Erõsáramú berendezések felülvizsgálata

Indította JUVILL, 2012. január 16., 22:14:49 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

recens

üdv

Felülvizsgálat során melyik hibacsoportba sorolható, ha nincs kialakítva a nappali és az éjszakai (állandó üzemű) főkapcsoló.
Ezt melyik szabvány vagy jogszabály írja elő?

részlet EBF  k. könyvből:

A cél elérése érdekében követelmény, hogy a főkapcsolók nem villamos szakemberek által
is kezelhetők legyenek. Emiatt ezeket feltűnően meg kell jelölni és a kijárat közelében, elérhető
helyen kell telepíteni, hogy távozáskor (esetleg menekülésnél) kezelhetők legyenek. A
szükséges főkapcsolók száma és helye csak a helyi körülmények ismeretében (a fenti célok
figyelembevételével) dönthetők el. Külön főkapcsoló szükséges azon helyiségek, helyiségcsoportok
hálózatainak leválasztásához, ahol a munkavégzés egymástól eltérő időszakban folyik.
Ennek megfelelően egyes esetekben elegendő lehet az egész épülethez egy közös főkapcsoló
is, míg más esetekben egyes helyiségek részére is külön leválasztási lehetőséget kell biztosítani.
Az állandó üzemű - tehát a munkaszüneti időben is működő - berendezések (hűtőszekrény,
műszerek stb.) részére külön főkapcsolóval függetlenített hálózatot kell létesíteni.


JUVILL


Az OTSZ foglalkozik a tűzvédelmi főkapcsoló elhelyezésével (elnézést, hogy most paragrafus szerint nem tudom megadni.) "A felvezetési útvonalon kell elhelyezni."
Itt ismét visszaköszön az MSZ 1600 szabványsorozat, mely a leválasztás létesítésekor írta le ezt.
(Sajnos, már nincs hatályban, előírásai ma is sokat mondóak, és korabeli létesítés felülvizsgálatánál ma is kell alkalmazni.)

recens

Köszönöm a gyors választ,de itt nem konkrétan a tűzvédelmi főkapcsolóra gondoltam.
A tűzvédelmi főkapcsolóval egy másik témában már foglalkoztunk.

Sztrogoff

Ez egy 100 éves reflex, hogy amit nem használsz, azt kikapcsolod, mert egyrészt ugye a villamos igénybevétel időtartama csökken, másrészt, ha átüt, akkor kellemetlenebb, ha nincs ott senki, és a tűz meg elterjedhet. Régen minden gyár tele volt ilyen plakátokkal.
A mostani OTSZ-ben már nincs ilyen csoportosítás, talán felismerték azt, hogy a korszerű berendezések tovább bírják, mint nagyapáink cuccai.
De a 96-osban még volt: "A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki
kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani."
Anno az MSZ 1600 szerint ez egy BM TOP állásfoglalás volt, amiben ez is található: "A felügyelet nélkül folyamatosan üzemelő villamos berendezések, a térvilágítás, a biztonsági berendezések és a biztonsági világítás betáplálásonkénti leválasztó főkapcsolóit ezek előtt kell leágaztatni."
Így aztán ez a dolog jól bennemaradt a jegyzetíróban. Amire én magam részéről nem mondom, hogy helytelen, az évtizedes reflexek bennem is élnek, nekem csikorog az, mikor egy irodában feláll 4 ember délután a számítógépek mellől, és hazamegy (értsd: nem kapcsolom ki, majd átmegy magától készenléti állapotba).
(Valóban keveredik itt agyilag kissé a tűz keletkezése elleni kikapcsolás és a tűz bekövetkezése utáni kikapcsolás.)

recens

A hatályos 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint:

102. Villamos berendezés

200. § (1) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent.
(2) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is.
(3) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani.
(4) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható.


Egyébként egyetértek minden gondolatoddal. :-)

Tulajdonképpen akkor ez kifogásolható felülvizsgálatkor? Melyik hibacsoportba sorolható ? (súlyos, karbantartás során jav.  ...stb)



Sztrogoff

Nem voltam elég alapos, csak ezt néztem: 72. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei. :)
Hát, ha így benne van, akkor szerintem igen.

