Kedves Hozzáértők!
A problémám a következő.
4 KW-os napelemrendszerem van. Párás időben reggeli indításkor, amikor az inverter bekapcsol a 30 mA-res Fi relém leold, mi lehet az oka, Fi relé csere megoldaná? Milyet javasoltok?
Köszönöm, ha foglalkoztok velem.
B.Károly! Tiszteletem!
Az az első kérdés, hogy hová van beépítve az ÁVK (FI relé)? Oda-vissza mérés van, vagy szigetüzem?
Esetleg rajzot, vagy fényképet fel tudsz tenni?
TothGyula.
Az én tippem, az ÁVK kiválasztásával kapcsolatos. Több típus is van, napelemes rendszereknél a létesítésre vonatkozó, jelenleg is érvényben lévő MSZ EN 62446:2010 szabvány a "B" típusú ÁVK-t írja elő. Sajnos az a tapasztalatom, hogy ezt sokan nem tudják. Olvass bele:
https://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=3485.30
Itt összefoglaltam a különbségeket. De azért talán a csere előtt jó lenne egy mérés, hogy a meglévő tudja-e amit kellene.
Sajnos én is ebben a cipőben járok. Reggeli induláskor párás időben gyakran leold a fi-relé.
Nálam egy központi fi-relé van, közvetlenül az ad-vesz mérő után. Ezek után vannak a leágazások (kismegszakítók).
Eddig 3 féle fi-relét is kipróbáltam de nem segített. Legtöbbször akkor jelentkezik a hiba, mikor nem vagyunk itthon.
Van valakinek ötlete? Járt már valaki ugyanígy?
A 3 Fi-relé kipróbálása azt jelenti hogy vettél 3 "valamilyen" Fi-relét, és cserélgetted? Ezek lehet mind egyforma jellegűek? (AC-s vagy A-s?) A megoldást én a szelektivitásban látom, ne főáramkörbe építs be egyet, hanem oszd szét. Mondjuk 1 relé a napelemes rendszert védi csak, 1 a lakás belső áramköreit, 1 pedig a külső áramköröket, kertvilágítás, kapumozgatás, külső dugalj, stb. Ha több lakószint van, akkor esetleg ezeket lehetne külön. Sajnos minden áramkör külön fázisvezetőjéhez a nullavezetőt is meg kell találni, és át kell kötni, viszont ha lakáson belül "keverednek" esetleg felcserélődnek, vagy össze van kötve véletlenül különböző áramkörök nullavezetője (szabálytalanul) akkor sajnos ez sem járható. Nedves időben történő leoldás eddigi okai a mi tapasztalataink alapján:
- hangyák beköltöztek a kerti kandeláberbe, hangyavárat építettek benne
- meztelen csiga a kapumozgató motor vezérlésénél
- beázott, nyirkos kerti lámpa
- kerti csőkandeláber belső falán kondenzvízlecsapódás, nedves kötőelem
- kerti tó és tartozékai, sérült kábel, télen szétfagyott UV szűrő bedugva maradt
- épület külső falán beázott kötődoboz
- műanyag mérőszekrény kiselosztójában páralecsapódás
Az inverterek galvanikusan elválasztottak, viszont a kimenetek a tranziensek miatt szürtek természetesen a PE-re, ide a váltások miatt "S" tipusu védelem kell ez kb. 100 ms takarást ad.
Endre, arra is fontos felhívni a figyelmet, hogyamennyiben S jelű, azaz szelektív RCD kerül beépítésre, akkor az összes többinek is ugyanazon gyártó, ugyanazon típusából származó S jelűnek kell lenni, különben kakit nem ér a szelektivitás!!
A napelemes inverterek csak abban az esetben tekinthetőek "galvanikusan leválasztottnak" ha transzformátoros kivitelűek. Ekkor megoldott, hogy az AC és DC oldal teljesen független legyen egymástól. Az újabbak már mind transzformátor nélküliek, és szükséges az "egyéb védelmi eszközök" beépítése, hogy megakadályozzák, véletlenül se kerülhessen ki a DC oldalról bármi az AC rendszerbe. A jelenleg hatályos létesítési szabvány ide kéri a "B"-s ÁVK használatát. A legtöbb gyártó természetesen szintén ismeri a szabványt, és sok inverterbe gyárilag belekerül az AC oldalra az előbb említett Fi-relé.
A Villanyszerelők Lapja e havi számának 22. oldalán találhatunk e témával kapcsolatos cikket.
Idézet: "A transzformátor nélküli inverterek hátránya, hogy ez a galvanikus leválasztás nem biztosított., így egyéb védelmi eszközök beépítése szükséges..Többek között a +/- pólusokat megszakító DC kapcsolókkal kerülhető el a véletlenszerű visszatáplálás a nyilvános villamos hálózatba.Ezenkivül szükségessé vált a földeléshiba-figyelő és a hibaáram-figyelő elektronika beépítése is.Nem feledkezhetünk meg a túláram- és villámvédelemről sem az inverter DC bemeneti oldalán, amely egy esetleges villámcsapás esetén megakadályozza a túláram visszajutását az AC villlamos hálózatba. Mégis a trf. nélküli invertereknek sokkal több előnye van a transzformátorossal szemben, könnyebbek, olcsóbbak, és magasabb hatásfokú áram átalakítására képesek."
Üdv:TothGyula.
Mely inverterekbe kerül bele az említett Fí relé? Egyikbe sem találom, mert még a SolarEdge-ben is hibaáram védőkapcsoló van, csak sokan rosszul fordítják le az adatlapot.
