Védõföldelés és földelõ rendszer kialakítása a gyakorlatban

[HS]

Sziasztok!

Újabb kérdés merült fel bennem a földeléssel kapcsolatosan. Ha a hálózat kialakítása nem PEN- tehát a földelő kábel és a nulla nem együtt futnak akkor mi a szokásos kialakítás a lakás fogyasztóinak bekötésénél? Konkrétan arra gondolok, hogy ti hogyan szoktátok megvalósítani a mérő utáni részt. Hol és hogyan alakítjátok ki a gyűjtősíneket? Saját eszem szerint a fogyasztásmérő mögött az N és PE vezetők semmilyen formában nem köthetők össze, tehát külön sínre kell gyűjteni a fogyasztókról érkező vezetékeket, és a sínek sem köthetők össze, csakis a méretlen részen.
Ezt ezért hoztam szóba mert láttam olyan kivitelű kismegszakító szekrényeket, amelyben az N és PE sínek egy fémszalaggal össze voltak kötve.
Kérdés tehát az, hogy ÉV relézett háztartás újravezetékezésénél miként alakítjuk ki a konkrét bekötést a 3 vezető tekintetében.
Az ÉV relé bekötése világos, a kismegszakítóké is, de a csomópontok (gyűjtősínek) kialakítása már nem annyira.
A korábbi hozzászólásaimból is kitűnik, hogy a lakás korábban nem volt földelve, egy 10mm2 -es földelő kábellel most fogunk beállni a méretlen elosztóról. Szívem szerint ennek a PE kábelnek kialakítanék egy külön dobozt, amibe a többi földelő vezetéket is kötném. Ide kötném az említett vasbeton hálóról jövő 6mm2 PE vezetéket is.
Mi a szakmailag korrekt megoldás?

[nyaki]

A lényeg, hogy ahol történik a szolgáltatói PEN szétválasztása PE és N vezetőre ott kell helyben kialakítani a helyi földelést. Utána már nem szabad sehol sem közösíteni, mert az már rejtett nullázásnak felel meg, azaz az elosztóból ki kell venni a PE-N rövidzárat, meg aztán az ÁVK amúgy sem működne ilyen kialakításban.
Ha a PEN  szétválasztást már csak a mérőhelytől távolabb, de a lakáselosztó közelében tudod csak kialakítani, akkor addig a PEN vezetőt el kell vinni és ott akár a lakáselosztóban is szétválaszthatod, sőt abban ki alakíthatod az EPH csomópontot is. Itt a földelésnek kell egy fogadó doboz min. 100x100-as Műdn., amiben földelőbilinccsel bonthatóra kell készíteni a csatlakozást. Innen már egy min.10mm2-es MKH-val beállhatsz a lakáselosztóba akár egyenesen az EPH csomópontba, amely csomópont lehet a PEN fogadója, az N elmenője és maga PE kapocs is egyben, de ha van elég helyed az elosztóban, akkor akár külön is kezelheted a PE és az EPH sínt.

[balzsi]

Ma volt szerencsém találkozni a munkahelyemen egy villamosmérnökkel és azt mondta, hogy családi házak esetében nem az számít, hogy mekkora a földelési ellenállás, csak a földelő hosszúságának el kell érni az 5 métert. Földelő szonda esetén ez több darabból is lehet, csak nem lehetnek közelebb egymáshoz, mint a hosszuk. Valaki hallott-e már erről? Azért vagyok kissé hitetlen e téren, mert ennek az ellenőrzése utólagosan hogyan történik?

[nyaki]

Én még ilyet nem is hallottam. Még hogy a 10Ω nem érvényes Ezt az egymáshoz való közelséget sem értem, ugyanis teljesen mindegy, ha egy potenciál kúpon belül vannak, sőt ezek össze is vannak hegesztve. Innen nézve ki sem tudod mérni egyenként őket, csak az ezek eredő Ra értékét tudod vizsgálni.

