Sziasztok!
Két éve felújítottuk a házunkban a villamos hálózatot hatályos szabvány szerintire, amperbővítés, fi relé stb. Viszont a Fi relé kezd már az őrületbe kergetni, mivel a normálishoz képest nagyon sokszor leold.
Felállás: családi ház, 32 amper 1 fázison, főelosztószekrényben TN, földelőszonda van, MCu kábelek mindenhol Wago kötésekkel, FI relé 30 mA-es XBS gyártmány, az egész hálózatot védi (nincs nem FI relés áramkör).
Kérdésem, hogy ezek a dolgok normálisak-e, ha nem, akkor mit lehetne megnézni, hogy kiderüljön a hiba?:
- földvezetéket és N-et bárhol zárva bárhol a hálózaton leold
- pince főkapcsoló (külön áramkör kismegszakítóval, két lámpa és egy dugalj) felkapcsolásával legalább minden 10. kapcsolásra leold
- hálózaton bárhol rövidzár esetén leold, sokszor egyedüliként, megelőzve a kismegszakítókat
- szolgáltató, ha kikapcsolja az áramot, akkor visszakapcsoláskor, amikor megjön az áram az esetek kb. 80%-ban leold
- általánosságban max. 3 havonta egyszer leold úgy, hogy semmi különösebb nem történik, néhány fogyasztó megy, de nem kapcsol be új
Köszönöm a segítséget!
Üdvözletem !
Bízva abban hogy szakember vagy azt kell először is megvizsgálnod, valóban van-e hibaáram. Ehhez elbontod az áramvédőkapcsoló kimenő nulláját és a fázisba besorosítassz egy kb 10 W-os izzót (nem ledet vagy kompakt fénycsövet !) Ha a fázis visszakapcsolásaval az izzó valamelyest világít vagy felvillan az csak is a föld (PE) irányába folyó áramra utal. A teszt áramkörnek a pince lenne alkalmasnak a nagyobb precedencia alapjá, de annyi fogyasztót kellene benntartani a fázis -nulla viszonylatában amennyi csak lehetséges, mert így az is kiderülne. hogy esetleg összegződő hibaáram okozza netán a leoldást. A további vizsgálódás csak ezután kezdődhet. A leoldások oka lehet igen nagy kapacitív asszimetria, bár ehhez nagyon hosszú hálózati huzalozás kell. A túl gyors ÁVK is hibaforrás lehet ha ez okozna problémát akkor sajna "s" jellegüre kell cserélni mert az 100 ms reagálási idejű szemben a szokásos 10-20 ms sebességgel.
Köszönöm szépen a választ!
Ha jól értem, akkor kikötöm a reléből a nullát ami egyben megszűnteti a házban lévő összes nullvezető jelenlétét. Az izzót meg ekkor úgy lenne érdemes bekötni, hogy a relé kimeneti fázisvezetőjébe sorba kapcsolva (egyik láb magára a FI relé kivezetőjére, a másikat a FI reléből kihúzott elmenő fázisvezetőre), mert így ha valahol zárlat van a föld és nullvezető között a házban akkor kiadja, és így az egész házban megmutatja, hogy van-e hibaáram. Ha meg csak egy részét akarom vizsgálni, akkor meg nem a teljes ház betápjára, hanem csak egy áramkörbe kötöm be sorosan.
A 10W-os izzóból használhatok 12V-osat is? Mert ilyen teljesítményűből 230V-ost még nem láttam.
Ha túl nagy a hibaáram a komplett házra (szerintem csak az indulóáram szokott néha felszökni), akkor amit mondott megoldást, hogy lassabb reagálásúra cserélem a relét az megoldást hozhat, ha tényleg csak átmeneti áramlökésről van szó, nem pedig hosszabb ideig >100ms tartó hibaáramról.
Az lehetne esetleg megoldás, hogy a meglévő Fi relé mellé berakok még egy FI relét, természetesen ekkor külön nulla és fázis sínekkel, így kvázi ketté bontva az áramköröket (a házban gyakorlatilag két lakás van) így a felmerülő időszakos hibaáramok a két relén már összességében 60 mA áramot tudnának elviselni, míg a leoldó áram 30 mA maradna? Így legalább csak az egyik lakásban menne el az áram.
Az, hogy a nulla és a föld zárása leoldja a relét ez abszolút hibásnak vehető, vagy helyes kivitelezés esetén, hibaáram mentesen is jelentkezik ez?
Köszönöm!
Üdv!
"A 10W-os izzóból használhatok 12V-osat is?"
Nem. Csak 230V-os izzót használhatsz. E14 foglalatúban van ilyen, ún. hűtőgép vagy varrógépizzónak hívják. A fázis és a védővezető között 230V feszültségkülönbség lép fel!
"Az lehetne esetleg megoldás, hogy a meglévő Fi relé mellé berakok még egy FI relét, természetesen ekkor külön nulla és fázis sínekkel, így kvázi ketté bontva az áramköröket (a házban gyakorlatilag két lakás van) így a felmerülő időszakos hibaáramok a két relén már összességében 60 mA áramot tudnának elviselni, míg a leoldó áram 30 mA maradna?"
Ez járható út lenne, de a hiba forrását és elhárítását még ezzel nem oldod meg. Az ilyen jellegű hibákat többnyire a mosó- és mosogatógépek, mikrohullámú sütők, fagyasztók zavarszűrői okoznak. Idővel egyre nagyobb szivárgóáramot produkálnak.
"Az, hogy a nulla és a föld zárása leoldja a relét ez abszolút hibásnak vehető, vagy helyes kivitelezés esetén, hibaáram mentesen is jelentkezik ez?"
Ha a hálózaton terhelés van, akkor a nullán némi feszültség esik, ami pedig bizonyos mértékű áramot hajt át a védővezető felé az összekötéskor. A növekvő terhelések hatására már előfordulhat olyan mértékű feszesés, ami az ÁVK hibaáram küszöbét elérheti, tehát a jelenség mondhatni természetes.
Ha nem vagy szakember (első kérdésedből ez derül ki), hagyd rá igazi szakira, mert nagyon is életveszélyes mutatvány a feszültség alatti munkavégzés.
Ha viszont mégis szakember vagy, akkor amondó volnék, hogy először is fejleszd még magad (nem rosszindulatból mondom, csak aggódok), másodsorban pedig most még azért segítenék egy kicsit: Egy egyszerű váltakozóáramot is mérni tudó műszerrel pontosabban is mérni tudod a szivárgóáramot különböző áramkörökben úgy, hogy az egyes áramkörökhöz menő N vezetőket kikötöd és a kismegszakító utáni fázisvezető és a fogyasztó közé kötöd a műszert, így minden áramkörben megtudod külön-külön mérni a szivárgó áramokat a védővezető felé. Ha valamelyik túl magas lenne az ÁVK leoldási áramához viszonyítva, akkor az azon a körön található készülékek hálózatról történő leválasztásával kiszűrheted a hibás készüléket/berendezést.
