Esztergályos műhely

Indította J.K., 2017. november 05., 12:34:41 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

J.K.

Tisztelt Fórum tagok!

Abszolút kezdő felülvizsgállóként egy régi eszterga gépekkel teli műhelyt kellene felülvizsgálnom EBF,ÉV szempontból.
Az épület hálózata is a múlt rendszert idézi nem sok átalakítás történt rajta az elmúlt 40 évben.
Milyen tanácsokkal látnátok el,hogy munkámat megfelelően, lehetőleg semmit sem kihagyva végezzhessem el?
Előre is köszönöm válaszaitokat.
Minden jót!

Simon Endre

Isten hozott a "klubban"
Mélyvíz csak úszóknak!
Egyébiránt ha csak azt alkalmazod amit tanultál(?) megélsz belőle az irányelvek álltalánosan alkalmazandók, konkrét kérdésekben a "klub" segít. A táskád egy rekeszében legyen egy feladatlistád és előnyomott űrlapjaid ez jó iránytű és bíztonságot ad. A jegyzőkönyveket otthon nyugalomban készitsd el az ügyfelekkel legyél udvarias és segítőkész a problémás részleteben adj pontos tájékoztatást a munkád jogi oldalával is légy tisztába és ne feledd nem vagy hatóság és nem kell mindent "jobban tudni" az ügyfélnél.

Novill

Helyszínem alaprajzba rögzíteni a villamos szerelést, naplózni mindent  és fényképet készíteni a fontosabb részekről. A fényképeket a sz gépre feltöltve sok  minden visszakereshető és van ami jobban látszik  így mint szabad szemmel. Az előzőleg elkészített rajz és naplóban már rögzíthető  a mérési adatok. És így tovább!

S/K

Helyszínen nem nyilatkozol arról amiben nem vagy biztos és mindenkit meghallgatsz még ha sületlenséget is beszél hisz egy "ilyen" üzemben sok a "villanyszerelő" :). Ahogy Simon Endre írta otthon kiértékeled a látottakat stb. Nem "eshet meg a szíved" azon hogy mennyi munka és mennyibe kerül ha felírnád. Neked le kell írni és vagy megcsinálják vagy nem, de a Te se...ed védve van. Persze törekedni kell a legésszerűbb megoldásokra.
(gondolok itt az EPH hálózat hiányára, vagy a négy vezetős rendszerre. Mert ilyen is lesz. Régen "3 fázis föld" volt a legtöbb helyen ill. így oldották meg 10mm2 alatt is. A gépeknél meg általános volt hogy a PE csavarról vették le a nullát. Villásdugók 3P+N 16A és 2,5mm2 vezetékkel.
Sok sikert.
Ja és a diazed betétek. AVK? Felejtsük el hogy ott üzemel. De ne így legyen.
Ezek csak az én tapasztalataim, pár TMK műhely és gyáregység vizsgálata után.
Várjuk a fejleményeket.

JUVILL



Egy pár gondolat.
Mindkét felülvizsgálat esetén a betáplálástól indulsz.
Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálathoz felvételezed a berendezéseket, azokat felszerelés, beépítés szerint rögzítesz, megadod azonosítási számukat. Ez lehet gyári szám, leltári szám, régebbi berendezésnés ipari nyilvántartási szám. Megadod az berendezés áramköri biztosítójának, kioldószervének elosztó szerinti elhelyezését.
Megvizsgálod a berendezés betáplálását, kötéseit... Mérsz, minősítesz,.... hiányosságot rögzítesz... , javítási határidőt adsz a feltárt hiba súlyosságát illetve....
Még nagyon sok más is van, de ezek a minimumok.
A minősítő irat formáját biztos ismered.

Szabványossági - tűzvédelmi felülvizsgálat (EBF) egy kicsit másabb. Itt szükséges a villamos berendezés egyvonalas kapcsolási rajza, az áramkörök kiértékelése.
A berendezések felülvizsgálatánál az elosztótól kezdve a végáramkörig felülvizsgálsz. Biztosítók, kapcsolók, hőkioldók, vezeték...
Védettség, színjelölés, feliratozás. Tűzvédelmi besorolás, környezeti hatások, helyiségek jellege szerinti szerelés.
Szigetelési ellenállás mérés.
Ha ez 40 éves, nyugodtan előveheted az MSZ 172, és MSZ 1600 szabványsorozatokat.
A kollégák majd kiegészítik, mivel ezek csak spontán feldobott vizsgálati szempontok.
Ha kérdésed van, nyugodtan felteheted.

