Másodlagos villámcsapás következménye ?

[Novill]

Ha így lenne kialakítva, jó lenne. Ezzel szemben vannak akik a finom védelmi hosszabbítókat vásárolják meg. Abban a hiszemben, hogy nekik meg van  a  megfelelő védelmük. Szerintem önmagában a finom védelem rossz érintésvédelemmel semmit nem ér, csupán  téves lelki nyugalmat jelenthet hozzá nem értő ember számára.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Igen, Juvill; a 10, vagy 20/0.4-es trafók primer oldalánál valóban van "A" lépcsőfok, de általában "szeretve tisztelt" áramSZOLGÁLtatóink ezeket 1-1 combos villámcsapást követően nem igazán szokták felülvizsgálni, pláne nem cserélni, főként ezekben a vérzivataros reprivatizációs időkben. Viszont hiába van hibátlan "A"-s lépcsőfok, amennyiben az utcai szabadvezetékes 0.4-es hálózat valamely elemé(ei)be belevág a villám, ugyanis ebben az esetben a  legközelebbi -főként 3 fázisú- fogyasztók csatlakozó vezetékei / földkábele felé fognak elsősorban szétterjedni és nem a becsapódástól akár több Km-nyi távolságban található trafó irányába! Épp ezért azon fogyasztóknak, akik -főként- 4 csigás, csupasz légvezetékes környezetben éldegélnek, nos azoknak elemi érdeke egy profi módon kivitelezett "B"-s, "C"-s (és nem B+C!!), illetve a kényes fogyasztók csatlakozási pontjainál elhelyezett -akár minőségi hosszabbító formájában is- "D"-s túlfeszvédelmi unitokkal megbolondított vill hálózat!! Amennyiben pedig valakinek több különálló épülete is van, akkor teljesen egyértelmű, hogy azok csatlakozó szekrényeibe is KELL legalább "C"-s túlfeszvédelem, illetve helyi fő EPH sín, valamint földelő szonda, hiszen amennyiben azokat találja el egy kósza villám, akkor az azokat betápláló (föld)kábeleken keresztül "visszafolyhat" a túlfeszültség a főépület minden fogyasztójáig, még akkor is, ha esetleg egy lokális szonda le van verve, hiszen abban az esetben a szondán keresztül a földbe vezetett villámáram emeli meg a földpotenciált, melynek szétterjedésének semmi nem szab határt, pláne amennyiben jó nedves és kitűnő vezetőképességű az adott talaj. S mert 20-30 méternyi távolság 1-1 szonda közt semmiségnek tekinthető, ezért semeddig nem tart a szétterjedő villámáramnak elérni a közelben lévő szondákat -tehát még a legjobb szomszédét is!- , oszt szépen azokon keresztül rombolni! Ha pedig még villámhárító(k) is van(nak), nos akkor már nem kell nagy képzelőerő annak elképzeléséhez, hogy egy, a ház felfogójába belecsapó bumm mekkora pusztítást is képes okozni akár 100 méteres körzetben lévő épületek mért vill hálózatában, de az egyes utcai oszlopok földelésén keresztül felkúszva, majd a PEN hálózatot elérve, s azon végigfutva akár a környező utcák épületeinél is, hiszen ugyebár a PEN hálózat párhuzamosan kötött! Ezen érdemes elgondolkodni... 

[Dietzel Péter]

További véleményeket is várunk a témára, akár a témát felvető kollégától is, hogy ő hogyan látja ezt a kérdést.

Augusztus 1-én ,,Miért okozott kioldást a villámcsapás" címmel írtam le egy esetet, melyről kollégák véleményét kértem.
Az eset este, sötétben történt és a rossz fényviszonyok közepette kerültek visszakapcsolásra és csak  másnap derült ki, hogy az elosztószekrényben a fogyasztói elosztótáblán nem az ÁVK , hanem a vele közös burkolatban lévő C10 A-os áramköri kismegszakító oldott le. Megtévesztő volt, hogy mindkettőnek narancssárga a kapcsolóbillentyűje (Schneider gyártmányok).

