Villamos biztonsági felülvizsgáló továbbképzés

[Fecó]

Nem, a legrosszabb a 3 féle rendelet, 3 féle megnevezéssel, és 2  féle időszakossággal. Így látató pontosan melyik előírásnak, hogyan tud megfelelni. Nem tilos, hogy egy jegyzőkönyv lefedje mindhármat, csak legyen beleírva.

[pkajos]

.. na ezekkel sokat segítesz a szerencsétlen megrendelőnek, vállalkozónak, aki pl."cukrász", vagy kulcsmásoló 10m2-en...  de még a Társasháznak is.

Nem igazán szeretném átnézni a felülvizsgálati jegyzőkönyvedet -amit melyik "felülvizsgálati" szabvány szerint is csinálsz? MSZ HD 60364-6:2017?-, ha pl. egy Plázát vizsgálsz felül.. ott van munkahely, nem munkahely, munkaeszköz, lehet veszélyes munkaeszköz.

Azt már beláttad -pedig oda van írva-, hogy a szerelői ellenőrzés szerinti vizsgálati előírás nem alkalmazható a közvetett érintés elleni védelmének, megfelelőségének az igazolására.. de "faragod tovább".. és még betegebb lesz, mert kitolsz a szerencsétlen Megrendelővel, még jobban összezavarod.
Dicséretes, hogy a "rendes, megfelelően definiált" VBF-et elvégzed.
Ez maradéktalanul "lefedi", teljesíti a 10/2016 NGM szerinti elvárást..
TE még azt is megteheted, hogy a szigorúbbat, biztonságosabbat választod (ha akarnád 3 év helyett 2 évet is írhatsz, ha úgy látod!  Kizártnak tartom, hogy nem tudod megvédeni -ha akarnád- a szigorúbb verzió alkalmazását. A végén kijelentheted, és hátradőlhetsz, hogy a TE vizsgálatod maradéktalanul kielégíti a 10/2016NGM előírását.. hadd örüljön a munkavédelmis -és í Tűzoltó, a Társasház is érti, és elfogadja a JÓ, megfelelő vizsgálati eredményeket.     

Ott vannak üzletek, elöl eladótér, a háttérben irodák, számítógépek.. de klímagépház, szellőző, lift, sprinkler gépház folyosó.. Lehet a Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó és nem tartozó munkaeszköz is.
Van/lehet bármi.. és akkor lehet csak igazán keverni, hogy a 200 helyiség továbbá hogy vásárló tér, hátsó tér -eltérő funkcióval- a 10/2016 NGM - szerelői ellenőrzéssel, vagy mással, v. 40/2017 NGM szerinti VBF, ami más mint a 10/2016NGM VBF vizsgálata. És bogarászhatod "párosíthatod" a hozzátartozó tűzvédelmi jellegű vizsgálatokat.   

[Sacc-placc]

Nekem az előző év végén volt egy "gyógyszergyár" fedett parkolón napelemes rendszer...
Komoly egyeztetést kívánt: Munkahely-e a parkoló?
( kiserőmű, emellett 10/.. 40/... OTSZ... TvMI... MSZ EN 62446..., MSZ HD 60364... kültér, földkánel MSZ 13207, BHTR stb stb...) 
De eltértünk a képzéstő... 

[pkajos]

Gondolom a józan ész felülkerekedett

Nyilván 40/2017 NGM (SZME-VB-vel) új létesítés Első ellenőrzés VBF.   Az MSZ HD 60364-6:2017 .. részletesen kitérve a PV -különleges, 7-es- szabványra MSZ HD 60364-7-712:2016, no meg az MSZ EN 62446-1:2022 , és az érvényes 7.5-ös TvMI-vel.
Ha földkábel akkor az MSZ 13207:2020 szerint vizsgálva nézve kábelleltár jelölések stb, ha más vezető akkor meg nyilván az MSZ HD 60364-5-52.. stb.. stb.

[Fecó]

"Azt már beláttad -pedig oda van írva-, hogy a szerelői ellenőrzés szerinti vizsgálati előírás nem alkalmazható a közvetett érintés elleni védelmének, megfelelőségének az igazolására.. de "faragod tovább".. és még betegebb lesz, mert kitolsz a szerencsétlen Megrendelővel, még jobban összezavarod."

