Villamos balesetek

[JUVILL]

Nem javasolom, és nagy terhelés esetén balesetveszélyes. Mennél nagyobb az áramkör terhelése, annál nagyobb a keletkezõ villamos ív!

[krisz1986]

Nova!
Rákerestem a Juvill által beilesztett szabványra. Oda is irtam a kérdéshez a számot. Aki a szabványt készítette nem tudom melyikre gondolt? De szerintem a sima olvadohoz nem kell külön szerszám. A késeshez pedig igen akkor ezek szerint kell.

Juvill! És akkor elmondhatod rendeztél csilagok háboruját. Bocs ezt én se hagyhatam ki. De viccet félre téve én ha nem muszály nem is szerelek feszültség alat. és köszönöm a tanácsot.

[JUVILL]

Csillagok háborúja!:)
Ez jó, de sajnos nem ilyen vicces.
Van már vagy két hetes gyakorlatom, láttam különbözõ baleseteket.
Sajnos vannak olyan elosztók, ahol nincs fõkapcsoló (terhelés kapcsoló).
A betáplálókábel a berendezés késes biztosítójára csatlakozik.
Veszély estén nincs a közelben lekapcsolási lehetõség, azzal a bizonyos késes betét kiszedõvel "kikapják" a késes biztit, és a keletkezõ villamos ív hatására az illetõ égési sérülést szenved.

[Novill]

A szakmai törtélemben már elõfordult, hogy késes betét kivételekor halálos égési sérülést szenvedett a villanyszerelõ. Ezért ilyen esetekben a villamos terheléseket le kell kapcsolni elõtte,még betét kiszedõ esetén is. Mert számít az is, hogy van elhelyezve ez a szekrény vagy tokozott.  Itt elõfordult már, hogy közelben gyúlékony anyag, folyadék volt. Az MSZ 1585-ös üzemi szabályzatban sok hasznos tudnivalók vannak leírva. Igaz ennek a szabványnak már régóta létezik az európai változata is.

[nova]

Ez a téma kezd egy kicsit összekeveredni.

Ki mire emlékszik az alapvetõ villamos balesetvédelemrõl?

Feszülség alatt álló biztosítékot milyen szerszámal cserélek.

[info]Ezek teljesen külön témák szerintem. (Inkább nyissunk legközelebb újat az ilyen kérdéseknek.)[/info]

Így már nekem is nehéz szétválogatni.
Maradva a késesbiztosító cseréjénél, gondolom hasonlóra gondoltál Krisztán.

A régi kialakításoknál szigetelõ lap volt közöttük, nagyon sokszor ez kimaradt persze kimaradt. Aminek következménye az volt, ha nem tartotta a villanyszerelõ mester kellõen stabilan az nki fogót, vagy félrebillent az erõs rugós szerkezeten a keze akkor könnyen fázis zárlatot okozhatott. Ami gondolom mondanom sem kell mennyire komoly sérüléseket okozhatott.

nki fogó:

Ezeknek a szerszámoknak a használatának is megvan a technikája, itt is a többet ésszel, mint erõvel elvet kell követni. Új szereléseknél már nem lehet találkozni ilyen megoldással, mert olyan szerkezetben vannak elhelyezve ami ezt kiküszöböli.
A másik fele amit JUVILL kolléga is írt a szakaszolók és a megszakítók közötti különbség. Ez is egy külön téma, hiszen mindegyiknek megvan a feladata. Röviden annyi a lényeg, hogy a terhelt hálózaton használt késes biztosítót nem szabad kivenni, mert ilyenkor tényleg villamos ív alakulhat ki.

[szmihaly]

Pedig ilyennel meg kell barátkozi. Ha elmégy egy régebbi szerelésû termelõ üzembe karbantartónak,ott nemlehet egy VNO,vagy NH késes bizti csere miatt leállítani az egész üzemet. Nekem is volt egy tüzijátékos esetem,elment egyfázis,a gép leált,rossz bizti ki,mert ugye álló gépnél nincs terhelés,új bizti be ami 160A-s volt,és nagy dúrrrr!Szerencsém volt mert oldalra volt hely bõven,meg még a régi szélestalpú kiszedõ volt,így annak a talpa elfújta oldalra a lángot.Hiba oka: fázis zárlatos lett a gép betáp kábele. Így kétfázis volt jelen a bizti aljzatán,és kétfázist zártam rövidre. Itt se volt lekapcsolási lehetõség.Biztik ki,mérés,kábelcsere,mind ezt úgy hogy a termelést nem lehetett leállítani. Ha meg kritikus helyen lett volna,akkor lekapcsolni kaja szünetben,vagy éjszaka.

