EPH rendszerek, kialakítások

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Pontosan ezért tenném én kötelezővé minden épület esetén a "B"-s és a "C"-s, valamint a "D"-s túlfesz védelmi egységek kiépítését, kerül amibe kerül! Ugyanis, amennyiben az utcai 0.4-es szabadvezeték(ek)be csap a villám, akkor a keletkezett 10-50kV túlfeszültséget, illetve 5-30kA áramerősséget nagy részben már a "B"-s (mérők előtt elhelyezett szikraközös egység, minimum 100A-es gG/gL 120kA-es zárlati áramtűrő képességű késes biztivel párhuzamosan kapcsolva) egység levezeti a minőségi módon kialakított földelő szondán keresztül a földbe, illetve a mért főelosztóban található "C"-s egység is "lenyeli" túlfeszültség még fennmaradó részét, melyet a "B"-s még átenged. És ha még marad ici-pici túlfeszültség (<1.5kV), akkor azt még a "D"-s egységek tolják a föld felé a PE hálózaton keresztül. Szóval, ha valaki fosik attól, hogy beleég a fogsorába a fogkefe, akkor tessen megfelelő túlfesz védett mérőhelyet és mért főelosztót készítetni, illetve amennyiben a 3play hálózat is a közcélú oszlopokon érkezik, akkor annak a házhoz beérkező pontjánál is el kell helyezni egy filtert, mely min. 6mm2-es MKh-val csatlakozik a fő EPH sínre, s így a földelő rendszerhez.

[kergabor]

A társasházunkban nincs kiépitve a lakásokban az EPH, csak nálam, most már, de nem érzem biztonságban magunkat addig, amig a többieknél nincs meg, ezért az indulópontot kikötöttem. Jelenleg úgy érzem, inkább fi-reléket pakolok mindenhová, azt biztonságosabbnak gondolom.

[Szirty]

Üdv Gyurmaúr(fi-relé)!

És ha még marad ici-pici túlfeszültség (<1.5kV), akkor azt még a "D"-s egységek tolják a föld felé a PE hálózaton keresztül. Szóval, ha valaki fosik attól, hogy beleég a fogsorába a fogkefe, akkor tessen megfelelő túlfesz védett mérőhelyet és mért főelosztót készítetni

Elnézést, de tessen már észrevenni, hogy a kérdés nem arról szólt, hogy mi van ha a betáp drótba bevág a villám és jön a túlfesz, hanem arról, hogy ha a villámhárítóba csap bele, ami konkrétan rá van kötve az EPH rendszerre így az bevezeti a házon belül mindenbe a "villámot"!

[Gyurmaúr(fi-relé)]

ne izgulj, egy kezemen meg tudom számolni -és még az is sok lenne hozzá- azon társasházak mennyiségét, ahol minden kecóban, illetve a közös helyiségekben is minden olyan cucc be van kötve az  EPH-ba, melynek kellene! Igaz, hogy a felszálló gáz, víz, szennyvízcsöveket, antenna elosztókat be kell kötni az EPH-ba, viszont az egyes lakások csövei, kádjai, zuhanytálcái, mért gázvezetékei nincsenek. Szerintem 1. lépésben inkább csinálni kell egy ÉV mérést, s ha ott jó hurokimpendancia értékek vannak,akkor nem kell aggódnod, de addig tényleg érdemes üzemen kívül helyezni a saját EPH-d.

[Szirty]

Üdv!

ne izgulj, egy kezemen meg tudom számolni -és még az is sok lenne hozzá- azon társasházak mennyiségét, ahol minden kecóban, illetve a közös helyiségekben is minden olyan cucc be van kötve az  EPH-ba, melynek kellene!

Ezt most úgy kell érteni, hogy ebben az esetben örüljünk, hogy nem szabványos a szerelés?

Szerintem 1. lépésben inkább csinálni kell egy ÉV mérést, s ha ott jó hurokimpendancia értékek vannak,akkor nem kell aggódnod

Mekkora a megengedett maximális impedancia? 1 Ohm? 0.1 Ohm? Én még úgy is aggódnék, egy villám ekkora átmeneti ellenálláson kilovoltakat ejt!