Azért azt lássuk be, hogy arról nem a felülvizsgáló tehet, hogy van még olyan rendelet, ami márpedig ezt kéri:

"(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: *
a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
b) *  az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;"

A felülvizsgálók a hatályos jogszabályok alapján dolgoznak, ami kötelező  mindenkire nézve. Ha szigorúan vesszük, ezeknek nem "szabad értelmezése" van, olvassuk csak el, mi van leírva. Elfogadom, hogy ez így nem jó, mert nem igényel műszeres mérést, de ez van beleírva akkor is, ha nekünk ez szakmailag nem tetszik. A bíróságon a jogszabályok betűje dönt, simán el tudom képzelni, ha valaki csak szerelői ellenőrzést csinál egy munkahelyen a fentiek alapján, akkor ezért nem vonható felelősségre. Persze lehet szigorítgatni, meg továbbgondolni mindent, de ezek akkor is kötelező érvényű rendeletek.

Most őszintén, fordult már elő valakivel, hogy megcsinálta a Villamos Biztonsági Felülvizsgálatot, majd telefonált a megrendelője, hogy ez nem jó, mert a katasztrófások az EBF-et kérik. De volt, hogy a munkavédelmis meg mindenáron az "érintésvédelmi jegyzőkönyvet" kereste rajtuk. Aztán volt olyan katasztrófavédelmis, aki már üzembehelyezésnél is EBF felülvizsgálatot akart külön, holott az meg csak időszakosan van, és olyan is akadt, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálat alá, oda kellett külön körmöljem hogy "tűzvédelmi felülvizsgálat" mert csak így fogadták el a megrendelőtől. De keresték már rajtam az "első felülvizsgálatot" is, holott az is "villamos biztonsági felülvizsgálat" névre hallgat, csak a főcím alá odaírom hogy "üzembe helyezés előtti" de nem jó így, és sok esetben az árajánlatadásnál, a munkakiírásban ott van az "érintésvédelmi felülvizsgálat és jegyzőkönyv készítése 2 példányban" tétel, amit nem értenek meg, hogy miért nem azt csinálom, mi ez a VBF helyette. Nem én zavarom össze a megrendelőt, hanem a rendeletek alkotói, akik minket is, és az egyéb hatóságok sem látnak mindíg tisztán. És ha már a jegyzőkönyv elején fel kell soroljam a hatályos jogszabályokat, miért nem tehetem, hogy a végén is kitérek ezek szó szerinti követelményeire az időszakosság terén? A megrendelőnek elmagyarázom, hogy a valóságban ezeket le lehet fedni egy dokumentummal, és kiemelem, hogy mikor kell találkozzunk legközelebb. Mindenki látja a saját rendelete szerint, hogy meddig érvényes a jegyzőkönyv, a katasztrófások a 40/2017-et keresik, a munkavédelmis sok esetben csak a 10/2016-ot, de már némelyik a 40/2017-et is, és ha nem járt le, akkor jó. Én már egy komplett litániát szerkesztettem az időszakos VBF felülvizsgálat bevezetőjéhez, hátha addig legalább elolvassa a "szerv" és elfogadja, hogy ez neki is jó:

" Jelen dokumentáció a 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.6. d) pontja, munkahelyek esetében a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 18§. (1) pontja alapján a létesítmény áramütés elleni védelmének felülvizsgálatát, illetve általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát is tartalmazza. Időszakos felülvizsgálatok esetében eleget tesz az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ) 277§, illetve a TvMI 12.5:2022.06.13. 8.6 szakaszában előírt: ,,Erősáramú Berendezések Felülvizsgálatára" vonatkozó követelményeknek!"

Szóval én is mindenkit arra biztatok, hogy a 3 közül a szigorúbbat vegyük figyelembe, de a kötekedésem nem a tudatlanság táplálja, hanem a jogszabályok által eltérő megnevezések, ellentétes értelmezések, párhuzzamos és ellentmondásos meghatározások. Miért van 6 féle neve egy jegyzőkönyvnek, és ez mikor fog letisztulni, elképzelésem sincs...

[pkajos]

akkor most utoljára...., már többször is megírtam..