Ha szerencséd van már elsőre sikerül, ha meg nem, akkor jó kis időtöltés lesz.
Sok sikert!
Köszönöm a multiméteres tippet! Igazad van, a hűtőben van ilyen izzó, már cseréltem is többször, majd kiveszem a régi Lehelből.
Nem vagyok villanyszerelő szakember, de ezek a mérések még nem haladják meg a képességeimet. Bonyolult melókhoz szakit hívok, de egyszerűbbekhez, vagy olyanokhoz, amikhez szakiknak nem nagyon szokott türelmük lenni, azt inkább magam csinálom. Ha valakinek van még tippje, hogy mit tudok megnézni vagy mérni, akkor szívesen fogadom.
Ha jól tudom, akkor csak olyan fogyasztó tud ilyen hibaáramot okozni, ami földelt dugóval dugok be, vagy olyan fém teste van, ami földpotenciállal érintkezhet (ami nem a nullavezető, de ebben az esetben földelt szokott lenni a dugalj is jobb esetben), tehát a kismagnó, fúró, tv meg hasonlók "elvileg" nem csinálhatnának ilyet.
Csak fogyasztók szoktak ilyet okozni, vagy lehet gond a vezetékelés/kötés is? Pl. pincében esetlegesen a nedves fal fele tud távozni áram. Mert itt összesen van két neon lámpatest meg egy dugalj, amibe semmi nincs dugva, csak nagy ritkán valami gép (fúró/flex). Pincéről lévén szó itt az elektromos rendszer még nincs a toppon, de ha tényleg ez okozza a gondokat, akkor kap itt is Wagokat meg jó sok szigszalagot, ahova kell. A gond az, hogy normál esetben a pincében az L full le szokott kapcsolva lenni egy C10-es kismegszakítón keresztül, de így is le szokta verni.
Esetleg az okozhat problémát, hogy a PE síntől menő földvezeték valahol messzebb beleér a földbe vagy a nedves falba? Vagy ha van máshol helyi földelőszonda, amibe be van kötve a földvezeték? Van EPH gerinc is (=gázcső), ez is a PE sínre van bekötve. Erre gázkazán, meg annak a flexi csövei vannak kötve, gázóránál áthidalva.
Üdv!
Ha a villamos berendezés új,és megfelelőek a kötések,valamint korábban nem volt probléma,ebben az esetben az ÁVK is meghibásodhatott,ezt egy célműszerrel be lehet vizsgálni.Ha nem hibás,akkor a fogyasztóknál kell a hibát keresni.Előfordulhat például páralecsapódás,foglalatokban,elektronikus eszközökben,esetleg kapcsolókban is ami okozhat hasonlókat illetve a vezetékkötéseknél is lehet hasonló probléma a szivárgó áramokkal.Én minden képen az ÁVK ellenőrzésével kezdeném hogy a kioldási áram/idő megfelelő-e,általában nem a legbonyolultabb megoldás a megoldás. :)
Üzenet összefûzve: 2016. július 27., 18:55:13 DÉLUTÁN
Azt kifelejtettem hogy az is lehet hogy az AVK nem jól van bekötve a rendszerbe.Egy fotó minden képen jó lenne a bekötésről.
Egy 30 mA kioldóáramú FI-relé teljesen normális ha leold már 16-20 mA-nál is! Minden ép, teljesen jó berendezésnek, vezetékhálózatnak van egy "normális" szivárgó árama. Emlékszem, valahol táblázat formájában láttam, 100 m vezetékszakaszon összejön akár 1-2 mA szivárgóáram. A villamos berendezésekben, amik I. ÉVÉ osztályban vannak, szintén, sok esetben van ilyen. Mi is "szívtunk" hasonló problémával, szép nagy házikó, benne sok áramkör és villamos berendezés. Mértünk 1-2 napon keresztül, és semmi egyértelmű hiba, gyakorlatilag a hálózat méretéből és berendezések számából adódóan létrejön egy elég határon mozgó természetes szivárgóáram, és ehhez már csak kis lökés kell és leold. Kerti áramkörök, tavak, kerti lámpák megér egy külön áramkört (FI-relében), csigák-hangyák baromira hülyét tudnak csinálni az emberből, és sötétet csinálnak az egész házban ha csak 1 db ÉVÉ relére kötsz mindent. Azt tudni kell, hogy hiába kapcsolsz le egy áramkört kismegszakítóval, így feszültségmentesítve a helyiséget, ha a pára a nulla és védővezető közé ver hidat, a kioldás ugyanúgy bekövetkezik. Tehát a pincét, ha ki akarod zárni a hibát, válaszd le nulláról is. Az eszköz (FI-relé) meghibásodása is szóba jöhet, bevallom eddig 2 ilyet láttam, de azok egyáltalán nem oldottak le. Kitartást hozzá :)
eszmilan!
Én is a pincei kört gyanúsítanám meg mint Fecó is.
Írtad, hogy ott még nincsenek megújítva a kötések. Anno nekem azt tanították, hogy az akkor még elfogadott vezetékek összetekeréses és leszigetelt kötéseket úgy kell elrendezni (begyűrni) a kötő dobozba, hogy ne szépen egymásra feküdjenek, hanem (főleg) a különböző potenciálú kötések ne egymáson feküdjenek. Ha megmelegszik egy kötés, elszenesedhet, szomszéd kötést is megmelegíti, már is gyenge zárlat alakulhat ki mely ugyan még zárlati áramot nem hoz létre, de a FI relé már észreveheti. A pincék jellemzően nedves légtereknek számítanak, segítik a szivárgó áramok kialakulását.
Egyszer az egyik fogyasztó panaszkodott, hogy indokolatlanul nagy a villanyszámlája. FI relé nem volt ugyan, de az egymásra helyezett kissé szenesedő, még elég nagy átmeneti ellenállássú kötések folyamatos fogyasztást produkált.
Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek a segítséget. Valószínű, hogy a pince lesz a gond, elég nedves a levegő. Mivel tudnám a kötéseket ellenállóbbá tenni? Amit most kapásból tudok csinálni, hogy átnézem az egészet, hogy minden jól van, és a kötésekbe berakok csatos Wagot a sodrott helyett. Elég ez, vagy van valami plusz trükk? OBO-ba se nagyon van értelme rakni a kötést, mert a neonban a kötések teljesen szabadon vannak egy sorkapocsban, szóval teljesen páramentesíteni sem tudom. Ha a megszakítót kicserélem 2p típusúra, és ott viszem át az N-t az jó megoldás az N leválasztásra? Valamit kell ezzel kezdenem, mert azért jó lenne, ha nem zseblámpával kellene a pincébe járni.
