EPH rendszerek, kialakítások

[atom94]

Köszönöm szépen a válaszokat!
Akkor ha jól értem, egy lakásban ezen csöveket "nem kell" belevenni az EPH-ba. Viszont a még nem földelt esetlegesen nagyobb kiterjedésű fém tárgyakat érdemes belevenni (fém fürdőkád?)?
Illetve az szeretném még kérdezni, hogy az ábra, amit feltöltöttem, melyen a nulla szakadás van, egy családi háznál mi történne?
-A családi házaknál a gázcső le van földelve? (vagy csak akkor lenne ha az EPH ra kötjük?) - Ez esetben a nulla szakadásos ábra itt is máködne , azzal a változtatással, hogy a gázcső után nem a szomszéd következne, hanem a földelt gázcső (ha máshol is földelve van?).
-Továbbá ha már ennél a témánál vagyok, ha egy családi háznál, nincs földelés, viszont a lakó újra szeretné vezetékeltetni a házát, a földelés kialakítása az áramszolgáltató feladata?

Elnézést kérek, hogy ebben az egy posztban ennyi kérdés lett, próbáltam összeszedni minden kérdésemet ezen témában.

[nyaki]

A lakásban elhelyezett nagyobb kiterjedésű fémtárgyakat be kell vonni az EPH rendszerbe oly módon, hogy a fém fürdőkádat vagy zuhanytálcát össze kell kötni az épület fém csővezetékeivel, fürdő esetén jellemzően a vízcsővel.
Családi házakba bevezetett gáz- és vízcsövek ha fémből készültek, úgy földeléssel el vannak látva, de mivel a gázcsövet hibaáram vezetésre használni szigorúan tilos, ezért ennek földelőképességére nem lehet támaszkodni. Ma már többnyire műanyag csöveken viszik mindkét közüzemet, így a földelőképességére nem is számíthatunk.
A PEN szakadás családi házas környezetben gyakrabban fordul elő, mint társasházak esetén, ezért különösen veszélyes üzemnek minősül, mert ha nincs vagy rossz értékű a helyi földelőberendezés, akkor az épület fogyasztói 3 fázisú táplálás estén, 0-400V feszültség között bármilyen feszültségszintet megkaphatnak, ami a kisebb impedanciás fogyasztók tönkremeneteléhez vezethet, ráadásul akár egy bekapcsolva hagyott készenléti tápon keresztül, a védő/EPH vezetőkön megjelenik a hálózati feszültség, ami még működő ÁVK esetén is, a kisebb áramokra érzékenyeknél halálos áramütést okozhat. Tehát summázva elmondhatjuk, hogy a jó értékű földelőberendezés PEN szakadás esetén elengedhetetlen és életmentő, aminek kialakítása és időszakos műszeres felülvizsgálata minden esetben, az épület tulajdonosának a feladata és felelőssége.

[Sztrogoff]

Bocs, fordítva, a nagyobb impedanciásokra jut nagyobb feszültség. Régen a tipikus helyzetismertetés az volt: bedugtam a vasalót, erre felvillant és kiégett a villanykörte.

[tothgyula]

Üdv.Nyaki!
Sztrogoff korrekciója a helyes!Mivel a kisebb teljesítményű (nagyobb impedanciájú) fogyasztó húzza a rövidebbet.Lehet, hogy Te is így akartad írni.

[nyaki]

Üdv Gyula!
Köszi a helyreigazítást mindkettőtöknek. Természetesen kisebb teljesítményt akartam írni, de közben más szavak szabatossági javítására is fókuszáltam, így a hozzászólás szerkesztgetésekor, véletlenül rosszul maradt benne ez a részlet és a többszöri átolvasás után már simán elsiklottam felette. ...röstellem, de ez van.
A "legjobb" hiba, a műhiba!   

