Fontos-e a bejövő csatlakozási földelés létesítése.

Indította Novill, 2015. június 04., 18:20:00 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

t5953

Idézetet írta: tothgyula Dátum 2015. június 06., 15:10:23 DÉLUTÁN
Üdvözletem!
Az MSz447:2009 és utóda is kitárgyalja szövegesen és ábrákkal is a témát! Légyszi vedd a fáradságot és olvasd át! Tisztelettel TothGyula felülvizsgáló.

Hali!

Kössz az útba igazítást,ismerem és alkalmaztam is az ide vonatkozó részeket,de a fórum  témához kapcsolódva
tettem fel a kérdést.
Egyébként a fogyasztói elosztónál lett a földelés kialakítva,a mértfővezeték a mérőtől indul.

Szécsi László

Üdv!
Az úgymond egy ökölszabály,hogy minden épületbe csatlakozáskor egy potenciál rögzítő földelést kell létesíteni.
Ha bele gondolunk mekkora szerepe van egy betáp nulla szakadás esetén,és természetesen nullázott rendszerről beszélünk.

tothgyula

Üdvözletem!
Nézegetem az MSZ EN61140:2003 "B" mellékletét. Ez azt írja, "A védővezetőben folyó áramok legnagyobb váltakozó áramú korlátai <7A de<20A névleges áram esetén 0,5mA/A és <20A esetén 10mA.Ez a  legnagyobb megengedett védővezető áram. 100m NFA2xlégkábel esetén már lehet ennyi szivárgó áram.Már csak ezért is földelem a végponton a PEN vezetőt. És azután jöhet a TN-C-S rendszer RCD-vel és társaival. így nyugodtan alszom én is a Tisztelt Tulaj is. Üdvözlettel .TothGyula felülvizsgáló.

Gyurmaúr(fi-relé)

És akkor még nem beszéltünk az NAYY-J, SZAMkAM, stb Alu földkábelekről, melyek -főként a 4 eres, tehát körcikk keresztmetszetű- erei egyenesen kínálkoznak az általad vázolt szivárgó áram keletkezéshez már akár 30-40 méter kábelhossz esetén is, azaz kb olyan hosszúságnál, ami egész biztos adódik egy átlag utcai oszlop teteje, mint a méretlen földkábel egyik, illetve a mérőhelyi kábelcsatlakozó tokozott fogadó kapcsai, mint másik végpont közt. Aztán, ha még jön egy további 20-30 méter mért NAYY-J távolság és mert mondjuk nem volt kedve a villanyásznak kajtatni 5 eres NAYY-J kábelért, mert az ugye nem kapható minden bokornál, ergo a mért főkábel (ek) 4x25mm2-es NAYY-J típusúak, tehát a mérő(k)től is TN-C rendszer halad a mért főelosztóig, nos ott már bőven összejöhet egy olyan combos szivárgó áram adag, hogy a PEN vezető is képes zsezsegni! Tehát amennyiben a PEN PE-N szétválasztás a mért főelosztónál van, akkor egyenesen kötelező az mért főelosztó közelében is egy, legalább 2.5 méter hosszú szonda és/vagy a betonalaptól érkező PE létesítése!  8)

Sztrogoff

Idézetet írta: Novill Dátum 2015. június 05., 18:43:27 DÉLUTÁN
Egyébként mióta is kötelező a bejövő csatlakozási pont földelése?
Mondjuk, hogy 1982-től.
Ugyanis a 172 bizonyos esetekben nem írta elő, és a KLÉSZ elődje sem.
Mondjuk e bizonyos eset csak a következő volt: a max 4 lakásos épület, amelynek max 100 m csatlakozóvezetéke van, és max 20A-es kismegszakítók vannak lakásonként.
Aztán 81 végén jött a KLÉSZ, és kissé megkavarta, de még mindig nem kellett volna földelés, ha nem kellett volna EPH, márpedig az bizonyos esetekben nem kellett.

