Üdv Mindenkinek!
A kérdésem, jelenleg mi írja elő, hogy mit kell közvetlenül (min.6mm2 Mkh-val) bekötni az EPH-ba?
A másik.
A VL-ben olvastam ezt a két cikket!
Szerintem kicsit ellentmondásosak nem?
Vélemény!
Köszönöm
Tamás
Tisztázzuk, EPH vezető hivatalosan már nem létezik, védőösszekötő-vezető a neve. Erről az MSZ HD 60364-5-52:2012 szabvány rendelkezik. A cikkel kapcsolatban szerintem a második pontosította, javította az elsőt. A fenti szabvány 544.2.3. pontja előírja, hogy a kiegészítő összekötésre használt védőösszekötő-vezeték, ne legyen kisebb az 543.1.3. pontban előírtnál. Az 543.1.3. védővezető keresztmetszettel foglalkozik és azt írja, ha mechanikai védelemmel van ellátva a vezeték, akkor minimum 2,5 mm2 a szükséges. Tekintve hogy ez volt eddig is a megszokott nem tűnt fel. De el kell olvasni az 543.1.3. pontot alaposan, mivel is kezdi?
azon védővezetők, melyek nem részei a fázisvezetőknek, vagy nem közös védőburkolatban vannak velük
Tehát csak akkor kell a 2,5 ha nem együtt van vezetve az áramköri védővezető a többi üzemi vezetővel, ami ritka, hiszen ha kábellel szerelsz, akkor lesz benne védővezető, ha csőbe húzod a fázis-nullát, akkor nyilván ugyanoda húzod a védővezetőt is. Viszont ha ez érvényesül, akkor nem kell tartsd a minimum 2,5 szabályt.
Ha már itt tartunk, ez a szabvány 543.1.4. pontja engedi meg több áramkörhöz a közös védővezető alkalmazását is.
A fenti szabvány 544.1.1. pontja írja, hogy a fő-földelőkapocshoz csatlakoztatott vezetők keresztmetszete legalább 6 mm2 legyen.
Ennek a szabványnak van egy "B" melléklete, ahol rajz formájában tájékoztat róla, hogy mit kell bekötnöd a fő-földelőkapocsra közvetlenül, ezáltal nyilván legalább a 6 mm2 keresztmetszettel.
De tudod hogy ez a topic a felülvizsgálók tanfolyamával kapcsolatos dolgokat öleli fel, a te problémád inkább a https://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=59.0 témakörbe illene szerintem...
Tisztelt Fecó!
Köszönöm a válaszod!
Tudom , hogy hivatalosan már nincs EPH igazad van , de én sajnos már az öregebb korosztályhoz tartozom, így nekem ez már EPH vezető marad! :)
Valamint abban is igazad van, hogy ez nem ide való témakör, de miután lenyomtam az entert, már nem tudtam korrigálni! :)
Tamás
Semmi gond, remélem hasznos volt az infó, érdemes átolvasni a szabványi lapokat is hozzá. Úgy vettem észre, az új megközelítés, már jobban összemossa a védővezetőt és eph vezetőt, nem véletlen lett mindenből már védővezető, védőösszekötő-vezető. Még oktatásokon is sok helyen használják az EPH szót ha jobban értelmezhetőek akarnak lenni :)
EPH= egyenpotenciál hálózat
VÖV= védőösszekötő-vezető
Használható ez a rövidítés?
...vagy majd beépül a szakzsargonba.
Nem tudni mit hoz a jövő, de szerintem ha a jegyzőkönyv elejében csinálsz egy "szómagyarázatot" és utána rakod be a táblázatot, abból nem lehet baj, és biztosan mindenki ugyanúgy fogja érteni.
T S/K
EPH= egyenpotenciál hálózat
VÖV= védőösszekötő-vezető
Használható ez a rövidítés?
...vagy majd beépül a szakzsargonba.
Ha megnézzük a szabványlapot 6. oldal 541.3.7 védőösszekötő-vezető leírás alatti dölt betűs kiegészítő magyarázatot " Korábban ezeket nevezték szabványaink "EPH-vezetőnek . Én ezt a fogalmat egyszerübbnek kifejezőbbnek látom .