[nyaki]

A villámcsapásnak van ugye elsődleges és másodlagos hatásai, de itt most csupán a közvetlen csapásról értekezek, a felvetett probléma tükrében. Megemlíteném azt is, hogy az sem mindegy, hogy műanyag vagy a talajjal közvetlenül érintkező fémcsövön jön a víz a házba. Én a fémet veszem most alapul.
Vegyük azt az esetet, amikor minden szabályosan ki van alakítva, tehát van villámhárító és van EPH. A legjobb és leghatásosabb védelem a ház betonalap földelése, ugyanis ha a villám a villámhárítónkat találja el, akkor annak az esélye, hogy áramütés érjen minket, itt a legkisebb esélyű, hiszen a levezető(k)ön fellépő feszültség ugyan rákerül az egész ház EPH rendszerére, de ez a potenciálemelkedés az egész házra érvényes, a benne tartózkodókkal egyetemben, így a csaptelep ás a mellette álló delikvens közeli potenciálon vannak.
Vegyük azt az esetet, amikor minden szabályosan ki van alakítva, tehát van villámhárító és van EPH, de nem betonalap földelésünk van, hanem csak egy vagy több rúdlevezetőnk. Mivel itt nincs közvetlen kapcsolat az épület szerkezetével, jelentősebb potenciál különbség fog fellépni a csaptelep és a delikvens között. Ennek nagysága attól függ, hogy milyen a levezető(k) hatékonysága, azaz értéke, valamint az, hogy milyen távolság van a padlón álló delikvens és a levezető(k) között, de mindenképpen nagyobb az esélye az áramütésnek, mint az előzőnél. Ezért lenne célszerű önálló levezető(k) esetén a ház minden sarkára egyet leütni és azokat egyetlen egységgé hegeszteni, hogy csökkentsük a potenciálkülönbséget az épületszerkezet és a fémes hálózat között.
Egyébként ha a házunk alacsonyabban van is, mint a környezeti tereptárgyak, nagy a valószínűsége annak, hogy a szívócsúcson, vagy a gerincvezetőn keresztül bizonyosan minket találjon meg.
Vegyük azt az esetet, amikor nincs villámhárító, de van szabályos földelés és EPH. Ekkor a villám eltalálja valahol az épületet, és véletlenül a legrövidebb úton bekerül az épület fémes vezetékrendszerébe, miközben a falazat potenciálját is megemeli, de jelentős különbségek is lehetnek közöttük. A potenciálkülönbség hatására nagy eséllyel kialakulhat olyan nagyságú áram a delikvens és a padozat között, ami már életveszélyes is lehet. A közvetlen környezeti károk esélye itt már sokkal nagyobb.
Vegyük azt az esetet, amikor nincs se földelés, nincs EPH, nincs villámhárító. Ebben az esetben csak a véletlenen fog múlni, hogy a villám hol és hogyan fog eltalálni, valamint távozni az épületből. Az áramütés és a környezeti károk veszélye itt a legnagyobb, hiszen ha a falon át a fémes vezetékrendszerbe egyszer bekerül, az onnan már nemigen akaródzik egyszerűen a föld felé távozni és jelentősen megemeli a falazat és a csőrendszer közötti potenciálkülönbséget. Itt még nagyobb a jelentősége annak, hogy a környezeti tereptárgyak a lakásunknál magasabb vagy alacsonyabb, hiszen ha a mi lakásunk kisebb és ráadásul a szomszédnak van villámhárítója, akkor már nagyban csökken a közvetlen csapás esélye, ellenkező esetben nő a kockázata.
Bár ez nem volt a kérdés tárgya, de vegyük azt az esetet, amikor nem közvetlenül a házunkba vág, hanem a szabadvezetékes villamos közüzemi hálózatba, de van kiépítve szabályos földelés és EPH. Ekkor a közüzemi hálózat kiépített A osztályú villámáram levezetője és a kiterjedt földelői hálózat által, sokkal kisebb energiájú áram jut el a lakásba és az áramütéses veszélyek nagyban csökkennek, a környezeti károk elmaradnak, sőt a beépített ÁVK-k is megbolondulnak, de a villamos készülékek tönkremehetnek. Ekkor lehet(ne) arról értekezni, hogy be lehet(ne) mindenhová építeni a B/ésC/ésD túlfeszlevezetőket, mert a kisebb energiákat szabályos kivitelezés esetén, hatásosan csökkenthetjük, de az EPH rendszerbe ez mit sem fog beleszólni.
Lehetne itt még arról értekezni, hogy mi van akkor, ha valami nem szabályosan van kiépítve, de ez egy külön téma.