Csatoltam képet a reléről meg az elosztószekrényről. Nekem úgy tűnik, hogy jól van bekötve, de azért leírom, a képen nehezen kivehető:
Villanyórától bejön 3 L +1 PEN. A 3 L-ből 1 van csak használva, a másik kettő be van kötve egy-egy megszakítóba, de abban nincs áram. A bejövő PEN a PE sínre van kötve. Ide vannak kötve a PE körök, illetve a gázcső. A PE-ről megy kék a fi relé tetejébe, illetve a bejövő használt L is ide van bekötve. A FI aljából a fázis egy elosztó sínen keresztül csatlakozik be a megszakítók aljába. A felső sor megszakító innen van átkötve. A FI aljának másik kivezetése megy az N sínre, a többi N vezeték ide van bekötve. Van a házban még más helyen is elosztószekrény, abben csak kismegszakítók vannak, meg N és PE osztók. Ez gondolom nem érdekes.
Szétkaptam a pincei kört a megszakítójánál, ezen próbálkoztam. Kipróbáltam a lámpás tesztet 230V 15W izzóval hűtőből. A lámpa nem villant fel a tök sötétben, nem látszott semmi. Bekötöttem a multiméterem és a képen látható mérésre állítottam. Ez ugye egyenáramú, de ezen nincs váltóáramú ampermérés. Előző multiméteremen volt egy hurok, de az tönkrement. Na most, ezen ha mondjuk a képen látható 20m méréshatárt állítottam be, akkor a megszakító kapcsolgatásakor ilyeneket mértem: 0.00; 0.02; 0.04; 0.24; 0.44. Szóval volt többféle. Ennek az értékében most nem vagyok biztos, hogy mennyit kell alatta érteni, úgyhogy aki tudja, az írja le, legyen kedves, hogy ez most mennyi is. Főleg ha ezzel az egyenáramú méréssel lehet valamit kezdeni. Általában ha felkapcsoltam és utána a második felkapcsoláskor nem vártam legalább 5 másodpercet, akkor 0.00 volt, ha vártam többet, akkor több.
Ha jól értem a relén az az "S" a karakterisztikát jelöli, így Simon Endre kolléga megoldása, hogy "S" jellegűre cseréljem, az nem játszik.
A relé eddig is produkált lekapcsolásokat, szóval nem újkeletű a dolog, csak most gyakrabban jártam a pincébe.
Csak a váltakozó áramú mérés elfogadható, mert az egyenáramúval azt fogod látni, amit írtál és kiértékelhetetlen lesz az eredmény.
Üdvözletem!
A "Villanyszerelők Lapja" ezévi jun. havi száma foglalkozik részletesen a FI relék (RCD) vizsgálatával. Mindenképpen figyelmedbe ajánlom. Az S szelektív FI relé. Van olyan cég, amelyik gyárt különböző kioldási időkre is FI reléket.
Pl: 150msec (7,5Hz), 200msec(10Hz), 300msec(15Hz) stb.És persze márkásat érdemes beépíteni.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat!
Végül a mellett a megoldás mellett döntöttem, hogy beraktam még két fi relét, most így néz ki a dolog:
Fi1: 1. lakás: 4mm2-es MKH megy a távolabb lévő elosztóba, ott osztódik 8 áramkörre
Fi2: 2. lakás: főelosztóban szétbontva áramkörökre 1,5-2,5 MCu
Fi3: Pince, riasztó, sufnik: főelosztóban szétbontva áramkörökre 1,5-2,5 Mcu
Megkérnélek titeket, hogy a csatolt képet nézzétek meg, hogy kötésileg ez így helyes-e (még nem végleges, ezért van néhány vezeték össze-vissza, csak az elve), ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem.
Felállás:
Egy fázis, C32 a főbiztosíték. Jobb felső sínbe megy a PEN, földelőszonda, EPH. Ezek mind 10-es MKH-k. Ide kötöttem be a PE vezetékeket is, ezek a 2,5 MCu-k. A három FI reléhez erről a sínről vittem az N-t 10 MKH-val. L1-et a felső középső sínre kötöttem be, innen vittem a három FI reléhez az L-t 10 MKH-val. A bal felső sínre Fi2 nulla kimenetét kötöttem 10 MKH-val, innen osztódnak a 2. lakás N-jei (első lakásé meg a saját elosztójában, a PE-k is). A mérő most nem érdekes, be lesz kötve az is rendesen. A relékből az L-et fésűs sínnel kötöttem be a biztikbe (kivéve a jobb alsó Fi, ez most 2,5 MCu-val van, de majd kicserélem ezt is 10 MKH-ra). A biztik tetejébe vannak bekötve az áramkörök L-jei. A 2,5 MCu-kat B16-tal, a 1,5 MCu-kat B10-zel biztosítottam, illetve 1. lakásnak van egy C20 főbiztije, ebből az elosztójához 4 mm2 MKH fog menni, most 2,5 MCu.
A felső sínek kialakítása olyan, hogy 10-es MKH-t csak minden 3. lyuk fogad be. A fázisos sínt egy DIN sínre szerelhető cuccból szedtem ki és raktam ide, ennek minden lyukába bele lehet rakni a 10-est, de a doboz (Hager) műanyagozása miatt csak minden másodikba megy bele. Viszont ha a PEN sínről minden relébe külön vinnék 10-es, akkor nincs elég lyuk. A 24 helyes doboz csurig van, a felső soron van két bizti, ami tartalék, illetve az alsó sor bal alsó kettője, ami L2 és L3-at fogadja, de ezek nincsenek bekötve, csak egy fázis van.
Kérdéseim:
Hatályos szabvány szerint helyes-e, hogy a PEN sínről úgy kötöttem be a reléket, hogy egy vezetékkel indultam, majd a relék bekötőibe dupla érvéghüvellyel dugtam be a vezetéket, és innen mentem tovább? Tudtok erre jobb megoldást, hogy a 10-est hogy tudnám máshogy osztani, ha nincs elég lyuk? Másik sín sem a legjobb megoldás, mert akkor a műanyagból kell kireszelnem, és akkor is elég nehéz beledugni. Így viszont eléggé feszülnek.
Hatályos szabvány szerint helyes-e, hogy az osztósínbe, ha nincs elég lyuk, akkor a vékonyabb vezetékekből (1,5-2,5) többet dugok egy lyukba, mint ahogy a bal felső N sínnél is látszik?
