Kedves Fórumtársak!
Végre sikeresen taggá váltam és meg is ragadnám az alkalmat, hogy megkérdezzelek benneteket, ha adva van egy családi ház esetén egy tokozott szekrényben elhelyezett- mondjuk- NH0-ás késesbizti, illetve egy "B" lépcsõs túlfesz/villámvédelmi egység,akkor ezen tokozott fedlapjára szoktatok-e valamilyen pl. VGK,KK,stb típusú "görgõs" tûzvédelmi kapcsolót tenni? Ugyanis, azzal tutira még az épületen kívûl lehet leválasztani az épületet, ha tûz, vagy egyéb más "havaria" esete áll fenn, mintsem, hogy a nappali és az éjszakai órák alatti -jobb esetben- 2x3db kismegszakítóval bénázzunk, nem?!
várom szíves válaszaitokat, illetve, gyakorlati tapasztalataitokat abban a tekintetben, hogy mennyire elterjedt ez a módszer, mely egyébként -ha jól tudom- pl. ikerház esetén eleve kötelezõ, hisz ott a 2 házrész villanyórái esetleg egymástól akár 10-15 méterre is lehetnek.
Üdvözlettel:
Gyurmaúr(fi-relé)
Alapból egy családi ház esetén nem kötelezõ tûzvédelmi fõkapcsoló, elfogadott a villanyóránál lévõ kismegszakító is. Nem tartom két lakás esetén feltétlen szükségesnek. Viszont társasház esetén ahol több lakás van ott már szerintem kötelezõ a tûzvédelmi fõkapcsoló létesítése, ezek általában alagsorban pincében vannak elhelyezve. A tokozott elõlapjára elhelyezett tûzvédelmi fõkapcsoló csak olyan lehet amely a tokozott fedlap nyitásakor, illetve leemelésekor nem terheli a vezetéket, mert akkor ez a megoldás nem jó. Ezek a fõkapcsolók a méretlen oldalba vannak beépítve amely blomba bontás után lehet hozzáférni csak szerelés szempontjából. Nagyobb teljesítmény felvétel esetén már ezek a görgõs kapcsolók nem alkalmasak közvetlenül az áramkörök megszakítására. Itt jönnek képbe a különbözõ teljesítmény kapcsolók, amelyekkel már távvezérelve is megoldható a tûzvédelmi lekapcsolás.
Családi házaknál nem igen van elterjedve a tûzvédelmi lekapcsolás általad leírt megvalósítása, inkább nagyobb fogyasztóknál. Manapság ott is távvezérelt megoldással, hogy ne a kapcsolótérben keljen keresgélni a lekapcsolás megoldását. Hanem a kezelõ személyzet közelében, bejáratok közelében.
Idézha tûz, vagy egyéb más "havaria" esete áll fenn, mintsem, hogy a nappali és az éjszakai órák alatti -jobb esetben- 2x3db kismegszakítóval bénázzunk, nem?!
Erre töbféle megoldást is el tudok képzelni:
- Manapság minden családi házban van riasztó központ, mely külön funkció gombbal rendelkezik a tûzesetekre is. Ezt fel lehet úgy is használni, hogy nem csak az átjelzésre a távfelügyeleti központ felé hanem a leoldást is meg lehet oldani egy mágneskapcsoló vagy megszakító által.
- A másik módszer amit a legtöbb bankfiókban és üzletben is alkalmaznak, az hogy a tûzvédelmi lekapcsolást egy bejárat mellé elhelyezett tûzvédelmi nyomógombról vezéreljük. Mágneskapcsoló vagy MN vagy MX tekerccsel ellátott megszakító segítségével. Persze ennek családi házas övezetben a használata eléggé macerás, gondoljunk csak a véletlen lekapcsolásokra és a nem túl szép esztétikai megjelenésre is.
Tényleges tûzesetnél az áramszolgáltatóval simán le tudják kapcsoltatni a utcai hálózatot is. Inkább ipari környezetben érdekesek a tûzvédelmi kapcsolók alkalmazása, a nem hálózati áramellátó rendszerek miatt is. UPS, diesel aggregátor rendszerek, egyenáramú rendszerek.