Tehát javítom és kibővítem az első ismertetést (amiért elnézést kérek): 
A villámcsapás következtében a C10 A-os áramköri és a fogyasztásmérő B16 A-os kismegszakítójánál következett be a leoldás.
A lakás vezetékhálózatának egy része 1,5-2,5 mm2 keresztmetszetű nagyon régi gumi és szövet szigetelésű alumínium vezeték Bergmann fém burkolat nélküli csővezetékekkel, dobozokkal.
A vezetékhálózaton másnap szigetelésvizsgálóval (meggerrel) szigetelésvizsgálat is történt. Ennek értéke 0,5 Mohm.  Azután kilenc kötődoboz kötéseinek egyenkénti kibuktatásai közben mindig mérés történt, változatlan 0,5 Mohm értékkel.

A legutolsó dobozban történő vezetékek szemrevételezése, megmozgatása után ismét mérés következett, ekkor a szigetelési ellenállás már végtelent mutatott. Az esetleges átütésnek nyoma nem volt látható. Természetesen a fogyasztók (ízzók is) a mérés idejére ki lettek iktatva.

A fentieket a tulajdonostól kapott információk alapján írtam le.

Leírom saját véleményemet, sejtésemet is, a további vizsgálódás eredményeként.
Valószínűnek tartom, hogy a villácsapás az említett vezetékhálózaton olyan feszültségemelkedést okozott, amely valahol (pl. kötésnél) a szigetelést átütötte, ennek következményeként a kismegszakítók mágneses zárlai gyorskioldója azonnal leoldott. Az is lehet, hogy a villámáram nagyobbik részét a helyi földelés levezette és csak annyi jutott a lakás vezetékrendszerére, hogy maradandó károsodást nem okozott, viszont nagyon rövid időre olyan értékű áramnövekedés jött létre, hogy a kismegszakítók megszólaltak.

Valószínű, hogy a mért szigetelési ellenállásérték a vezetékek mozgatása következtében változott meg. A 30 mA kioldóáramú ÁVK- nál nem volt leoldás, a kismegszakítók pedig visszakapcsolhatók lettek.

Egyet értenek-e véleményemmel, vagy valami mást tartanak valószínűnek.

Köszönettel várom kedves kollégák válaszait

Dietzel Péter

[Simon Endre]

Szép jó estét!
Először is tegyük helyre a témát, mert nem a másodlagos villámcsapás hatásait izsgáljuk, hanem a villámcsapás másodlagos hatásait és ez csak névleg van egy tematikában, na és a villámcsapás elsődleges hatásait nagyvonalúan mellőztük? Nem halgatható el, hogy alkalmanként a villámvédelemmel (természeténél fogva) ellátott eszköz vagy létesítmény okozza a bajt, mintegy villám mellékág földi (negatív) induló pontja, igaz ez akkor sajtóhír, (pl. OMSz antennatorony) és a göbvillámról és atásairól még nem is esett szó. A másodlagos hatásokról két alkalommal volt közvetlen tapasztalatom 2009 tavaszán és 2011 nyarán, akkor egy egyházi intézménynél (is) voltam alkalmazásban és ott a berendezések jelentős része igen kiemelkedő helyen és nagyon sok elektronikával van körülvéve és elektromágneses elven működő eszköz szinte valamennyi. Ezeknél az induktivitás horribilis és még a helyzetvisszajelzők is induktív rendszerűek és eszméletlen nagyok az alkalmazott alacsony frekvencia miatt. Ebből kifolyólag a túlfeszültség más eredetű, mivel az a villám álltal keltett nagyon nagy felfutási meredekségű mágneses impulzus álltal indukált, ahol a feszülség az 1200 V-ot garantáltan meghaladta, mert a félvezetők névleges feszültségtűrés ennyi (volt !) Emellett még végzetesen közrehatott, hogy a nagy mágneses térerő hatására behúzó kontaktorok még rákapcsolják a hálózatból egyenírányított (AC 230eff.)  DC 324 V-ot is. Esetemben ez egy tucat nagyon "bika" triakos főáramkör totális pusztulását okozta. Az eredetileg a gyártó álltal beépített VDR-ek nél csak  meglágyult kivezetések és a hősokktól megráncosodott NYÁK maradt. Ezek a VDR-ek egyébként semmmi másra nem valók, mint az áramkör normál működésénél keletkező viszonylag kis energiaszintű csúcsok megfogására. A villám mágnesmezeje álltal gerjesztett túlfeszültséget csak az alkatrészek zárlatban megnyilvánuló pusztulása töri le. A második pótlásnál szándékosan a nagyobb áramú, de kisebb zárófeszültségü hídegyenirányítókat választottam, mert kritikus helyzetben így az válik csaknem nulla ellenállásu fémdarabbá nem pedig a tízszer-tizenötször drágább triak. További érdekesség ami a belső áramok értékére utal, hogy a DC12 V-os szintátevő relék amelyek a vezérlő elektronikára csatlakoztak és emiatt párhuzamos diódákkal  lettek  védve a tekercskivezetések a  forrasztásnál elszakadtak, de még a tartalék reléknél is amelyek be sem voltak kötve és természetesen a diódák is zárlatosak lettek. A falban futó erősáramú hozzávezetés egy hosszabb szakaszán az elektronika pusztulásánál olyan nagy áramok léptek fel, hogy a vezetékek védőcsövestől kiszakadtak a falból és a másfeles alumínium ér a szigetelésen belül darabokra esett szét. Nem melesleg, hogy az épület villámvédelme nem volt ebben közreható, mert a csúcsok és levezetők mintaszerűek, talán még túlméretezettek is  és az épület teljes tetőzete fémborítású, természetesen a villámvédelembe bekötve. A második precedensnél feltünt, hogy ott ahol a tekercsek közelében nagyon robusztus vasszerkezet található a pusztulás nem következett be (a hozzátartozó elektronika  megúszta,) és a szükségáramforrás akkumulátor és a vele egy vasdobozban elhelyezett elektromikus szabályozású töltő is túlélte, csak az akkut védő kismegszakító (?) oldott le. Az elektronikák dobozaiban és a központi relédobozban minden huzal "kiegyenesedett", vagy kiszakadt és a doboz alján jelentékeny méretű lyuk égett ki az alatta lévő vasszerkezet felé. A környék kb. 100m sugarú körén belül az összes asztali PC  tápegysége, telefonközpontja, riasztórendszere és  TV-je is tönkrement. mindkét alkalommal.

