Földelések kialakítása

[nova]

Ez ha jól emlékszem pont a Szelei kolléga által is említett vésőgépes megoldás. Az első videó azért kicsit vicc kategória. Nem tudom milyen talaj van (gondolom valamilyen feltöltött) a videóban, de kapásból a felét lenyomják kézi erővel. A kis kalapáccsal nekiesik a szaki, ahelyett, hogy egy 5 kg verziót használna. Párat odacsapna és kész.
Persze a vésőgépes megoldás nyilván egyszerűbb. 

[balzsi]

Valóban az elő kissé komolytalan, de az alsóbb rétegben látható némi ellenállás. A második videóban látható megoldás profi, nem kell létra sem hozzá, vélhetőleg az ára sem alsó kategóriás.

[Szelei]

Nem lényeges ekkora ütvefúró sokszor elég kisebb gépet használni. Az kicsit lassabb de a végeredmény izzadtság mentes szonda verés.

Gyakorlatilag minden vésni tudó gép alkalmas erre a célra. Csak kell egy elhasználódott véső vagy fúró csonk amit át alakíthat a szonda befogadására és már mehet is.

[p0flash]

Üdv mindenkinek!

Arról szeretnék informálódni, hogy megvalósítható e egy üzemi nulla vezető "szétválasztása"? Azt értem ez alatt, hogy a mérőhelyen szétválasztott pen vezető utáni nulla vezetőt ha ismét szétválasztanánk, földelő szondával ellátnánk ez így megfelel az előírásoknak? Mivel a minap beszélgettem az egyik ismerősömmel aki azt állította hogy ez így megfelelő. Ez a téma egy melléképület földkábeles áramellátásából indult mivel a kábel 4 erű csak a 3fázist és a nullát tudná átvinni rajta. Vagy esetleg van erre valami jó megoldás? Előre is köszönöm a válaszokat és bocsánat ha nagy badarságot kérdeztem (egy lelkes laikus)

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Igen, van méghozzá az 5 eres NAYY-J földkábel, melynek 5x16mm2-es kiadása kb. 600.- Ft/méter! Nem tudom, hogy hány méteres a kábelszakasz, ill hány Ampert kell rajta vinni, de amennyiben esetleg a 16-os kevés lenne, akkor van 5x25mm2-es is, az olyan 800.- pénz / méter. (L. kép) Ja, a válaszomból remélem kiderült, hogy PE-N -re szétválasztott TN-S rendszert nem lehet újra PEN, azaz TN-C-vé alakítani!

[980POWER]

Üdv mindenkinek!

Arról szeretnék informálódni, hogy megvalósítható e egy üzemi nulla vezető "szétválasztása"?

Rosszul tetted fel a kérdést, az üzemi nullát, de a Pe-t sem tudod szét választani. Ha és amennyiben a földkábeled réz esetén 10mm2, vagy alumínium esetén 16mm2 keresztmetszetű, vagy nagyobb, akkor elvileg lehet PEN, az, amit Te nullának gondolsz, de nem mindegy honnét indítod az elejét, ahová érkezik, a bejövő PEN oda kell kötni. Ez függ a szerelés módjától, mert, ha már az óra alatt szétválasztották, akkor már nem férni hozzá, így innentől kezdve marad az 5 eres változat, mindegy mennyivel drágább. Érdemes lenne a mellék épültbe érkezés helyére is egy Fi relé és egy földelő szonda elhelyezése. Nekem az a tapasztalatom, hogy a melléképelt az amolyan mostohatestvér. Itt bármi jó, úgysem látják, aztán 50 méteres 4*2,5mm2 vezetéken odavisznek 20 Ampert, a vezeték indulásánál van 3db 20A kismegszakító aztán ezzel ki is fujt a védelem, a végén kiderül, itt vannak a leg komolyabb teljesítménnyel bíró gépek, amiknek az ára sem olcsó.

[nyaki]

Elméletileg megvalósítható a fenti tanácsok figyelembevételével, de gyakorlatilag az ámen azon lesz, hogy honnan lesz leválasztva a 2. PEN-ként szolgáló vezető, ugyanis ha a meglévő 5 eresről választod le és a leválasztási ponton már van egy elosztott hálózat, amin ÁVK is üzemel, akkor az ÁVK hatástalan lesz, illetve le fog kapcsolni, ezért célszerű lenne az óránál lévő szétválasztástól indítani a megfelelő keresztmetszettel vagy az első szétválasztási pontig vinni a 4-eres vezetéket és ott földelni, miközben az órától jövő PE vezetőt figyelmen kívül kell hagyni, majd a melléképületbe menő 4-erest ismét szétválasztani és földelni.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Urak, nagyon mondogatjátok az órák utáni szétválasztást, de azért általában -főleg családi házak esetén- már az órák előtt megtörténik a PEN PE-N szétválasztás, pláne ott, ahol ugye van egy késesbiztis csatlakozó tokozott, illetve "B"-s túlfeszvédelem + fő EPH sín, tehát gyakorlatilag minden újonnan létesített, vagy felújított szabvány hensel, vagy csatári PVT-s mérőhely esetén... 

[Novill]

 Ha figyelembe vesszük, hogy 6 évente illik érintésvédelmi szerelői ellenőrzést végezni akár műszeresen is.  ( Persze az új szerelés befejezésekor is illik műszeres vizsgálatot végezni  .) Továbbá probléma szokott lenni, hogy idővel nem található a földelő doboz, ahol rá lehetne mérni a szonda felé. Ez szigetelés és különböző burkolások miatt fordul elő. Ezért jobb megoldásnak találom a szétválasztást az első fogyasztói elosztó táblánál megoldani a családi házaknál. Mert különben a plombált részhez nem lehet hozzá férni mérés céljából. A védelem ellenőrzése során kell mérni a Pe és N vezető esetén az induló hurok ellenállási értékeit, ha hiteles vizsgálatot végzünk. A túlfeszültség védelem kevés lakásnál van megoldva teljeskörűség és szakszerűen. Azzal, hogy a mérő elé telepítünk túlfeszültség védelmet az még nem teljes körű. Vagyis a plombált részen történő szétválasztást a lakásoknál személy szerint nem támogatom. Viszont mindenki a saját felelőssége és elgondolása alapján alakíthatja ki a szétválasztást természetesen.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Novill, én ezért beszéltem erről a mérőhelyről (okés, ez kombinált, de lényegében ugyanez a metidikája a csak 24h-s mérőnek is), mint manapság elfogadott szabványról,ahol ugyebár a bal alsó 150x300-as PVT-ben található az OBO 1801 (sorry, de szerintem ez a legjobb minőséget képviselő EPH potential ausgleichschiene), melyet ugyebár NEM plombálunk, hiszen abban nem fordul elő méretlen fázis betáp, csak PEN, azzal pedig nem lehet önmagában bűnözni...  íme: