Miért kell a minõsített tápegységet használni a KNX rendszerekhez? Gondoltam beszélhetnénk kicsit ezekrõl is. Lehet-e általánosítani, hogy egy átlagos családi házba esetleg négyzetméterhez kötve mennyi tápegységre van szükség? Hogyan növelhetõ a biztonság, ha esetleg elromlik egy tápegység? Tehát egy tápegység hiba esetén is mûködõképesek legyenek a KNX rendszer elemei? Több gyártó is gyárt tápegységeket, árakban eltérések esetleg adódnak a tápegységek között?
Szerintem kétfajta tápegység fogalma keveredik.
A hagyományos sima vagy kapcsoló üzemû és KNX tápegység, ezek nincsenek gyantával kiöntve.
A KNX tápegység nem egy közönséges tápegység. A tápfeszültség egyen, az infó váltó.
1. Minden vonalra saját tápegység kell.
2. A tápegység rendelkezik feszültség és áramszabályzással így zárlat védett.
3. Hálózatkimaradáskor 100ms áthidalási idõ van.
4. A bus résztvevõk minimum 21V-on tudnak üzemelni, 150mW max 200mW
5. Méretezéskor több tápegység kell egy vonalra akkor a két táp között min 200m kell.
Egy vonalon két táp lehet csak.
6. Vezeték hosszak: tápegységtõl - készülékig 350m, készüléktõl - készülékig 700m, teljes hossz 1000m a leágazásokkal együtt.
Tehát egy családi házra, ha csak egy vonal van akkor egy db táp bõven elég.
Megpróbálok egy fotót feltenni, hogy milyen belülrõl, egy 640mA. táp.
FR.
Siemens KNX tápegység belülrõl.
A KNX rendszer sajátossága hogy az egyetlen kritikus készülék a tápegység. Ez az egyetlen olyan készülék a rendszerben, amelynek meghibásodása a rendszer teljes leállásához vezethet.
Ezért ezek a tápegységek nem a kínai néhány ezer Ft-os kategóriába tartoznak. A nem decentralizált felépítésû rendszereknél a központi egység meghibásodása is a rendszer leállását eredményezheti.
A KNX buszon a tápegységet is lehet redundánsan telepíteni, bizonyos feltételek mellett.
Idézetet írta: TermiCont Dátum 2012. február 29., 14:08:06 DÉLUTÁN
A KNX buszon a tápegységet is lehet redundánsan telepíteni, bizonyos feltételek mellett.
Milyen feltételek vannak a KNX tápegység redundáns kialakításával kapcsolatban? Mire érdemes figyelni, ha növelni szeretnénk a rendszer biztonságát a tápegység telepítésével kapcsolatban?
Milyen hõmérsékleti viszonyok között garantált a mûködése a tápegységnek?
Alapfeltételek lehetnek például, hogy ha két tápegységet telepítünk akkor azokat úgy kell megválasztani, hogy bármelyik meghibásodása esetén a másik ne terhelõdjön túl. Fontos, hogy szabvány szerint ha két tápegységet egy vonalra telepítünk, akkor közöttük legalább 200m-nek kell lennie.
Hogy milyen környezeti feltételek mellett üzemelnek a tápegységek? Ez gyártó függõ... a fenti Siemens tápegység specifikációja szerint:
Environmental specifications:
- climatic conditions: EN 50090-2-2
- ambient temperature operating: - 5 ... + 45 °C
- storage temperature: - 25 ... + 70 ° C
- relative humidity (non-condensing): 5 % to 93 %
Szerintem ha nem egy olyan üzemben kell kiépíteni KNX rendszert, ahol 99,9%-os rendelkezésre állást kell biztosítani, akkor nem gazdaságos redundáns tápegységeket beépíteni, inkább azt javaslom, hogy olyan partnerrel szerzõdjön, aki fel van készülve a KNX esetleges hibáinak elhárítására és rendelkezik olyan alap készlettel, melynek része egy-két tápegység is, így csak akkor kénytelen a felhasználó megvenni a következõ tápegységét, ha az valóban elromlott!
Idézetet írta: Zoli Dátum 2012. március 05., 22:16:42 DÉLUTÁN
aki fel van készülve a KNX esetleges hibáinak elhárítására és rendelkezik olyan alap készlettel, melynek része egy-két tápegység is, így csak akkor kénytelen a felhasználó megvenni a következõ tápegységét, ha az valóban elromlott!
Érdekességképen kérdezem, hogy melyek lehetnek ezek az esetlegesen meghibásodó készülékek még, amelyek esetleg meghibásodhatnak a KNX rendszerben? A tápegység adja magát mivel annak kiesése esetén a rendszer mûködésképtelenné válik, a többi rendszer komponens azért nem ennyire fontos talán, hogy egy meghibásodás esetén gyors javítást igényeljen.