Visszatérve az említett szabvány 27. oldal B melléklet ( tájékoztatás ) Példa földelőberendezésekre és védővezetőkre feliratú rajzocskát ott csak C1 C2 C3 idegen vezetőképes rész, kívülről jövő fém vízcső, kívülről jövő fém gázcső, szigetelő közdarabbal ezek mind az épület külső becsatlakozásának részei !!, C6 fém vízcső, pl fürdőszobában , C7 fém szennyvízcső pl. fürdőszobában és semmi más nincs amit be kellene kötni a rajz alapján !! Felhívom a figyelmet a fém megjelölésre a szennyvíz és vízcsöveknél , csak a fémet kell ezek szerint bekötni, semmi varázslás fém betétről nincs szó pl. a szennyvízcsőrendszernél, erről az MSZ HD 60364-7-701 : 2007 701.415.2 Kiegészítő védelem kiegészítő egyenpotenciálú összekötés alatt található dölt betűs ( tehát nem kötelező, csak magyarázat ? ) részben persze még a KLÉSZ-re is hivatkoznak, valamint ajánlatosnak írják ezt az összekötést , tehát aki azt mondja hogy ez szabványelőírás hát az lehet hogy nem mond igazat ?
A rajz alapján nehezen lehetne bármivel is indokolni pl. fémpolcok előszeretettel megkövetelt EPH bekötéseit is .
Üdv
Én nem tudom, mit nézel, én nem látom az erről való értekezést dőlt betűsnek az online változatban. Dőlt betűs egyedül az általad említett pont címe alatt a "Módosítás:" szó.
Gyanús ez a KLÉSZ is, egy külföldről érkező szabványban, aminél a megjegyzések is szigorúan vannak kezelve...
Ajánlatos kifejezést sem látok. Olvasható kell, megengedett, nem szükséges és kell megint.
Ami a szennyvízcső fém betétjét illeti, az szerintem úgy van, hogy: nem kötelező, és emiatt előfordulhat haláleset. Ha tehát te szerelsz, és nem építed be (feltéve: kapható/megoldható), akkor nem csukhatnak le. De attól még te teremtetted meg a lehetőségét a balesetnek. Ha véletlenül van ÉV tanfolyamod, a tananyagban ezt megemlítik már hosszú évek óta.
De egyébként az utolsó bekezdés, az Olyan esetekben... kezdetű, az meg kimondottan előírja, mert ott nincs már fémes vagy nem fémes megkülönböztetés.
Az, hogy a szabvány nem ír elő kötelezően valamit, még természetesen megvalósítható, nem tilos növelni a biztonságot. Viszont a szabványossági felülvizsgálónak van nehéz dolga, mert nem követelheti meg azt, amit nem ír elő a szabvány kötelezően. Például én már a múltkor is feszegettem, hogy a fémből készült zuhanytálca és fürdőkád kötelező helyi EPH-ba való bekötése sehol nincs leírva, a fürdőszobákra vonatkozó szabvány nem említi, még a B melléklet rajzán sincs feltüntetve hasonló tárgy bekötése sem.
Szerintem a kádat mindenki beleérti a "testek és a hozzáférhető idegen vezetőképes részek" körbe - amelyeket helyi EPH-ba kell kötni a védővezetőhöz csatlakoztatással.
Villamos balesetek /#31/ 2013. Május 28.
Mert a szennyvízcső még ha műanyag akkor sem tekinthető szigeteltnek !
Sztrogoff-nak
Több részletben , de remélem sikerült átküldeni a szkennelt szabványlapokat.
Csak még pár észrevétel a kádbekötéshez.
Test fogalma: "Valamely villamos szerkezetnek olyan megérinthető, vezetőképes része, amely üzemszerűen nem áll feszültség alatt, de hiba esetén feszültség alá kerülhet.
MEGJEGYZÉS: A villamos szerkezetnek az a vezetőképes része, amely közvetlenül nem, csak valamely testen keresztül kerülhet feszültség alá, nem tekinthető testnek."
Tehát ez nem lehet sima fürdőkád, esetleg abban az esetben lehetne ráfogni, ha elektromos táplálású masszázskádról lenne szó amely fémből készül. A test a villamos szerkezetnek megérinthető része.
Idegen vezetőképes rész: "Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, alkalmas azonban valamely potenciál – általában földpotenciál – odavezetésére."
A "helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal szabvány hoz is példákat az idegen vezetőképes részekre, hogy ne maradjunk bizonytalanságban mik is lehetnek ezek egy fürdőszobában:
"Példák a lehetséges idegen vezetőképes részekre:
a vízvezeték-hálózatok vagy a szennyvízhálózatok fémes részei;
a fűtési és légkondicionáló rendszerek fémes részei;
a gázvezeték-hálózatok fémes részei;
a hozzáférhető épületszerkezeti fémes részek"
Itt kifejezetten nagy kiterjedésű, valóban távoli földpotenciált behurcoló fémhálózatokat említ. Sem kádat, sem zuhanytálcát nem, pedig a szabvány pont a fürdőszobákról szól. Továbbra is siralmasnak vélem, hogy semmi nem írja elő a fémből készült kád vagy zuhanytálca helyi EPH-ba való bekötését.