 

J.K.

Még az is eszembe jutott,hogy a szigetelési ellenállás mérést hogyan lehetne kivitelezni a gyakorlatban?
Gondolok itt olyanokra mint:
,,minden olyan villamos berendezést (berendezésrészt) és készüléket, amelyet rongálna vagy működésbe hozna a vizsgáló egyenfeszültség, a mérés elvégezhetősége miatt a villamos hálózati csatlakoztatásból kihúzni szükséges: a mérés megkezdése előtt távolítsuk el a dugaszolóaljzatba csatlakoztatott eszközöket, a fénycsöveket és egyéb világító eszközöket, továbbá a túlfeszültség-védelmi betéteket"
Kivitelezhető ez egyáltalán a hétköznapokban és ha nem hogyan lehet mégis hitelt érdemlően elvégezni egy ilyen mérést?
Köszönöm a válaszokat!

Fecó

Legutóbb egy csarnokban a felülvizsgálat idejére béreltem egy emelőkosaras gépet, és sorban kiszedegettem a fénycsöveket mind a 76 db fénycsőarmatúrából. Menet közben rájöttem, hogy elektronikus előtétekkel van szerelve, szóval kikötözgettem azokat is. Eltört pár elöregedett búra is, és több napig eltartott a folyamat, mert a lámpák alá volt pakolva, és módszeresen el kellett rámolni a targoncákkal a cuccokat, hogy odaférjünk a géppel. Természetesen előtte beiratkoztam egy emelőgép-kezelői OKJ-s tanfolyamra is kifejezetten a munka kedvéért. De megérte, már biztonságban vannak. Talán újra kellene gondolni pár dolgot...

Marton

Kedves Fecó!
Gratulálok az alapos, tényleges felülvizsgálatért. Szerintem ilyet nem igen csinál senki sem.
De mi is az írásod oka, tanulsága?
Én is "szívtam" már azért mert nem vettem figyelembe, hogy olyan típusú elektronikus előtéttel vannak szerelve mely ha a hozzá tartozó fénycső "kiég" vagy ki lett cserélve, az újboli begyújtásához áramtalanítani kell azokat, azaz újra kapcsolni. Már előtéteket akartam cserélni, hogy működjenek.

"De megérte, már biztonságban vannak. Talán újra kellene gondolni pár dolgot..."  Ezt bővebben kifejtenéd!

Simon Endre

Szia Marton !
Ez jó volt.....
Üdv Fecó! Eleinte a cumisüvegben nem  bébipapi van, de itt a "klubban" másnap ez már csak sztori.  Nem nagy bölcsesség de van olyan cég ahol a Takarítónő(!) fontosabb mint a vezérigazgató, mert ő tényleg nélkülözhetetlen.