Hatályos szabvány szerint megengedhető-e, hogy kismegszakítók, Fi relék csatlakozóiba egyszerre több vezetéket dugok be? Ami a képen látszik csatos Wagoval összefogott N vezetékek, azokat dugnám be a Fi3 N kivezetőjébe. Jó lenne a Wago is, de így a közös vezeték, ami a Wagoba kellene menjen, az 10 MKH kellene legyen a C32 főbizti miatt. Még egy N sín meg nem nagyon fér be, főleg nem olyan, ami 10-est befogad.
MCu vezetékek helyett használhatok-e bárhol MKH vezetéket pl. dugalj körben Mü3 csőben, ahol az elágazásokat csatos Wagoval kötném fali 80-s dobozban? Van-e valami hátránya MKH-nak az MCu-val szemben?
Meg nem nevezett villamossági SZAKáruházban azt mondta nekem az eladó, hogy 2,5 mm2 felett nincs vezetékből MCu, csak MKH, igaz ez? Árgép dob fel nekem 10-es MCu-t is. Lehet, hogy arra gondolt, hogy náluk nincs.
Az elosztóberendezésekben a PE és N síneken kívül nem lehet szigeteletlen vezető anyagú alkatrész, ezért a kép alapján amondó vagyok, hogy az általad kialakított L sín, semmilyen körülmény esetén nem megengedett. Csak szigetelt csatlakozók használhatók az aktív részek csatlakoztatásához úgy, hogy a csatlakozóból nem látszhat ki a csupasz aktív vezető.
"Hatályos szabvány szerint helyes-e, hogy a PEN sínről úgy kötöttem be a reléket, hogy egy vezetékkel indultam, majd a relék bekötőibe dupla érvéghüvellyel dugtam be a vezetéket, és innen mentem tovább? "
Gyakorta bevett szokás és megengedett a közös érvéghüvely, a továbbmenő azonos potenciálú vezetők toldására.
"Hatályos szabvány szerint helyes-e, hogy az osztósínbe, ha nincs elég lyuk, akkor a vékonyabb vezetékekből (1,5-2,5) többet dugok egy lyukba, mint ahogy a bal felső N sínnél is látszik?"
Sajnálom, de nem szabályos. Tűzvédelmi szempontból kategorikusan tiltott, de ha csak a védővezetőre gondolunk, akkor kimondottan életveszélyes is lehet javítás vagy átalakítás esetén. A helyes megoldás a megfelelő lyukszám alkalmazása. Gyakori hibaként is lehetne emlegetni, mert általában a "jóárasított" elosztók miatt, szemet hunynak felette a lakóházas környezetben, de attól még nem jó.
"Hatályos szabvány szerint megengedhető-e, hogy kismegszakítók, Fi relék csatlakozóiba egyszerre több vezetéket dugok be?"
Ha csak azonos keresztmetszetű vezetőket kötsz be, akkor el lehet nézni fellette, egyéb más esetben csak a közös érvéghüvely lehet a helyes megoldás, de ebben az esetben meg a javítás válik nehézkessé.
"Ami a képen látszik csatos Wagoval összefogott N vezetékek, azokat dugnám be a Fi3 N kivezetőjébe. Jó lenne a Wago is, de így a közös vezeték, ami a Wagoba kellene menjen, az 10 MKH kellene legyen a C32 főbizti miatt. Még egy N sín meg nem nagyon fér be, főleg nem olyan, ami 10-est befogad."
A WAGO 222-xxx típus közös N kapocsként használható, de csak max 4mm2-ig, ami jelen szabványi környezetben csupán 25A-ig terhelhető, tehát más megoldást javaslok:
http://webshop.elektroprofi.hu/energiaelosztas/sorolo-sinek-kapcsok/gyujtosin-szigetelt-kek-7x16nmm (http://webshop.elektroprofi.hu/energiaelosztas/sorolo-sinek-kapcsok/gyujtosin-szigetelt-kek-7x16nmm)
"MCu vezetékek helyett használhatok-e bárhol MKH vezetéket pl. dugalj körben Mü3 csőben, ahol az elágazásokat csatos Wagoval kötném fali 80-s dobozban? Van-e valami hátránya MKH-nak az MCu-val szemben?"
Szabványos kötőelemekkel, esetleg érvégezve csavaros kötéshez, szabványosan használható és villamos szempontból nincs semmilyen hátránya az MCu-val szemben, csak a kötéstechnikája másabb.
"Meg nem nevezett villamossági SZAKáruházban azt mondta nekem az eladó, hogy 2,5 mm2 felett nincs vezetékből MCu, csak MKH, igaz ez?"
Vicces gyerek. ;)
Üdv!
A véleményem ,hogy ez nem szakszerű,Nyaki jól összefoglalta a lényeget,így ugyan azt tudnám javasolni.
Köszönöm a segítséget az uraknak! Átépítem a szekrényt a leírtak alapján.
Ezek a kérdések jutottak még evvel kapcsolatban az eszembe:
A szigeteletlen L sín helyett választhatom azt a megoldást, hogy az elosztott N-ekkel analóg módon az L-eket is dupla érvéghüvelyes toldással kötöm be a relékbe. Ebben az esetben a dupla érvéghüvelybe menő MKH vezetékeket össze kell-e sodorni, vagy csak simán egymás mellé rakva ráhúzni az érvéghüvelyt és préssel összenyomni?
A szigeteletlen L sín helyett használhatok szigetelt sínt az L-ek elágaztatására, illetve a Wago helyett az egyik N sínnek. Ezeket az elemeket kötelezően rá kell-e rögzíteni a DIN sínre vagy egyéb módon a szekrénybe, vagy lóghatnak a levegőben is a vezetékek végére kötve?
Ha különböző keresztmetszetű MCu-kat kötnék be érvéggel a kismegszakítóba, akkor ezeket össze kell-e tekerni, vagy ezeket is egymás mellé dugva, egy megfelelően nagy érvéghüvelybe rakva mehet a dolog?
Jól gondolom, hogy ha MKH vezetékkel dolgozom, akkor a csatos Wago kötőelemekhez és hasonló rugós kötésekhez (pl. Legrand Valena dugalj) nem kell érvégezni, de csavaros kötésekhez, mint csavaros dugalj becsatlakozók, kismegszakítók bekötése, gyújtősínek, oda minden esetben szükséges?
Nem értem, ha 24 modulos a szekrény, akkor miért 12 lyukas síneket adnak hozzá, közben hely meg lenne még neki. Az szabvány szerinti megoldás, ha a meglévő 12 helyes PEN sínről egy másik sínre (pl. arra, ami most a szigeteletlen L sín) átkötök 10 MKH-val, és ide kötöm be a meglévő sín lyukaiba bele nem férő PE vezetőket?