[Novill]

A legutolsó dobozban a kötések milyenek voltak, szigetelőszalag ( műanyag, bitumenes,) sodrott kötéssel vagy milyen kötőelemmel készült? Az érvelés logikusnak tűnik számomra. A javítás hiba elhárítás nehezebb feladat, mint az új létesítés úgy általában.

[Dietzel Péter]

A legutolsó dobozban a kötések milyenek voltak, szigetelőszalag ( műanyag, bitumenes,) sodrott kötéssel vagy milyen kötőelemmel készült?

A villamos rendszer felújítása korábban kezdődött el. A fogyasztói táblák, kismegszakítók újra lettek kicserélve, továbbá egy ÁVK most került beszerelésre. Valamikor az épületen belül voltak a fogyasztásmérők és most az új és a régi fogyasztásmérő helyek közötti régi AL vezetékek kicserélésre kerültek sodrott Cu vezetékre. Tehát a kötések a régi Gumann-tábla alatt vannak, mert még a teljes vezetékrendszer nincs kicserélve. Itt szabványos kötőelemek (Wago, sorkapocs) felhasználásával került a réz és az alumínium összekötésre.  A dolog természetéből adódóan a Gumann-tábla alatt vannak az új vezetékek és a régiből van műanyag és gumi-textiliás szigetelésű vezeték. Természetes, hogy régi vezetékrendszer kicserélése a jövőben megtörténik.

[Novill]

Régi  textil szigetelésnél és bitumenes szigetelő szalagos kötésnél még az átütést el tudom képzeni. A wagó kötésnél a műanyag 1KV-os szigetelésű vezetéknél már kérdéses. Igaz a mai 450V-os szigetelésű vezetéknél már más lehet a helyzet  .  Ne feledjük a villámáram nem válogat a lehető legrövidebb úton igyekszik megtalálni a gyenge pontot. Igaz a hálózatnak is van csillapítása. Röviden mondhatnánk bármi lehet egy villámcsapás után  .

[Dietzel Péter]

Nagy valószínűséggel ahol az egyik Wago fogad egy 1,5 mm2 réz vezetéket, amelyet szigetelés részével együtt el lehet helyezni, addig a mellette lévő, méreténél is sokkal terjedelmesebb textil (gumi) szigetelésű alu vezeték elhelyezése körülményes. Fogadjuk el, hogy itt történhetett a galiba.
Üzenet összefûzve: 2014. augusztus 10., 22:41:27 DÉLUTÁN

Először is tegyük helyre a témát, mert nem a másodlagos villámcsapás hatásait vizsgáljuk,  hanem a villámcsapás másodlagos hatásait....

Csak elírás történt, valóban a villámcsapás másodlagos hatásával kapcsolatos a téma, köszönöm az észrevételt.