FMV

Indította Fecó, 2018. március 11., 12:09:45 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Novill

Mi a véleményük ezekkel kapcsolatosan azoknak a kivitelezőknek, akiknek nincs FMV jogosultságuk?

Fecó

Háááát, szerintem biztosan mindenki így csinálja, hiszen ezek jogszabályi, szabványi követelmények, és a kivitelezőt is óvják a későbbiekben. :)

Novill

Igen ez így van, de végső soron a kivitelezőnek kell biztosítani az FMV-t. Így elvileg be kellene kalkulálni ennek a költségét a vállalkozási összegbe. Nagyon sokszor viszont a megrendelők keresnek meg FMV feladattal. Ezért lehet, hogy jó szakembereknek rendelkező vállalkozóknak is van véleménye erről  :D.

Fecó

Igen, ez elég szomorú. Ez nem a megrendelő feladata. Úgy érzem, aki dolgozik e-naplós kivitelezéseknél (nem csak családi ház lehet) akkor már egy jó ideje lehetne olyan FMV-je, akivel tartja a kapcsolatot, és egy munkánál automatikusan hozzászámolja az ő díjazását is. Akár külön pontként is megjelenítheti az ajánlatban, hogy ne sokallják a munkadíját másokéhoz képest. Jelen állás szerint amúgy is a kivitelezőt büntetik ha nincs FMV-je, nem is értem miért nem foglalkoznak vele. Nem fognak tudni naplót zárni úgy sem, a végére meg sok esetben már kellemetlen odacibálni valakit...

Novill

Olvasom, hogy az EMOSZ is szervez FMV tanfolyamot. Érdekes, amikor  kijött a rendelet szerencsére nem kellett még tanfolyamot végeznünk. Kiadták a meglévő végzettségekre némi pénzért öt évre, amit öt évenként lehetett hosszabbítani bizonyos feltételek mentén.

Fecó

Én visszahoznám egyébként, hogy mesterlevél alapján újra lehessen valaki FMV a megfelelő korlátozásokkal. Tényleg, a témakört még ki lehetne bővíteni a jogosultságokkal...

Fecó

Talán nem teljesen ide illik, de kapcsolódik hozzá. Sokszor felmerül: Kell terv? Egy másik topikban már összeszedtem pár dolgot, most ide is beszúrom, kicsit frissítve:

Elolvastam a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, főként a IV. fejezetet. Nekem továbbra sem egyértelmű hogy kellene mindenhova villamos kiviteli terv. A IV. fejezet azt írja, milyen tevékenységekhez kell ez a dokumentáció. 22. § felsorol jó pár tevékenységet amihez kell, de ezek építészeti kritériumok! Viszont ha már kell kiviteli dokumentáció, akkor nem is bízza a véletlenre a fenti kormányrendelet, hiszen a 22. § 2. pontja meghatározza milyen részei is legyenek a kiviteli tervnek, és bizony ott virít benne (d.)) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.

Pl. mihez kell:

a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b)199 az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében
ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,
bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem ,,A
bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb)200 a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.

Na de mi történik, ha az épületünk csak bejelentési kötelezettséggel bír, és nem haladja meg a fenti kritériumokat? Erre is van egy pont:

(1a) Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

Szóval ez az utolsó pont azt írja, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építkezésnél, az erről szóló kormányrendeletet vegyük elő, és az általa kért kivitelezési dokumentációval végezzük az építkezést. Nos, a fenti rendelet neve: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, ez vonatkozik az egyszerű bejelentéshez kötött építkezésekre. Nyissuk is meg, a mellékletben világosan látszik, mit kell tartalmaznia.

I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. Műszaki leírás
11. Tervezői költségvetési kiírás

Itt már ugye nincs benne épületvillamossági kivitelezési dokumentáció, "csak" Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve. Szerintem ez a kettő nem teljesen ugyanaz. De akkor a rendszerterv micsoda? Erre is van definíció, méghozzá a
"TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI II. LEGFELJEBB 300 m² ÖSSZES HASZNOS ALAPTERÜLETŰ ÚJ LAKÓÉPÜLETEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉHEZ ÉS ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI"
című kis olvasnivalóban: "Elfogadta: elektronikus szavazással az MMK Küldöttgyűlés 18/2016. (VII. 5.) sz. határozatával és a 2016. május 27-i MÉK Küldöttgyűlés 10/2016. (05.27.) sz. MÉK kgy. határozatával Hatályos: 2016. augusztus 5-től"
Ez a kis olvasnivaló a MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA, MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA "terméke", nem sok, 10 oldal. De legalább definiálja a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet "Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve" pontját.

