg a kritériumoknak, amiről mindenki mélyen hallgat a szolgáltatói oldalon. Ennek ellenére a fogyasztónak törekednie kellene a kialakult helyzetnek megfelelő szabványosság betartására? Jogilag ez egy igen jó kérdés, ám saját biztonsága szempontjából nagyon fontos szempont feltéve, hogy a kialakult helyzet szabványosan kezelhető-e és milyen nem várt költséget generál ezen trehányság kijavítása.
A fogyasztó kész tények elé van állítva akkor, amikor bízván a szolgáltatói tisztességben és szakmaiságban, vitathatatlannak véli mind a szolgáltatói szerződést és annak műszaki tartalmát. Ha mégis ezt megkérdőjelezi, könnyen villany nélkül maradhat hosszú időre, ami a mai világban egy család ellehetetlenülését okozhatja.
"Ugyan a szolgáltató felelőssége a szabványos mérőhely kialakítása"
Ezt, bocsánat, én kétlem. Van valaki, aki írásban felelősséget vállalt ezért.
...a regisztrált szerelői rendszert mintha erre találták volna ki. ::)
Ez egy három lakásos társasház. A károsult lakása egyedül háromfázisú. A mérőhely kialakításokat a regisztrált villanyszerelők végzik, akik folyamatos továbbképzésen és vizsgákon esnek át sikeresen. A regisztrált villanyszerelő a kivitelezői nyilatkozatával felelősséget vállal.
A képen láthatjuk az alu tokozott szekrényt a hibáival együtt, mint ahogy írtátok többen helyesen. Látjuk a háromfázisú elmenő oldal 4 vezetékes, de nem tudjuk a keresztmetszetét csak tippelni tudunk 6-os vagy 10-es Mkh-ra. Kérdés ez megfelelő-e, ami utólag is bizonyítható.
Jó volna ha a károsult tenne fel több képet a saját mérőhelyét illetően is. Mert egy ilyen esetleges peres eljárásban egy vagy több szakértő úgyis vizsgálni fogja többek közt ezt is, hogy tisztább kép alakuljon ki.
Ezért játszunk el gondolattal a felperesi és alperesi vélemények, kérdések és a lehetséges válaszok érvelések mellett. Tanulságos lehet, úgy hogy feltehetően az előttem hozzászólók megadták a lehetséges okokat már. Viszont még nem tudjuk bizonyítani, hogy ki követte el a szakmai hibát vagy műszaki hiba keletkezett-e.
Idézetet írta: Novill Dátum 2018. március 03., 16:48:45 DÉLUTÁN
Ezért játszunk el gondolattal a felperesi és alperesi vélemények, kérdések és a lehetséges válaszok érvelések mellett. Tanulságos lehet, úgy hogy feltehetően az előttem hozzászólók megadták a lehetséges okokat már. Viszont még nem tudjuk bizonyítani, hogy ki követte el a szakmai hibát vagy műszaki hiba keletkezett-e.
Folytassuk a gondolat játékunkat. Az ördög ügyvédjének szerepét felvállalva. :) Jelen esetben mindenki az áramszolgáltatót hibáztatja.
Tételezzük fel, hogy én vagyok az áramszolgáltató képviselője (Természetesen nem, csak gondolat játék kedvéért :) ) párbeszéd folytatása érdekében, győzetek meg arról, hogy hibáztam és meg kell térítenem a kárt.
Várom a bizonyítási ötleteket.
Tisztelt Kollégák !
Van aki ezzel az üggyel tudna foglalkozni és egy szakvéleményt adna az esettel kapcsolatban ?
Tisztelt Károsult!
Már látom, hogy 425 érdeklődő olvasta ezt a bejegyzést, de egy SZAKÉRTŐ sem szólalt még meg!!! Nem szeretnek nyilatkozni, ez a tapasztalatom. NEM TUDJÁK-tisztelet a kivételnek-, hogy melyik oldalra álljanak. Pedig az erkölcs azt diktálná, hogy írják le az -ÚGYMOND SZAKVÉLEMÉNYÜKET- Ezt igen ritkán olvasom. Nem hiszem, hogy a szabadidejükbe ez nem férne bele!
Én mint felülvizsgáló és villanyszerelő is tisztán látom, hogy miért nem olvashatjuk gyakrabban a SZAKVÉLEMÉNYEKET.