Fecó

EBF időszakos felülvizsgálat kapcsán egyre többször akadok bele olyan létesítménybe, ami naperőművel van ellátva. Sok esetben ennek telepítésekor semmilyen felülvizsgálat nem történik, semmi dokumentációt nem tudnak adni csak max. egy tervet, de a mérésekről semmi. Hivatalosan üzembe helyezni sem lehetne az első felülvizsgálat nélkül. Jogilag, ha nincs meg az első felülvizsgálat jegyzőkönyve, akkor ezt nekünk kellene elvégezni. No de ha hibát találok, akkor ki sem adhatom a jegyzőkönyvet, sőt, hivatalosan nem is üzemelhetne az egész. Ördögi kör. És szerintem van sok felülvizsgáló aki EBF felülvizsgálat kapcsán nem is foglalkozik a napelemes rendszerek DC oldalával, illetve ennek méréseivel. Nektek van észrevételetek? Elvileg ha megbíznak egy létesítmény EBF felülvizsgálatával, akkor bizony abba minden beletartozik.

tothgyula

Feco! Üdvözletem.
A PV rendszerek (hálózatra kapcsolt fotovillamos berendezések), üzembehelyezését megelőzően elvégzendő vizsgálatokat és ellenőrzéseket és a rendszerdokumentáció minimális követelményeit az MSzEN 62446:2010 sz foglalja magában.Napelemes rendszerek hibavédelmi szempontból történő ellenőrzése során használt műszerekkel és mérési módszerekkel szemben támasztott követelményeket az  MSzEN 61557 szabványsorozat vonatkozó pontjai foglalják magukban.

És ott van még a TVMI is bőséges előírásaival + villámvédelem!!!VL 2016. szept-i szám. És az OTSZ 276.§-a sem hagyható figyelmen kívül. Mivel ez jogszabályként kötelezően előírja az időszakos felülvizsgálatokat a PV rendszerekre is.
Tapasztalatom, hogy némely kivitelező szereti megspórolni ezt a költséget.
TothGyula.

Fecó

Idézetet írta: tothgyula Dátum 2018. március 23., 19:06:07 DÉLUTÁN
Feco! Üdvözletem.
A PV rendszerek (hálózatra kapcsolt fotovillamos berendezések), üzembehelyezését megelőzően elvégzendő vizsgálatokat és ellenőrzéseket és a rendszerdokumentáció minimális követelményeit az MSzEN 62446:2010 sz foglalja magában.Napelemes rendszerek hibavédelmi szempontból történő ellenőrzése során használt műszerekkel és mérési módszerekkel szemben támasztott követelményeket az  MSzEN 61557 szabványsorozat vonatkozó pontjai foglalják magukban.

És ott van még a TVMI is bőséges előírásaival + villámvédelem!!!VL 2016. szept-i szám. És az OTSZ 276.§-a sem hagyható figyelmen kívül. Mivel ez jogszabályként kötelezően előírja az időszakos felülvizsgálatokat a PV rendszerekre is.
Tapasztalatom, hogy némely kivitelező szereti megspórolni ezt a költséget.
TothGyula.
Ez így van. Ma kaptam a kezembe időszakos felülvizsgálathoz egy 2015-ben telepített napelem első felülvizsgálatát. 1 oldal az egész, egy szem érték sincs benne, csak hogy megfelelő. A fenti szabványok és előírások még megemlítésre sem kerültek. Ez siralmas...

Tapatalkkal küldve az én HTC One_M8 eszközömről


Péter5

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet módosítása jelentős változást hozott 2020. július 31-től a felülvizsgálatok terén.

A következő kérdések merültek fel bennem.

A villamos biztonsági felülvizsgálat a definíciója alapján tűzvédelemre is kiterjed. Tehát ezentúl nem az van, hogy van egy érintésvédelmi és egy OTSZ szerinti tűzvédelmi felülvizsgálat, hanem csak egy, a villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata? És ezt nem akkor kell végezni, amikor az OTSZ mondja, hanem akkor, amikor a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (OTSZ 277. §-ban az van, ha jogszabály másként nem rendelkezik)?

Ez viszont azt jelenti, hogy villamos biztonsági felülvizsgálatot csak az végezhet, aki a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 14. foglalkozási ágára tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik? Mert eddig az érintésvédelmi felülvizsgálathoz nem kellett szakvizsga.