Tehát mi is a rendszerterv:

"Az épületek műszaki berendezései rendszerterve - az építészeti kiviteli tervek részeként -adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának. A rendszerterv bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal."

Talán ez kicsit "enyhébb" dolog mint a villamos kiviteli terv. De mi is ez pontosabban?

"A leírás
a) ismerteti a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, az épület közműigény adatait;
b) tartalmazza az épület energetikai és hőtechnikai, valamint villamos méretezési adatait, hőszükségletét, hőterhelését, a túlmelegedés kockázatának ellenőrzését,
az épület fűtési és hűtési energiaigényét, frisslevegő igényét, továbbá villamos energiaigényét és a hőhasznosítás megoldását;
c) ismerteti az épületgépészeti, az erős és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, a műszaki berendezések működtetéséhez
szükséges telepítési feltételeket."

Esetleg némi szorgalmi feladat is elfér benne:

"Amennyiben a tervező, a rendszerek egyértelmű értelmezése érdekében szükségesnek ítéli, a műszaki berendezések kialakítása, teljesítményadatai kapcsolási vázlat szinten ábrázolhatók. A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek (telekhatáron belüli vízellátási, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési, gázellátási, égéstermék elvezetési, szolgáltatói villamos hálózati csatlakozási, elszámolási fogyasztásmérési) kidolgozását a rendszerterv"

Nekem az a véleményem, ha az épületünk nem haladja meg a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletetben meghatározott építészeti paramétereket, és csak egyszerű, bejelentési kötelezettséghez kötött az építkezés, akkor a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint kell eljárni, ami csak  épületek műszaki berendezéseinek rendszertervét kéri. Ami viszont nemrég a tudomásomra jutott, hogy a kamarák 2017 júniusában tisztázták, minden tervet, legyen kiviteli terv, vagy egyszerű rendszerterv, csak szakági tervező írhat alá! Tehát minden esetben szükséges szakági tervező, csak nem minden esetben kell részletes kiviteli terv. Ha építész tervező aláír egy gépészeti vagy villamos rendszertervet, jogosulatlanul teszi, 150 000 Ft. bünti vagy tervezői jogosultság ugrik (238/2005 Kormányrendelet, 1. melléklet)

Időközben szigorodtak is a dolgok. Már villamossági kiviteli tervet kell készíteni 300 m2 fölötti új építésnél, és a meglévő lakóépület 300 m2 felettire bővítése esetében is! Ezeket a mérnöki kamara szabályzata írja elő.

Fecó

Idézetet írta: Fecó Dátum 2018. március 28., 21:09:00 DÉLUTÁN
Talán nem teljesen ide illik, de kapcsolódik hozzá. Sokszor felmerül: Kell terv? Egy másik topikban már összeszedtem pár dolgot, most ide is beszúrom, kicsit frissítve:

Elolvastam a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, főként a IV. fejezetet. Nekem továbbra sem egyértelmű hogy kellene mindenhova villamos kiviteli terv. A IV. fejezet azt írja, milyen tevékenységekhez kell ez a dokumentáció. 22. § felsorol jó pár tevékenységet amihez kell, de ezek építészeti kritériumok! Viszont ha már kell kiviteli dokumentáció, akkor nem is bízza a véletlenre a fenti kormányrendelet, hiszen a 22. § 2. pontja meghatározza milyen részei is legyenek a kiviteli tervnek, és bizony ott virít benne (d.)) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.

Pl. mihez kell:

a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b)199 az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében
ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,
bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem ,,A
bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb)200 a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.

Na de mi történik, ha az épületünk csak bejelentési kötelezettséggel bír, és nem haladja meg a fenti kritériumokat? Erre is van egy pont:

(1a) Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

Szóval ez az utolsó pont azt írja, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építkezésnél, az erről szóló kormányrendeletet vegyük elő, és az általa kért kivitelezési dokumentációval végezzük az építkezést. Nos, a fenti rendelet neve: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, ez vonatkozik az egyszerű bejelentéshez kötött építkezésekre. Nyissuk is meg, a mellékletben világosan látszik, mit kell tartalmaznia.