HÁTHA SIKERÜL SZÓRA BÍRNI EBBEN A TÉMÁBAN IS EGY KIVÁLÓ SZAKÉRTŐT!
TothGyula.
Nézzük mit is tudunk eddig:
Ez egy három lakásos társas ház. A károsultnak 3 fázisa van. Túlfeszültség miatt tönkre ment több villamos fogyasztó, így jelentős anyagi kár keletkezett. Az ellenőrzés akkor történt-e, amikor a lámpák erős fénnyel világítottak vagy utána. Ha utána volt az ellenőrzés, akkor már nem valószínű, hogy fennállt a hiba.
A károsult az áramszolgáltatóval próbált egyeztetni a kárral kapcsolatosan eredmény nélkül. Nem látjuk ennek az írásos anyagát. Nem látjuk az érveléseket az áramszolgáltató illetve a károsult oldaláról nézve.
Tudjuk, hogy társasházban előzőleg egy új mérőhelyet alakítottak ki. A becsatolt képen látjuk az alutokozott szekrényt. Az elmenő oldal 2 illetve négy vezeték van el vive. Hiányzik a védővezető és a tokozott szakszerű védő vezető bekötése. Itt biztos van egy súlyos hiba, ami bizonyítható is.
Az eset után lecserélték a fogyasztás mérőket, miért is. Erre is választ kell keresni.
Nem látjuk, nem tudjuk, hogy van-e földelés a tokozott illetve a mérőhelyeknél. Nem tudjuk az alkalmazott érintésvédelmi módot a károsultnál illetve a társasháznál.
Feltételezés szerint a túlfeszültség keletkezési oka lehet: amit a hozzászólók több formában is jól megfogalmaztak.
- a társasház új mérőhely kialakításakor a PEN vezetőt megszakították feszültség alatt a szereléskor. Így a károsult nem kapott nulla vezetőt, aminek eredménye lehetett a túlfeszültség keletkezése. Ehhez elég egy nagyon rövid idő is.
- vagy az utcai csatlakozó vezeték rövid ideig tartó PEN vezető szakadása is elő idézhette a túlfeszültség keletkezését.
- vagy a károsultnál történt hiba folytán nulla vezető szakadása idézte elő a túlfeszültség keletkezését.
Ez a három lehetséges keletkezési okot kell megvizsgálni, kizárni vagy bizonyítani. Ez lehet helyszíni műszeres vizsgálattal kiegészítve, fénykép felvételekkel, tanú vallomásokkal és iratokkal kiegészítve. A hozzászólásokban feltett kérdések megválaszolása is fontos. A feltételezett áramszolgáltató válaszra való reflektálásra való kitérés.
Novill!
A fogalmak tisztázása fontos.Hátha peres ügy kerekedik ebből a témából.
Az ÁLTALAD is említett "TÚLFESZÜLTSÉG" helyett a feszültségemelkedés vagy feszültségletörés a pontos. MSzEN 50160.
Az ebben a szabványban megadott feszültségjellemzők nem azt a célt szolgálják, hogy azokat elektromágneses összeférhetőség (EMC) szintjeként vagy a közcélú hálózaton vezetett zavarok fogyasztói emissziós határértékeiként használjuk.
Az MSzHD 60364-4-443 sz. foglalkozik a feszültségzavarok és elektromágneses zavarok elleni védelemmel.
Ebben szerepel az általad is használt fogalom."TÚLFESZÜLTSÉG". Az előbbi szabvány 4 lökőfeszültség-állósági(túlfeszültségi osztály)
osztályba sorolja a túlfeszültséget. Csak a szakmai pontosság kedvéért írtam le ezeket. Nyilván szakemberek tudják a lényeges különbséget.
Tisztelettel:TothGyula.
Köszönöm a kiegészítést pontosítást szabvány hivatkozással. A peres eljárásban készülő szakvélemény természetesen rendelet § szám bekezdés pontos számára- ,illetve szabvány számra pontos hivatkozással kerül megadásra. Jelen esetben a PEN vezető vagy a nulla vezető szakadása, illetve feltehető kontakt hibája miatt 230V és 400V közötti feszültség emelkedés vagy túlfeszültség okozta a berendezések tönkre menetelét. Általában a bírósági tárgyaláson nem annyira jellemző a műszaki területen ennyire boncolgatni a fogalmakat. A lényeg az előzőkön van inkább.
