A helyiségek jellege és besorolása

Indította nova, 2018. november 18., 18:40:16 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL

Eredeti cikk forrása: MSZ 1600/1 számú szabvány
A villamos berendezések létesítését, azok szükséges IP védettségét, robbanásvédelmi módját, a környezet jellege határozza meg.


2.4. A helyiség jellege

2.4.1. Száraz az a helyiség, amelyben – rendeltetésszerû használat esetén - a levegõ relatív nedvességtartalma 75%-nál nem nagyobb, pára- vagy nedvesség lecsapódás általában nincs.

          Megjegyzés: A helyiség száraz minõsítését nem változtatja meg a relatív nedvességtartalom alkalomszerû, rövid ideig tartó megnövekedése, ha ezt kiszáradás követi. Száraz helyiségek pl. lakóhelyiségek, irodák, (a padló anyagától függetlenül), gépmûhelyek, légbefúvó állomások, kompresszor helyiségek.

2.4.2. Poros az a helyiség, amelynek levegõjében lebegõ por vagy egyéb szennyezõdés a villamos berendezésekre lerakódva azok hûlési viszonyait, szigetelési állapotát, vagy mûködését
          lényegesen rontja.

          Megjegyzés: Éghetõpor esetén a helyiség a por levegõben lebegõ mennyiségétõl függõen tûz- vagy robbanásveszélyesnek is minõsül. Egyes rendelkezések különbséget tesznek a poros helyiségek között aszerint, hogy a por villamosan vezetõ, vagy nem vezetõ anyagú. Poros helyiségek, pl. a téglagyárak, cementgyárak, kõzúzók, õrlõüzemek, öntödék, ásványokat és érceket termelõ és feldolgozó üzemek, malmok, továbbá présporok gyártásával foglalkozó vegyi üzemek egyes helyiségei.

2.4.3. Idõszakosan nedves az a helyiség, amelyben - rendeltetésszerû használat esetén - a levegõ relatív nedvességtartalma csak rövid idõre haladja meg a 75%-ot, ill. idõszakosan pára- vagy
          gõzképzõdés ill. nedvesség lecsapódás keletkezik, a helyiség azonban gyorsan kiszárad.

          Megjegyzés: Idõszakosan nedves helyiségek, pl. a lakások fürdõszobái és zuhanyozófülkéi, a lakások konyhái, egyes vegyi laboratóriumok és ipari üzemek hasonló helyiségei.

2.4.4. Nedves az a helyiség, amelyben – rendeltetésszerû használat esetén - a levegõ relatív nedvességtartalma tartósan meghaladja a 75%-ot, ill. pára, gõz vagy nedvesség lecsapódás
          tartósan jelentkezik.

        Megjegyzés: Nedves helyiségek pl. a mosodák; a lakóházak közös mosókonyhái; a közös zuhanyzófülkék; a fürdõk; az üzemi öltözõknek mindazon helyisége (teljes egészében), amelyben zuhanyozó van; a hûtõházak, konzervgyárak egyes helyiségei; a húsfeldolgozó üzemek, tejüzemek, bõrgyárak és festödék nedves helyiségei; egyes ipari üzemek hasonló jellegû helyiségei; a rosszul szellõzött
                              pincék; a kutak; az érc- és szénmosók; egyes vízszivattyú-állomások, egyes kazánházak, közétkeztetési konyhák; állatok tartására és etetésére szolgáló, hagyományos helyiségek.