[HS]

A lényeg, hogy ahol történik a szolgáltatói PEN szétválasztása PE és N vezetőre ott kell helyben kialakítani a helyi földelést. Utána már nem szabad sehol sem közösíteni, mert az már rejtett nullázásnak felel meg, azaz az elosztóból ki kell venni a PE-N rövidzárat, meg aztán az ÁVK amúgy sem működne ilyen kialakításban.

Világos.
Nekem sajnos nincs gyakorlati tapasztalatom, így nem tudhattam, hogy a kismegszakító dobozokban a rövidzár eltávolítható, így utólag ez teljesen logikus.
Pontosan azon problémáztam magamban, hogy a PE-N rövidzárral értelmetlenné válna az ÉV relé, hiszen elé kötném a PE vezetéket.
Ha jól értem szavaidat akkor az én esetemben a rövidzár kivétele után bele tudok állni akár 10mm2 PE vezetékkel is a PE sínre.
Elvileg a méretlen részen már van szétválasztott PE, így nekem csak az a feladatom, hogy rákössek, és bevigyem a lakásba, ami 15-20 méter távolság. A saját elgondolásom volt, hogy a helyiség aljzatában lévő, és most még hozzáférhető vasbeton hálót is felhasználom védőföldelés javítására. Így tulajdonképpen két darab vastagabb PE vezetékkel állnék a PE sínre a föld felől. Fogyasztók felől meg ahogy adja. Villanytűzhelynek 2,5 mm2, a lakás többi részének elég lesz a 1,5mm2 -es vezetékelés.

Köszönöm a segítséget!

[nyaki]

Ha már a lakásba a különválasztott 5 vezetékes betáplálás megy, akkor azt kell használni, bár ez még nem bizonyítja azt, hogy az Ra értéke megfelelő.
Ennek értékét csakis a vizsgálati jegyzőkönyvből, vagy új méréssel lehet megállapítani, amit véleményem szerint célszerű lenne elvégezni, mert ahogy említetted egy fémhálót akarsz földelésként használni, párhuzamosan a meglévővel, vagy nem meglévővel. Sajnos minél régebbi egy ilyen épület földelése, annál biztosabb, hogy hibás lesz és ha Te kialakítasz egy jó értékű új földelést a lakásban, akkor előfordulhat olyan eset, hogy az épületben idegen helyen keletkezett zárlat a Te lakásodnak a  vezetékein és földelésén keresztül fog levezetődni, ami akár komolyabb balesetet is okozhat.
Egyébként ezt a fémhálót csakis akkor foghatjuk fel földelésnek, ha az folyamatosan érintkezik a nedves talajjal, ami legalább 50cm-mélyen van. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor csupán a padlózat potenciálját fogjuk rögzíteni a bejövő PE potenciáljához, ami, mint említettem, nem biztos, hogy jó.
A 10mm2-es MKH vezetéket nagy biztonsággal használni tudod, de a végleges keresztmetszetet a terhelés és az érintésvédelmi szabványban meghatározott értékek fogják szentesíteni.

[Novill]

Balzsi hozzászólásához hozzá fűzném, hogy igen is számít a családi háznál is a földelési ellenállás érték! Elsősorban át kell olvasni a MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány ide vonatkozó pontját, melyet már itt a fórumon korábban be is idéztem. Ez egy követelmény! Az 5m -rel kapcsolatosan pedig a nem hatályos MSZ 172-1:1986 szabvány ide vonatkozó pontjai között a földelés geometriai követelményei között szerepel. De ott is meg van határozva a földelési ellenállás érték, mint az egyik feltétel. Továbbá érdemes megvásárolni vagy  kölcsön kérni a MEE által kiadott felülvizsgálói jegyzeteket, mert szakmailag nagyon sok hasznos dolog van leírva bennünk. A jegyzet nagyon jó arra is , hogy figyelem felhívás céljáról jó irány mutatást ad. Ezeket a jegyzeteket a képzőhelyeknek, iskoláknak a polcon kellene tartani, hogy bármelyik hallgató bele tudjon olvasni.
Nyaki kolléga írását is érdemes megfontolni, tanulmányozni, mert szakmailag hasznos dolgokat tartalmaz.
A régi elnevezés szerinti érintésvédelmi alapfogalmakat érdemes a most tanuló kollégáknak áttanulmányozni, ugyan itt a fórumon is sok hasznos dolog fel lelhető.

