Biztonságvilágítás, irányfények, fémgégecsövek elõírásai

Indította Tamás, 2012. május 06., 10:41:19 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

Tamás

Üdvözlök mindenkit!
Szeretném megkérdezni , hogy  a  biztonsági  világításra, irányfényekre stb. vonatkozóan van-e  valami elõírás az MSZ 1600/1.  5 fejezete, valamint az 28/2011  XXV. fejezet  136. pontján kívül!
Valamint a fémgégecsövekre vonatkozóan van-e az MSZ 1600/1  8.16-on  kívül más, esetleg újabb elõírás, többlet követelmény!
Köszönöm a hozzászólásokat!
Tamás

JUVILL


Novill

Néhány szabvány a témával kapcsolatosan: MSZ EN 60598-2-22 Lámpatestek.
2-22. rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek.
MSZ 2364 -560:1996, MSZ HD 60364-5-559:2006, MSZ EN 1838 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás. MSZ EN 50172 Biztonsági világítási berendezések.

A kolléga által idézet szabvány részeket és rendeletet beidézem segítségül.

5. VILÁGÍTÁSI BERENDEZÉSEK*MSZ 1600-11977M már nem hatályos

5.12 Biztonsági világítást kell létesíteni minden olyan helyiségben és helyen, amelyre azt jogszabály
(rendelet stb.) elõírja.*
5.121 A biztonsági világítást az üzemi és a szükségvilágítástól független hálózatra kötött lámpatestekkel kell létesíteni. Nagyközönség által nem látogatott kisebb jelentõségû helyeken megoldható a biztonsági világítás állandóan készenlétben tartott vagy a kezelõ személyzet által a helyi üzemelés utasítás szerint állandóan magával vitt villamos (pl. akkumulátoros) kézilámpával is.
5.122 A biztonsági világítás lámpatesteit zöld színû azonossági számmal kell ellátni.
5.123 Gondoskodni kell arról, hogy ne lehessen az üzemi világítást bekapcsolni addig, amíg az ugyanazon terület megvilágításának tartalékául szolgáló biztonsági világítás nincs bekapcsolva, ill. bekapcsoló automatíkája nincs mûködõképes állapotban ("élesítve"). A biztonsági világítás üzemzavari mûködés-képtelensége esetén nem kell önmûködõen kikapcsolni a már bekapcsolt állapotban lévõ üzemi világítást, ha ezt az üzemképtelenséget a kezelõhelyen hang- és fényjelzés jelzi."

5.124 A biztonsági világításhoz olyan tartalék áramforrásról (akkumulátortelep, önálló generátor stb.) kell gondoskodni, amely legalább egy órán át képes a biztonsági világítást az üzemi világítás
kimaradása után is üzemben tartani úgy, hogy feszültsége nem csökken a névleges érték 75%-a alá.
Megjegyzés: A vezetékek különálló vezetésérõl a 7.121 szakasz intézkedik.

5.13 Irányfényeket kell létesíteni minden olyan helyiségben és helyen, amelyre azt jogszabály
(rendelet stb.) elõírja.**
5.131 Az irányfényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a kiürítési útvonalat egyértelmûen jelezzék és ezen az útvonalon legalább egy-egy irányfény mindig látható legyen. Az irányfény világító felülete a rálátás irányából legalább 100 cm2 legyen.
5.132 Az irányfény világítótesteit, ill. az 5.135 szakasz szerinti egyéb mesterséges fényforrásait zöld színû azonossági számmal kell ellátni.
5.133 Gondoskodni kell arról, hogy ne lehessen az üzemi világítást bekapcsolni mindaddig, amíg az ugyanazon területhez tartozó irányfények nincsenek bekapcsolva, ill. bekapcsoló automatikájuk nincs mûködõképes állapotban ("élesítve"). Az irányfények üzemzavari mûködés-képtelensége esetén nem kell önmûködõen kikapcsolni a már bekapcsolt állapotban lévõ üzemi világítást, ha ezt az üzemképtelenséget a kezelõhelyen hang- és fényjelzés jelzi."