2.4.5. Marópárás (marógõzös) - a továbbiakban marópárás - az a helyiség, amelyben állandóan vagy huzamos időn keresztül agresszív gõzök, gázok, folyadékok vannak jelen, ill. olyan lerakódás
          vagy penész képzõdik, amely káros hatással van a villamos berendezés szigetelõ vagy áramvezetõ részeire. Azt a nagyobb méretû helyiséget, ahol csupán a helyiség egy kisebb részében tárolnak
          vagy Dolgoznak fel marópárás anyagokat és ezek a helyiség méretéhez képest, nem fejlesztenek a villamos berendezésre káros mennyiségû marópárákat nem kell teljes egészében marópárás
          helyiségnek tekinteni. Ez esetben csak azt a helyiségrészt kell marópárásnak tekinteni, ahol a tárolás vagy feldolgozás történik és ahol a fejlesztett marópárák töménységük miatt meg nem
          engedett elváltozásokat okozhatnak a villamos berendezésben. Marópárás helyiségnek kell tekintetni az ilyen helyiséggel szomszédos helyiséget is, ha abba a Marópára rendszeresen bejuthat.
          Nem kell marópárásnak tekinteni e szomszédos helyiséget akkor, ha ennek friss levegõvel történõ állandó túlnyomásos szellõztetése megakadályozza a marópára behatolását.
          Nem kell marópárásnak tekinteni az egész szomszédos helyiséget akkor, ha aránylag nagy légtere miatt a behatoló marópára az egész helyiségre nézve károsodást nem okoz. Ez utóbbi
          esetben a helyiségnek csak a marópára beáramlásának kitett részét kell marópárásnak tekinteni.

         Megjegyzés: Marópárás helyiségek, pl. a savas akkumulátorok helyiségei vegyi üzemek egyes részei, galvanizáló helyiségek, textil- és papírüzemek egyes részei, élelmiszeripari savanyító helyiségek.

2.4.6. Meleg az a helyiség, amelyben a hõmérséklet – rendeltetésszerû használat esetén - az évszaktól függetlenül és a közvetlen hõsugárzásnak ki nem tett helyeken meghaladja általában
          a 35 oC-t, esetenként a 40 oC-t.

         Megjegyzés: Meleg helyiségek pl. kazánházak, pékségek sütõhelyiségei, fémek hõ megmunkálását végzõ üzem részek, kovácsmûhelyek, fémöntõ és olvasztó üzemek, kemenceüzemek, leghengerdék.

2.4.7. Szabadtér - az a térség vagy a térségnek az a része, ahol az ott elhelyezett villamos berendezések csapadéknak vagy bármely más klimatikus hatásnak (napsütés, szél stb.) vannak kitéve.

2.5. A helyiség ill. szabadtér, veszélyességi övezet tûzveszélyességi osztályai

2.5.1. Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes ("A" tûzveszélyességi osztályú) az a helyiség, ill. szabadtér, veszélyességi övezet, amelyet a vonatkozó rendelet (OTSZ) ilyennek minõsít.

          Megjegyzés: Ilyen - a vonatkozó rendelet szerint - az a helyiség ill. szabadtér, veszélyességi övezet amelyben fokozottan tûz- és robbanásveszélyes ("A" tûzveszélyességi
                               osztályú) anyagot állítanak elõ, dolgoznak fel, tárolnak, hoznak forgalomba vagy használnak (a továbbiakban: használnak) és e tevékenység közben ezek az
                               anyagok olyan mennyiségben fordulnak elõ, hogy belõlük tûz- és robbanásveszélyes keverék, elegy vegyület keletkezhet.

2.5.2. Tûz- és robbanásveszélyes ("B" tûzveszélyességi osztályú) az a helyiség, ill. szabadtér, veszélyességi övezet, amelyet a vonatkozó rendelet (OTSZ) ilyennek minõsít.

          Megjegyzés: Ilyen - a vonatkozó rendelet szerint - az a helyiség ill. szabadtér, veszélyességi övezet, amelyben tûz- és robbanásveszélyes ("B" tûzveszélyességi osztályú)
                                anyagot használnak és e tevékenység közben ezek az anyagok olyan mennyiségben fordulnak elõ, hogy belõlük robbanásveszélyes keverék, elegy, vegyület keletkezhet.

2.5.3. Tûzveszélyes ("C" tûzveszélyességi osztályú) az a helyiség ill. szabadtér, amelyet a vonatkozó rendelet (OTSZ) ilyennek minõsít.

     
         Megjegyzések:

1.   Ilyen - a vonatkozó rendelet szerint - az a helyiség ill. szabadtér, amelyben tûzveszélyes ("C" tûzveszélyességi osztályú) anyagot használnak; továbbá az 500 fõnél nagyobb befogadóképességû mûvelõdési, egészségügyi és szociális létesítmény.