Fecó

Nos, az előbbi pár mondatom kicsit szarkasztikusan íródott, bevallom töredelmesen, nem történt meg az eset, egy "képzeletbeli" de akár sajnos a gyakorlatban is előforduló dologra akartam reflektálni ezzel. De a gépkezelői végzettségem valóban megvan hozzá :)
Mikor is kellene pontosan szigetelési ellenállást mérni? Innen indulhatunk, és sokan gondolhatnák, hogy ezt az OTSZ szokta előírni EBF felülvizsgálatnál. Új épület villamos hálózatánál kezdjük a dolgot. Ebben az esetben az OTSZ (54/2014) csak az "időszakos" tűzvédelmi felülvizsgálatot ismeri, erre ad részletesebb útmutatót.  Új létesítés esetében viszont mindenki az új MSZ HD 60364-6:2017 szabványt említi meg, hiszen "üzembe helyezés előtti első felülvizsgálattal" ez foglalkozik. De melyik az a hatályos jogszabály, ami konkrétan hivatkozik arra, hogy ez alapján a szabvány alapján kell vizsgálni a berendezést?   Az előbbi szabvány régebbi kiadása "csak" az aktív vezető(k) és a földelés között kérte a mérést, ahol TN-C rendszer van, ott a fázisvezetők és PEN között is, tűzveszélyes helyeken ajánlotta az összes üzemi vezető közötti vizsgálatot. Ajánlotta! A jelenleg hatályba lépett 2017-es kiadású szabvány állítólag már nem ismer tréfát, minden üzemi vezető között el kell végezni a vizsgálatot. Ebből sajnos látható, hogy ezek szerint gyakorlatilag mindent ki kellene kötni, hogy tudjuk ezt mérni. Minden lámpatestet, riasztóberendezés tápegységet, kapunyitót, kaputelefon tápegységet, csengőreduktort, mozgásérzékelőt, stb. hogy "tiszta" mérésünk legyen. Kemény melónak látszik, és ha sok esetben a tulajdonos elfelejti felhívni a figyelmet, hogy az irodai dugaljak dobozában mondjuk beépítésre került pár "D"-s túlfeszlevezető, vagy "van még egy mozgásérzékelő a WC-ben is, akkor a mérésnél bizony nem kapunk jó eredményt, esetleg jól kifingatunk 1-2 cuccot a kedves megrendelőnek, hiszen itt már nem csak földeléshez mérünk, azt még a mozgásérzékelő megúszná. Az MSZ HD 60364-6 ad némi támpontot hogyan is kell végezni a mérést, mik a megfelelő értékek, de nem ereszti bő lére a dolgot.
De más a helyzet időszakos felülvizsgálat alkalmával! Itt már kőkeményen fogalmaz a TvMI, már megemlíti hogy bizony nekünk el kellene gondolkodni az MSZ 10900, MSZ HD 60364-6, MSZ 4852, MSZ EN 61557-2, MSZ EN 62446 szabványok megismerésével, mert bizony ezek alapján kell vizsgálódni. Itt aztán van már minden, az MSZ 4852 szabvány 1977-ben íródott! És még hatályban van, ez foglalkozik a szigetelési ellenállás mérésével. Milyen műszerek voltak 1977-ben? De például a napelemes rendszerek AC oldalánál nagylelkűen az írják, hogy vagy az MSZ 4852:1977 vagy az MSZ EN 61557-2:2007 alapján is elvégezhetem. Az utóbbi frissebb, nyilván jobban igazodik a korszerű műszerekhez, cserében angol nyelvű. Talán érdemes lehetne ezeket összefésülni, nem tudom szükség van-e mindkettőre. Az MSZ 10900 is "hozzászól" a témához, írja bizony a vezetékek szigetelési ellenállás mérését, és jelzi, hogy a nullavezetőt nem kell mérni TN rendszer esetén. Másik érdekesség, hogy az MSZ 10900 azt írja, hogy a szigetelési ellenállás megfelelő, ha száraz helyiségben 0,2 MOhm, az MSZ HD 60364-6 már 1 MOhm-ot szeretne. Nem szerencsés amikor van több érték.

Nem tudom létezik-e arany középút, vagy csak "kicsit csalok" félmegoldás, hiszen ezeket a méréseket nem "lehetőség" elvégezni felülvizsgálat alkalmával, hanem szabványi kötelezettség. Abban az esetben még jobb a helyzet, amikor már be is költözött a kedves megrendelő, amikor is észbe kapott, hogy a felülvizsgálat még hiányzik. Előttetek van a főnök arca, amikor közlitek vele, hogy most szépen lekapcsolnak mindent, kihúznak mindent, ti meg közben kikötitek az összes lámpát, a szerelőcsarnokba meg begördülsz az emelőkosaras géppel, hogy mindenki félre, most kikötjük szépen az összes 165 db ledvilágítás tápját, pár nap alatt végzünk, addig szabi mindenkinek. Eközben a kivitelezési munkát végző villanyszerelő végignézve amit csinálsz kijelenti, hogy mivel mindenhez hozzányúltál, és ki és visszakötözgetted, ő mossa kezét, nem fog visszamenni ha valamelyik lámpa nem világít. És a végén a jól megérdemelt munka örömével átnyújtasz egy félmillás számlát, hiszen ebben bőven volt munka, 6 emberrel, létrákkal, gépekkel. Pedig így kellene...