Hõelemek

Indította ELEKTOR-KALANDOR, 2012. augusztus 18., 06:54:22 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

czapi

Léteznek olyan hõkioldók ahol környezeti hõmérséklet kompenzáció történik(Pl.: Schneider LDR...), így a hõkioldó kioldási karakterisztikája konstans a -20 - +60 Celsius fokos tartományban

JUVILL

Idézetet írta: czapi Dátum 2012. augusztus 18., 23:57:34 DÉLUTÁN
Léteznek olyan hõkioldók ahol környezeti hõmérséklet kompenzáció történik(Pl.: Schneider LDR...), így a hõkioldó kioldási karakterisztikája konstans a -20 - +60 Celsius fokos tartományban
Ezeket ismerem, köszönöm hozzászólásod.
Az eredetileg feltett kérdésemre, hogy amennyiben hagyományos a szerelés - nem szellõztetett, vagy klimatizált a szekrény, és ezért a motorok névleges áramánál nagyobb értékû hõkioldót kell választani, illetve másabb értékre kell beállítani - hogyan történik az állíthatóság tartománya szerinti kiválasztás, a beállítás?
Van-e erre elõírás? Környezeti hõmérsékletet figyelembe vevõ táblázat?
Mivel ezeket a motorokat is védeni kell. Amennyiben a névleges áramnál kisebb értékre állítjuk a hõvédelmet, mert a szekrényben meleg van, és a bimetál ezt természetesen érzékeli, lekapcsolt a kívánt terhelés elõtt, ha nagyobbra, elõfordulhat, hogy leég a motor.
A legjobb, ha Chapi által írt hõkioldókat alkalmazzuk, de nem mindenki fizeti ezt meg, holott az új motorok beszerzési költsége, vagy a javítás ennél sokkal többe kerül.

Marton

A korrigált érték helyes beállításához konkrét adatom nekem sincs, probálkozással, méréssel lehet beállítani. Ha kiold egy hõkioldó és nem látványos az oka akkor mindig ajánlatos megmérni a fogyasztó (motor) áramát. Ha az nem több a névlegesnél és a szekrény ill. a környezeti hõmérséklet magas akkor minden bizonnyal nem a motorral van a gond. Ha tartósnak mondható a környezeti hõmérséklet, akkor kell próbálkozással kissé emelni a kioldási értéken. Egyébként számomra kérdéses, hogy mely gyártók, gyártmányok amper skálája tekinthetõ hitelesnek, hihetünk-e egy sorozatgyártott termék skálájában? Ha biztosra akarunk menni, hogy jó a beállítás, le fog-e majd oldani ha kell akkor próbaképpen névleges érték alá állítva lehet tesztelni, hogy bizonyos idõn belül leold-e?  Persz itt figyelembe kell venni a kioldási idõt a karaszterikája szerint. Ez persze elég macerás módszer, idõigényes.