5.134 Az irányfény minden egyéb világítás kimaradása után is legalább 30 percig legyen, alkalmas céljának megfelelõ fény kibocsátására.
5.135 Az irányfény világítótesteit központi tartalék áramforrásról (akkumulátortelep, önálló generátor stb.) táplált - a többi világítás hálózatától elkülönített - hálózatra kell kötni. Megengedett azonban e célra saját áramforrással rendelkezõ világítószerkezet, vagy nem villamos mesterséges fényforrás (pl. gázlámpa, után világító festékkel befestett tábla) alkalmazása is.
Az után világító festékkel befestett táblát úgy kell elhelyezni, hogy azon esetleges elsötétedés (a világítás üzemszerû kikapcsolása vagy váratlan kimaradása) elõtt tartósan legalább 30 lux legyen
a megvilágítás.
Ahol az általános világítással ez nem érhetõ el, ott a táblát helyi megvilágítás segítségével kell úgy megvilágítani, hogy legalább 30 lux legyen a megvilágítás.

OTSZ-bõl idézve, ez már hatályos: 136. Biztonsági világítás és jelek
396. § (1) Biztonsági világítást és menekülési útirányt jelzõ rendszert kell létesíteni, továbbá - kiegészítésként - a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elõsegítõ más olyan megoldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedõ különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak után világító módon (csík, festék) történõ megjelölése]
a) az ,,A"-,,C" tûzveszélyességi osztályba tartozó építményben,
b) a legalább 2 szintes - több lakóegységet tartalmazó - lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú tereiben,
c) a közösségi épületekben,
d) az épületek 50 vagy ennél több fõ befogadására alkalmas helyiségeiben,
e) a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, valamint
f) ott, ahol azt jogszabály vagy a tûzvédelmi hatóság elõírja.
(2) Zárt füstmentes lépcsõházakban, valamint az épületek tömegforgalmi célú helyiségeiben és azok menekülési útvonalain biztonsági világítást kell felszerelni (a kisfeszültségû erõsáramú berendezésekre vonatkozó általános elõírások szerint). Magas épületek, valamint zártfolyosós középmagas épületek menekülési útvonalain biztonsági világítást kell létesíteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról is ellátható. A biztonsági világítás mellett más, olyan megoldást is alkalmazni kell, mely a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket a biztonsági világításra vonatkozó mûszaki követelménynek megfelelõ módon, vagy azzal egyenértékû biztonságot nyújtó mûszaki megoldással tudja biztosítani vagy kiegészíteni. Ilyen lehet a területen elhelyezkedõ különféle tárgyak világító módon történõ megjelölése (után világító fal- vagy padlójelölõ csík vagy festék alkalmazásával). Az épület menekülési útvonalain a vonatkozó mûszaki követelménynek megfelelõ, vagy azzal egyenértékû biztonságot nyújtó menekülési útirány-jelzõrendszert kell a biztonsági világítás mellett létesíteni.
(3) Az építményt és annak tûzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tûz esetén a bent tartózkodók megengedett idõtartamon belül a veszélyeztetett területrõl eltávozhassanak és az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. Ennek érdekében a menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül - kivéve a családi házakat, a családi ház jellegû sorházakat, valamint a magánnyaralókat - a vonatkozó mûszaki követelményben foglalt módon, vagy azzal egyenértékû biztonságot nyújtó mûszaki megoldással a (4) bekezdésben foglaltak szerint biztonsági (menekülési, tûzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelekkel kell felszerelni.
(4) A menekülési utakon, minden menekülésre igénybe vehetõ kijárati, vészkijárati ajtónál és az 50 fõ feletti befogadó képességû helyiségekben a menekülési útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó mûszaki követelmény vagy azzal egyenértékû biztonságot nyújtó mûszaki megoldás szerinti menekülési útirány jelzõ rendszert kell kiépíteni, mely a menekülõ embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az építmény, épület menekülési útvonalán legalább egy menekülési útvonaljelzõ biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie.
397. § (1) Minden menekülésre igénybe vehetõ kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetõség nincs, akkor az ajtó jobb és bal oldalán elhelyezett, az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni. A menekülési útirányt jelölõ biztonsági jelet tilos az ajtóra szerelni, mivel az ajtó nyitott állapotában a jel nem látható, így a meneküléshez szükséges információ eltûnik. (21. melléklet 1. ábra). A pánikzárral ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel.