Simon Endre

Bizony Édász  területeken " háziszabvány" volt a bejövő nulla és a helyi akkor még független földelések kényszerű összekötése. A koncepció (a pókháló légvezetékek) párhuzamos megerősítése a védőföldekkel A '60-as években a házi füldeléseken mértem akár 30 V-os tartós feszülségemelkedést is. Ezt az előírást néhány botrányos eset után eltörölték, de az összekötések maradtak még a hálózatfelújítások után is. Az összekötések még a mérő utáni 1,5-2,5 alumínium vezetékeknél is meg lettek valósítva. Erről a szabályról irott anyag nem volt csak a hálózati atyaúristenek személyes házalása és reviziója.

tothgyula

Üdvözletem!
Mint már néhány Kolléga is leirta,hogy miért és hol kötelező (életvédelmi szempontból is) a földelő telepitése.
Nem értem miért akkora gond egy földelőt telepiteni???
Én földszinti teraszon is felvertem már néhány metlachit,és a burkoló kijavitotta. Ennyi!
TothGyula felülvizsgáló.

Patics

Tisztelt Kollégák!

Én azt hittem, hogy pl. egy családi ház esetében ahol bejön két vezeték fázis és nulla és ez jön fel a mérőórából a kismegszakítók alá, ott elegendő ha a kismegszakítók alatt, a nulláról leágaztatom a földelő vezetéket és az így kapott három vezeték (fázis, nulla, föld) ami az egész családi házat ellátja.

Ha jól értelek benneteket, akkor ez így jó, de még pluszban kellene egy földelőszondát is telepítenem, és onnan egy földelő vezetéket rákötnöm a kismegszakítók alatti földelő elosztóra?

Jelenleg ez a "plusz földelés" nincs sem nálunk a kertes családi házban, sem még két rokonomnál akik szintén kertes, családi házban laknak. Szerintetek pótoljuk?

Sikeres napokat: Patics


Sztrogoff

Ha más nem akar épp válaszolni, akkor verek egy pár billentyűt.
A csatlakozási ponton a földelés (hát, meg az EPH) az arra jó, hogy ha olyan hiba van onnan a transzformátorig, ami itt kellemetlen feszültségemelkedést okozna, akkor az a feszültségemelkedés csökkenjen (illetve a EPH abba segít bele, hogy ne legyen áramütési lehetőség). Ez a hiba magyarul a PEN szakadása, és így nyilván csak TN hálózat esetén érvényes az egész (TT-nél nyilván kell földelés).
Volt, mikor nem írták elő kötelezően, de mondjuk úgy 40 éve biztosan elő van írva mindenhová.

Régen abból indultak ki, hogy a PEN nem szakad el, mert vastag vezetékek vannak, a szerelési technológia jó, és állandó karbantartás történik. Az élet bebizonyította, hogy ezekből egyik sem igaz. :D

Jut eszembe, 86 óta a bejövő PEN-t a védővezető sínre kell kötni, és onnan elmenni a nulla sínre, nem pedig "a nulláról leágaztatom a földelő vezetéket". Szóval, ha így van, akkor az régebbi - vagy kontár munka.

Fecó

Hááááát, én olvastam már ilyesmiről:

"TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt, önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épületalap-földelőhöz kell csatlakoztatni."

Igaz ez a 2009-esből van, de a 2019-es is írja:

"A felhasználói hálózat TN-rendszerű védővezetőként létesített üzemi PEN-vezetőjének potenciáljára vonatkozóan biztosítani kell, hogy azonos legyen a környező talaj potenciáljával. Ennek érdekében a csatlakozó főelosztóban, vagy méretlen főelosztóban az üzemi PEN-védővezető potenciálját önállóan számottevő (lehetőleg nem nagyobb, mint 10 Ohm értékű) földeléshez kell rögzíteni."

Egy ideje a földelő telepítése nem opció vagy lehetőség, hanem szabványi követelmény. Ahogy Sztrogoff kolléga is megírta, vagy nagyon régi az épület, vagy a villanyszerelő ismeretei voltak hiányosak...