Mi a különbség mágneskapcsoló és a relé között?

[Szirty]

Üdv!

Egy középhullámú, 200kW kimenő teljesítményű rádió műsorszóró adó ezek alapján akkor gyengeáramú berendezés?

Nem erősáramú, mert: a célja nem villamos áram munkavégző képességének felhasználása.
Mert a célja nem villamos berendezések céljára történő villamos energia elosztása, szállítása vagy átalakítása.

Ugyanakkor gyengeáram, mert: A villamos energiát nem munkavégzésre, hanem rádiófrekvenciás jelátvitelre használja fel, és mert hírközlő berendezés.

De nem komplex, mert az első kategóriába egyértelműen beletartozik, míg y másodikba egyértelműen nem.

Ugyanakkor aki látott már 200kW-os rádióadó berendezést, igencsak elcsodálkozna azon ha gyengeáramúnak neveznék... Van ott sok száz amperes gyűjtősín rendszer, MW-os transzformátor, nagy teljesítményű, több kV-os tápfeszültség, ezek kapcsoló elemei, nagy teljesítményű csőtápvonal.

Vagy itt már részekre kell bontani, mert nagy? Ha igen, mekkora mérettől kell részenként tekinteni egy ilyen rendszerre és milyen módon kell a részeket önálló részeknek kinevezni?

[Villanyreszelő]

Üdv!

Egy középhullámú, 200kW kimenő teljesítményű rádió műsorszóró adó ezek alapján akkor gyengeáramú berendezés?

Nem erősáramú, mert: a célja nem villamos áram munkavégző képességének felhasználása.
Mert a célja nem villamos berendezések céljára történő villamos energia elosztása, szállítása vagy átalakítása.

Ugyanakkor gyengeáram, mert: A villamos energiát nem munkavégzésre, hanem rádiófrekvenciás jelátvitelre használja fel, és mert hírközlő berendezés.

De nem komplex, mert az első kategóriába egyértelműen beletartozik, míg y másodikba egyértelműen nem.

Ugyanakkor aki látott már 200kW-os rádióadó berendezést, igencsak elcsodálkozna azon ha gyengeáramúnak neveznék... Van ott sok száz amperes gyűjtősín rendszer, MW-os transzformátor, nagy teljesítményű, több kV-os tápfeszültség, ezek kapcsoló elemei, nagy teljesítményű csőtápvonal.

Vagy itt már részekre kell bontani, mert nagy? Ha igen, mekkora mérettől kell részenként tekinteni egy ilyen rendszerre és milyen módon kell a részeket önálló részeknek kinevezni?

Ez nyilván a hírközlő berendezések közé tartozik,tehát gyenge áramú,hiába van gamesz kábel rajta. Kétségtelen, hogy én vagy bárki mondhat bármit,a szabvány a mi bibliánk,és gondolom régen is az volt.

[Szelei]

Hogy visszatérjünk az eredeti kérdéshez.
A reléket manapság 2 csoportba lehet osztani, van a kimondottan reteszelés vezérlésre használható (PLC jelének erősítésére egy nagyobb mágnes kapcsoló indításához) 2-4 A terhelhetőségű (1-4 érintkezővel), es a kisebb fogyasztók táplálására szolgáló 4-16 A ig használható kivitel. Itt nagyobb hidraulikus szelepek, kisebb térvilágítások, nagy teljesítményű mágnes kapcsolok működtetésére (1-3 érintkezővel). Minden relénél találunk csak záró, vagy csak nyitó illetve váltó érintkezős kivitelt típustól függően. Relék előnye a kis áramok és feszültségek kis belső ellenállással történő kapcsolása. A 2-4 A-es relék érintkező felületét nemes fémek felhasználásával, akár aranyozott bevonattal látják el. Míg a teljesítmény relék nagyobb részben  tartalmaznak a beégés ellen Volfrámot ami viszont nagyobb belső ellenállást képez.

Egyenlőre ennyi.