Mai árversenybe ki épít be B-s Fí relét 200e Ft-árt? Főleg, hogy jellemzően semmilyet sem építenek be.
Talán az A-s karakterisztikájút még elfogadja a pénztárca. Van itt olyan aki épít be az AC dobozba Fí relét?
Én sem találkoztam még olyan inverterrel, ahol beépített ÁVK lenne az AC oldalon, de amiről nem tudok, attól még az létezhet.
Az alkalmazott inverter felépítése és az üzemeltetési körülmények döntik el, hogy szükséges-e az inverter utáni ÁVK, viszont jelen szabványi környezetben a B típusú ÁVK kötelezően elő van írva. A szabványok betartása ugyan nem kötelező, de probléma esetén úgyis erre fognak hivatkozni és elő fogják keresni a telepítőt, mert felelőst kell találni, tehát ha valaki ilyen rendszer üzemeltetésére szánja "kuporgatott" pénzét, akkor ád egy, tartassa be a kivitelezővel az ide vonatkozó szabványokat és rendeleteket, ád kettő, ne garasoskodjon. Ezzel nem csak magát, de a "tudatlan" kivitelező seggét is védi.
A szabvány egyáltalán nem írja elő kötelezően a B típusú RCD-t. A vonatkozó MSZ HD 60364-7-712:2016 szabvány 712.530.3.101 pontja szabad fordításban azt mondja, hogy B típusú áram-védőkapcsolót akkor kell a táplálás önműködő lekapcsolására használni, ha a DC és AC oldal között nincsen legalább egyszerű elválasztás. Ha az inverter kialakítása olyan, hogy nem tud a villamos berendezésbe hibaáramot juttatni, akkor nem szükséges az előbb említett B típusú áram-védőkapcsoló alkalmazása. A legtöbb általam ismert inverternél teljesül az AC és DC oldal közötti elválasztásra vonatkozó feltétel.
Az MSZ EN 62446:2010 szabvány 5.3.3 pontja gyakorlatilag ugyanezt írja le.
A villanyszerelők lapjában egy érdekes rész maradt meg. A cikk megkülönbözteti a transzformátoros és anélkül (TL) invertereket:
"A TL inverterek hátránya, hogy a DC és az AC oldal nincs egymástól elválasztva az inverterben, így a +/- pólusokat megszakító DC kapcsolók beépítése szükséges, hogy elkerüljük a véletlenszerű visszatáplálást a nyilvános villamos hálózatba (VDE 0126-1-1 és IEC 6210 szabványok szerint), illetve szükségessé vált a földelésihiba-figyelő (a TL inverterekben a DC oldal nincs földelve) és a hibaáram-figyelő elektronika beépítése. "
A transzformátorosnál egyértelmű az egyszeri elválasztás, hiszen külön két tekercs. Elektronikusnál ez hogyan van megoldva? A gyártók jelzik valamilyen formában?
A transzformátor nélküli inverter jellemzően csak egyfázisu lehet mert a "nullája" a táplált hálózat felől áll kapcsolatban a földel, emiatt a napelemtáblák (+) és (-) gerince kb. az AC kimenet "félfeszültségén" lebeg. Az AC csúcsfeszültséghez ( ami a névleges effektív értékhez ill. a kíván energiairány létrehozásához kell ) booster átalakítást alkalmaznak erős puffer szűréssel amiben a PWM szabályozás és a Lenz transzformáció van egyesítve. A transzformátoros elválasztás is lehet 50 Hz-es a kimenti oldalon vagy 8-30 kHz frekvencián beintegrálva a "DC/DC" blokkba. Az amit még nem tudtam tisztázni hogy a szigetüzem miért nem elfogadott és milyen módon észlelt (tiltott) állapot.
Nemcsak egyfázisúak a transzformátor nélküli inverterek. Lásd Fronius Symo 6.0 pl...
Végülis nem derült ki, hogy a párás időben leoldó Fí relé hova van beépítve?
Feltételezzük, hogy mondjuk kint van a villanyórában és a probléma azóta jelentkezik, hogy napelem van és óracsere volt.
Akkor első próba az lenne, hogy az AC dobozba menjen egy (invertertől és rendszertől függően) mondjuk A-s fí relé? Ha az jól van megválasztva és leold akkor valóban az inverternél van valami gond. Ha az nem old le de kint a szekrénynél lévő igen, akkor a ház hálózatában van valahol a bibi, az meg pár ősz hajszálba kerül kideríteni.
Jól tippelem a megoldást, vagy ki mit javasol? Ez egy izgalmas kérdés volt, bár a kérdezőnél azóta lehet megoldódott ez a dolog.
Üdvözlet az uraknak!
Tudna valaki segíteni egy általános napelemes rendszer AC oldali bekötési vázlatával?
Egy olyan rendszerhez kellene illeszteni, ahol van már ÁVK, és szeretném tudni, hogy mik a bekötési lánc elemei és becsatlakozási pontjai.
Az érdekelne leginkább, hogy hova kerül a túlfeszvédelem és a napelem ÁVK-ja, illetve a meglévő elosztóban a meglévő ÁVK elé, vagy után kell kötni. Szeretném ha a szerelő mindent úgy csinálna majd, ahogy a legjobban lehet.
Előre is köszönöm.
Az álltalános irányelvek a hálózatra betápláló egységeknél (még szigetüzemben is) vezetékvédelem, érintésvédelem és tűzeset szempontjából mintha fogyasztók lennének. A beépítési sorrend is ezt az elvet követi.