(2) A lépcsõházak, azok valamennyi lépcsõfordulója és környezete esetén legalább a lépcsõk menekülés irányában lévõ elsõ lépcsõfokát el kell látni a menekülési útirányt jelzõ biztonsági jellel, a lépcsõházakban valamennyi szinten az adott szint számát  után világító vagy világító jellel kell megjelölni. A lépcsõfokokat a tömegtartózkodásra szolgáló közösségi épületekben menekülési vezetõvona1-jellel kell megjelölni, valamint ott, ahol azt a tûzvédelmi szakhatóság elõírja.
(3) Az épületben elhelyezett felvonók (liftek) esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a ,,Tûz esetén a liftet használni TILOS!" biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületekben e biztonsági jeleket angol és német nyelven is fel kell tüntetni.
(4) Menekülési útirányt jelzõ biztonsági jelekkel kell ellátni
a) a füstmentes lépcsõházat és az e felé vezetõ utat,
b) a folyosók minden keresztezõdését minden irányból,
c) minden irányváltoztatást,
d) bármilyen szintváltoztatást,
e) a kötelezõen elõírt vészkijáratokat,
f) a menekülésre használható ablakokat, valamint
g) a szabadba vezetõ utolsó kijáratot (a mentésben közremûködõk számára kívülrõl is, mely külsõ jelölés az épületek fõbejáratánál elhagyható).
398. § (1) A menekülési útvonalakat minden esetben világító (után világító vagy villamos mûködtetésû) biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó mûszaki követelményben meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelõ fény kibocsátására. A biztonsági világításra - a biztonsági világítási lámpatest megfelelõ fényerõsségének biztosítása érdekében - tilos menekülési útirányt jelzõ biztonsági jelet felhelyezni.
(2) A villamos mûködtetésû menekülési útirányt jelzõ lámpatesteknek saját, vagy központi szünetmentes áramforrásról kell mûködniük legalább a vonatkozó mûszaki követelményben elõírt ideig.
(3) A villamos táplálású menekülési útirányt jelzõ biztonsági jelek mûködõképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenõrizni kell, melyrõl ellenõrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycsõ) haladéktalanul cserélni kell.
399. § (1) Magasan telepített biztonsági jelek esetében a jeleket legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegõréteg felsõ határáig kell rögzíteni. A magasan telepített biztonsági jeleknek közepes (10 méter) és nagy (30 méter) távolságból is felismerhetõnek kell lennie. Az ilyen magasságban rögzített menekülési útirányt jelzõ biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában kell elhelyezni. A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy az épület, a menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.
(2) Középmagasan telepített biztonsági jelek esetében a jeleket a magasan és az alacsonyan telepített jelek közé kell telepíteni. Az e módon telepített jelek telepítési magassága maximum 1,8 méter, általában szemmagasságban, vagy ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket elsõsorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tûzben nem, vagy csekély mértékben kell füstfejlõdéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagok, berendezési tárgyak alapján.
(3) Alacsonyan telepített biztonsági jelek esetében a biztonsági jeleket a padlószintre vagy a padlószinttõl kis magasságban a vonatkozó mûszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújtó megoldásnak megfelelõen kell telepíteni. Az alacsonyan telepített biztonsági jeleknek legalább 30 méter hosszúságban kell az útirányt mutatniuk, és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból felismerhetõnek kell lenniük. Alacsonyan telepített biztonsági jeleket a közlekedési utakon a magasan telepített jelzések kiegészítéseként vagy az olyan helyiségekben kell alkalmazni, ahol az ott tárolt anyagok, eszközök, valamint az ott található berendezési tárgyak miatt egy esetleges tûzben nagyon erõs füstfejlõdéssel kell számolni.
400. § (1) Alacsonyan telepített biztonsági jeleket kell létesíteni - a füstmentes lépcsõházak kivételével - az alábbi esetekben
a) kétszintesnél magasabb és 2000 m2-nél nagyobb szintenként összesített alapterületû közösségi épületek menekülési útvonalain,
b) zenés táncos szórakozóhelyek 50 fõ feletti befogadó képességû helyiségeiben és menekülési útvonalain,
c) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekben, és
d) tömegtartózkodásra szolgáló építmények menekülési útvonalain.
(2) A biztonsági jelek telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztõ képességét. Azokban a helyiségekben, ahol ezek alapján alacsonyan vagy középmagasan telepítendõ a menekülési útirányt jelzõ rendszer, ott a kijárati ajtók két oldalán, a padló szint közelében, legfeljebb azonban 2,0 méteres magasságban kell a kijárati ajtót megjelölni.