HA a rendelet azt írja - azt érted-, hogy időszakosan a "közvetett érintésvédelem" vizsgálatát szerelői ellenőrzéssel végezd, akkor azt NEM NEKED írták, nem vonatkozhat rád. NEM azt kell betartani - hanem azt ami betartható-, mert mérni nem mérhet síma villanyszerelő ( pontosabban pl. létesítéskor mérhet szigetelési ellenállást, ahhoz nem kell "felülvizsgáló"

Írd be, hogy jelen esetben, az éppen aktuális vizsgálatnál a szerelői ellenőrzés nem elegendő vizsgálat, az elvárás teljesítéséhez, ezért a szigorúbb előírást választod, amellyel van mód - amit szintén leírnak- az elvárt "közvetett érintésvédelem" hatásosságát ellenőrizni.. HA ezt tudod, miért gond szigorúbbat választani.  Nem is értem!

Igen a "felülvizsgálók a hatályos jogszabályok alapján dolgoznak, ami kötelező  mindenkire nézve" - de itt nem ezt vitatjuk. EZEK egyes pontjai nem arról szólnak, amire itt alkalmazod kell..
Hogyan is gondolod a szövegben lévő elvárást  "betartani",  "közvetett érintésvédelem" vizsgálatára a "szerelői ellenőrzést"?? Akkor ez nem zavar, hogy a "szövegben írtakat" nem tartod be? 
Ez nem "szabad értelmezés"!  Szabályosan el nem végezhető vizsgálatot arra jogosulatlan személlyel elvégeztetni lenne "szabad értelmezés"!!!

Anno az MSZ 172-es is foglalkozott a szerelői ellenőrzéssel, de szintén ott volt, hogy ha nem lehet megnyugtatóan kiértékelhető vizsgálatot végezni "szemrevételezéssel" ..és - talán- próbalámpás vizsgálattal (pl. villanyszerelő), akkor a további vizsgálatot jogosult felülvizsgálónak kell végeznie el és értékelje ki a mérés eredményét, az áramütés elleni védelem hatásosságát.

A VBF- komplex vizsgálat ezzel foglalkozó része maradéktalanul tartalmazza az EBF-et (sőt még többet is)..  Írd rá, hogy EBF, vagy írd rá amit kér .. Tűzvédelmi felülvizsgálat.. hiszen az OTSZ hivatkozásait, a TvMI-t és minden tűzvédelmi jellegű vizsgálatot tartalmaz (lásd a felülvizsgálati TvMI szövegezését). Igazat mondasz.

Ha az áramütés elleni védelem vizsgálatát elvégzed (ahogy a "rendes" VBF-ben elvárás) kijelentheted, hogy megfelel a 10/2016 NGM előírásainak is, nincs akadálya a biztonságos munkavégzésnek. A VBF-ben - az áramütés elleni védelem vizsgálatakor - ha annak megfelel- magasabb védelmi szintet  teljesítesz, mint amit a szerelői ellenőrzéskor tennél, amit nem is használhatsz minden esetben.
Akkor lenne érdekes és elítélendő a dolog, ha "alacsonyabb" biztonságot teljesítenél ezzel.

Helyesen teszed a fentiek szerintieket, és jó ez a külön szerkesztett záradék, pontosan erre biztatlak.
Egyrészt ezzel nagyobb lesz a biztonság, és teljesen igazat is mondasz..

Az időszakosság, a korábban írtak szerint zavaros..  szerencsétlen "cukrászt" nem segíted, hanem megzavarod, megijeszted.. és sót fog tenni a krémesbe!   
Vannak állásfoglalások, amelyek szerint a későbbi kiadású, nagyobb biztonságot adó megoldások irányába való eltérést várja el vizsgálni, alkalmazni.

A "bírónak" nem tetszene, hogy szerelői ellenőrzést - szakmai meggyőződésed ellenére- alkalmaznád
"közvetett érintés elleni védelem" vizsgálatára (általánosan). Jogosan marasztalnának el, mert te szakember vagy és tudnod kell, hogy nem lehet minden esetben EZT alkalmazni.

Ha bosszantani akarod a munkavédelmist, mondd meg neki, hogy nem minden munkaeszközre vonatkozik a 10/2016 NGM rendelet,  csak az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszközre.
Igazából a villamos berendezés -"veszélyesnek munkaeszköznek" számít - tehát EZT a rendelet igazából nem is alkalmazható a mi esetünkben ( Lásd Rátai Attila úr teljesen logikus levezetését ebben a témában)

   





     

[Fecó]

Tessék elolvasni azokat a jogszabályokat, pont erről írok én is.

