Kapcsoló, kapcsolási idõ, érintkezõk mérete stb...

[kergabor]

Köszönöm a tippeket, ennek kapcsán eszembe juttattátok Gyurmaúr instrukcióit, hogy keresgessünk a vaterán, és találtam is egy IFA-izzítót, mindössze 2500 Ft-ért, megvettem, beszereltem, működik. Ez egy igazi retro kütyü, egy hajlított kart el kell forditani, ekkor jut el az áram az akksitól addig a csonkig, amihez eddig is hozzáérintettük a vezetéket, majd érzés szerint várni, és utána  indítani. Kiváncsiságból lakatfogóval mértem a keletkező áramerősséget, és azt láttam a műszeren, hogy az izzítás elinditásakor felugrott majd 40 amperre, majd néhány pillanat múlva visszament nullára. Gondolom, ha már nullát mutat a műszer, felesleges tovább bekapcsolt állapotban tartani az izzítót, úgysem megy rajta át áram. Mi lehet a magyarázata ennek a jelenségnek, hogy ilyen rövid ideig mér áramot a műszer? Nem volt nagyon hideg a külső hőmérséklet, és ezért hamarabb izzítottak a gyertyák? Lehet, hogy a gyertyák, ha elérték a szükséges hőmérsékletet, bontják az áramkört? Tudom, ez már inkább autóvillamosság, de hátha valaki, aki olvassa, tud segíteni megérteni.
Ennek kapcsán felvetődött bennem, hogy be lehetne építeni a rendszerbe egy ampermérőt, ami mutatná az áramerősség alakulását, és amikor lemegy nullára, mehetne az indítás. Láttam is ilyesmit a vaterán alig 1800 ft-ért, 50 amperig van skálázva, egyenáramra. Van benne ráció?

[Marton]

Kiváncsiságból lakatfogóval mértem a keletkező áramerősséget, és azt láttam a műszeren, hogy az izzítás elinditásakor felugrott majd 40 amperre, majd néhány pillanat múlva visszament nullára. Gondolom, ha már nullát mutat a műszer, felesleges tovább bekapcsolt állapotban tartani az izzítót, úgysem megy rajta át áram. Mi lehet a magyarázata ennek a jelenségnek, hogy ilyen rövid ideig mér áramot a műszer?
Ennek kapcsán felvetődött bennem, hogy be lehetne építeni a rendszerbe egy ampermérőt, ami mutatná az áramerősség alakulását, és amikor lemegy nullára, mehetne az indítás. Láttam is ilyesmit a vaterán alig 1800 ft-ért, 50 amperig van skálázva, egyenáramra. Van benne ráció?

Milyen "lakatfogó" ampermérőt használtál? Mert ha olyat amely csak váltóáramot tud mérni, annál "természetes" ez a jelenség.
Az átlagos "lakatfogós" műszerek egy indukciós tekerccsel mérik a vezeték mágneses terét (transzformáció). Mivel az indukcióhoz változó ill. váltakozó áram kell, így ezzel nem mérhető az egyenáramú áram.
Szerintem csak a bekapcsoláskori áramlökést mérted meg, nem pedig a tartós egyenáramot. Ezért volt rendkívül rövid idejű az áramérték. Egyenáramú terhelést egy drágább kategóriába tartozó, un. Hall elemes érzékelöjű DC lakatfogóval lehetséges.
Egyébként meg egyenáramú terhelést(áramot) egy söntön eső feszültség segítségével szokás mérni, kijelezni. Ezt a feszültség mérőt (mV-os) Amperre skálázva jelezzük ki.

[kergabor]

Hüha, valóban erre nem figyeltem, és lehet nem állitottam át. Úgy alakult, hogy két lakatfogóm lett, az egyikkel lehet egyenáramot is mérni, - Holdpeak 870N -, de nem automatikus, mint a másik, amit gyakrabban használgatok, amivel viszont nem lehet egyenáramot mérni, de más dolgokban automatikus. Akkor ma kezdem előlről a méricskélést. Köszi a figyelmeztetést.
Üzenet összefûzve: 2014. március 19., 08:09:06 DÉLELŐTT
Átállitottam, igy már minden rendben. Köszi még egyszer a felvilágositást.