2.   Tûzveszélyesek pl. az áruházak azon helyiségei, ahol tûzveszélyes anyagot tárolnak vagy árulnak (festékosztály stb.); a fõleg éghetõ anyagokat árusító üzletek; a fafeldolgozó üzemek és üzemrészek (fûrésztelepek, famegmunkáló és bognár üzemrészek); a textilüzemek és üzemrészek (kötöttáru és konfekcióüzemek, száraz gyártási eljárású textilüzemek); gyapot elsõdleges feldolgozását
               végzõ üzemek; len-, kender- és háncsrost elsõdleges száraz feldolgozását végzõ üzemek,;  feldolgozó üzemek száraz feldolgozási eljárású papíripari üzemrészei, vegyes anyagú vasúti
               raktárak; kenõanyagraktárak; az erõmûvek fûtõolaj- (pakura-), kenõolaj- és szigetelõolaj  telepei; olyan villamos alállomások és egyéb helyiségek, amelyekben szerkezeti egységenként 60 kg-nál
               több olajat tartalmazó készülékek mûködnek, egyes szivattyútelepek (a szállított anyagtól függõen; oxigénpalack tárolók; dinditrogénoxid (kéjgáz) altatógázt használó mûtõk.

2.5.4. Mérsékelten tûzveszélyes ("D" tûzveszélyességi osztályú) az a helyiség ill. szabadtér, amelyet a vonatkozó rendelet (OTSZ) ilyennek minõsít.

       Megjegyzések:

1.    Ilyen - a vonatkozó rendelet szerint - az a helyiség, ill. szabadtér amelyben mérsékelten tûzveszélyes ("D" tûzveszélyességi osztályú) anyagot használnak vagy bármilyen anyagot
       300 °C feletti hõmérsékleten dolgoznak fel, illetõleg olaj- vagy gáztüzelésû berendezést használnak; továbbá az 500 fõnél kisebb befogadó képességû mûvelõdési, egészségügyi és szociális
       létesítmény.

2.   Mérsékelten tûzveszélyesek pl. a lakások, a lakóépületek-, irodaépületek-, kulturális, tudományos, egészségügyi és szociális intézmények-, iskolák, üdülõházak-, sportlétesítmények-, szállodák-,
      vendéglõk-, üzletek egyes helyiségei; szénraktárak; üvegtechnikai mûhelyek.

2.5.5. Nem tûzveszélyes ("E" tûzveszélyességi osztályú) az a helyiség, ill. szabadtér, amelyet a vonatkozó rendelet (OTSZ) ilyennek minõsít.

        Megjegyzések:

       1. Ilyen - a vonatkozó rendelet szerint - az a helyiség, szabadtér, amelyben nem éghetõ anyag 300 oC alatti elõállítása, feldolgozása, felhasználása, tárolása vagy forgalomba hozása történik.
     
       2. Nem tûzveszélyesek pl. a vasraktárak, acélszerkezetek, betonelem gyártó üzemek.

S/K

Jelenlegi előírások szerint egy festékosztály illetve a raktározási területe (obi, praktiker, stb) robbanásveszélyesnek mínősűl-e?
Meghaladják a 300kg/liter mennyiséget.
Egyik áruház írásos nyilatkozata alapján nincs rb veszély, másik szerint van, de nincsenek erről rb dokumentációk, mondván nem változott semmi csak a jogszabály és a létesítéskori állapotot kell vizsgálni.
Véleményem szerint felülvizsgálni a jelenlegi jogszabályok szerint szükséges, minősíteni a létesítéskori állapot szerint. (létesítéskori előírásoknak megfelelő, jelenlegi előírásoknak nem megfelelő)
Villámvédelmi felülvizsgálat lenne egy áruházban, melyben a nyilatkozat szerint van rb terület, de rb. dokumentációk nincsenek.
Tehát a kérdés az első mondat. 2008-as épület.
Köszönöm.