[Fecó]

Én még annyiban korrigálnám az EPH-ba kötendő tárgyakat, hogy a "nagykiterjedésű" mint olyan, a mostani MSZ HD 60364 sorozatban már nem jelenik meg. Ugye tudjuk, ez a régi MSZ 172-ben volt kezelve (vízszintes kiterjedése 5m-nél, függőleges 1 szintmagasságnál nagyobb...)

Jelenleg bekötendő:
-  Közüzemi csővezetékek, gáz, víz stb. nyilván ha fémből van
-  Szerkezeti idegen vezetőképes részeket, ha azok normál használat esetén hozzáférhetőek, központi fűtés, légkondicionáló berendezések
  (idegen vezetőképes rész: nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas mondjuk a helyi föld villamos potenciáljának odavezetésére)
-  Vasbeton épületszerkezet fémrészei, de csak ha azok hozzáférhetőek, és egymással megbízhatóan össze vannak kötve.

Itt nem firtatják a kiterjedést, és ezek alapján a 6 méteres salgó polc is mentesül, a kis fém asztalkával, és a fém mosogatóval egyetemben...

Fürdőszobában helyi EPH:

Kiegészítő eph összekötést kell létesíteni a testek, és a hozzáférhető idegen vezetőképes részek védővezetőhöz való csatlakoztatásával.

Az idegen vezetőképes részt fentebb magyaráztam, a test fogalma: A villamos szerkezet olyan vezetőanyagú megérinthető része, mely üzemszerűen nem, de hiba kapcsán feszültség alá kerülhet.

A fürdőszobára vonatkozó szabvány, az idegen vezetőképes részekre hoz példákat, mint fűtésrendszer, vízhálózat, gázvezeték, (nyilván csak ha ezek fémből vannak) de nem taglalja a hosszakat, hiszen mi van ha a gázvezeték rögtön a fürdőszobai cirkóhoz érkezik, lehet hogy csak 2 méter hosszú. És ami számomra a legérdekesebb, sem a fémből készült zuhanytálca, sem a fémből készült fürdőkád nem szerepel sehol...

[nyaki]

Ezek az ún. harmonizációs szabványok nem mindig életszerűek, hiszen gyakorta bebizonyosodott már, hogy szabvány ide-szabvány oda, biz az élet gyakorta mást mutat. Ez van, amikor az ember által tákolt törvényeket az emberekre akarják erőltetni, miközben a természeti törvények mindig magasabb rendűek és az életet hivatottak szolgálni, nem egy szűk embercsoport érdekeit.
https://www.youtube.com/watch?v=4VNQlgqmtck

[Simon Endre]

A szokásos hétvégi "visszaolvasásomban" beletaláltam nyaki  (#411) hozzászólásába ahol a PEN és a helyi egyenpotenciál létrehozása az igazi probléma. Abban alapvetően egyetértünk hogy a nem kellő értékü és nem ellenőrzött alkalmatlan  helyi fölelések hamis bíztonságérzetet sugalnak és ez nagyon-nagyon formális előírás. Amennyiben a fogyasztói csoport jelentős  PEN illetve ennek szakadása esetén FÖLD árama még a veszélyes szint alatt tudja tartani  PE-n és így a EPH feszülségemelkedését is,  mintegy jelzi hogy baj van de még nem életveszély. Ehhez a himi-humi szondázgatást elfogadhatatlannak tartom. Rokonságom és régebbi ügyfeleim elfogadják a jól megépített és hosszútávon is megbízható helyi földelők kényszerét és költségeit, (Lengyelországban ez kötelező tervezési és kivitelezési tétel.) Némelyeket nem tudtam meggyőzni mert nincs kellő érvem vagy csak a költségtényező az irányadó, onnan még időben elköszönök ezekem már az ÁVK sem segít legfeljebb az "üldözött" TT rendszer meg az emberi testen keresztül záródó PE hiányos "firelézés"

[Sztrogoff]

Nekem "csak" annyi bajom van a földeléssel, hogy az nem egy egzakt műszaki fogalom. Az egyik a mérés nehézségei, a másik pedig az időjárásfüggés. Tán valaki még emlékszik rajtam kívül, az MSZ 172/2 kötetes változatában volt egy méréssorozat leírása, ahol bizony kettőig terjedő szorzótényező volt az eredmény.
Azt bármikor lehet mondani, hogy ez a földelés nem 100, hanem 10 ohmos. De azt, hogy ez nem 9,8, hanem 10,2 ohm, na, azt nem.