"nem minden munkaeszközre vonatkozik a 10/2016 NGM rendelet,  csak az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszközre."

Ez így nem igaz, mert a 10/2016 ezt írja:
"1. § E rendelet hatálya a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 87. § 4. pontja szerinti munkaeszköznek az Mvt. 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés során történő használatára terjed ki."

A rendelet kiterjed mindenre, te kevered ezzel:

"a) ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköz szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző – vizsgálat;

b) időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköz – munkáltató által meghatározott gyakoriságú – felülvizsgálata, amely a károsító hatások lehetősége miatt, a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő;"

Tehát csak a rendeleten belüli felülvizsgálatok vannak kivonva a hatálya alól, nevezetesen a Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó berendezésekre nem vonatkozik.

Attilának én is ismeream a levezetését erre vonatkozólag, de akkor (csak hogy lássuk miért baj ha rosszúl van fogalmazva valami) levezetem én is, mert lehet páran nem hallottak még erről. Szóval ezt írja a Mvt. 21. § (2):

"(2) *  A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, továbbá egyéb jogszabály vagy a munkáltató által veszélyesnek minősített, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz."

Szóval elvileg, ami veszélyes munkaeszköznek minősűl, arra nem vonatkozik a 10/2016 rendelet felülvizsgálati szakasza. De olvassuk csak el még egyszer. A probléma az elejével van:
"veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott..."

Ez az "illetve" szócska "és" vagy "vagy" kapcsolatot jelöl? Tehát csak akkor veszélyes, ha a 87. § 11. pontja szerinti definició alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben annak minősíti? Vagy külön-külön is veszélyes munkaeszköz? Tehát bármi, amire rá tudjuk fogni, hogy ide, a 87. § 11. pontja alá tartozik, és külön bármi amit a fenti miniszter annak gondol? Nézzük , mit ír a Mvt:

"11. *  Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve."

Azért lássuk be, ebbe a mondatba bele lehet magyarázni mindent. De akkor mégis, pontosítaná valaki milyen konkrét dolog számít annak? És van egy 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Ebbe meg már egész jól le van írva, hogy mire gondoljunk:

"1. § *
Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza."

És a mellékletben felsorolásra kerülnek azok a gépek és eszközök, amik a (2) bekezdés alá tartoznak. Tehát nem feltétlen kell találgatni nekünk, meg van határozva rendeletben. Itt nem találtam villamos berendezést, mint veszélyes munkaeszköz. És hogy ez az "illetve" szó mennyire baj...
Azt hinnénk bármit össze-vissza lehet irkálni a jogszabályokban, hogy összezavarják az embereket, de a jogszabályalkotásra is van jogszabály, a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeleta jogszabályszerkesztésről. Persze, ez már csak erős idegzetűeknek.

"7. § (1) Felsorolás alkalmazása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül

a) valamennyinek teljesülnie kell,
b) egyik sem teljesülhet,
c) pontosan egynek kell teljesülnie vagy
d) legalább egynek teljesülnie kell
(a továbbiakban: a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat) a joghatás kiváltásához.

(2) A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot
a) a mondatnak a felsorolást megelőző vagy követő szövegrészében,
b) a felsorolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval,
c) – ha a b) pont nem alkalmazható – a felsorolás több eleméhez fűzött kötőszóval vagy
d) a felsorolástól különálló mondatban
kell megállapítani.

(3) Az ,,illetve" kötőszó jogszabály tervezetében csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható.
(4) Az ,,illetőleg" kötőszó a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.
(5) Az ,,és" és a ,,vagy" kötőszó írásjellel összekapcsolva vagy közvetlenül egymást követően a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.

Vajon minden így írodik?

[pkajos]

"nem minden munkaeszközre vonatkozik a 10/2016 NGM rendelet,  csak az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszközre." -írtam én.

Nyilván nem a lábbal hajtható esztergáról beszéltem... hanem a villamos vizsgálatokról..  Ez nem derült volna ki?

Értelmezve a válaszokat, az egészet, nyilvánvaló hogy a "közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól" beszélünk.