Nova!

az elsõ képen lévõ aljzatnál elég nagy a távolság! Van gyári,amin a háromfázis egylapon van,ott a biztik közt a távolság 3-4 mm!Ez inkább az NH0,NH00 -nál jellemzõ.

A második képen pedig az univerzális kiszedõ.

[nova]

Hát igen ilyenkor az egyéni védõeszközök amik nagyon hasznosak lehetnek. Védõsisak plexi pajzzsal, védõkesztyû, stb. Persze tudom, hogy nagyon sok helyen ezeket nem tartják, be mert a termelés mihamarabbi visszaállítása a cél. De pont a mi szakmánk az ahol nem szabad kapkodni, mert nagyon hamar nagy baj lehet.

Erõmûvekben és olyan helyeken ahol erre kiemelten figyelnek élmény nézni, hogy úgy végzik el egy biztosíték cserét is, mint ahogyan a nagykönyvben elõ van írva.

Nem egyedül, nem találomra, pontos kapcsolási utasítás szerint.
Üzenet összefûzve: 2012. január 17., 22:07:44 DÉLUTÁN
@szmihaly csak gyorsan rákerestem a neten, hogy képi megjelenítést adjak a beszélgetésnek.

[krisz1986]

Igen Nova most már világos. Sajnos sokan nincsenek tisztába a balesetvédelemmel. És a védõeszközök használatával. Tisztelet a kivételnek. Egy két jóképûségûvel sajnos én is összeakadtam már. Meglátásom szerint vagy sajnálják a pénzt az eszközre vagy úgy van vele õt nem érheti baleset. Azok használják a védõeszközöket és technikákat akik tudják miért kell és elég régi motoros már, és azok akik már megjárták. Nincs félelem az emberekben.  Persze akad aki túlzásba viszi a precizitást is. És érdekes tény számomra az is,hogy aki ezeket a biztosítékokat gyártotta és használati körülményeit elõírta  nem számolt ilyen fontos dolgokkal is.

[Szelei]

Kb. 20 éve történ esetet írok le. Szerintem igencsak tanulságos!

Szomszédom ugyan annál a cégnél kapott munkát ahol akkor én is dolgoztam. És nagyon büszkén mondta milyen jó munkát talált, mint TMK-s, én ott kapcsolószekrényeket, vezérlõpultokat, tokozottakat szereltem egy kis családias csapatban. Egy hónappal késõbb jön a hír, üzemi baleset következtében elhalálozott. A baleset abban a kapcsolótérben történ ahol elõtte mi is csináltunk egy két átalakítást. És tudtuk igen trükkös a szekrény bekötésének ki alakítása. Minden leágazó mezõben 3 db. ajtóval összeépített 3 X 3 NM III.-as aljzatok lettek be építve, minek kivezetéseit balról, hátsó falon, jobb oldalon hoztak le 30 X 10-es sínnel. A szekrények alsó 40 cm-én már nem volt elválasztó lemez, szigetelés, hogy a kábeleket könnyebben lehessen be kötni. A kolléga csak annak a mezõnek szedte ki a biztosítékait ahol dolgozott (mellette 6-8 cm. mind két oldalon már feszültség alatti sínek voltak). Szerelés közben nem érte el rendesen a meg húzandó csavart villás kulccsal és mivel le volt bontva az alsó takaró lemez így adódott a megoldás át nyúlt a mellette levõ mezõn keresztül a síneket karral átölelve a csavarért. Ekkor érte az áramütés. Gondot tetézte, hogy egyedül dolgozott minden szabály felrúgva. Mire rá találtak már nem lehetett rajta segíteni! Pedig meg lehetett volna úszni, ha még 6 db. ajtót csak egyszerûen lenyitott volna ezzel áramtalanítva a mellette lévõ és még érinthetõ síneket.

Úgy hiszem ebbõl mindenki le tudja vonni saját részére a konzekvenciát!

[krisz1986]

Elõször is azért, mint embert sajnálom a kollégát. Ennyire jellemzõ lett ma már a lustaság és nem törödömség? Sajnos!