Adott egy egyenáramú generátor.
Amikor feszültséget állítunk elő vele, akkor tudjuk,hogy ez úgy történik, hogy a mechanikai munka során a tekercselés egyik sarkán a rézhúzalt alkotó atomok pozítív töltésüek lesznek,mert elveszítenek az elektronjukból,de a másik sarkán semlegesek maradnak az atomok, vagy negatívak lesznek(felvéve plusz elektront magukhoz)?Ha viszont nem vesznek fel elektront, akkor az elektronok csak szabadon lebegnek, egy atomhoz sem kötődve?
Idézetet írta: Stilo Dátum 2018. január 18., 21:20:11 DÉLUTÁN
Adott egy egyenáramú generátor.
Ezt hogy érted? Forgó mozgásból nem igazán lesz egyenáram.
...vagy a dinamóra (öngerjesztő "generátor") gondolt. ;) ...esetleg olyan külső gerjesztésű generátorra is gondolhatott, ami beépített egyenirányítóval van felszerelve, mint pl. a gjmű. generátor? ::)
A Van der Graaff generátor ennek ellentmond, ha csak nem tekintünk el a feltételezett mágneses hatástól amire a felvetés hivatkozik, ellenben a címben sugalt (töltés) szétválasztás ennél valóban fennáll, viszont az áram inkább a találóbb töltésmozgás fogalommal írható le. A forgási energia elsődleges (villamos energetikai) átalakítása valóban csak váltófeszülség/áram/ként ismert, ami akkor is igaz ha azt a kommutátor teszi egyenárammá. Az AC gerjesztésü generátorok meg még egy csomót tesznek a kákára, természetesen ebből is ki lehet magyarázkodni.
Bocsánat, az unipoláris dinamó az kommutátor nélkül ad egyenfeszültséget, forgó mozgás alapon.
Idézaz elektronok csak szabadon lebegnek, egy atomhoz sem kötődve?
Igen. Szabad elektronok. Ez a fémekre jellemző tulajdonság. Ez a jellemzőjük független a töltéstől.
Ezt mint potenciális energiaátalakítot nem nagyon képzelném el egy erőműben, max egy keringetett higany vagy galliumpocsolya formában. Ezt a Faraday disk-nek nevezett eszközt (elvet) méréstechnikában lehet hasznosítani pl a Temze folyássebességét mérték vele a gerjesztőmező a földmágneseség volt. Gyakorlati alkalmazása vezetőképes folyadékok áramlásmérésére mozgó alkatrészek nélkül, igaz ott a mágnesmező gerjesztette áram (feszűltség) váltó, mivel a gerjesztés is váltoáram (négyszögjel), hogy a keletkezett nagyon alacsony feszültség könnyebben erősíthető és a gerjesztő áram referenciaként felhasználható legyen.
Kaptam valakitől egy magyarázatot a kérdésre.Talán ebből megérthető:
"Nagyjából erről van szó, a vezetőben a szabad vegyérték-elektronok a vezető egyik vége felé "gyűlnek".
Maga a fémrács marad ahol volt.
Ha meg van áramkör, a vegyértékelektronok áramlanak a vezető két vége közt. A vezető két vége közti elektronmennyiség-különbség adja a feszültségesést az adott vezetődarabon (mert ugyebár ellenállása is van)."
De azért köszi a válaszokat.
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2018. január 19., 12:28:54 DÉLUTÁN
Ezt mint potenciális energiaátalakítot nem nagyon képzelném el egy erőműben
Erősíteni kell. A legnagyobb unipolárisat Lamme konstruálta a Westinghouse számára 2 MW teljesítménnyel, az eggyel előbbi századforduló körül. Az kétségtelen, hogy az unipoláris kis feszültségre és nagy áramerősségre jó, emiatt a váltakozóáramú világban keveset használják, de csináltak valami elektrolízis célra 15 V 30 kA-eset is.
Erről az unipoláris generátorról nem volt tudomásom tudtommal a Westinghouse-nál az enrgiatermelés mellett az alumínium mint alapanyag volt a fő profil feltehetően soros 3 elektolízis cellát szolgát ki a generátor az kb. 15V a 30 kA meg szinte sztenderd.