I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. Műszaki leírás
11. Tervezői költségvetési kiírás

Itt már ugye nincs benne épületvillamossági kivitelezési dokumentáció, "csak" Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve. Szerintem ez a kettő nem teljesen ugyanaz. De akkor a rendszerterv micsoda? Erre is van definíció, méghozzá a
"TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI II. LEGFELJEBB 300 m² ÖSSZES HASZNOS ALAPTERÜLETŰ ÚJ LAKÓÉPÜLETEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉHEZ ÉS ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI"
című kis olvasnivalóban: "Elfogadta: elektronikus szavazással az MMK Küldöttgyűlés 18/2016. (VII. 5.) sz. határozatával és a 2016. május 27-i MÉK Küldöttgyűlés 10/2016. (05.27.) sz. MÉK kgy. határozatával Hatályos: 2016. augusztus 5-től"
Ez a kis olvasnivaló a MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA, MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA "terméke", nem sok, 10 oldal. De legalább definiálja a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet "Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve" pontját.

Tehát mi is a rendszerterv:

"Az épületek műszaki berendezései rendszerterve - az építészeti kiviteli tervek részeként -adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának. A rendszerterv bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal."

Talán ez kicsit "enyhébb" dolog mint a villamos kiviteli terv. De mi is ez pontosabban?

"A leírás
a) ismerteti a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, az épület közműigény adatait;
b) tartalmazza az épület energetikai és hőtechnikai, valamint villamos méretezési adatait, hőszükségletét, hőterhelését, a túlmelegedés kockázatának ellenőrzését,
az épület fűtési és hűtési energiaigényét, frisslevegő igényét, továbbá villamos energiaigényét és a hőhasznosítás megoldását;
c) ismerteti az épületgépészeti, az erős és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, a műszaki berendezések működtetéséhez
szükséges telepítési feltételeket."

Esetleg némi szorgalmi feladat is elfér benne:

"Amennyiben a tervező, a rendszerek egyértelmű értelmezése érdekében szükségesnek ítéli, a műszaki berendezések kialakítása, teljesítményadatai kapcsolási vázlat szinten ábrázolhatók. A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek (telekhatáron belüli vízellátási, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési, gázellátási, égéstermék elvezetési, szolgáltatói villamos hálózati csatlakozási, elszámolási fogyasztásmérési) kidolgozását a rendszerterv"

Nekem az a véleményem, ha az épületünk nem haladja meg a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletetben meghatározott építészeti paramétereket, és csak egyszerű, bejelentési kötelezettséghez kötött az építkezés, akkor a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint kell eljárni, ami csak  épületek műszaki berendezéseinek rendszertervét kéri. Ami viszont nemrég a tudomásomra jutott, hogy a kamarák 2017 júniusában tisztázták, minden tervet, legyen kiviteli terv, vagy egyszerű rendszerterv, csak szakági tervező írhat alá! Tehát minden esetben szükséges szakági tervező, csak nem minden esetben kell részletes kiviteli terv. Ha építész tervező aláír egy gépészeti vagy villamos rendszertervet, jogosulatlanul teszi, 150 000 Ft. bünti vagy tervezői jogosultság ugrik (238/2005 Kormányrendelet, 1. melléklet)

Időközben szigorodtak is a dolgok. Már villamossági kiviteli tervet kell készíteni 300 m2 fölötti új építésnél, és a meglévő lakóépület 300 m2 felettire bővítése esetében is! Ezeket a mérnöki kamara szabályzata írja elő.
Jah, és a 7 kW feletti tervezési kötelezettség megszünt.

Tapatalkkal küldve az én HTC One_M8 eszközömről


tothgyula

Feco!
Nemcsak köszönöm a kitartó szakmai munkád, de igen jó látni, hogy vannak még a szakmában precíz, pontos hiteles emberek.
Ezen az oldalon még ilyen alapos munkát aligha végzett valaki.
TothGyula.

Fecó

Egyfelől köszönöm az elismerést, másfelől sajnos az ismeretek elsajátítása nem öncélú kizárólag, hanem kénytelen az ember, ha felelőssége kötődik hozzá. Amiatt osztottam meg, hogy sokan megspórolják azt a több órás nyomozást, amit én már elkövettem ezzel.