Meghibásodni bármi megtud, amit ember alkot... :)
De félretéve a tréfát, volt már olyan eset, ahol egy épületrész nem mûködött, mert az egyik készülék beázott, elromlott és a tápegység -mivel túlterhelés és rövidzárlat ellen védett- letiltotta a kimenetét, nem volt BUS feszültség. Ilyenkor nincs más megoldás, egyesével kell végignézni a készüléket, meg is lett (persze az utolsó elõtti elosztószekrényben volt), kicseréltük, azóta mûködik. Ugye itt nem "magától" romlott el a készülék (egyébként egy bináris bemenet volt), hanem a nem rendeltetés szerû használat miatt.
Hogy mennyire szükséges a gyors javítás, az attól is függ, hogy milyen jellegû a probléma, mert ha csak egy hangulat fény nem mûködik, akkor persze ráér, de ha mondjuk télen a fûtés szabályozás nem mûködik, akkor az elég sürgõs tud lenni! :)
Érdekes példák látszik a gyakorlati tapasztalat. :)
Akkor lényegében a tápegység meghibásodás az eddigi tapasztalatok alapján mekkora részben volt felelõs a hibákért, csak hogy valamilyen fogalmunk legyen a KNX rendszerben elõforduló tápegység hiba gyakoriságáról.
Amúgy lehetne egy olyan topikot is nyitni amiben a KNX rendszerek javításával foglalkozik, hogy egy hiba javításhoz mennyire kell például alkalmazni a ETS szoftvert, vagy elég a busz feszültség ellenõrzéséhez mûszeres vizsgálat, stb. Mivel jó lenne gyakorlati tapasztalatokat is megismerni a KNX rendszer javításával kapcsolatban. Mennyire nehéz feladat?
Egyszer találkoztam olyannal, hogy a tápegység tönkre ment, még nagyon régen egy múzeumban, de akkor én még csak "megfigyelõ" voltam... nem tudom sajnos, hogy mi volt az oka, hogy elromlott... De ha be vannak tartva az alapvetõ szabályok (túlfesz védelem, terhelés, ilyesmi) akkor nem kell számolni azzal, hogy elromlik. Láttam már sok olyan tápegységet (Siemens) ami már több mint 10 éve mûködik...
A Siemens az mindig is egy jó tipus volt. Bármit csinált.
Ha ilyen ritka a meghibásodás akkor már csak egy kérdésem marad. Mégpedig a 10 évvel ezelõtt gyártott és egy új készülék a szabványosításnak köszönhetõen teljesen egyforma? Tehát cserélhetõek minden további nélkül ha mégis meghibásodás történik? Vagy van esetleg valamilyen verzióbeli eltérés közöttük?
Általában minden gond nélkül cserélhetõek. Annyi különbség lehet, hogy esetleg az új tápegység kisebb lett mint a régi volt, de ez nem lehet probléma... :) a másik különbség az lehet, hogy a gyártók ma már nem minden kalapsínre építhetõ készülékre teszik rá az adatsín csatlakozót. Ilyenkor "sajnos" vezetékkel kell bekötni, de igazán ez sem lehet probléma! A KNX 10 év alatt ugyan sok változáson ment keresztül de a tápfeszltség az maradt! :)
A kalapsínre ragasztható adatsín akkor egy kifutó technológiának számít a mai KNX technológiában?
Kifutó technika? Talán... Bár a Siemens készülékein azért még van... az új készülékein van vezetékes csatlakozás is, régen nem volt mindkettõ. Mondjuk van olyan készülék is ami helytakarékosság miatt rendelkezik adatsín és vezetékes csatlakozással, az egyik vonal csatolója olyan, hogy az adatsín az egyik vonal, a vezetékes a másik, így csak 1TE helyet foglal: Siemens N140/03 (http://www.hqs.sbt.siemens.com/Lowvoltage/gamma_product_data/data/de/tpi/1401ab03_tpi.pdf)
felhívnám a figyelmet a dokumentumban látható tápegységre. A két külön vonalhoz egy tápegységet használ! :)
Ötletes megoldás. :)
Szünetmentes KNX tápegység (http://www.knx-gebaeudesysteme.de/sto_g/English/TECHNICAL_DATA/SINGLE/SUS_306401_TD_EN_V2-1_2CDC501023D0203.PDF)? Miért lehet hasznos?
Hát valahol beszéltünk már róla a fórumon, hogy a szünetmenetes energia ellátásnak nem sok értelme van ha a teljes hálózat energia nélkül marad, hiszen nincsenek eszközök amelyeket mûködtetne a rendszer. Gondolom a knx tápegység lekezeli a hálózati hibákat, túlfeszültség és túlterhelés vagy rövidzárlat hibákat.
Abban az esetben ha a KNX hálózat mérési feladatokat is ellát, elõnyös lehet a szünetmentes kialakítás. Ilyenkor a hálózati feszültség kimaradása esetén is gyûjthetjük a mérési adatokat és archiválhatjuk azokat. A hálózati feszültség visszatérése után a kijelzett értékek azonnal helyesek, nem kell várni míg a rendszer megint összegyûjti a
azokat.