(3) Kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelet - magasan telepítendõ menekülési útirányt jelzõ rendszer esetében -az ajtók fölé 2-2,5 m magasságban kell felszerelni.
(4) A közlekedési folyosókon elhelyezendõ biztonsági jelek ajánlott szerelési magassága 1,7-2,0 méter.
(5) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, egyes kijárati útvonalak bármely okból (felújítás, átrendezés) történõ idõleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén az ezen okból téves jelzést adó menekülési útirány-jelzések mûködését letakarással, kikapcsolással, leválasztással, vagy bármely más hatásos mûszaki megoldással szüneteltetni kell.
401. § (1) Az építmény kiürítése és az ott keletkezett tûzjelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tûzvédelmi eszközöket a 398. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelõ világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. A tûzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kell kezelni
a) a kézi és hordozható tûzoltó készülékeket,
b) a fali tûzcsapokat, tûzcsapszerelvény szekrényeket és azok környezetét, valamint
c) a kézi tûzjelzésadókat, a tûzjelzõ telefont.
(2) A biztonsági jelek elhelyezésének változatait a 21. melléklet 2. ábrája tartalmazza.
(3) Azokat a jeleket adó eszközöket, amelyek villamos táplálásúak, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza azok mûködésképtelenségét.
(4) A biztonsági jel mérete és elhelyezése feleljen meg a vonatkozó mûszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújtson.
402. § (1) Ha a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelõ piktogramot tartalmazó elõjelzõ és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül az épületen belül és szabadtéren egyaránt.
(2) A tûzvédelmi eszközök helyét jelzõ biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegõréteg felsõ határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a helyiségben lévõ legnagyobb távolságról is könnyen felismerhetõek legyenek. A biztonsági jel rögzítési magasságát a 21. melléklet 3. ábrája szemlélteti.
403. § (1) Az építmény kiürítése során szükséges, vagy esetleg szükségessé váló elsõsegély- vagy veszélyhelyzeti eszközöket, felszereléseket a 398. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ után világító vagy világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. A veszélyhelyzetben fontos eszközök közül kiemelten kell kezelni
a) az elsõsegély felszereléseket, orvosi szobát,
b) a hordágyakat,
c) az önmentõ eszközöket, valamint
d) a légzésvédelmi eszközöket, készülékeket.
(2) Az elsõsegély- és veszélyhelyzeti biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegõréteg felsõ határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a helyiségben lévõ legnagyobb távolságról is könnyen felismerhetõk legyenek.
404. § A kiürítés, valamint a tûzoltói beavatkozás során fontos tûzvédelmi eszközöket, berendezéseket a 398. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ világító vagy megvilágított módon, biztonsági jelekkel (piktogrammal és szükség szerint kiegészítõ felirattal) kell ellátni. Kiemelten kell kezelni
a) a kézi indítású tûzoltó, tûzvédelmi eszközök kezelõ szerkezeteit (hõ- és füstelvezetõ, gázzal oltó),
b) a sprinkler központok bejáratait, a központon belül az egyes kezelõ szerkezeteket és azok környezetét, valamint
c) a kulcsszéfeket és környezeteit.
Az MSZ 1600-1-bõl idézve, már nem hatályos.
8.16 Fém védõtömlõ (MSZ 6205, régebbi elnevezéssel: gégecsõ) használata legfeljebb 2 m hosszban megengedett, ha a mechanikai behatás elleni védelemként más megoldás (pl. nagyobb néveleges feszültségû tömlõvezeték, hajlékony mûanyag csõbe való bujtatás) nem felel meg.
A fém védõtömlõ mindkét végét szilárdan kell felerõsíteni. A fém védõtömlõ olyan legyen, hogy a vezeték szigetelésén sem annak behúzásakor, sem késõbb az üzemszerû mozgáskor sérülést ne okozhasson, ezért a vezetéket a fém védõtömlõn belül járulékos szigeteléssel (pl. hajlékony mûanyag csõvel) kell ellátni.
Hordozható készülékek csatlakozóvezetékét fém védõtömlõbe húzni nem szabad
A fém védõtömlõt korrózió ellen védeni kell.
Megjegyzés: Ilyen célokra puha bõrtömlõ, mûanyag gégecsõ, gumitömlõ vagy mûanyag tömlõ alkalmazása lehet megfelelõ.
Ha a tömlõ anyaga vagy belseje zsíros, akkor ebbe csak GT-P (polikloroprén köpenyû) vezetéket szabad behúzni." Megjegyzés: Ilyen célokra puha bõrtömlõ, mûanyag gégecsõ, gumitömlõ vagy mûanyag tömlõ alkalmazása lehet megfelelõ.
Ha a tömlõ anyaga vagy belseje zsíros, akkor ebbe csak GT-P (polikloroprén köpenyû) vezetéket szabad behúzni."