[istvan01]

EPH, de sokkal inkább fő földelősín kialakítási kérdésem lenne.

Elkészült a több földelőszondás földelésem a családi házam körül, melyek talajszinten összekötve, és természetesen hozzá kötve a korábbi üzemi-érintésvédelmi földelőhöz. Ezek így majdnem B típusú keret földelést alkotnak a családi házam alapja körül 80% hosszban. A kvázi B típusú földelő első sorban villám földelés szempontú.
Adottság a ház oldalfalán kívül elhelyezett árammérő szekrény, ami 20évvel ezelőtt, tetőtér beépítéskor kiváltott egy régebbi kisebb óraszekrényt a mostanitól kb 7m távolságban másik falfelületen. A régi óraszekrénynél megmaradt annak földelő szondájára kötött földelése, ez így 40 évig biztosította(?) a földszint védővezetőit. Ez a régi óraszekrény ma már csak lakáselosztó, a nulla vezetőt az új szekrényből kapja, a földelést pedig az elöregedett, hozzáférhetetlen földelőszondáról. Norma szerint szükséges a földben lévő földelőket egymással is összekötni lehetőleg talajszinten, vagy alatta, de ezt az öreg szondát a terasz teljes szétverése nélkül nem tudom elérni.

Az új földelőszondák közül egy nem kapcsolódik villámlevezetőhöz, (de talajszinten bekötve földelések potenciál egyesítő vezetőhöz) ettől jön fel 8mm alu körvezető a képen látható EPH/MEB (főföldelő)sínhez. Az OBO sín  kb azonos oldal távolságban van az új, B+C túlfeszlevezetőt is tartalmazó óraszekrénytől és a régi, ma már csak lakáselosztó szekrénytől. A régi és új szekrényhez egy-egy 16mm2 rézvezeték megy az OBO síntől és indul egy EPH gerincvezeték is a lakásba. Ezzel a régi óraszekrény földelése megerősítése és a többi földelővel egyesítése megtörtént. Az új óraszekrényhez menő 16mm2 réz (kb 5m vezeték hossz) megerősíti annak földelő bekötését, mindezt azért, mert az a talajból egy kissé korrodált 8mm-es körvas, szekrény alatt átváltó 10mm2 alu vezetőn kapja a földelőszonda bekötést. További kényszerű adottság, ez az OBO főföldelősín a talajtól 2,5m magasságban van, a két óraszekrényben földelő sín-elosztója talajtól 1,8m magasan, tehát alacsonyabban vannak mint az OBO sín.

Tehát kérdésem:
A/ Az új és aktív óraszekrény ilyen módon megerősített földelése milyen problémát okozhat, ahhoz képest, hogy ennek minél közelebb kellene lenni a talajhoz és a két szekrényhez is?

B/ Alternatíva lehetne az, hogy az új szekrény nem kap közvetlen összekötést ettől az OBO síntől, viszont alul talajszinten, a képen látható módon a potenciál összekötő gyűrűtől a térkő alatt hozzákötés-egyesítése  megtörténik a falban felszálló régi 8mm-es köracélra. Ezzel is van kapcsolat az OBO sínnel, de jóval hosszabb úton (8mm-es alukörveztő+potenciál összekötő gyűrű aluvezetője talajjal párhuzamosan).

C/ Maradhat-e mindkét megerősítő bekötés, az óra alatti potenciál összekötő vezetőtől és az OBO síntől menő 16mm2 Z/S vezetővel?