Védõföldelés és földelõ rendszer kialakítása a gyakorlatban

[Novill]

Valóban nem hatályos már az MSZ 172-1:1986 szabvány. De a műszaki tartalma nagyon sok esetben megállja a helyét  a  mai hatályos szabványokkal szemben. Ha úgy tetszik sok esetben nagyobb műszaki biztonságot jelent.  Vigyáznunk kell arra, hogy nem minden esetben lehet alkalmazni. A mi feladatunk, hogy mekkora biztonsági szintet tartunk, amit adott esetben meg is lehet védeni. Ezért jó ha ismerjük és olvasgatjuk a hatályos és nem hatályos szabványokat. A törekvő villanyszerelő előbb utóbb megszerzi a felülvizsgálói jogosultságot. Így szélesedik a szakmai tudása. A villamos mérnök kolléga valószínű a régi szabványokon nőtt fel, ez nem baj. De követni kell az új előírásokat is, mely a szakmai siker egyik titka a többi mellett.

[egusztika]

A lényeg, hogy ahol történik a szolgáltatói PEN szétválasztása PE és N vezetőre ott kell helyben kialakítani a helyi földelést. Utána már nem szabad sehol sem közösíteni, mert az már rejtett nullázásnak felel meg, azaz az elosztóból ki kell venni a PE-N rövidzárat, meg aztán az ÁVK amúgy sem működne ilyen kialakításban.
Ha a PEN  szétválasztást már csak a mérőhelytől távolabb, de a lakáselosztó közelében tudod csak kialakítani, akkor addig a PEN vezetőt el kell vinni és ott akár a lakáselosztóban is szétválaszthatod, sőt abban ki alakíthatod az EPH csomópontot is. Itt a földelésnek kell egy fogadó doboz min. 100x100-as Műdn., amiben földelőbilinccsel bonthatóra kell készíteni a csatlakozást. Innen már egy min.10mm2-es MKH-val beállhatsz a lakáselosztóba akár egyenesen az EPH csomópontba, amely csomópont lehet a PEN fogadója, az N elmenője és maga PE kapocs is egyben, de ha van elég helyed az elosztóban, akkor akár külön is kezelheted a PE és az EPH sínt.

Remélem jól értelmezem! Ha az órától 1 - 1 db 10 m2-es vezeték érkezik (L + PEN), akkor a PEN-t csatlakoztatom a lakáselosztó PE sínjére és átkötöm a PE sínt az N sínre. A lakáselosztó PE sínjére kötöm a külön MŰ II.-ben érkező a ház saját max 10 ohm impedanciájú földelés vezetőjét, valamint a lakáselosztó PE sínjéről indíthatom a EPH gerincvezetőt is! Remélem érthetően írtam le a gondolatmenetemet. Köszi előre is a válaszodat, illetve más válaszait is szívesen várom.

[JUVILL]

Ez szerintem érthető.
Az viszont nem teljesen, ami az idézetben van.
Kérdezem, miért jó az, ha a PEN vezető az EPH sínre érkezik?
Szabványos ez a szerelés?

Úgy gondolom különbséget kellene tenni, mint ahogy Egusztika írta.
Ezt egy párszor már leírtam és leírtuk itt a fórumon.
A PEN veztetőt a PE sínen kell fogadni. Innen megvalósítva a PE és N vezetők szétválasztását, átkötni az N sínre. A PE sínről leágaztatni a védővezetőket és az EPH gerincvezetőket. Az EPH csomópontokról az EPH vezetőket. A nulla sínről a nullavezetőket.
Az EPH csomópont nem központi földelősín szerintem.

[egusztika]

JUVIL! Abban az esetben, ha a lakás földelése megfelelő R<=10 ohm, a földelés kötődobozából a 10 mm2 Mkh-t hova érkeztetem, ha villámvédelmi rendszer külön nincs kialakítva az épületen, hol csatlakoztatom az épület PE rendszeréhez, illetve az EPH-hoz? Remélem érted a kérdésemet. A lakáselosztó a földelés kötődobozától cirka 13 m-re van! Köszönöm a hozzászólásokat!

[JUVILL]

Ha megnézed az előző hozzászólásokat, erre találsz választ.
Ez megint olyan téma, hogy melyik áramszolgáltató mit kér.
/Mert ugye egységesítve van. /
Nem követsz el hibát szerintem, ha a betáplálás földelését a fogyasztásmérő utáni első (főelosztó) táblán kötöd be a PE sínre. Mivel a PE sínről ágaztatod le gerincvezetővel az
EPH csomópontot, így a rendszer összekötöttnek tekinthető. Erre a PE sínre érkezik a betáplálás PEN vezetője is.

[egusztika]

Ha megnézed az előző hozzászólásokat, erre találsz választ.
Ez megint olyan téma, hogy melyik áramszolgáltató mit kér.
/Mert ugye egységesítve van. /
Nem követsz el hibát szerintem, ha a betáplálás földelését a fogyasztásmérő utáni első (főelosztó) táblán kötöd be a PE sínre. Mivel a PE sínről ágaztatod le gerincvezetővel az
EPH csomópontot, így a rendszer összekötöttnek tekinthető. Erre a PE sínre érkezik a betáplálás PEN vezetője is.