Csak még pár észrevétel a kádbekötéshez.
Test fogalma: "Valamely villamos szerkezetnek olyan megérinthető, vezetőképes része, amely üzemszerűen nem áll feszültség alatt, de hiba esetén feszültség alá kerülhet.
MEGJEGYZÉS: A villamos szerkezetnek az a vezetőképes része, amely közvetlenül nem, csak valamely testen keresztül kerülhet feszültség alá, nem tekinthető testnek."
Tehát ez nem lehet sima fürdőkád, esetleg abban az esetben lehetne ráfogni, ha elektromos táplálású masszázskádról lenne szó amely fémből készül. A test a villamos szerkezetnek megérinthető része.
Idegen vezetőképes rész: "Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, alkalmas azonban valamely potenciál – általában földpotenciál – odavezetésére."
A "helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal szabvány hoz is példákat az idegen vezetőképes részekre, hogy ne maradjunk bizonytalanságban mik is lehetnek ezek egy fürdőszobában:
"Példák a lehetséges idegen vezetőképes részekre:
a vízvezeték-hálózatok vagy a szennyvízhálózatok fémes részei;
a fűtési és légkondicionáló rendszerek fémes részei;
a gázvezeték-hálózatok fémes részei;
a hozzáférhető épületszerkezeti fémes részek"
Itt kifejezetten nagy kiterjedésű, valóban távoli földpotenciált behurcoló fémhálózatokat említ. Sem kádat, sem zuhanytálcát nem, pedig a szabvány pont a fürdőszobákról szól. Továbbra is siralmasnak vélem, hogy semmi nem írja elő a fémből készült kád vagy zuhanytálca helyi EPH-ba való bekötését.
A múltkorában hívtak egy háború utáni időkben épült belvárosi polgári lakóházhoz, hogy ráz a víz, ha belépnek a kádba. A villamos hálózaton felújítást és teljesítménybővítést végeztek, tehát szabványosítottak is.
Az épületben kialakították az EPH hálózatot. A hibahelyen a bojler a kád fölé volt beépítve és bekötve úgy, ahogy kell, az öntvény kád viszont nem volt bekötve az EPH-ba, mert mint mondották, nem bontották meg, csupán szépen körbecsempézték a felújítása után. Szárazon a kád lefolyója és a csap/bojler védővezetője között 58V-ot mértem úgy, hogy a betáplálás le volt kapcsolva. A vizsgálódás a felújítatlan szennyvízvezetékre terelődött, ahol is kiderült, hogy onnan jön be azaz idegen potenciál, ami ezt okozza. Ezek után javaslatot tettem a szennyvízvezeték belépőoldali megbontására és egy fém közdarab beépítésére. Ennek hallatán hátast dobtak és nem vállalkoztak rá, a magas költségekre hivatkozva. Sajnos nem találkozott a véleménykülönbség - pedig igyekeztem -, így kénytelen voltam annyiban hagyni és még azt is meghagytam, hogy ezek után itt sem jártam, de még a nevemet is felejtsék el, pedig egy nagyon jó ismerős ajánlott be azok után, hogy a felújítást végző nem tudott a jelenséggel mit kezdeni.
58V-nál kisebb hibafeszültség is okozott már halálos áramütést!!!
Az ilyen emberekre kár időt fecsérelni.
TothGyula felülvizsgáló.
Mérhető 58 V - az nem semmi. Bocsánat, de én érdeklődnék még. Az ismertetés felénél, mikor még csak azt tudjuk, hogy a két izé között feszültségkülönbség van, felmerült a kérdésem, hogy melyik lehetett a föld? De később az "onnan jött be az idegen potenciál" írásból arra következtetek, hogy valamit meghatároztál nulla potenciálnak. Mit?
És még érdekelne, milyen (nagy) épület ez? Bocs, nem tudom, nagyvárosról vagy kisvárosról beszélünk, Budapesten nyilván csak többlakásosak vannak a belvárosban, akkor ez melyik lakás? Lenti vagy fenti? Arra gondolok, hogy a többi lakásban miért nem jelentkezik?
A hivatkozási potenciál a villamos betáplálás földelt PEN potenciálja volt, az EPH hálózaton és a védővezetőn keresztül.
Az épület egy kb. 200m2-es lakóház és Nyíregyházán található. Az épület még 6-8 régi épülettel együtt egy területi csoportba esnek, amiket az idők folyamán körbeépítettek 6 sávos körúttal és újabb társasházakkal. Nyilván ezen régi lakóházak közműveihez nem nyúltak, csupán az oldalfali légvezetékes betáplálásokat cserélték földkábelesre már vagy 20 évvel ezelőtt.