Atis57

Idézetet írta: S/K Dátum 2020. június 16., 19:59:26 DÉLUTÁN
Jelenlegi előírások szerint egy festékosztály illetve a raktározási területe (obi, praktiker, stb) robbanásveszélyesnek mínősűl-e?
Meghaladják a 300kg/liter mennyiséget.
Egyik áruház írásos nyilatkozata alapján nincs rb veszély, másik szerint van, de nincsenek erről rb dokumentációk, mondván nem változott semmi csak a jogszabály és a létesítéskori állapotot kell vizsgálni.
Véleményem szerint felülvizsgálni a jelenlegi jogszabályok szerint szükséges, minősíteni a létesítéskori állapot szerint. (létesítéskori előírásoknak megfelelő, jelenlegi előírásoknak nem megfelelő)
Villámvédelmi felülvizsgálat lenne egy áruházban, melyben a nyilatkozat szerint van rb terület, de rb. dokumentációk nincsenek.
Tehát a kérdés az első mondat. 2008-as épület.
Köszönöm.
Szia!
Ez a kockázatelemzés kérdésköre ; "szinte alig veszélyes" de azért a Miskolci  OBI  raktár részlege emiatt leégett (kb 10 éve )
A többi ;Praktiker ,Auchan  ,Metró,, Baumax  -megszünt!  ugyanilyen nem törödöm jellegű.
De hivatkoznak a megfelelő gondosságra , mert még nem égett ki!

tothgyula

A TvMI 2020.01.22./8.1pontja A "Passzív tárolás"-sal foglalkozik.
Ez a fejezet éghető folyadékok,cseppfolyósított éghető hajtógázt nem tartalmazó aeroszolok gyárilag zárt csomagolásban történő 300kg. vagy 300l mennyiség feletti passzív tárolására vonatkozik. Passzív tárolás esetén mindenképpen el kell kerülni, hogy a tárolt anyag robbanóképes állapotba kerülhessen.(Külső hőmérséklet,közvetlen hősugárzás,nyomás, stb.)
Normál üzemben a passzív tárolótérben robbanásveszély nem alakul ki.
A TvMI 8.2 pontja a "Tervezett megbontás"-sal foglalkozik. (Keverés, kimérés,lefejtés, stb.)Ez már robbanásveszélyes tér. Zónabesorolási dokumentáció kell!
És ott van a 40/2017.(XII.4.)NGM rendelet 1.2pontja, amely az Rb. terekre, MINT JELENTŐS VILLAMOS BERENDEZÉSEK-re vonatkozik.

S/K

Felülvizsgálatokhoz szükséges az RB-s nyilatkozat. E nyilatkozatot ki írhatja alá?
Pl: "Nyilatkozom hogy a felülvizsgált létesítményben név, cím, azonosító, stb  300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér :   VAN         NINCS
Ezen nyilatkozatomat a villamos biztonsági felülvizsgálat - villámvédelmi felülvizsgálat  – elvégzéséhez adom ki, mint a létesítmény
tulajdonosa, üzemeltetője, közös képviselő, megbízott vezetője, tűzvédelmi megbízottja*  (aláhúzandó)"




pkajos

Mindig, mindenért a tulaj felel.
Neki - a körülményektől függően- van felelős üzemeltetője.
Az üzemeltetői felelősségbe beletartozik, hogy olyan személyeket/cégeket bízzon meg, aki érti, és felelősen ír nyilatkozni a fenti kérdésben..  Jó esetben van a cégnél SZMSZ, és vagy üzemeltetési utasítás-szabályozottan ki miért felel.
Attól még ajánlott, és szerencsés is -de akár ez elvárás is- hogy maga a felülvizsgáló se legyen vak. Bár NEM Ő sorolja/sorolta be a helyiségeket/létesítményt az ott lévő kockázatok alapján (manapság már új, v. felújítás során kockázati osztályokba), DE ha fennáll az OTSZ szerint részletezett kockázat- ennek a gyanúja, "megáll",  és kéri, és megvárja, hogy pontosítsák, tisztázzák (a 2022-es felülvizsgálati TvMI szerinti dokumentumokat is bekérheti).  Ha van módja értesse meg a felülvizsgáló a Tulajjal (v. képviselőjével), hogy ezek tisztázása fontos dolog - a nyilatkozat pedig felelősség,  Btk. kategória.