Ha nem a teljes ház van egy FI relén, hanem csak bizonyos áramkörök, és például az adott FI relén csak 25 ampert szeretnék megengedni, akkor köthető-e úgy a dolog, hogy a bejövő 10 MKH L-et egyből egy B20 vagy C20 megszakítóra kötöm be, innen a relére pedig 4 mm2 MKH-val kötöm át innen az L-et, illetve a PEN sínről is 4-essel kötöm bele a relébe az N-et? Vagy FI relé szerelésnél kötelezően a kismegszakító(k) elé kell kötni a relét? Ha nem így van, akkor a háromból két relénél is használhatnék 4-es MKH-t, ami a zsúfolt szekrényben és síneken a kötögetést jóval egyszerűbbé tenné.
Köszönöm!
Egyébként annyiból javult a helyzet, hogy azóta, mióta az egy helyett 3 relé szolgál, azóta nem volt téves lekapcsolás, illetve volt 3x áramszünet vihar alatt, és amikor visszajött az áram, akkor sem oldott le egyik sem. Továbbá nem tudom ez mennyit számít, de a három FI körből most már csak az egyiken van az, hogy dugaljakban N-PE összekötésre leold.
"A szigeteletlen L sín helyett választhatom azt a megoldást, hogy az elosztott N-ekkel analóg módon az L-eket is dupla érvéghüvelyes toldással kötöm be a relékbe."
Igen.
"Ebben az esetben a dupla érvéghüvelybe menő MKH vezetékeket össze kell-e sodorni, vagy csak simán egymás mellé rakva ráhúzni az érvéghüvelyt és préssel összenyomni?"
A nagyobb zömítési nyomaték és kicsúszási veszély miatt, célszerűen össze kell sodorni.
"A szigeteletlen L sín helyett használhatok szigetelt sínt az L-ek elágaztatására,...."
Ilyen sín nem létezik, a már említett okok miatt. Erre a célra többnyire az ún. kapocsblokkok (http://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/sorkapcsok/fovezeteki-elosztokapcsok/xbs-fvkk2534x10mm2-1-polusu-fovezeteki-kapocs-80a (http://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/sorkapcsok/fovezeteki-elosztokapcsok/xbs-fvkk2534x10mm2-1-polusu-fovezeteki-kapocs-80a)) vagy fővezetéki leágazókapcsok (http://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/sorkapcsok/fovezeteki-elosztokapcsok/xbs-fvko3525mm2-1-polusu-2x35-be-4x25-elmeno-onozott-fovezeteki-kapocs (http://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/sorkapcsok/fovezeteki-elosztokapcsok/xbs-fvko3525mm2-1-polusu-2x35-be-4x25-elmeno-onozott-fovezeteki-kapocs)) használatosak, melyek méretes jószágok ugyan, de vannak közöttük olyanok is, amik a kalapsínre rögzíthetőek biztonságosan. A L(ive) vezetővel nem érdemes szórakozni!
" ...illetve a Wago helyett az egyik N sínnek."
Ezt nem értem. ::)
"Ezeket az elemeket kötelezően rá kell-e rögzíteni a DIN sínre vagy egyéb módon a szekrénybe, vagy lóghatnak a levegőben is a vezetékek végére kötve?"
Célszerűen rögzítjük, de ha nincs rá lehetőség, akkor lóghatnak is, de lógás esetén nehézkessé válik a szerelhetőségük és ha monnyuk pont egy L fővezetéki blokkot lógatsz, akkor a FAM kesztyű és szerszám használata ajánlottá is válik
"Ha különböző keresztmetszetű MCu-kat kötnék be érvéggel a kismegszakítóba, akkor ezeket össze kell-e tekerni, vagy ezeket is egymás mellé dugva, egy megfelelően nagy érvéghüvelybe rakva mehet a dolog?"
A különböző ke3resztmetszeteken a közös érvéghüvely sem segít. Sajnos mint sok más, a javíthatóságot gátolja, ráadásul a vezetékek egymással való sodrása, mint önálló kötési mód, tiltott tevékenység. Én azt ajánlom, hogy az ilyen jellegű közös bekötéseket különálló WAGO-val old meg és abból egyetlen megfelelő keresztmetszetű vezetékkel állj le a kismegszakítóhoz.
"Jól gondolom, hogy ha MKH vezetékkel dolgozom, akkor a csatos Wago kötőelemekhez és hasonló rugós kötésekhez (pl. Legrand Valena dugalj) nem kell érvégezni, de csavaros kötésekhez, mint csavaros dugalj becsatlakozók, kismegszakítók bekötése, gyújtősínek, oda minden esetben szükséges?"
Igen.
"Az szabvány szerinti megoldás, ha a meglévő 12 helyes PEN sínről egy másik sínre (pl. arra, ami most a szigeteletlen L sín) átkötök 10 MKH-val, és ide kötöm be a meglévő sín lyukaiba bele nem férő PE vezetőket?"
Szabványossági szempontból a kiselosztóban PEN bontásra használt PE sínről csakis N sín ágaztatható le, azonban adódhat olyan helyzet, mint pl. a Tiéd, hogy kevés a férőhely. Javaslatom az volna, hogy a márkásabb kiselosztókhoz általában kapható több lyukosztású sínre cseréld ki. Ha nem kapható, akkor végszükség esetén megtűrt az átkötés, de erre az átkötésre vigyázni kell, hogy még véletlenül se legyen bontva! Úgy kell tekinteni az átkötésre, mintha az a sín maga lenne.
"Ha nem a teljes ház van egy FI relén, hanem csak bizonyos áramkörök, és például az adott FI relén csak 25 ampert szeretnék megengedni, akkor köthető-e úgy a dolog, hogy a bejövő 10 MKH L-et egyből egy B20 vagy C20 megszakítóra kötöm be, innen a relére pedig 4 mm2 MKH-val kötöm át innen az L-et, illetve a PEN sínről is 4-essel kötöm bele a relébe az N-et?"
Igen.
"Vagy FI relé szerelésnél kötelezően a kismegszakító(k) elé kell kötni a relét?"
A biztosítót biztonsági szempontból általában az ÁVK elé kötjük. ...ezzel meg válaszoltam a következő kérdésedet is.
Ha elég hosszúak a vezetékek, akkor felül lehetne két hosszabb N és P sín, alul meg az L sín.
Az a gond a hosszabb sínnel, hogy két boltban is kérdeztem, és csak 1,0 m-es szálat tudtak volna nekem ebből adni 7ezerért. Ami most L sínként szolgál felül középen, azt egy szigetelt közösítő elemből vettem ki és raktam be felülre a síntartó műanyagba, de ez is csak 8-as.
Üdv!
Áramvédő kapcsoló beépitése után lézer nyomtatót csatlakoztattam és leold.
ÁVK Legrand RX3 A tipusú,30mA
EATON AC (30mA) is megprobáltam ugyanaz a helyzet.