Az jól le van írva, hogy szerelői ellenőrzést kell végezni.. - DE csak akkor ha lehet és az elég "közvetett érintés elleni védelmének" elvárt vizsgálatának teljesítéséhez!!!!!

pl. Kettős, vagy megerősített szigetelés érintésvédelmi mód esetén... az elvárt kiegészítő szigetelés meglétét kiválóan meg lehet/szabad nézni,.. hurrá, ezzel- "közvetett érintés elleni védelem" ellenőrizhető.
Talán még a védő egyenpotenciálú összekötés -érintésvédelmi mód- esetében is megoldható (folytonosság).

DE már a "védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával" érintésvédelmi mód esetén már NEM végezhető el a felülvizsgálat szerelői ellenőrzéssel, csak szerelői ellenőrzésre jogosul mezei villanyszerelő. Az itt használt kiegészítő védelmet biztosító RCD-t sem mérheti, nem értékelheti.

Magyarul a létesítések időszakos felülvizsgálatának 80-90%-ban EZT a megoldást nem alkalmazhatod. Magyarul.. jó a szöveg de csak arra használhatod amire ezt SZABAD használni.

A bíróságon a szakértő megkérdezné, hogyan is gondolod szakemberként, hogy rendben van-e szerelői ellenőrzésre jogosult villanyszerelő - aki mérésre nem jogosult-, nem végzi el az RCD, vagy a hurokimpedancia értékének mérését, és "szemre" dönti el, hogy kiold-nem old ki (idő, hibaáram stb)- ahogy kell stb. Na jól néznénk ki. 
 

[Fecó]

Játszunk el a gondolattal...

A lánc ütemes csörgése, és csoszogó hang veri fel a tárgyalóterem csendjét. Kellemes, napos tavaszi délelőtt van, még az ablakok is nyitva, kintről időnként madárcsicsergés hallatszik be. K. Géza, aki ezt a hangzavart kelti, 47 éves villanyszerelő, 23 napja előzetes letartóztatásban tölti idejét, a szomszédos épület 40-es cellájában. Látszik rajta, az elmúlt pár hét megviselte, kicsit mintha sápadtabb is lenne, arca borostás, tekintetét a földre szegezve lépeget a vádlottak padja felé. Nincs mit tenni, fennáll a bűnismétlés veszélye,  bent kellett maradjon a tárgyalásig. A vezetőszárat egy testes, izmos 30-as fegyőr tartja, mutatja az utat a vádlottnak. Az felnéz a nagydarab emberre, és halkan kérdezi:

    -   Sanyikám, vegyétek már le ezt a vackot rólam, itt a család is, mit szólnak? Muszáj ez? Hova mennék?
    -   Nem lehet Géza bácsi, itt a főnök, ez nem így működik, itt szabályok vannak!

És a bíró Úr felé biccent, aki unott arccal böngészi az ügyiratot. Dr. Pallos Péter, tisztelik és félik is az ,,öreget", 68-ban diplomázott, sokat látott, szigorú ember hírében áll.
    -   Sanyikám, de hát a fogdában is szabadon mászkálhattam, a feleségednek 2 napja javítottam meg a kedvenc olvasólámpáját amit behoztál, és te így hálálod meg?
    -   Ne csinálja már Géza bácsi, sütött magának süteményt, azt a túrósat, amit a múltkor annyira dicsért.

De Géza bácsi nehezen viseli az elutasítást, és hátrapillant Lacira, a másik fegyőrre.
    -   Laci, beszélj már vele!

Laci szintén lekötelezettje lett Géza bácsinak az elmúlt időszakban, hiszen a szolgálati öltöző melletti zuhanyzóban nemrég javította meg a világítást a szaki. Eddig a mobiltelefon fényénél intézték a tisztálkodást. Persze már könnyű, újra lett melegvíz is, a múltkor egy vízszerelő ült itt pár hetet előzetesbe, akkor lettek a csapok is kicserélve. Ők is csak emberek, a régi karbantartó meg már valahol Németországba.

    -   Ne csinálja már Géza, mondtuk, hogy ez lesz, bírja ki, kint levesszük majd.

A terem közönsége közben összesúg, ,,Ő volt az, mondtam, hogy így nem lehet, ez életveszély, leéghet minden, nem ismeri a szabályokat sem, kuruzsló, mi az hogy 6 évente, inkább 3, de én 1-et szoktam írni"...
Egyre hangosabbá válik, morajlik a terem, a bíró csendre int mindenkit. A vád ismertetése következik, a helyszín, a körülmények, időpontok, a szakmai felelősség, a jogszabályok figyelmen kívül hagyása, közveszélyokozás, jogosulatlan munkavégzés, van bőven minden.