Novill kolléga sajnos az előbbiekben jól fogalmazott: "Feltételezés szerint a túlfeszültség keletkezési oka lehet:"
Sajnos ha a vizsgálat pillanatában nem állt fenn a konkrét hibás üzemállapot, amit méréssel, fényképfelvétellel vagy bármivel kézzel foghatóan igazolni lehet, akkor ez "feltételezés" is marad.
Igen előzetesen feltételezett lehetséges 3 változat valamelyikét kellene bizonyítani, vagy kizárni. Ez nem könnyű helyszín ismeret és egyéb infók hiányában.
Sajnos a károsultnak nagyon jól felkészült szakemberrel, szakvéleménnyel kell alá támasztani a védekezését, mert a szolgáltatónak jól felkészült apparátusa van. Ez nem azt jelenti, hogy ők nem hibáznak. A gyakorlatomban fordult már elő, hogy egy rossz jegyzőkönyvezéssel veszített pert a szolgáltató.
Idézetet írta: tothgyula Dátum 2018. március 12., 09:31:10 DÉLELŐTT
...
A fogalmak tisztázása fontos.
...
Ha ez számít, a jelenleg érvényes szabvány általam korábban említett pontja
stress voltage-nek hívja a feszültséget, és az előtte érvényes magyar kiadásban a kissé fura
igénybevételi feszültség fogalom szerepelt.
Novill!
A" túlfeszültség" fogalom használata ebben az esetben nem állja meg a helyét! Ha túlfeszültség okozza a káreseményt,akkor az izzók nem világítottak volna erősen, hanem azokat azonnal kinyírja!!!Ahogy Simon Endre is leírta, a PEN szakadás miatt emelkedett meg a fázisfeszültség és azalatt az idő alatt az éppen bekapcsolt készülékek sorbakapcsolódtak vonali feszültségre.Így természetes, hogy 10-20sec alatt a kisebb teljesítményű fogyasztó húzta a rövidebbet, vagyis elfüstölt!!! Miért is kellett ezután mérőt cserélni????
Továbbra is kitartok ezen álláspontom mellett, de cáfoljatok meg.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló.
Mikortól van túlfeszültség vagy mikortól van csak feszültség emelkedés, ha 230V és 400V közötti feszültség értékről beszélünk? Mi történik a mérők feszültség tekercsével, ha a tokozottnál megszakították a PEN vezetőt? Ha leégtek a mérők feszültség tekercsei és ezért kellett mérőket cserélni, akkor ez már lehetne ez egy ok okozati összefüggés. Viszont ezt bizonyítani is kellene.
Én már előbbiekben adtam egy szakkifejezés-választási lehetőséget, most itt van egy másik:
nullaszakadáskor: átmeneti, hálózati frekvenciájú túlfeszültség
villámcsapás, kapcsolás, stb-kor: tranziens túlfeszültség
Ez az MSZ EN 50160 terminológiája.
(attól átmeneti, hogy a hiba elhárításakor megszűnik, nem attól, hogy 2 percnél nem tart tovább)
Egy kis "érlelődés" után úgy látom a feltett aluszekrény fotó alapján, hogy az elvágott és talán még most is meglévő maradékok arra utalnak, hogy az oldalirányba bővítés kapcsán tévesen vágták el a károsult egyik fázisát és PEN-jét is, bár lehet csak nulla volt az, mert PEN esetén halálos veszély lett volna a lakásban. (Lehetséges hogy "károsultéknál" még TT lenne ?) A középső fázis fogantyúsa feletti kötésében fordítva van a csavar ahonnan leágaztatva lett a bővített oldal, talán oda van átköve a tévesen levágott fázis is, annak ott nyome kell legyen, mit ahpgy a PEN (nulla) kötéshelyen is ott látható lehet a "tévedés" korrekciója. A csonkok azért maradtak meg, mert a (jobboldali) fázison igy nem kellett bontani és a KÉK vezetéken "takarékos" saruzással egybe voltak préselve és még zsugorozva (szalagozva) is a vezetékvégek. ( A lustaság fél lebukás !)