Köszönöm a megerősítést!
Egy kis szösszenet! A helyi szolgáltató "szakembere" a következőt állította, a mérőtől a bő 10 m-re lévő kiselosztóig, 6 mm2-es L és PEN vezetőt ajánlott mért fővezetéknek. Az 1 %-os feszültség esést, illetve melegedésre való méretezést figyelembe véve alá is támasztható. Jön a csavar! Több helyen is olvastam a fórumon mért PEN! vezetőnek a minimális keresztmetszete 10 mm2, ezt említve a szolgáltató szakemberének az volt a véleménye a PEN mért gerincvezető vezető minimális keresztmetszete 6 mm2. Higgyem el az információ forrásom nem jól tudja a szabványt!
Akkor mi is van ezzel a mért PEN gerincvezető keresztmetszettel! Talán mégsem Ők tudják jól! 

[JUVILL]

Olvashatsz a fórumon a PEN vezető megengedett keresztmetszetéről.
Azt hiszem írtam olyat, hogy réz vezető esetén minimum 10 mm2, alumínium vezető esetén 16 mm2.
Az áramszolgáltatók szakemberei nagyok okosak, főleg akkor, mikor azt követelik meg, hogy a PEN a nulla sínre érkezzen, vagy éppen olyan lehetetlen helyzetbe hozzák a regisztrált vállalkozót a mérőhely kialakításakor, amit adott helyszínen nem lehet megvalósítani.
De semmi gond, jön az új verzió, a földkábeles csatlakozás, melyhez csak ők érhetnek.

[egusztika]

Olvashatsz a fórumon a PEN vezető megengedett keresztmetszetéről.
Azt hiszem írtam olyat, hogy réz vezető esetén minimum 10 mm2, alumínium vezető esetén 16 mm2.
Az áramszolgáltatók szakemberei nagyok okosak, főleg akkor, mikor azt követelik meg, hogy a PEN a nulla sínre érkezzen, vagy éppen olyan lehetetlen helyzetbe hozzák a regisztrált vállalkozót a mérőhely kialakításakor, amit adott helyszínen nem lehet megvalósítani.
De semmi gond, jön az új verzió, a földkábeles csatlakozás, melyhez csak ők érhetnek.

Nincs villanyszerelői végzettségem, de érdekel a téma! Elárulhatom, hogy ismerősöknek szoktam ezt azt csinálni a villamos hálózaton, de csak úgy, hogy a munkám után egy érintésvédelmi ismerősöm az elvégzett munkámat ellenőrzi (akár a megrendelő költségére), szabványossági, illetve érintésvédelmi jegyzőkönyvet készít! Fő a biztonság, mármint a megrendelő (ismerős), illetve a saját nyugalmam, szeretek nyugodtan aludni.
A szolgáltató szakembere azt tanácsolta az előbb már írt villamos mért, illetve méretlen hálózat kialakítása kapcsán, hogy az épület földvezetőjét kössük a PE sínre, ezzel kész a védelem. A PEN vezetőt pedig a N sínre, oszt kész! Semmi átkötés, semmi szétválasztás a PEN vezető részéről, ezért mondta, elegendő 6 mm2 PEN vezető. Hiszen ebben az esetben nem vesz részt a PEN a védelemben, csak munkavezető! A meglátásom szerint ez, így már nem TN-S-es rendszer, hanem TT és ez így nem szabványos, vagy még is!

[JUVILL]

Az előző hozzászólásomban erről írtam, hogy azt kérik, hogy a PEN a nulla sínre érkezzen. Ezt is lerágtuk már itt. Ez nem szabványos! Ha a PEN a nulla sínre érkezik, akkor egy mérés célra megbontás alkalmával az összes berendezés érintésvédelme megszűnik, mert nem lesz a berendezéseknek védővezető csatlakoztatása.
A TT és a TN-S rendszert tekintsd meg a tudásbázisban, a hurokellenállás mérésnél.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Juvill, de lehet, sőt kell is az utcáról érkező PEN vezetőt a fő EPH sínre -pl OBO 1801- kötni, pláne abban az esetben, ha ez a fő EPH sín egy "B" túlfeszvédelmi egység szerves részét képezi, s mint ilyenbe érkezik -többek közt- a főldelő szondától érkező 16-os MKh, a mért főelsoztó felé menő min 10mm2-es PE, ill a ház EPH -szintén 10-es- fővezetője, valamint -ha van -akkor a villámhárító felé menő, szintén min 16mm2-es Mkh, nem is beszélve a házba érkező koax, ill 3 play kábelek túlfeszvéd egységei felé menő -min 6-os- MKh-ról. És ugye innét indítjuk a méretlen N vezetőt is! L: kép!