    -   Hol van az ügyben eljáró ügyvéd a védelem részéről?

Mordul fel a bíró, Géza bácsi megtörten jelzi, nincs ügyvédje, nem tart rá igényt Ő szeretne beszélni.

-   Az ügy, bíró úr valóban a Szív és a Ló utca sarkán történt. Megkerestek, hogy lejárt a felülvizsgálat, el kellene végezni ismét. A helyszíni bejárás alkalmával megerősítést nyert bíró úr, hogy egy 110 m² üzlethelyiségben élelmiszert árulnak egy társasház aljában. Azt is konstatáltam, hogy az üzlet villamos berendezéseit, melyet az 1993. évi XCIII. törvény 87. § 4. pontja is nevesít, azt valóban a 9. pont alapján történő, szervezett munkavégzéssel összefüggésben használnak.

    -   Kérem a vádlottat tartózkodjon a kioktató magatartástól, nyilván egy bíróság tisztában van vele, hogy egy bolt, az munkahely, ehhez nem kell villanyszerelőnek lennünk. Folytassa!
    -   Bíró úr, én mindig jogkövető voltam, nem igazán értem mit keresek itt, betartottam az összes kötelezően előírt jogszabályt és rendeletet. Elolvastam mindent.
    -   Majd azt eldöntjük, elég sok hiányosság van itt a vád szerint. Mi történt ezután?
    -   Megállapítottam a földhivatali dokumetációk alapján, hogy a társasház épületének alaprendeltetése: Lakóépület.

A bíró már ráncolja a homlokát, igazítja a szemüvegét, és mormol valamit. Nyilván nem érti, ezek az adatok miért fontosak. Hiszen nyilvánvaló, lakóépületben egy bolt, ami munkahely.

    -   Szóval bíró úr, én úgy döntöttem elvégeznék itt egy szerelői ellenőrzést, mert a 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet, ami munkahelyek esetében szabályozza a felülvizsgálatok gyakoriságát és módját, az ezt írja elő a 19. § (6) pontja szerint:
,,Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
b) *  az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;"

Ekkor felhördül a terem, ,,nem igaz, ez butaság, nem lehet olyan, oda VBF kell" morajlik a széksorok között.
    -   Csendet kérek!

Súlyt le kalapácsával a bíró, és a vádlottra néz:
    -   Nem véletlenül villamos biztonsági felülvizsgálatot akart mondani? És három évente? Nem lehet hogy összekeveri?

    -   Lehetetlen bíró úr, én elolvastam. Vagy százszor is! A társasház épülete lakóépület, ami a
Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelete szerint is le van írva:
,,2. § 18. lakóépület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó és alaprendeltetése szerint lakhatás, üdülés célját szolgáló építmény vagy lakóközösségbe szervezett, több lakásból álló egység és a hozzá tartozó, alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiségek összessége, továbbá az előbbiek elhelyezésére szolgáló építmény vagy alkalmas telek;"
Látja bíró úr, akkor is lakóépület, ha eltérő célra szolgáló helyiségek vannak benne, mint egy bolt.

    -   Értem, de a vád szerint a 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet 19. § (7) pontja szerint, mivel ez munkahely, ezért VBF felülvizsgálatot kellett volna végeznie, és 3 évente!

    -   Nem létezik bíró úr, olvassák már el, ez a pont csak akkor írja elő a 3 évente történő VBF-et, ha a létesítmény nem tartozik a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései közé. De most beszéltük meg, hogy oda tartozik.

Az öreg bíró csóválja a fejét, olvassa a jogszabály szövegét, próbálja értelmezni. Rápillant a vád képviselőjére:
    -   Most akkor mi nem jó ezzel? Tényleg ide van írva, 6 évente szerelői ellenőrzést kell végrehajtani! Elvégezte ezt a munkát a vádlott?

A vád képviselője feláll, keresgél a papírok között.
    -   Elvégezte bíró úr kérem, de nem mérte meg az áramvédő-kapcsolókat, pedig ezt gondolhatta volna hogy kell, meg egy szakembernek magától is illik tudni ilyet. És a 6 évente az olyan ritkának tűnik, mindig 3 évente kell, de lehet akár évente, ahogy a felülvizsgáló gondolja.

