Tűzvédelmi osztályok, tűzvédelmi osztályba sorolás

[JUVILL]

Eredeti cikk forrása: 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott Országos Tûzvédelmi Szabályzat
Az erõsáramú berendezések felülvizsgálata alkalmával figyelembe kell venni a helyiségek tûzvédelmi osztályba sorolását.
Ezt a besorolás a felülvizsgálatot végzõnek rendelkezésre kell, bocsátani a megrendelõnek.
Sajnos több helyszínen ez nem áll rendelkezésre, de a munkavégzéshez ez szükséges.
Hiába kéri be a szükséges dokumentációkat, általában nem kapja meg.
Nem szerencsés, de ebben az esetben a tûzvédelmi besorolást a felülvizsgálónak kell elvégezni.
Ehhez viszont ismerni kell az anyagok (felhasznált, tárolt, gyártott, keletkezõ) jellemzõit, a technológiai folyamatokat.
Amennyiben a tûzvédelmi osztályba sorolást a felülvizsgáló végzi, erre a minõsítõ iratban a megrendelõ figyelmét fel kell hívni.
A megrendelõnek ebben az esetben is el kell végezni, végeztetni a tûzvédelmi osztályba sorolást.
Azokon a helyeken, ahol a felülvizsgáló által készített, és a megrendelõ által készítendõ tûzvédelmi besorolás eltér, a felülvizsgálatot meg kell ismételni.


Könnyítésképpen csatolom a 28/2012. (IX.6.) BM rendelettel kiadott OTSZ ide vonatkozó fogalom meghatározásait, a besorolás alapjait.


218. Tûzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás

560. §

(1) ,,Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes" (jelzése: ,,A") tûzveszélyességi osztályba tartozik
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tûzveszélyes vagy tûzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,

b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,

c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hõmérséklete eléri vagy
meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü>Tlpnyt és Tü > 35 °C,

d) az a gáz, gõz, köd, amelynek alsó éghetõségi határértéke a levegõ térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%,

e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok
robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elõ,

f) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményû, lemezházas gázmérõ(k) helyisége,
g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony
szellõztetése,

h) A PB-gáz cseretelep.


M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2011. évi 103. szám 27977

(2) ,,Tûz- és robbanásveszélyes" (jelzése: ,,B") tûzveszélyességi osztályba tartozik
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tûzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,

b) az a por, amely a levegõvel robbanásveszélyes keveréket képez,

c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hõmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal

d) az a gáz, gõz, köd, amelynek alsó éghetõségi határértéke a levegõ térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb,

e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok
robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elõ,

f) a port vagy kisméretû anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag
a levegõvel robbanásveszélyes keveréket képez.



(3) ,,Tûzveszélyes" (jelzése: ,,C") tûzveszélyességi osztályba tartozik

a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hõmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C,

b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelõolajok és a világításra használatos petróleum,

c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi
hõmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü íTlpnyt
–20 °C, Tü >Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C,

d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegõ kivételével,

e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák,

f) az üzemanyagtöltõ állomások.



(4) ,,Mérsékelten tûzveszélyes" (jelzése: ,,D") tûzveszélyességi osztályba tartozik

a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hõmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb,

b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hõmérséklete
a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C,

c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetõ anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,

d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelõ
tüzelõberendezést használnak,

e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghetõ anyagot 300 °C felett dolgoznak fel,

f) a közösségi és lakóépület, tûzszakasz,

g) gépjármûtároló (építmény, tûzszakasz, szabadtér),

h) állattartó helyiség.



(5) ,,Nem tûzveszélyes" (jelzése: ,,E") tûzveszélyességi osztályba tartozik

a) a nem éghetõ anyag,

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghetõ anyagot 300 °C alatti hõmérsékleten elõállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.

561. § 1) Azon különleges anyagok esetében – kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak –, amelyek az

560. §-ban meghatározottak szerint nem sorolhatók be, a tûzveszélyességi osztályba sorolást az OKF határozza meg.

(2) Jogszabályban meghatározott esetben az övezet, helyiség vagy berendezés tûzveszélyességi osztályba sorolása az 560. §-ban foglaltaktól eltérõen is történhet.

(3) A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér – ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják, forgalmazzák vagy szállítják – az illetékes I. fokú tûzvédelmi hatóság engedélye esetén veszélytelenebb tûzveszélyességi osztályba sorolható.


562. §

(1) A tûzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az ,,A" osztályból az ,,E" osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tûzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot.

27978 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2011. évi 103. szám
(2) A helyiség vagy a szabadtér abba a tûzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi
övezetek (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség vagy a szabadtér alapterületének 40%-át
meghaladják.

(3) A tûzszakasz, szabadtér abba a tûzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tûzveszélyességi osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tûzszakasz alapterületének 40%-át meghaladják.

(4) A több tûzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tûzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó
tûzszakaszok osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladják.

(5) A létesítmény abba a tûzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek
osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladják.

(6) A tûzgátló elõteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minõsülõ tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park) a tûzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
218. Tûzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás

560. §

(1) ,,Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes" (jelzése: ,,A") tûzveszélyességi osztályba tartozik
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tûzveszélyes vagy tûzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,

b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,

c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hõmérséklete eléri vagy
meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü >Tlpnyt és Tü > 35 °C,

d) az a gáz, gõz, köd, amelynek alsó éghetõségi határértéke a levegõ térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%,

e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok
robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elõ,

f) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményû, lemezházas gázmérõ(k) helyisége,
g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony
szellõztetése,

h) A PB-gáz cseretelep.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2011. évi 103. szám 27977


(2) ,,Tûz- és robbanásveszélyes" (jelzése: ,,B") tûzveszélyességi osztályba tartozik
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tûzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,

b) az a por, amely a levegõvel robbanásveszélyes keveréket képez,

c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hõmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal

d) az a gáz, gõz, köd, amelynek alsó éghetõségi határértéke a levegõ térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb,

e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok
robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elõ,

f) a port vagy kisméretû anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag
a levegõvel robbanásveszélyes keveréket képez.


(3) ,,Tûzveszélyes" (jelzése: ,,C") tûzveszélyességi osztályba tartozik

a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hõmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C,

b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelõolajok és a világításra használatos petróleum,

c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi
hõmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü <Tlpnyt
–20 °C, Tü >Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C,

d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegõ kivételével,

e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák,

f) az üzemanyagtöltõ állomások.

[Sztrogoff]

Bocs, de ezek a 2014-es rendelet megjelenéséig voltak csak érvényesek, nem?