[Villanyreszelő]

Hogy visszatérjünk az eredeti kérdéshez.
A reléket manapság 2 csoportba lehet osztani, van a kimondottan reteszelés vezérlésre használható (PLC jelének erősítésére egy nagyobb mágnes kapcsoló indításához) 2-4 A terhelhetőségű (1-4 érintkezővel), es a kisebb fogyasztók táplálására szolgáló 4-16 A ig használható kivitel. Itt nagyobb hidraulikus szelepek, kisebb térvilágítások, nagy teljesítményű mágnes kapcsolok működtetésére (1-3 érintkezővel). Minden relénél találunk csak záró, vagy csak nyitó illetve váltó érintkezős kivitelt típustól függően. Relék előnye a kis áramok és feszültségek kis belső ellenállással történő kapcsolása. A 2-4 A-es relék érintkező felületét nemes fémek felhasználásával, akár aranyozott bevonattal látják el. Míg a teljesítmény relék nagyobb részben  tartalmaznak a beégés ellen Volfrámot ami viszont nagyobb belső ellenállást képez.

Egyenlőre ennyi.

Köszönöm mester!
Nagyon szép jellemzés volt.
Akkor helyesbíteném magam,a relé kisebb áramokra,a mágneskapcsolók pedig nagyobb áramokra van fejlesztve. Tehát nem gyenge,és erős áram,hanem kisebb,és nagyobb áram.

[Marton]

Relék előnye a kis áramok és feszültségek kis belső ellenállással történő kapcsolása. A 2-4 A-es relék érintkező felületét nemes fémek felhasználásával, akár aranyozott bevonattal látják el. Míg a teljesítmény relék nagyobb részben  tartalmaznak a beégés ellen Volfrámot ami viszont nagyobb belső ellenállást képez.

Nem mindegy, hogy egy érintkezővel mekkora áramot ill. feszültséget kapcsolunk. Öntisztítás szempontjából előnyös a nagyobb feszültség (230V) kapcsoltatása, ekkor a gyengébb anyagú érintkezők is "müködnek", ezek pl. 24V-on már bizonytalanok lennének. Gondolom ezért is használták az NDK gyártmányú gépekben a 60V-os vezérlőfeszültséget, az ő reléikre jellemző volt a kontakhibára hajlam. (A 60V még a törpefeszültség határán van.)
Aranyozott érintkezők: ezeket speciálisan kis jelek kapcsolására szokás alkalmazni, az automatizálásban analóg jelként a 0...+/-10V-os jel az alkalmazott. Ezt egy gyenge anyagu érintkező bizonytalanul adná át, rajta eső feszültség befolyásolná a szabályozást. Az ilyen aranyozott érinkező viszont nem tűri a nagyobb terhelést, max 300mA, leégne róla az arany filmréteg.

[nyaki]

  Szerintem egyezzünk meg abban, hogy minden mágneskapcsoló relé is egyben, de nem minden relé mágneskapcsoló.

[Simon Endre]

Szerintem a relék jellemzője, hogy elsődlegesen valamilyen jelátviteli vagy jelmódosító logikai feladatra szolgálnak, függetlenül a feszültségszinttől vagy a relé által fogadott vagy befolyásolt áram nagyságától. Nem mellékes, hogy tömegével vannak olyan relék is amelyek a logikai funkción túl, illetve ehelyett elektromos vagy más fizikai jellemzőket figyelnek, vagy valamilyen logika szerint dolgoznak fel. A relék sajátsága hogy egy vagy több kimenetük jellemzően nem alkalmas fogyasztók közvetlen működtetésére. Egyes relének nevezett és annak is látszó elektromos építőelem valójában elektromágneses elven működő kapcsolókészülék, tehát mágneskapcsoló. Ezek lehetnek többsarkúak esetenként váltóérintkezővel gyártottak, fő jellemzőjük, hogy érintkezőik kifejezetten nagyobb teljesítmény kapcsolására alkalmasak, némelyiken a gorombább AC2 vagy AC3 terheléstípusra is van adat. Ezek nem relék ! A mágneskapcsolók vagy vezérelt teljesítménykapcsolók jellemzője nem kifejezetten a kétpontos megszakítás inkább jellemzi azokat az ívoltás technikája a jelentő (túl)terhelhetőség, kapcsolási élettartam és zárlati biztonság. Egyes változatainak működtetését sajátos módon tárolt energia biztosítja, pl. motorral felhúzott rugó vagy sűrített levegő. Szakmai közel múltamban találkoztam olyan mágneskapcsolókkal amelyek meglepő módon NYÁK-ba ültethető csatlakozókkal, (forrasztócsapokkal) rendelkeztek és úgy is voltak szerelve, gyorskapuk és rampakiegyenlítők villamos dobozaiban. A gyengeáram , erősáram vitában az alapvető elvek elvetése nélkül biztonsággal megkülönböztet az energiaszint. Amennyiben ez az emberre veszélytelen táplálással és kapcsolás megvalósításával történik az a gyengeáramú rendszer  még akkor is ha abban nagyon magas feszültség alkalmazott de nincs energiatároló eleme, (villanypásztor,) erősáramú viszont az a példakén említett híradástechnikai rendszer amely feladatában jelátvitelre szolgál eszerint gyengeáramúnak minősül, viszont megvalósításában energiaátalakító feladatot lát el például adóberendezések teljesítményfokozatai