A bíró böngészi a rendeletet, és felolvassa a kritikus részt:
    -   ,,j) szerelői ellenőrzés: villamos gépen, berendezésen az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, erősáramú villamos szakember által végrehajtott, műszeres mérést nem igénylő ellenőrzés;" Ezt elvégezte a vádlott?

-   Ezt el, de mint mondtam, ez nem teljesen alkalmas a hibák kimatatására, meg a hurokellenállás...

    -   Nézze, hagyja abba, én bíró vagyok, a jogszabályok alapján kell döntést hozzak, betartják, vagy nem tartják be, vagy megszegik őket. Ha betartotta mi alapján ítéljem el, hogy Ön hogy gondolja, vagy szerette volna?

   -   De bíró úr, a 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet alapján akkor is 3 évente kell villamos biztonsági felülvizsgálat. Miért nem azt csinálta akkor, ez hanyagság!

A bíró ismét biccent, Géza bácsi fáradt, unottan válaszol:
    -   Mert azt nem is kell alkalmazzam, saját maga a rendelet kéri, olvassák már el: ,,(5) Az e rendeletben foglaltakat a jogszabály alapján munkaeszköznek minősülő villamos berendezések időszakos ellenőrzésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni."

A bíró ismét ráncolja a homlokát, nem érti ő sem, két rendelet, ami felülvizsgálattal foglalkozik, ráadásul munkahelyekkel, nem egyformát kér?
    -   És? Van eltérő rendelkezés?
    -   Van hát bíró úr! Most olvastam fel, a 10/2016 szerelői ellenőrzést akar, 6 évente. A 40/2017 pedig villamos biztonsági felülvizsgálatot 3 évente. Ez elég eltérő rendelkezés a vádnak? Mert ha igen, akkor közlöm, hogy a 40/2017 előírásait akkor itt a vizsgálat tekintetében nem kell alkalmazni.

A bíró is rácsodálkozik, olvas, ráncolja a homlokát, próbálja megérteni. Magában mormolja:
    -   Eltérő rendelkezés hiányában kell, tehát ha nincs hiánya az eltérő rendelkezésnek, tehát azt jelenti hogy van eltérő rendelkezés, akkor nem. Aha, kicsit furcsa, de valóban ezt írja.
A terem felmorajlik, mi van itt? Nem kell a 40/2017? Hogyan? És a tűzvédelmivel hogyan lesz, leég a bolt? A vád képviselője tesz még egy kísérletet.

    -   Bíró úr, rendben van, elfogadom hogy a rendeletek ezt írják, de mi lesz a tűzvédelmi felülvizsgálattal? Az is veszélyforrás, ezt ki fogja nézni? Majd leég minden?

A bíró a homlokát törli, eddig erről említés se történt. Ez komoly dolog, lehet elmarasztaló ítélet születik. Ismét a vádlott felé fordul, válaszra várva

-   Bíró úr, az előbb beszéltünk róla, ez egy lakóépület. Ha már tűz, akkor felhoznám az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletet, ami foglalkozik a felülvizsgálattal. Idézem: ,,276. § (1) Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki"
Nos bíró úr, a boltban nem találtunk olyan elosztóberendezést, ami 32 A feletti túláramvédelemmel volt biztosítva, és a fogyasztásmérőnél is csak 3×25 A áramszolgáltatói védelem volt beépítve.

A bíró átolvassa többször, és motyogja a szöveget. De hát ez van leírva benne. Szóval ez sem kell. Ismét felszólítja a vád képviselőjét:
    -   Felkérem a vádat, jelezze milyen jogszabályokat, rendeleteket nem tartott be a vádlott, vagy mi az, amit ezekben az előírásokban áthágott, esetleg a konkrét tiltás ellenére végezte el.
   
    -   De hát nem alkalmas a szerelői ellenőrzés, bíró úr, nem így kell, hát mérni kell, meg a hurokérték, a kioldási idő, de hát nem jó így.

    -   Elég legyen, ez az ember betartotta az összes felsorolt rendelet követelményeit, semmilyen szabálytalan és tiltott dolgot nem tett, fel kell mentenünk, hiszen úgy járt el, ahogy a rendelet szerint el kell járni.
    -   De bíró úr, nem jól írja a rendelet akkor, hát 3 év, meg a VBF, erre gondol a rendelet ott is, csak régi...

