A kérdésem a következő a T! Kollégákhoz.
160A-es gG/L késes biztosító után beépíthető-e közvetlenül C16A-es kismegszakító?Ennek névleges zárlati megszakító-képessége 6kA.
A jellegsávokat nézegetve a 160A-es betét Joule integrálja 6kA-nél (100000A2s).Egyfázisú testzárlat esetén megszakíthat-e a kismegszakító 10msec-on (0,5Hz) belül?
Mérés alapján nem ellenőrizhető (vonalimpedancia) hogy mekkora zárlati áram alakulhat ki egyáltalán? Talán ez lenne a legegyszerűbb, lehet még a 6kA közelében sem járunk...
Kedden megmérem és referálok.Köszönöm.
T!Feco.
Ma megmértem a vonali hurkot (0,17OHM), a fázishurok pedig( 0,12OHM.)Kerekítve 240V/0,12OHM=2kA,egyfázisú zárlatnál. Kétfázisú zárlat esetén 420V/0,17=2,47kA. Kérdés,hogy jól számoltam-e OHM törvény alapján?A kismegszakítók B16A,B20A-esek 4500A független zárlati árammal.Előtte VNO 0/gL160A(100kA)-es bizti van.Van-e szükség közbenső zárlatkorlátozó szervre?
Nadebocs, ez nem úgy működik, hogy a kismegszakító zárlati megszakítóképességénél (és afelett) a késes jelleggörbének kell alacsonyabbnak lennie?
Felmerült bennem, a kismegszakítóknak a zárlati szilárdságon kívül van "zárlati áram korlátozási" szerepe is. Ez alapján képes korlátozni a kialakult zárlati áram nagyságát, csökkentve a hő és elektrodinamikai igénybevételt is a berendezésben.
Igen, de ezt, amennyire én tudom, nem szokták figyelembe venni a zárlati szelektivitásnál. Ahogy valahol olvastam, vannak szoftverek, amelyek egymásra rakják a két görbét, de a legtöbb gyártó táblázatot használ, ami megmondja, hogy milyen olvadóbiztosító és milyen kismegszakító esetén meddig van szelektivitás. Mint ahogy itt a fórumon ezelőtt 10 évvel már tárgyaltátok:
https://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=1873.0
A topiknyitó hozzászólói melléklet T5.04 oldalára gondolok.
Ha pont olyan gyártmányú olvadóra meg kismegre amit te szerelnél vagy értékelnél, nincs sehol táblázat, az a pech.
Mint az ábrán látszik, ha alul a metszésponttól balra van kisebb zárlati teljesítmény, akkor először a kismegszakító ugrik le, ha a metszésponttól jobbra nagyobb, akkor az olvadóbiztosító működik rövidebb idő alatt.
Nah, ezt találtam nektek, hátha segít:
https://www.schrack.hu/fileadmin/f/hu/Downloadcenter/V%C3%A9delem_koordin%C3%A1ci%C3%B3.pdf
Ha a szelektivitás témakörét vesszük, akkor talán a fenti anyag 13. oldala segíthet. Ugye jól látom, erősítsetek meg, a szóban forgó párosítás 10 kA-ig "működik", tehát ha a létrejövő határáram ezt nem éri el, akkor tekinthetjük "szelektívnek" a védelem koordinációját. Ezen érték felett, mindkettő leoldana.
Ezekről beszéltem ebben:
"de a legtöbb gyártó táblázatot használ, ami megmondja, hogy milyen olvadóbiztosító és milyen kismegszakító esetén meddig van szelektivitás. Mint ahogy itt a fórumon ezelőtt 10 évvel már tárgyaltátok:
https://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=1873.0 "
Csak ott Hager volt, nem Schrack.
Valóban, visszanéztem a hivatkozást, abban is van táblázat.
T! Feco!
Köszönöm a feltett anyagot.A táblázat alapján NH00gL/gG 160A-es késes után nem felel meg a B16A-es (6kA-es határáramú) kismegszakító, legalább 10kA-es kell. Amit nem értek,hogy a hurok: 0,12 OHM, így számítás szerint 240V/0,12 OHM= 2000A az egyfázisú földzárlati áram. Eszerint a számítás szerint elégnek kellene lenni a 6kA-es kismegszakítónak?
Én a táblázatot úgy értelmezem, hogy a 160 A-es olvadóbetét, és a leágazásba épített C16-os kismegszakító között akkor valósul meg a szelektivitás, ha a zárlati áram nagysága 10 kA alatt marad. És ne felejtsük el, hogy a kismegszakítóknál (és olvadóbiztosítók esetében is) jelentős zárlati áram korlátozó hatás is van, ami kihat a védelmi eszköz utáni vezetékrendszerek melegedésére is. Azért egy 10 kA-es zárlati áramhoz közelebb kell menni a trafóhoz...
"akkor valósul meg a szelektivitás, ha a zárlati áram nagysága 10 kA alatt marad"
...mint azt a #6 számú hozzászólásomban írtam.
Egyébként meg ebben a Schrack anyagban is le van írva ez, a 10. oldalon:
Részleges szelektivitásról beszélünk, ha a a fenti tény nem a teljes zárlati áram tartományban áll fenn, hanem csak egy kisebb zárlati áram értékig, azaz létezik egy határáram, amelynek értékéig csak Q2 megszakító kapcsol ki, afelett pedig már mindkét (Q1 és Q2) megszakító leold. A táblázatainkban szereplő áramértékek ezt jelentik.
A TELJES SZELEKTIVITÁS (10.oldalon),tehát csak a 10kA-es határáramú kismegszakítókkal(B,C,D)valósul meg a 160A-es gL/gG késes után. A 6,5kA-es valószínűleg zárlat esetén össze fog égni.Bár az EBF felülvizsgálói kézikönyv azt írja,hogy a "túlgerjesztett " kismegszakító egy negyed periódusnál is rövidebb idő alatt oltja ki az ívet.
Azért rágódtam ennyit ezzel a témával, mert a zárlatvédelem talán a legfontosabb a felülvizsgálatok során.Tehát kicseréltettem 10kA-esre a kismegszakítókat.(3db.)
Az adott helyen, a hurokellenállásmérés alapján nem jöhet létre 10 kA zárlati áram. Kétfelé kell választani a dolgot. A létrejövő zárlati áramra megfelelő a 6 kA-es kismegszakító? Igen, mert méréssel és számítással igazolható, hogy nem jön létre 6 kA-nál nagyobb zárlati áram. A táblázatban szereplő 10 nem a kismegszakító zárlati szilárdságát írja elő, hanem a zárlati áramnak a nagyságát, aminél szelektív marad a védelem. Nézd meg, például ha csak 35 A-es lenne az NKI, és 16 A-es a kismegszakító, akkor a szelektivitás 1 kA-es zárlati áramig működik, tehát ez alatt szelektív a védelem, lemegy a kismegszakító, de nem olvad ki a késes. Itt viszont majdnem 3 kA zárlati áram lett számítva, tehát itt nem működne a szelektivitás, ha 35 A-es késes olvadó lenne az előtét.
Beszélgettem áramszolgáltatós kollégákkal.Náluk az a gyakorlat,hogy 100A-es késes után már10kA-es kismegszakítókat tesznek be a mérő előtt. Egyébként teljesen igazad van, és örülök,hogy pontot tettünk(tettetek) erre a témára.