Tamás

Az a baj, hogy a Novill által említett szabványokat nem találtam meg letölthetõ PDF-ben!
Csak az MSZT honlapján  jó magyar forintért! >:(
Pedig ezeket a szabványokat  (a többivel együtt)  hozzáférhetõnek kellene tenni mindenki számára, dobálni kellene a szakemberek után!
Tamás

Novill

 Még egy rendeletbõl idézve: 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet
a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl
3§ (7) A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell ellátni, amely áramkimaradás esetén is mûködõképes és a szükséges megvilágítást biztosítja.
A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása
8. § (1) Lehetõség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendõ természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást.
(2)2 Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelõ világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minõségi jellemzõit nemzeti szabvány határozza meg.
(3) A belsõ téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzõinek megfelelõségét rendszeresen ellenõrizni kell.
(4) A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világító berendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet baleseti veszélyt az ott dolgozókra.
(5) Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges világítás váratlan megszûnése veszélyeztetheti a munkavállalókat, automatikusan mûködésbe lépõ, megfelelõ erõsségû biztonsági világítást kell biztosítani.
22§ (3) A szabadban kialakított munkahelyek és közlekedési utak megfelelõ megvilágítását biztosítani kell. Mindezek általános megvilágítása során a 4. számú mellékletben elõírt közepes megvilágítási értékeket kell biztosítani. A 4. számú mellékletben fel nem sorolt munkahelyen legalább 50 lx közepes megvilágítási erõsséget kell biztosítani.

nova

Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Fecó

Hogyan szoktátok kiegészíteni vagy szerepeltetni az EBF jegyzõkönyvekben ha kijáratmutató világítás is van az épületben? Tõlem a tûzoltóság kér valami külön nyilatkozatot, hogy a lámpákkal minden rendben van, de azon kívül hogy ellenõrzöm a mûködõképességüket, vezetékrendszerük szigetelési ellenállását mit tudok még tenni? Bekértem a kivitelezõtõl a lámpatest dokumentációit, gyártói nyilatkozatokat (fényerõsség, megvilágítási idõ stb.) de ez nekik állítólag kevés Mit akarhatnak?