czapi


Simon Endre

Üdv szakik!
Bár a téma régi, de nem lezárt volna hozzá egy kis adalékom. Az a kis kioktatás a hőelem vonatkozásában jogos, mivel a hőelem fogalmilag a méréstechnikai tárgya.
Ez a szakmai nyelvhelyességgel hőmás relének, nevezett eszköz amely soros kapcsolása révén képes az azonos áram hatására több-kevesebb szerencsével a villanymotor,( esetleg egyéb fogyasztó) védelmére. Létezik olyan helyzet hogy nem a motorvédelem a cél, hanem a hajtott berendezés, vagy a gyártott termék megóvása, ilyenkor nem szempont a névleges áram, mivel a motor akár célzottan jelentősen túlméretezett lehet, pl. oldók, pasztásítók, emelőgépek vagy nagy tömegtehetetlenségű hajtások. A cél szentesíti az alacsonyabb védelmi beállítást. Ehhez némi gépészeti támogatás-tapasztalat jól jöhet, lényeg hogy a beállításhoz üzemi körülmények mellett áramot kell mérni és beállítani  A korszerű hőkioldók rendelkezésre álló záróérintkezője jelzésre, esetleg más felügyeleti célra  felhasználható, ilyenkor a vezérlés "magas" pontján van a védőelem alkalmazva, hogy a jelzéshez a táp üzemen kivüli gépállapotnál is fennáljon. Vitára ad okot, főleg saját megvalósítású vezérléseknél, hogy az egyes tipusoknál választható kézi-automatikus visszaállítás váltója milyen módban legyen. Szabálynak tekinthető és gyári mevalósításoknál is igy szokásos, hogy a közvetlen működtetésnél  kézi, öntartásos vezérlésnél automatikus visszaállás dukál. Fontos tudni, hogy a hőkioldó nem szuverén védőelem, nem alalmazható az önműködő lekapcsolás olyan hajásoknál, ahol a váratlan kikapcsolás életveszélyt vagy jelentős anyagi kárt okozhat. Az említett körülmémyek esetén csak a túlterhelés jelzése javasolt illetve megengedett! Még egy kis adalék, olyan berendezéseknél ahol a motor ritkán , de nagy terheléssel indul, lépcsős védelem is kialakítható, pl. magas fordulatszámu ventillátorok, vagy direkthajtású centrifugák, esetén. A védelem indításhoz nagyobb áramú, üzemállapotban pedig a névlegesre méretezett értékü legyen. Átkapcsolásra időrelé vagy áramrelé alkalmazható. Ha a hálózat terhelése megengedi ezeknék a gépeknél a csillag delta átkapcsolást ne álkalmazzuk, mert csillagban  kisebb  lesz a motor bilenő nyomatéka és csak az átkapcsolás után tud majd felpörögni addíg meg csak hőt termel.
Áramváltós hőkioldót semmiképp ne javítsunk, vagy barkácsoljunk, mivel az összeépítve lett a gyártásánál bevizsgálva. Némely gyártó az összetertozást plombálásal bizonyitja.
A korszerű motorvédelem eszköze, gyári értékválasztással a tekercsfejre épített PTC talán ez a leginkább megbízható, az ára még sokáig mellőzötté teszi. Más hasonlóan korszerű védelmi eljárás, (már a KGST időkben is létezett a tekercs rézellenállásának figyelése. A réz nagyon alkalmas hőmérséklet érzékelésére. A frevenciaváltókban megvalósított védelmi mód is ezt alkalmazza, csak az egyik fázistekercs 20 C fokon mért ellenállását kel a megfelelő adatsorba beírni, vagy a motor alapértékeiből program automatikusan kikövetkezteti.

Szirty

Üdv!

Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2013. január 13., 04:38:12 DÉLELŐTT
Még egy kis adalék, olyan berendezéseknél ahol a motor ritkán , de nagy terheléssel indul, lépcsős védelem is kialakítható, pl. magas fordulatszámu ventillátorok, vagy direkthajtású centrifugák, esetén. A védelem indításhoz nagyobb áramú, üzemállapotban pedig a névlegesre méretezett értékü legyen. Átkapcsolásra időrelé vagy áramrelé alkalmazható. Ha a hálózat terhelése megengedi ezeknék a gépeknél a csillag delta átkapcsolást ne álkalmazzuk, mert csillagban  kisebb  lesz a motor bilenő nyomatéka és csak az átkapcsolás után tud majd felpörögni addíg meg csak hőt termel.

Most valamiért eszembe jutott JUVILL kolléga nehéz indítással kapcsolatos hozzászólása
:)

JUVILL


Véleményem azóta is fenntartom.
De egy profitól nem szégyen tanulni még nekem sem. ;D
Gondolom volt már ezeknek szabványossági - tűzvédelmi felülvizsgálata, és mindenben szabványosak. 






Fritzz

Ha motor túlterhelés elleni védelemre moduláris motorvédőt használok - Pl: Schrack MP - a hagyományos hőkioldó helyett, akkor zárlat elleni védelmet is ellátja ez a készülék vagy arra plusz kismegszakítót kell alkalmazni.

Simon Endre

A kombinált motorvédő kapcsolók elé is kell zárlatvédelmi eszköz kis(és nagy )megszakító vagy olvadóbíztosíték amelynek értéke a védőkapcsolón jellemzően fel van tüntetve, alapos és minimalista szempontok estén ez akár csoportbíztosíték is lehet.
Újfent felhívnám a kedves szaktársak figyelmét arra, hogy a hőkioldó (hőmás relé) nem hőelem, mert az a méréstechnika eszköze.

Sztrogoff

Idézetet írta: Szirty Dátum 2013. január 13., 13:22:32 DÉLUTÁN
Most valamiért eszembe jutott JUVILL kolléga nehéz indítással kapcsolatos hozzászólása
:)
A régi magyar szabványok idejében megengedett volt az indítás idejére a túlterhelésvédelem hatástalanítása.
Ennél persze egy fokkal kulturáltabb (bár drágább) módszer a késleltetés.
És még egy fokkal kulturáltabb (és drágább) a többlépcsős védelem.