Mi a különbség mágneskapcsoló és a relé között?

[Villanyreszelő]

Mágneskapcsoló erősáramú,a relé,pedig gyenge áramú,jól tudom?

[czapi]

Mágneskapcsoló erősáramú,a relé,pedig gyenge áramú,jól tudom?

A mágneskapcsolónak vannak teljesítményérintkezői és segédérintkezői, és nagy áramú fogyasztók kapcsolására szolgálnak.
A relék vezérlésre valók, pl. a mágneskapcsolók vezérlésére. 
Kisebb fogyasztóknál lehet reléket is alkalmazni kapcsolásra, kapcsolási áramok figyelembevételével.

[Marton]

Villanyreszelő!
A mágnes kapcsolót alapvetően erősáramú rendszerben használjuk (vezérlésre és teljesítmény kapcsolásra is). A relé jellemzően a gyengeáramú alkalmazása ismert de az erősáramban is elterjedten használjuk.
A tanulmányaim szerint az erősáram ill. a gyengeáram fogalmat nem a tényleges áram nagysága definiálja hanem a felhasználás jellege. Azaz pl. egy nagyteljesítményű rádióadó berendezés a gyengeáram fogalmába tartozik, a kisteljesítményű éjjeli lámpa meg az erősáramhoz.

[Villanyreszelő]

Nos,hát akkor megkérdezném a kollégáktól czapi kérdését,mi a különbség mágneskapcsoló,és a relé között?

[Marton]

A mágneskapcsoló érintkezői két ponton kapcsolnak-bontanak, jellemzően nagyobb légréssel mint a relék. A relék minimális légréssel és egy ponton érintkeznek. A relék hajlamosabbak az összeheggedésre terhelés kapcsolásakor, habár ma már sok helyen megfelelő relével kapcsolnak motorokat is. A mágneskapcsoló összetettebb és drágább eszköz, alkalmasabb is a teljesítmény kapcsolásra. Mágneskapcsoló alkalmasabb az induktít terhelések (motor) kapcsolására, nem is szívlelem ha motor relével van kapcsolva.

[JUVILL]

Ez nem teljesen ehhez a témához illik, Nova majd átpakolja.
Megpróbálok válaszolni.
A mágneskapcsolók nagy áramú relék.
A relék kis árammal működő behúzótekercsekkel, általában több nyitó és bontó érintkezőpárral, esetleg időzítési lehetőségekkel (késleltetve meghúz, késleltetve elenged) rendelkeznek.
A relék is lehetnek erősáramúak.
Az, hogy mi az erősáram, és mi a gyengeáram, az megint egy más téma.
Az erősáram a villamos energia munkavégző képességén alapul.
A gyengeáram a villamos energia jelátviteli képességén.

[Villanyreszelő]

A mágneskapcsoló érintkezői két ponton kapcsolnak-bontanak, jellemzően nagyobb légréssel mint a relék. A relék minimális légréssel és egy ponton érintkeznek. A relék hajlamosabbak az összeheggedésre terhelés kapcsolásakor, habár ma már sok helyen megfelelő relével kapcsolnak motorokat is. A mágneskapcsoló összetettebb és drágább eszköz, alkalmasabb is a teljesítmény kapcsolásra. Mágneskapcsoló alkalmasabb az induktít terhelések (motor) kapcsolására, nem is szívlelem ha motor relével van kapcsolva.

A válaszod megint arra enged következtetni,hogy az egyik  erősebb a másik gyengébb áramáról van szó,de biztosan csak én nem értem.
Köszönöm.
Én azért mondtam ezt a különbséget,mert így oktatták,de gondolom ez sem jelent semmit.

[flatskerrobert]

Egyetértek Marton kolléga állásfoglalásával.


     Lehet, hogy nem ebbe a részbe tartozik az erős és gyengeáram fogalma, majd Nova átteszi ha itt nem jó.
Az erős és gyengeáram nem a feszültség és áram nagyságától , hanem a jellegétől függ.
Nagyon egyszerű.
Erősáram, ami villamos energiát visz át egyik pontról a másikba,
Gyengeáram: ami hangot, képet, adatot stb. közvetít egyik pontról a másikba.