Szerintetek mitől lehet?
De még vannak gondok majd folytatom...
Üzenet összefûzve: 2016. Augusztus 13., 12:33:57 pm
Tűzhelynél ,hűtőnél szintén.
Néhány helyiségben még a világítás is leveri.
De produkált olyat is a fürdőben hogy egyszer feltudtam kapcsolni aztán meg nem.(LED GU10 izók)
Terhelés hatására lemegy!
Az tudni kell,hogy egy panellakásról van szó,itt egy száll csőben fút minden áramkör.
A mérőtől indul a három fázis és nulla(kék) PE(piros)
Minden szabályosan van átvezetve az ÁVK-n.
A mérő alatt lehet összefogva a N-PE, itt kötési probléma nem lehet?
Amugy én már az egészet nem értem.
Jól jönne valami tanács.
Üzenet összefûzve: 2016. Augusztus 13., 12:49:53 pm
Üzenet összefûzve: 2016. Augusztus 13., 12:52:06 pm
Üzenet összefûzve: 2016. augusztus 13., 12:54:18 DÉLUTÁN
A FI relé azért áll ilyen kelebolán mert probáltam forditva is bekötni de változatlan a helyzet.
Hali!
Valahol össze van kötve a N és PE vezeték,ez lehet készülékben,vagy lehet a belső hálózaton,
ugyanis terheléskor azért old le,mert az N-en folyó áram,és az összekötésnél a PE-en is
meg jelenik,ezért az AVK leold.
Nekem volt egy ugyan ilyen eset,a tulaj mindenhez értek jeligére,beszerelt egy dugaljat,és
a körömmel megsértette a N vezetéket,világítás részben működött,de pl a kis flexre már leoldott.
Üdv!
Kapcsold le az ÁVK-t és a PE/N sín között végezd el a szakadásvizsgálatot. Ha a műszer sípol, akkor rejtett nullázásod van. Ekkor minden N és PE vezetőt köss ki és áramkörönként ellenőrizd le, hogy melyik kör okozza.
Üdv.
Mára sikerült időt szakítanom és megoldódott a probléma.
Valóban az N-PE összeért egy lámpatestnél.
Hálásan köszönök minden segítséget! Megint tanultam valamit.
Danke! :-\
Idézetet írta: recens Dátum 2016. augusztus 18., 18:41:18 DÉLUTÁN
Valóban az N-PE összeért egy lámpatestnél.
Üdv!
"Áramvédő kapcsoló beépitése után lézer nyomtatót csatlakoztattam és leold."
Felettébb érdekes látvány lehetett, ha a lámpahelyre csatlakoztattad. ;D
Sziasztok! Időnként (pár hetente, 2 havonta , teljesen random) a fi relénk leold, nem tudni, hogy mi okozza. A házunk 2 éve épült, tehát új a vezetékezés.
A villanyszerelő első körben kicserélte a FI relét, ez sajnos nem segített. Kimérték a második fí relét, kb.
15-16 mA -nél leoldott.
Hoztak egy újabbat, ami előzőleg ki lett mérve, 27 mA-nél old le.
Ez sem oldotta meg a problémát. Itt a fórumon olvastam, hogy le kell kötni a Fí relé kimenő nulláját , ki kell kötni a kimenő fázis vezetékét és ha e vezeték és az AVK kimenő fázis csatlakozója közé egy árammérő műszert csatlakoztatunk, akkor az méri a szivárgó áramot.
Így is tettem. Ekkor lement a Fí relé. Gondoltam, megpróbálom lekapcsolni a kismegszakítókat.
Lekapcsoltam a kondenzációs kazán kismegszakítóját, a többi 13 db-ot felkapcsolva hagytam.
Ekkor nem ment le a Fí relé és kb 5-6 mA áramot mértem . Ha az összes kismegszakítót lekapcsolom a kazán kivételével , akkor az árammérő kőzbeiktatásával megint lekapcsol a Fí relé.
Valószínűleg a kazán áramkörében lesz a probléma ? Kérem hozzáértők segítségét ! Köszönöm !
Üdvözletem!
A kazánt tedd teljesen külön ÁVK-ra és teljesen külön vezetékhálózatra.Ha az elosztóba nem fér be az új ÁVK( a kazáné és 30mA-es), akkor a kazánhoz ne túl messze, de száraz helyiségbe.
Sok sikert.Sajnos némely villanyszerelő megspórolja a külön ÁVK-t.11/2013.(III.21.)NGM rendelet 4243 pontja!
TothGyula felülvizsgáló
A kolléga erre az idézetre gondolt:
4.2.4.3. Központi fűtőkészülékek, vízmelegítők, gázüzemű léghevítők további elhelyezési feltételei a villamos csatlakozás tekintetében
Mindazon gázfogyasztó készülékek elhelyezésekor, amelyek villamos hálózati csatlakozással rendelkeznek, figyelembe kell venni az alábbi feltételeket:
a) Vizes berendezés fölé vagy annak környezetében a vonatkozó szabványok [MSZ HD 60364-7-701 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal (IEC 60364-7-701, módosítva) MSZ HD 60364-4-41 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. (IEC 60364-4-41, módosítva) MSZ EN 60529 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IEC 529:1989)] vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti villamos védettségű gázfogyasztó készülék szerelhető.
b) Gázfogyasztó készülék csak abban az esetben szerelhető kádhoz, zuhanyzóhoz 60 cm-nél kisebb vízszintes távolságban, ha a villamos részeinek IP védettsége a vonatkozó szabványok [MSZ HD 60364-7-701:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal (IEC 60364-7-701 módosítva). MSZ HD 60364-4-41 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. (IEC 60364-4-41, módosítva) MSZ EN 60529 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IEC 529:1989)] vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti. A készülék áramkörét legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD-vel) kell védeni.
Halkan megint megjegyzem hogy egy rendelet az önkéntes szabvány elmélettel :)
Hááát ez nem írja hogy külön készüléket kellene felszerelni, csak azt hogy 30 mA érzékenységű ÁVK kell hogy védje az áramkört. Márpedig ez közös Fi-relével is megoldott, maximum nem lesz olyan szelektív a dolog...
Hát igen, én is úgy látom, hogy nincs külön AVK előírva.
De akkor mit tegyek ?
Valami probléma lehet a kazánban vagy a vezetékezésében ?
Egyébként a kazán mellé be van szerelve egy hidraulikus modul / Típusa: Beretta connect base mix 1 le / , hogy eltérő hőfokú vizet lehessen a radiátorokba és a padlófűtésbe engedni.
Nem tudom , hogy ez változtat-e valamin ?