[tokaji]

Az elso es egyben legbiztonsagosabb (betonalap foldelve) kapcsan tortenhet-e nullponteltolodas? Ha az EPH megemelkedik, akkor a nulla is, a fazisok pedig maradnak 230V-on. Vagy nem igy mukodik?

[nyaki]

De igen, így működik, a fázisfeszültségek a fázisonkénti terhelésváltozások hatására "keringőt" fognak járni, azonban a betonalap földelés, az épületeknél költséghatékonysági szempontból a legolcsóbban kialakítható, igen jó értékű földelést ad, a potenciál eltolódása a szondás kialakításhoz képest nagyon minimális. Gyakorlatilag egy mai korszerű készüléknek ezt a fesznövekedést simán le kellene kezelnie. A legjobb földelést a földelőháló, vagy a kút földelő adja.

[Szirty]

Üdv nyaki!

A villámcsapás áramának időbeni lefolyása impulzus jellegű. Ezért a földelő és EPH hálózat induktivitása szerepet fog játszani abban, hogy az ohmos ellenállás szerint várhatónál nagyobb potenciálkülönbség alakuljon ki.
Okozhat-e ez problémát illetve egyáltalán foglalkozik-e a villámvédelem ezzel a problémával? Esetleg meg sem említi (nem tud róla) vagy elhanyagolhatónak tartja az ohmos ellenálláshoz képest az impedanciát?

[nyaki]

Üdv Szirty!
Gondolom Te most a vezetékrendszerre akarsz fókuszálni?
A kapacitás és az induktivitás egy olyan jelenlévő problémája bármely épület villamos hálózatának, amit megszüntetni nem tudnak, de figyelembe venni igen és a villám/túlfeszvédelemben bele is kalkulálnak. Mint tudjuk, egy egyszerű egyenes vezetőn áthaladó áram is létrehoz maga körül erőteret és egy épületen belüli kusza vezetékrendszer tulajdonképpen egy impedanciával jellemezhető kört alkot, melyben az átfolyó áram hatására egy önindukciós áram is jelen van, mely a vezetékeket szintén terheli, de a vezeték kapacitások ezt azért csökkentik is egyben. Normál esetben az indukált áram nem számottevő, de egy villámáram és kiterjedt vezetékhálózat esetén, ez már jelentős is lehet. A korszerű túlfeszlevezetőkkel és hatásos EPH rendszerrel ezt a hatást szépen lehet csökkenteni, mert annak tök mindegy, hogy milyen irányból folyik. Egy közvetlen villámcsapás esetén sok okoskodást a kútba lehet dobni, mert szerintem senki nem tudja megmondani azt, hogy ez az indukálódott áram mekkora lesz, de mivel ugyanazon rendszeren indukálódik, mint ami a villámáramot és a túlfesz áramát is levezeti, a potenciálba ez úgymond beleintegrálódik és különálló potenciálkülönbséget nem fog okozni, csupán a villám- és túlfeszvédelmi eszközöket, a vezeték és földelő rendszert terheli, ám ezeket eleve ráhagyásokkal tervezik meg.
Nyilván egy nagyobb beruházásnál, ahol komolyabb tervezés folyik és nyomvonaltervek is készülnek behatóbb számításokkal, ott már az EMC-re vonatkozó szabványok és előírások betartása miatt, az impedancia értékek hozzávetőlegesen számíthatóak, de mire elkészülnek az épülettel, nagy a valószínűsége, hogy már az sem lesz igaz, ráadásul a villámcsapás másodlagos hatásait számítani egy vezetékrendszerben elég bajos lenne, de a készülékekre vonatkoztatva azért korlátozni lehet.
Erről bővebben egy villám- és túlfeszvédelemmel foglakozó tervező kollégát is lehetne faggatni, mert azok napi szinten foglalkoznak a témával; én csupán felidéztem az eddig tanultakat, mert szeretem az elméleti dolgokat is.
Üzenet összefûzve: 2013. november 28., 17:36:13 DÉLUTÁN
...vagy esetleg a csatoló-fojtós megoldás miatt kérdezed?