Egy 230V csengő micsoda? Gyengeáram mert hangjelzést ad, az a funkciója.
Egy katódsugárcsöves TV hova tartozik? Gyengeáramhoz, mert függetlenül attól, hogy a sorkimenőjén ott van a 18 KV, képet és hangot sugároz.
Egy lakás installációs hálózatának a világítása az erősáram, egy elosztószekrény jelzőlámpája az gyengeáramú rész mert ott nem világításra, ha nem jelzésre használják, függetlenül mekkora a feszültségszintje stb.
     
    Ezt akkoriban így tanították lehet, hogy azóta  megváltozott?
FR.

[Villanyreszelő]

Én azt veszem alapul,hogy egy kis érintkező kontaktus kis áramok vezetésére jó károsodás nélkül,és a nagy kontaktorok viszont képesek átvinni az ampereket károsodás nélkül.
Üzenet összefûzve: 2012. december 23., 19:16:37 DÉLUTÁN

Egyetértek Marton kolléga állásfoglalásával.


     Lehet, hogy nem ebbe a részbe tartozik az erős és gyengeáram fogalma, majd Nova átteszi ha itt nem jó.
Az erős és gyengeáram nem a feszültség és áram nagyságától , hanem a jellegétől függ.
Nagyon egyszerű.
Erősáram, ami villamos energiát visz át egyik pontról a másikba,
Gyengeáram: ami hangot, képet, adatot stb. közvetít egyik pontról a másikba.


Egy 230V csengő micsoda? Gyengeáram mert hangjelzést ad, az a funkciója.
Egy katódsugárcsöves TV hova tartozik? Gyengeáramhoz, mert függetlenül attól, hogy a sorkimenőjén ott van a 18 KV, képet és hangot sugároz.
Egy lakás installációs hálózatának a világítása az erősáram, egy elosztószekrény jelzőlámpája az gyengeáramú rész mert ott nem világításra, ha nem jelzésre használják, függetlenül mekkora a feszültségszintje stb.
     
    Ezt akkoriban így tanították lehet, hogy azóta  megváltozott?
FR.

Nem akarok itt az embereknek az "agyára" menni,de szöget üt az is,hogy van a katód sugárcsöves televízió abban van 2 amperes üvegcsöves biztosíték ami táplálja az elektronikus áramköröket,az is a gyenge áramhoz tatozik?
Azt mondták 1000V ig vagyok villanyszerelő,ezt tudom. Hol húzunk határt gyenge és erős áram között?

[Novill]

A mai MSZ EN 2364-200 illetve MSZ EN 60364 szabványok csak váltakozó áramú és egyenáramú feszültség sávokat említi.
Viszont megint a régi MSZ 1660-1 szabvány egyértelműen fogalmaz. Idézve belőle:

2.1.1.1 Erősáramú az a villamos berendezés, amely a villamos áram munkavégző. képességének felhasználása
(más energiává való átalakítására) szolgál, továbbá mindaz a villamos berendezés, amely a villamos
energiát e berendezések céljára előállítja, átalakítja, szállítja, ill. elosztja. (Ilyenek pl. az erőművek,
transzformátor állomások, áramirányító berendezések, villamos hajtások, fogyasztó berendezések.)
2.1.1.2. Gyengeáramú az a villamos berendezés, amely a villamos áramot nem munkavégzésre, hanem
jelátvitelre használja fel (pl. meghatározott számú impulzus adásával, vagy változó frekvenciájú, ill.
változó jelhosszúságú áramok kibocsátásával, ill. felfogásával), továbbá az ezek céljait szolgáló, ezekbe
beépített tápegységek. (Ilyenek pl. a hírközlő berendezések, az erősáramú berendezések működését
közvetlenül nem befolyásoló távmérő és távjelző berendezések.)
2.1.1.3. Komplex az a villamos berendezés, amely egyértelműen nem sorolható sem a 2.111., sem a 2.112.
szakaszba. (Ilyenek pl. az erősáramú berendezések gyengeáramú módszereket alkalmazó vezérlő és
szabályozó részei).
Az új szabványok teljesen más logikai elemekre építkezik. Mi megszoktuk a régit, könnyebb értelmeznünk is. Viszont meg kell tanulnunk az új szabvány szerinti értelmezéseket és fogalmakat.