    -   Elég legyen, mi az hogy nem jó a rendelet? Hogyan képzeli ezt, mi jöhet még? Az autótolvaj jövő héten majd szintén erre fog hivatkozni, és azt mondja ő nem tolvaj, csak egyoldalúan a másik fél részvétele nélkül bonyolította a gépjárműkölcsönzést? Mi lesz a következő tárgyalásunk ügye?

Kérdezi a mellette lévő személytől, aki emlékezteti:

-   Pallos úr, egy közúti kihágás, a vádlott az 50-es táblánál 50-el ment!
-   Ne szórakozzon, ez mióta kihágás?
-   Hát ugye azért perelik, mert ott nem szoktak 50-el menni, sőt inkább csak 30 lenne a jó, mert kanyarodik az út is, szóval ezt tudni kellene a sofőröknek, hogy nem lehet 50.
-   Tudják mit, én elmegyek előtte ebédelni, ezt nem bírom éhgyomorra.

Kifelé menet a bíró odalép Géza bácsi mellé. Megszorítja a vállát, furcsán mosolygósra változik a tekintette, már tegező módban szólítja meg szakit.

    -   Gézukám az isten áldjon meg, ne csinálj már ilyet többé, mire jó ez? Csinálj nekik VBF-et, látod abból nincs baj. Apádra ütöttél, az volt ilyen konok, mikor építkeztünk összevesztem vele párszor. Gyerekeknek megcsinálod a villanyt? Jövő héten indul a falazás, mást oda sem engednék, nem bízok senkiben.
    -   Meg hát Péter bácsi, megbeszéltük, de a végén akkor egy VBF felülvizsgálat dukál, egy üzembe helyezés előtti, jó? Ezt felszámítom!
    -   Gézukám, lesz nekik bejárónő, akkor ez munkahely?
    -   Neeeeeeeeee....

[Fecó]

De komolyabbra fordítva, utazzunk egy kicsit vissza az időben, talán többet megtudunk. A 40/2017 előtt is volt élet, létezett a KLÉSZ, vagy a 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet ahogy ismerik. De volt előtte az 1/1964. (IX.9.) NIM rendelet is. De tekintve hogy régebben a szabványok is kötelezőek voltak, ezért foglalkozhatunk az MSZ 172-vel is. De a 40/2017-es rendeletet, ha valaki visszanézi a kiadás évében, szó sem volt villamos biztonsági felülvizsgálatról benne. Alapvetően, az MSZ 172 szabvány (a 2003 visszavonás évéig) 2 féle vizsgálatot írt elő:
- Szerelői ellenőrzés
- Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat

Mikor kellett régen, az MSZ 172 szerint az érintésvédelmi felülvizsgálat:
- Új berendezés létesítése
- Átalakítás, módosítás (10% szabály)
- Hiba, hiányosság esetén
- Most figyeljünk: "Munkahelynek minősülő helyeken - a KLÉSZ hatálya alá tartozók kivételével - rendszeresen, legalább háromévenként."

Tehát itt is megjelenik, hogy ami nem tartozik a KLÉSZ alá, csak azt kell 3 évente szabványosságival. A KLÉSZ alá befért a lakóépület boltja, a rendelő, az óvoda, iskola, áruház, vásárcsarnok, stb.

Ha megnézzük, ehhez igazodik a jelenlegi 10/2016 rendelet szövege, csak kicserélték a KLÉSZ szót a 40/2017-re:
"Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével – villamos biztonsági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen"

De volt régebben a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet, ami szintén a munkahelyekkel foglalkozott, abban ezt írják:
"A kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzatáról szóló  8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évente szerelői ellenőrzéssel"

Akkor most itt van ez a kazal szabvány és rendelet, ami évtizedek óta megelégszik a munkahelyeknél (KLÉSZ alatti) a szerelő ellenőrzéssel. Ez nem lehet elírás, azért csak akadt ott szakember, aki ezeket papírra vetette. Ha nem elégséges a szerelői ellenőrzés, akkor miért nem kérnek szigorúbbat, vagy miért nem bízzák a felülvizsgálóra? Egy sor sincs róla, hogy eldöntsem mit akarok, leírják mit kell. Azért a szerelői ellenőrzés sem csak szemrevételezéssel járt...