[HS]

Ha már a lakásba a különválasztott 5 vezetékes betáplálás megy, akkor azt kell használni, bár ez még nem bizonyítja azt, hogy az Ra értéke megfelelő....

Hát igen, az a gond, hogy alapvető információim sincsenek az épület érintés -és villámvédelmi állapotáról. Annyit persze tudok tenni, hogy a közös képviselőtől érdeklődünk eközben. Engem igazából csak az eddig látottak sarkallnak arra, hogy belekössem ezt a hálót. abból indultam ki, hogy 20nm felületem van, kellően nagy fém tömeggel. A lakás alatt pince van, így az 50 centi mély nedves föld nyilván nem adott. Belátom az eszmefuttatásod jogosságát, az elgondolásom akkor lehetne helyénvaló ha egyedi építésről lenne szó, vagy ha ez a háló bizonyíthatóan atom stabil földpotenciál lenne. Mérés nélkül viszont valóban nem lehet tudni, így lutri belekötni az egész épületet.
De jó, hpogy végig gondoltuk!

Ezeket a jegyzeteket a képzőhelyeknek, iskoláknak a polcon kellene tartani, hogy bármelyik hallgató bele tudjon olvasni.

Ahh! Én 4 éve végeztem Pesten felnőttképzés keretei között sokadik szakmaként a villanyszerelést, és tudod sajnos azt kell hogy mondjam, idehaza jelenleg a felnőttképzés a béka segge alatt van! Nem az oktatók miatt, hanem a rendszer miatt!
Milyen tematika az, ahol a képzésben transzformátor méretezést kell tanulni sok óraszám, de pl. a mű cső tágító tüskét meg egy villanyszerelő üzletben ismerem meg az eladó jóvoltából, vizsga előtt 2 héttel! Majdnem sikerült úgy levizsgáznom, hogy ezt az alapvető szerszámot sem ismertem. Persze sorolhatnám még, pl. a fázistényező javítás ipari méretű javítását sem feltétlen egy alapképzésben kellene oktatni. (szerintem)
10 hónap alatt egyszer nem kötöttünk egy lakáselosztót, és sajnos az 1-2 alapvető épület automatizálási eszközön kívül nem jutottunk messzebb. Persze iskola kezdéskor elmondták, hogy a gyakorlati részt mindenkinek magának kell megoldani, de akkor is!
Szerencsésnek mondhatom magam, mert én már eltöltöttem 2 évtizedet a repülő iparban mint gyengeáramú szakember. De mellettem pl. egy asztalos srác ült, és ő ugyanúgy levizsgázott mint én. Gondolhatod, hogy ha én idejárok hozzátok a legalapvetőbb kérdésekkel is, mert nem tudom, hogy egy elosztón a PE rövidzárat minden további nélkül lehet bontani, akkor   ő mennyit tudhat! ...és akkor hol vagyunk még a komolyabb rajzolvasástól, vagy a felülvizsgálói vizsgálatok szakmai igényű értékelésétől! Na de nem szeretném szétoffolni a földelés topikot! 

[balzsi]

Számomra is elég érdekes volt amit mérnök úr mondott, mivel tervezésből és kivitelezésből él, így úgy gondoltam, hogy valótlant nem mondana. Ezek szerint olyan szabványból vette az állítását, mely már nincs is érvényben. Számomra ez elég fura.

[helcs]

Olvassátok el az MSZ 447 által is hivatkozott KLÉSZ ide vonatkozó sorait.