JUVILL

Idézetet írta: Fecó Dátum 2012. június 03., 11:27:23 DÉLELŐTT
Hogyan szoktátok kiegészíteni vagy szerepeltetni az EBF jegyzõkönyvekben ha kijáratmutató világítás is van az épületben? Tõlem a tûzoltóság kér valami külön nyilatkozatot, hogy a lámpákkal minden rendben van, de azon kívül hogy ellenõrzöm a mûködõképességüket, vezetékrendszerük szigetelési ellenállását mit tudok még tenni? Bekértem a kivitelezõtõl a lámpatest dokumentációit, gyártói nyilatkozatokat (fényerõsség, megvilágítási idõ stb.) de ez nekik állítólag kevés Mit akarhatnak?

Az EBF minõsítõ irata több fejezetbõl áll.
Adok egy fejezetet, nem biztos, hogy ennél nincs jobb, eddig még nem kötött bele a Tûzoltóság, jelenleg a Katasztrófavédelem.

4./     A 28/2011. BM rendelettel kiadott Országos Tûzvédelmi Szabályzat alapján   
         tett észrevételek, tûzvédelmi besorolás
     .......

4.5.   Az OTSZ 136. pont 396.§ 1. pontja a biztonsági világítás és menekülési útirányt
         jelzõ rendszer létesítésével foglakozik.

       Ide beírhatod az összes észrevételed.
       Szükséges, nem szükséges, szabványos a szerelés, nem szabványos a szerelés 
       stb.
       Ha van szerelve, mûködõ képes-e, ha nincs, indokolt-e a kiépítése...
       Hogyan jelöli a menekülési irányt,  követhetõ-e, azaz a menekülési útvonal 
       irányában egyiktõl látható-e a menekülést jelzõ következõ lámpatest,mennyi
       idõben az áthidalása ...
       Ettõl függetlenül javaslatot szívesen fogadok.


Fecó

Ismét kérdéssel fordulok hozzátok. a tûzoltóság a kijáratmutató fényeken túl, biztonsági világítást is elõírt a megrendelõnek, azért, hogy a menekülési útvonal is meg legyen világítva. Ezzel kapcsolatban annyit találtam, hogy a megvilágítás mértéke legalább 1 lux, de 0,5 lux-nál, a lámpák középvonalában mérve nem lehet kisebb  a megvilágítás mértéke. Mérési jegyzõkönyvet kérnek a megvilágításról! Ilyet ki készíthet, kell-e terveztetni, van-e formanyomtatványa?

SimJoci

Üdvözletem

A tartalékvilágítási rendszerek ellenőrzésénél azonosítani szoktuk sorszámmal a kijáratmutató illetve menekülési útirányt jelző lámpatesteket sorszámmal, az egyszerűbb naplózás és azonosítás érdekében.

Kérdésem az hogy az egyéb tartalékvilágítási lámpatesteket (biztonsági világítás) is kell-e számozni vagy elég pl.az épületben elhelyezés leírásával azonosítani.
Gondolok arra hogy egy áruház eladóterében van pl.15 fénycsöves lámpasor, minden sorban pár darab lámpatest központi szünetmentes áramforásról működik állandó üzemmel.Ezeket a lámpatesteket kell-e sorszámmal jelölni mivel az ránázésre nem különböztethető meg a többi, általános világítás céljára szolgáló lámpatestől.

Van-e erre vonatkozó konkrét szabvány ahol ez a sorszámozás elő van írva? mert én nem találtam egyértelműt a régi már nem hatályos MSZ 1600-on kívül amiben egyértelműen le volt írva hogy jelölőszámmal kell ellátni minden ilyen lámpatestet.