Ha a kondenzátum időnként nem tud eltávozni és visszatorlódik mert pl. a szabadba kivezetett kondenzvezeték elfagyott, vagy a (szennyvízhálózati) csatlakozásponton eldugult, elalgásodott a víz bejut a villamos rendszerbe és mivel ez jó vezető (szódavíz!) átvezetést, zárlatot is előidézhet. A recirkulációs padlófütés modul csak akkor gyanusított, ha az külön is leoldásokat okoz. A "takarékos " gázgyujtó rendszerek nem függetlenek a hálüzati nullától és alkalmi koromlerakódás (ami később kiég) is lehet hibaáramok forrása. Az egysarkúlag bekötött ÁVK (firelé) nem szerencsés vizsgálóeszköz, inkább a szabályosan kekötött rendszernél a fázisba sorosan beiktatottegy régi csengütranszformátor (szekunder oldalán egy 6V 0,5W-os kerékpár izzóval) ez akkor sem okoz leoldást, ha már a szivárgóáram a leoldási tartományban lenne. Ugyanigy használható egy 230V 5W-os izzó is 5-10 k ohmos ellenálással sorosan.
Mindenkinek köszönöm a segítséget ! :)
Üdvözletem!
Éppen azért írtam, hogy legyen külön kazán ÁVK beépítve, hogy a lakás egyéb hálózatát ne zavarja a leoldás! A Simon Endre hozzászólása mindíg tanulságos számomra is, pedig én is régen űzöm a villamos biztonságtechnikát.
TothGyula.
A képen látható kismegszakítón melyik az igazi érték a 6oA-vagy az alatta levő 3oAmper.
Üdv.
A 30A a nyerő.
A képen látható kismegszakítóval helyettesítettem ideiglenesen egy lakás 32A-3omA-es FI-reléjét mivel már két hete szívat hol éjszaka mikor két nap múlva mikor három óra múlva hívnak ,hogy lekapcsolt mindent meg próbáltam le kapcsoltam a világító testeket majd egyenként vissza ugyan ez a konnektorokkal nem verte le majd egy óra múlva hívtak hogy nincs áram.Ki cseréltem egy ugyan ilyen Legrand márka vadi újra és amikor a lakásba bemenő Null vezetéket kötöttem be azonnal lekapcsol a Fi relé úgy hogy a Fázis nincs bekötve az elmenő oldalon.Persze a Fi fel volt kapcsolva. Tudom nem helyes de nem hagyhattam a lakást áram nélkül.
Mit tanácsoltok mert holnap kell folytatni a keresést?
Látatlanba nehéz, laptop és monitor táp többször megszívatott.
Egyértelműen idegen potenciálon van a N (PEN?) vezető. ami adódhat a nullázás és/vagy az EPH nem megfelelő kialakításából is. Ellenőrizendő!
Ha bizonyítottan N az N-nek vélt vezető, akkor a fázist nem kötném be, ideiglenesen leszigetelném és lekapcsolnám az összes kismegszakítót, majd a bejövő N vezető és a PE sín között feszültséget mérnék. Ha csupán néhány volt feszültséget mérek, akkor egyesével kikötném az összes PE sínre menő PE vezetéket és a bejövő N között szivárgóáramot mérnék ~200mA-es állásban. Amely körben jelentős mértékű áramot mérek, abban a körben van a hiba. Elsősorban a közüzemi hálózatra is rákapcsolt fűtőszállal működő készülékek áramköreit venném górcső alá, majd jöhet a többi.
Lehet a beszerelt dug aljzat körme alá szorult nulla vezető szigetelése megadta magát. Nullák kikötése után ki mérhető, szakaszolható. Vagy kötődobozban összeolvadt kötés, ez inkább jellemző konyha, fürdőszoba fogyasztóknál. De külső szerelvényeknél páralecsapódás is hasonló a jelenség.
Igazi kihívás, jó munkát hozzá. :)
Télen a csöveken át összekötött belső-külső páraútvonal lecsapódást és (bizonytalan) elektrolitos átvezetéseket okoznak. A vízes oldatok NTK jellege miatt csak tartós áramfigyeléssel lehet "fülön csípni". Néha a kondenzvíz visszafele is nyomot hagy a belül elhelyezett szerelvényeknél pl. terasz, erkély, redőnymozgató, stb. kapcsolóinál. A belső-külső átcsövezésnél én pasztatömítést használok (gumiámot) amit ha szükséges késöbb el lehet távolítani.
Köszönöm a segítő szándékot,a jövő héten próbálkozom.
Talán sokan tudják, talán nem, több kivitelű-érzékenységű ÉVÉ-relé létezik. Sok esetben érdemes elgondolkodni, hogy nem valós hiba, hanem a védelmi készülék rossz kiválasztása okozhat téves lekapcsolásokat. Kiollóztam pár mondatban a szakirodalomból, lehet érdemes lenne feltölteni még valahova hogy jobban fellelhető legyen:
,,AC" típus – Kizárólag szinuszos váltakozó áramú környezetben használható megfelelően, illetve ilyen környezetben működik hibamentesen. Egyéb környezetben (pl. szokványos elektromos felszereltségű családi ház) túl sok hibás leoldást eredményezhet. Mindazonáltal ez a legelterjedtebb típus. Az ilyen FI relék szokványos típusjele mellett egy kis keretben egy cápauszonyra emlékeztető, valójában a lökőáramok általános felfutási görbéjét ábrázoló jel látható, míg más gyártók egy keretbe rajzolt kis villámmal jelölik ugyanezt. Ez a plusz védelem és jelölési mód más típusú relék esetében is megjelenhet.
,,A" típus – Az előző továbbfejlesztéseként jött létre, amikor már nem csak a szekunder oldalon megjelenő (pl. 30 mA) gerjesztési hibaáram puszta előfordulását ,,figyeli" a beépített elektronika, hanem annak a jelleggörbéjét is igyekszik alapszinten kiértékelni. Itt még nincs bonyolult áramkör, például IC használatban, csupán az áramváltó tekercséhez jól megválasztott diódapárok és kondenzátorok illetve ellenállások megfelelő szűrőkapcsolásáról van szó, amelyekkel ,,felfogható", illetve elnyomható a nemkívánatos impulzus. Ez a típus már sokkal inkább megfelel egy átlagos felhasználási környezetnek, ahol egyszerre vannak jelen váltakozóáramú és egyenáramú eszközök a hálózaton (pl: mosógép, sütő, számítógép, telefontöltők, fényerő szabályozós lámpák, digitális háztartási eszközök, szórakoztató elektronikák stb.). Az ,,A" típusú relé jele: egy téglalapban egy szinuszhullám együtt, egymás alatt ábrázolva egy egyenirányított áramot jelző két fél felső hullámmal, a két jel egyforma méretű a téglalapban)
,,S" – Ez a típus késleltetett leoldású, (Selective, ang.) Olyan környezetben használatos, ahol utána fűzve további nem késleltetett relék is vannak a hálózaton. Ilyen környezetek lehetnek nagyobb elektromos rendszerrel felszerelt épületek, műhelycsarnokok, irodaházak, ahol kisebb hibák esetén ki kell küszöbölni a teljes épület betáplálási leoldását, miközben az egyes alszakaszok érintésvédelme továbbra is fontos. Jele: a fentiek valamelyike, plusz egy nagy ,,S" betű.