Urak, köszi a válaszokat! Azaz igazság, hogy én eddig sok helyen megfordultam, ahol volt (pl. VIV, EVIG, Csatári,stb) tokozott, benne NH00, vagy 0, sõt 1-es méretû késesbizti, abból is láttam már gR;0; gG/gL (állítólag ez a legjobb, fõként,ahol "B"-s szikraközös túlfeszvédelmi unit is van és ott pl. ebbõl legalább 80, de inkább 100A-es kell, hogy tutira ne oldjon ki a feszültségcsúcsoktól, melyek a villámcsapáskor keletkezhetnek, ezt egyébként a Kruppa Attilától tudom) és persze sok családi ház esetén volt is VGK, KK, stb típusú fõkapcsoló szerelve ( nem mindenhol a szerelõlaphoz rögzítették a kapcsolót, hanem nemes egyszerûséggel a fedélhez, fõként, ha "alatta" helyezkedtek el a késesbiztik) és volt,ahol nem volt "tûzvédelmi fõkapcsoló", mint ahogy -szerintem, helytelenûl- nincs késesbiztis csatlakozó tokozott sem, hiszen azt tudjuk, hogy a kismegszakítók szélsõséges hõmérsékleti,idõjárási körülmények között nem mûködnek hosszú ideig megbízhatóan. Többek közt épp ezért pl. a közvilágítási vezérlõszekrényekben, ill az oszlopoknál elhelyezett felfûzõ tokozottakban mind a mai napig porcelán olvadó biztiket helyeznek el. Mivel ugye a "Magyar sajátosságok" miatt a lakóépületek esetében az órák alatt erre nincs lehetõség, ezért lenne létjogosultsága -fõként az olyan családi házaknál, ahol 3 fázisos nappali és akár 3 fázisos éjszakai mérõ van- a késesbiztis, tûzvédelmi fõkapcsolóval ellátott csatlakozó tokozottnak. ::)
Egyetértek vele, hogy tokozott késes biztosító szekrény szerelése megtörténjen a családi házaknál is. Ami lehet egy tipizált ,,B" típusú túl-feszültségvédelmi szekrény is. Szerelés és bõvítés szempontjából is hasznos. De sajnos az estek többségében mikor megtudja a megrendelõ az anyag árat mindig az egyszerûbb változat kerül megvalósításra. Így mi is fõként a sima egyszerû változatú tipizált szekrényeket építjük be. Ami azt jelenti, hogy a méretlen fõvezeték közvetlenül a tipizált mérõszekrénybe kerül bekötésre. Ez így van a B tarifás (éjszakai) mérés esetén is. Kisebb társas házak esetén már mi is beépítjük a késes tipizált tokozott szekrényeket. De a tûzvédelmi fõkapcsolókat csak nagyobb társas házaknál és ipari létesítményeknél építünk be, ami szintén tipizált és engedélyezett szekrényt jelent a méretlen oldalon. Jó mûszaki megoldások léteznek, de a mai világban itt az anyagiak számítanak. Ez látszik a szerelési munkák megvalósításánál is.
Hát igen, ami a tipizált túlfeszvédelmi "szekrényt" illeti,az nálunk horrorisztikus áron megy, legalábbis,ami a Dehn Ventil-t illeti. De pl. kint a Németeknél ugyanaz a TN-S renszerû Dehn fele annyiba fáj, mint nálunk, szóval ajánlom szíves figyelmetekbe az ebay-t. Ha pedig valaki nem ragaszkodik a Dehn-hez, hanem "beéri" pl. az OBO-val, annak egyrészt a Kruppa kolléga nagyon fog örûlni, másrészt kábé 90 rugóba van a TN-S rendszerû, ha pedig elég a TN-C is, akkor még olcsóbb. A Pröpsterrõl még nem hallottam, hogy már kihozták-e a "B"-s jószágukat?! A tavaszi Sonepar jamborie-n aszonta, hogy nyár elejére meglesz a tipusengedély és hogy küldenek róla majd anyagot,de eleddig nem tették, szóval részemrõl nagy ??? Végülis, mindannyian képben vagyunk, miként kell összerakni egy "B"-s túlfeszvéd egységet tartalmazó, NH0-ás betétekkel ellátott, tetején 1, vagy ha ikerháznál szerelünk, akkor 2 db VGK-val, vagy KK-val megbolondított csatlakozó tokozottat, mely akár lehet Csatári vagy Hensel, estleg Ganz KK és akkor máris összeépíthetõ az órá(ka)t magábafoglaló tokozottal. Én általában azzal érvelek a szájhúzós üf-öknek, hogy tessék már utána számolni, mekkora kárt okozhat, egy az utcai 0.4kV-os -fõleg a 4 csigás,szabadvezetékes esetén- hálózatba bevágó -mondjuk "csak" 6-8kA áramerõsségû, 10-15kV feszültségû löket? kozmikus pályára áll az LCD, a notebook, az egyéb hozzákötött csecse-becse, a kerámialapos csodatûzhely, a konyhai játékszerek, kombi cirkó, stb. Na, ezután már nem szokott homlok ráncolás lenni...
Tûzvédelmi fõkapcsoló elhelyezésével kapcsolatban az lennének kérdéseim.
Egy telephelyen több üzem külön épületben mindegyik saját betáplálással.
- Tûzvédelmi fõkapcsoló az épület külsõ falán?
Több üzem egy épületen belül külön betáplálással.
- Egy épület több tûzvédelmi fõkapcsoló?
Többszintes épület kapcsolószekrény 3. szinten. (2db 240-kábel betáplálás)
- Az épület külsõfalán megszakítva tûzvédelmi fõkapcsoló (vagy a 3. szinten kapcsolószekrényen is megfelelõ)?