Lám-lám kezd alakulni, érdekessé válni ez egész. Ha végig olvassuk a hozzászólásokat nagyon sok hasznos észrevétel született és még mindig vannak kérdések. A hozzászólásokban már vannak olyan észrevételek is amivel el lehetne indulni. Nagyon hasznosak az alap fogalmak ismertetése, melyeket köszönöm, de valószínű a peres eljárásban nem ezen lesz a hangsúly. A szakszervizek nagy valószínűséggel ilyen esetekben túlfeszültséget fognak leírni a szakvéleményükben.
A tokozottnál PEN vezető vagy nulla vezető? Én PEN vezetőre tippelek. Igen itt a levágott vezetők valóban feltételeznek valamit. TT vagy TN rendszer továbbra is kérdés. A halálos veszélyt PEN vezető szakadása esetén első körben még ki tudja védeni a szolgáltató, mint azt ahogy korábban leírtam.
Üdv a fórumon mindenkinek!!
Előre is szólok,hogy ÁSZ-nál dolgozok (nem EON).
A hiba egyértelmű,sokan sokféle módon leírták,amit leírok nem szakvélemény és nem is ÁSZ álláspont.A főbizt. kialakítását tekintve sz.tem nem ÁSZ tulajdon ahhoz nem fér kétség,hogy úgy szabálytalan ahogy van! A fogalmak szempontjából fontosnak tartom a tulajdonjogi határokat: TH esetében a főbizt. alsó kapcsai (hogy kié a kábel az másodlagos)
A főbizt. zárópecsételhetősége nem látható, a TH-i felszálló vezetéken munkát végezni csak reg. szer végezhet ha van KK annak tájékoztatásával,engedélyével. Ha új bekapcsolás tőrtént akkor elvileg ahhoz volt egy MGT.amiben le van írva mit és hogyan vár el a szolgáltató,tekintve,hogy ezeket a kivitelezéseket regszerelő végzi,a bekapcsolásokat pedig alvállalkozó (ha a kettő nem ugyanaz a személy) akkor a "bűnöst" ebben a körben kell keresni.Esetleg az újonnan bekapcsolt felhasználónál kéne érdeklődni a kivitelező iránt. A mérőcseréket a szolgáltató vagy azért végezte mert hitelesítési csere volt,vagy digitális mérő esetében a PEN szakadás miatt tönkrementek a mérők. Mondjuk jó lenne tudni,hogy emeletes-e a TH. vagy földszintes a lakásonkénti PE vezetők kiépítése, vagy nemléte miatt. Amúgy a tokozott kiépítése minősíthetetlen,aki erre szer.ig.-et ad az mindent elmond róla!
Üdvözlettel Bodnár László
Tulajdoni határ szempontjából a méretlen oldal hálózatán csak regisztrál szerelő dolgozhat. Nem tudjuk a mérők típusát sem, csak feltételezünk.
Cooper 69!Üdvözletem!
A leszerelt mérők bizonyára megtalálhatók az ÁSZ-nál, de én kizárnám a hitelesítési cserét. Nagyon sántít ez a véletlen egybeesés.
Ebben az esetben egy független SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYT látnék szükségesnek, műszeres szabványossági felülvizsgálattal egybekötve.
Ha még nem volt. 40/2017.(XII.4.)NGM rendelet 3§.-a.
TothGyula.
Viszonylag kevés volt az információ amit a károsult feltett információként. Ebből az információkból kiindulva többen nagyon hasznos szakmai információkkal járultak hozzá a gondolatok fűzéséhez, amely egy szakértőnek is nagyon jó ötleteket is adhat a vélemény elkészítésében. Persze érdekesebb lett volna ha a károsult több információval ( képek, tanú vallomások, stb.) lát el bennünket, természetesen név és helyiség megnevezése nélkül. Lehet, hogy már talált szakértőt is. Kíváncsiak lennénk a műszaki véleményekre és ügy folytatásának a fejleményére a szükséges titok tartás mellett. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek kitárgyalása műszaki oldalról tekintve hasznosak lehetnek mindenki számára. Szakembereknek azért, hogy lássák a szakmai buktatókat. A károsultaknak pedig szintén hasznos ötleteket nyújthat a szakmai értekezés.