"B" és ,,Si" típus (az Si rövidítés feloldása Super immunized, azaz megnövelt immunitású) – Ez ma a legkorszerűbbnek mondható típus, ahol a beépített elektronika fel van készítve a szekunder tekercsen ébredő áram jelleggörbéjének pontos kiértékelésére. Ezáltal az ilyen típusú FI relé képes arra, hogy kiszűrje a hibás és felesleges leoldásokat, megelőzve ezzel a többi típusnál tárgyalt káreseményeket. Az ,,Si" relék jól viselik a nagyfrekvenciás zavarokat, egyenáramú összetevőkből eredő impulzusokat és a betáplálási oldali lökések legnagyobb részét, mindezt úgy, hogy a tényleges hibaáramokra akkor is képesek reagálni ha azoknak szinte semmi köze a váltakozó áram szabályos szinuszgörbéjéhez (lásd hibaáram ábra). Egy átlagos családi ház vagy iroda biztosítására ez a típus felel meg a leginkább, mivel az ilyen helyeken szóba jöhető hibaáramok változatosságát átfogóan képes lefedni. A precíz elektronika miatt az ára a többi típushoz mérten jóval magasabb, emiatt Magyarországon még kevesen forgalmazzák. A típuscsalád jele: egy téglalapban egy egyenirányított áramot jelző két fél felső hullám egy kisebb méretű szinuszhullámmal fölötte. Olyan is előfordul, hogy egy szaggatott vonal párban egy szinuszhullámmal, vagy egy szaggatott vonal és egy egyenes vonal együtt. Ha az adott típus ,,Si" jellemzővel is bír, akkor ezt vagy teljesen kiírva vagy rövidítve tüntetik fel, de az is lehetséges, hogy csak a típusszámból lehet erre következtetni a gyári adatlap alapján. Az ,,Si" rövidítés és az ,,S"(szelektív) jelölés könnyű összetéveszthetősége miatt terjedt el a ,,B" típus megnevezés, ám gyártótól függően megjelenhet az ,,F", ,,G" vagy K", de az ,,A+" is, miközben a hivatalos gyártófüggetlen szakirodalomban egyöntetűen ,,B" jelöléssel hivatkoznak rá.
Feco!
És még ezeken kivül vannak: "IR" impulzus ellenálló (Gewiss), és automatikusan visszakapcsoló tipusok stb.
Dániában pl. állattartó telepen szabványelőírás a szelektív ÁVK és utána sorbakötve egy nem szelektív tipus. Ennyire védik az állatokat.
TothGyula.
Nah, alakul ez a Fi-relé tudástár is, esetleg pár mondatban össze tudja foglalni a kolléga mit is tud az IR jelzésű készülék? Erről még én sem hallottam. Az automatikusan visszakapcsoló relé, az gondolom valamelyik alaptípusra épül, csak kiegészül az automatikus egység vezérlőrészével, ami visszakapcsolgatja.
Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy az NDK FI-relének volt egy olyan változata is, aminél külön volt a vezérlő egység és az áramváltó, nagyobb áramokra, 500 mA-es névleges hibaárammal. A FI-ST 1 N típusjelű szerkezetet hazánkban is forgalmazták.
Többször találkoztam olyan kivitelezéssel amelyben az ÁVK kiválasztása nem volt megfelelő. Legtöbb ilyen a kültéri elosztókba szerelt "beltéri" ÁVK . Pedig ez is meg van különböztetve hogy milyen környezeti hőmérsékletig üzembiztos. Amin nincs jel az belső térben használható, amin van jel az kültéren is. ( hópelyeben a fok, pl -25)
Azt szeretném kérdezni,szerelt már valaki szakember EATON-AFDD+ ivzárlat védökapcsolót mert amiket olvasok a termekről,hogy miket tud akkor ha minden így van nagyon meg éri beszerelni még akkor is ha meg van az ára is.
Köszönöm
Üdv mindenkinek!
FI relével kapcsolatos az alábbi kérdés:
Teszt gombra azonnal leold, fázis-föld próbalámpázásra is azonnal leold. viszont föld-nulla "zárlatra" nem. Ez így jó, vagy nem jó? Olvastam olyat hogy nem minden relé figyeli a föld-nulla zárlatot.
Ha akkor zárod rövidre az elmenő nullát és a földvezetéket amikor nincs terhelő áram a készüléken, tehát áram megosztás sem alakul ki a föld és nulla vezetéken. Terheld meg valami fogyasztóval, akkor le kell oldania mert a nulla árama megoszlik a föld vezetéken át. Tehát különbségi áram alaul ki. Egyéb esetben valószinüen az elmenő nulla a földelő vezetékkel azonos. Hibás bekötés lehet.
Nem volt bekötve a hálózatba semmiféle fogyasztó, ezért nem oldott le. Bekapcsoltam egy 1500W-os porszívót, összezártam a földet+nullát, azonnal leoldott.
"Olvastam olyat hogy nem minden relé figyeli a föld-nulla zárlatot."
Kérünk linket erről a megfogalmazásról, mert ez azt jelentené, hogy egyesek meg figyelik.
Egy Németországban dolgozó kolléga mondta ,hogy nem engedélyezett újabban az AC-típusú fi-relé csak az A-típusú.Halott valaki ilyenről?
Üdv Mindenkinek!
Adott egy lakás, fi relé leold.. Lent is marad.. Ezután összes kismegszakító lekapcsol..majd összes kmsz azonnal újra vissza és fi relé enged felkapcsolni...
Majd hetekig megint semmi hiba.
Gondolom lehet több kisebb szivárgás és van egy nagyobb ami lökést adhat az ávknak de nem tudom hogy kellene ezt kideríteni..
Köszönöm az ötleteket.
Üdvözlettel
Magorov
Ezt csak szépen sorban érdemes próbálni. Kapcsolj le minden kismegszakítót, és kapcsold fel az ÁVK-t.Aztán szépen sorban kapcsolgasd fel a kismegszakítókat kis kivárással.Talán megtalálod a hibás áramkört. Ha 30mA-es az ÁVK-d,tegyél elébe 100mA.est.Ha az is leold valószínű kültéri hiba lehet.