Mi is a tûzvédelmi kapcsoló? Ez egy olyan, e célra kialakított és megfelelõen megjelölt leválasztó fölkapcsoló, amelynek a mûködtetésével tûzvédelmi feszültségmentesítés végrehajtható. Ennek létesítését jelenleg a 28/2011.(IX.6.) BM rendelet írja elõ. Azon belül a 390. § (4) Az építmény villamos berendezését – beleértve a központi szünetmentes energiaforrásokat – központilag és szakaszosan, tûzszakaszonként is leválaszthatóan kell kialakítani. A leválasztás kialakítása nem vonatkozik a tûzszakaszon szerelvény nélkül átmenõ vezetékekre. Lakóépületben megengedett a fõkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható.
(5) A tûzvédelmi célú villamos berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy helyrõl mûködtethetõ leválasztó fõkapcsolót kell létesíteni.
(6) A 391. §-ban felsorolt, tûzvédelmi szempontból jelentõs fogyasztók mûködését tûz esetén legalább az ott meghatározott ideig biztosítani kell.
(7) A tûzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a fõkapcsoló elõtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani.( 8 ) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. 391. § (1) A tûzvédelmi célú berendezések mûködését biztosító erõs- és gyengeáramú (jelzõ-mérõ, mûködtetõ és adatátviteli)
A fentieket kell értelmeznünk.
Üdv.
Kérdésem az lenne, ha a tűzvédelmi főkapcsoló pinceszinten van elhelyezve és egy vagy több helyiségen keresztül megközelíthető csak.(főelosztóban)
(Az épület nem új létesítés.)
Ez elfogadott így?
- ?
Vagy távműködtetésűt kell,kötelező felszereltetni a bejárat közelében?
Mi szabályozza ezt?
Magam részéről a bejárat közelében lévő elhelyezést támogatom, ami lehet távműködtetésű is. A jogszabályi irány mutatás mindig az érvényes OTSZ.
A régi előírás (MSZ 1600) úgy fogalmazott, hogy a "felvezetési útvonalon" kell elhelyezni.
Ha elzárt térben van, mindenképpen szükségesnek látom a távműködtetés megoldását.
Megszakítók esetén ennek megoldása könnyebb. Munkaáramú kioldó létesítésével.
Célszerű a munkaáramú kioldó, mert feszültségkimaradáskor nem kell a megszakítót újra működésbe hozni.
Sziasztok!
Ehhez a témához, csatlakoznék, a tűzvédelmi (tűzeseti)főkapcsolónak elhelyezéséről. Írtátok, hogy ha a csatlakozó főelosztó a pincében van, vagy elzárt helyen, akkor meg kell oldani a tűzvédelmi lekapcsolást, távvezérelt módon. A kérdés, vagy inkább elgondolkodtatás, hogy hogyan lehet megoldani a kapcsoló kintre szerelését, úgy, hogy véletlenül ne lehessen lekapcsolni, mondjuk viccből. Ha kint van az utcafronton a kapcsoló akkor, bárki gondol egyet, elforgatja és az egész házban sötét van.
Köszönöm,
Te Maczy, ki a kuxi mondta, hogy a Tűzesti Főkapcsolónak pl. egy kertes ház esetében az utcafronton kell lenni, pláne amennyiben a PVT tokozott mérő(k) a kertben van(nak)?? Ha egy társasház csatlakozó főelosztója pl. a pinyóban van (bájdövéj; az utóbbi 15-20 évben már konkrétan meg volt határozva, hová kell elhelyezni egyrészt a késesbiztis ú.n. áramszolgáltatói csatlakozó tokozottat, másrészt az is, hol kell legyen a nagy közös mérő-csatlakozó szekrény, az utóbbi 10 évben pedig már szinte mindenütt létesül egy kapcsoló helyiség, ahol csak és kizárólag az erősáramú berendezések lehetnek, köztük az egyes kérók mérői. Ezen említett esetek egyikében sincs a nagy mágneskapcsinger , vagy inkább megszakító távkapcsolója az utcán, hanem ennek a ház főbejáratának közvetlen közelében, egy, tűz v bármi havária esetén azonnal nyitható ajtajú, egyébként bezárt szekrénykében kell lenni, megfelelő, szabvány szerinti feliratozással.
Igen itt a gond, az azonnal nyitható ajtóval.Régebbi építésű társas házaknál, sokszor van, hogy ahol van a kapcsoló helység, ott van más is ezért nem annyira könnyen nyitható.
felmerülhet az igény, hogy ne kelljen bemenni a helységbe, de gond esetén azért a főkapcsoló működtetése biztosított legyen.
Üdvözletem.
Az MSz-447:2009 sz. 4.6pontja írja," A tűzvédelmi főkapcsolók (mostmár tűzeseti) -azokon a helyeken,ahol ezek alkalmazását jogszabály előírja-elhelyezhetők a kapualjban vagy a csatlakozó főelosztóban. Villamos kapcsolás szempontjából beiktathatók a méretlen fővezeték bármely szakaszába."
A TVMI 2016 6.szakasza részletesen leírja az elhelyezés és működtetés lehetőségeit.Többek között: "elhelyezése, hozzáférhetősége révén a tűzeseti beavatkozás előrelátható körülményei között lehetővé teszi a lekapcsolás elvégzését 8pl.az áramütés veszélye nélkül)
azonosíthatósága és jelölése révén jól felismerhető.
Üdv:Toth Gyula felülvizsgáló.