[Szelei]

Szerintem egyezzünk meg abban, hogy minden mágneskapcsoló relé is egyben, de nem minden relé mágneskapcsoló.

Ezzel egyet tudok érteni. És egyben folytatom a meg kezdett gondolatomat.

A relék fű csoportja a szimplán ki, be kapcsolást végzők működésüket vagy gerjesztet vagy állandó mágnes segítségével végzik.
Működtető feszültségük 3 V egyen váltótól 400 V ig terjedő ( ezek általános és nem speciális használatúak) ettől eltérő lehet.
Van foglalatba dugható, saját bekötő kapcsaival beköthető, és nyáklapba illeszthető.
A relék másik csoportja félvezetős érintkezővel rendelkező kimenettel egyen általában 30 V ig. míg váltóáram esetén 250 V ig vagy univerzális 12V = től 250 váltóig (egy ugyanazon készülék).

Működésük szerint:
feszültség alatt átad vagy bont
feszültség hatására (impulzus) vált a nyit zár funkció között és a következő impulzusig funkcióját meg tartja
vannak léptetők, számláló
Időmérők amik X idő  után elenged vagy zár
többfajta kimenetre be állítható pulzáló jelet szolgáltat
szinteket vezérel (folyadék, gáz stb.) Ürít/ tölt.
Hőfokot érzékel és be állítás alapján hűt / fűt.
Áramot figyel és beállítástól függően be vagy ki kapcsol.

Nem a teljesség igényével használatuk. De tudni kell a gyártók egyre több funkcióra készítenek kis blokkokat ezzel csökkentve a helyigényt. A PLC fő előnye ezen funkciók integráltan szoftveresen már a készülék alap kínálatát képzik.
Hirtelen amit a lakásban találtam relé képe.

[Szirty]

Üdv Endre!

Elnézést, de egy kicsit visszakanyarodnék az egyik nem teljesen témába vágó mellék ághoz...

A gyengeáram , erősáram vitában az alapvető elvek elvetése nélkül biztonsággal megkülönböztet az energiaszint. Amennyiben ez az emberre veszélytelen táplálással és kapcsolás megvalósításával történik az a gyengeáramú rendszer  még akkor is ha abban nagyon magas feszültség alkalmazott de nincs energiatároló eleme, (villanypásztor,) erősáramú viszont az a példakén említett híradástechnikai rendszer amely feladatában jelátvitelre szolgál eszerint gyengeáramúnak minősül, viszont megvalósításában energiaátalakító feladatot lát el például adóberendezések teljesítményfokozatai

Teljesen egyetértek!
Jobbnak (életszerűbbnek) látom ezt a megfogalmazást, mint az idézett szabvány általit.
Tudom, hogy a szabály alkotók komoly és hozzáértő szakemberek (fontosnak tartom megjegyezni, hogy a mondatot tárgya szigorúan technikai és nem politikai vonatkozású). Az akár pimasznak is mondható példámmal (200kW-os adó) arra próbáltam rávilágítani, hogy az összességében analógnak mondható valóság szigorúan, mereven történő kvantálása olykor visszaüt.

[Villanyreszelő]

Ezek szerint nem kapott olyan egyszerű kérdést az a mérnök czapitól