Helló, üdv mindenkinek és persze BUÉK!
Lassan lejárnak az 5 éves felülvizsgálói továbbképzések időtartamai, a T. kollégáknak milyen tapasztalai vannak, már akik voltak a második továbbképzés tanfolyamon, vizsgán?
Úgy tudom , hogy a villámvédelem továbbképzés nincs, az eddigi érintésvédelmi és tűzvédelmi egy napon lesz megtartva.
Ezenkívül nincs még más infóm, várom a részleteket,
köszönettel pgz
A képzés az új felülvizsgálóknak jan. 29. után módosul.
Mint ahogy a 40/2017 (XII. 4.) NGM rendelet is! a 78/2023. (XII. 29.) GFM rendelettel!!!
De gondolom mindenki már tisztában van vele ;)
Pl: A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1. pont 1.13.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,1.13.5. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített – a vizsgálatkor érvényes műszaki előírásoknak meg nem
felelő – berendezések esetében a villamos biztonsági felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása a villamos
biztonsági felülvizsgálat végzője által a minősítő iratban meghatározott időpontig, ennek hiányában a villamos
berendezés soron következő felújításakor, a felújítás idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően
végzendő el"
És még sorolhatnám... 8)
ja...
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 3. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,2. A villamos biztonsági felülvizsgáló képesítés esetében a teljes képzési idő legalább 128 óra, melynek részeként
a gyakorlati képzése legalább 32 óra, ami két 16 órás részre oszlik."
;D
És módosult a 10/2016.(IV.5.)NGM rendelet a 66/2023.(XII:28.)GFM rendelettel 2023.12.31-től.
Ebben tulajdonképpen a "szabványossági" v."érintésvédelmi szabványossági" szövegrész helyébe a "Villamos biztonsági" kifejezés lép."Az érintésvédelmi minősítő iratban" szövegrész helyébe az"A minősítő iratban" szöveg lép.
.. megint nem a hibás tartalom szűnik megy a 10/2016 NGM rendeletnél, még jobban kutyulják a kollégák, a munkavédelmisek stb.
Akkor most van egy 40/2017 NGM-es és van egy másik 10/2016 NGM -es villamos biztonsági felülvizsgálatunk, teljesen más tartalmakkal fogalmakkal elvárásokkal.
Szerintem akik a 10/2016 NGM-et farigcsálják nem is villamos szakemberek.
Ez a VBF mit is vizsgál? Milyen előírás szerint "vizsgál" és milyen szerint minősít??
Eddig is 10 jegyzőkönyvből 8 pontatlan v. hibás volt, keveredtek a fogalmak, vizsgálatok teljesítései, dokumentálásai.
No meg az ÁVK-k időszakos ellenőrzése.. Eddig is eltértek a gyakoriságok. Most meg ráadásul a 40/2017 NGM (VMBSZ)-ből ki is kerül (I. 29-től) az ÁVK-k időszakos ellenőrzései: az éves ill. az ideiglenes, építési felvonulási területeken a havi működési ellenőrzés. Lehet, hogy ez utóbbit egyéb jogszabályok továbbra is előírják.
Sajnos igazad van, magam is sok hozzászólást intéztem ezzel kapcsolatban, a két rendelet ellentmond egymásnak, én ettő falnak megyek a 40/2017-nél:
"(5) Az e rendeletben foglaltakat a jogszabály alapján munkaeszköznek minősülő villamos berendezések időszakos ellenőrzésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni."
Miért nem lehet ezt a felülvizsgálati vonalat (villamos berendezések és kéziszerszámok tekintetében) kivenni a 10/2016-ból teljesen, és csak annyit beleírni hogy: Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok módja és gyakorisága a 40/2017. NGM rendelet szerint.
Így elég lenne csak a 40/2017-et toldani-foldani, megszűnik a kettősség és az ellentmondás. "Szerelői ellenőrzés"? "Közvetett érintés elleni védelmének ellenőrzése"? 3 vagy 6 év ha kommunális és munkahely?
a 40/2017-nél: "(5) Az e rendeletben foglaltak".... stb ne okozzon gondot..
A 10/2016 NGM. nem teljeskörűen foglalkozik a munkaeszközökkel, ezért van ez a plusz kitétel.
A 10/2016 NGM-ben leírja, hogy "Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozókkal foglalkozik csak. Egyes veszélyes munkaeszközökkel nem terjed ki.
Ezeknél a gyártó adja meg az elvárásokat.. vagy ha nincs mégsem pontos meghatározás, akkor használd a 40/2017 NGM-et - erről szól az 5-ös pont- (illetve az SZME-VB-t), hiszen így lesz biztonságosabb a létesítés, üzemeltetés, mint e nélkül.
Kicsit hasonlít az MSZ 1585:2016-hoz. Ott is leírják mire vonatkozik.. DE az azon kívüli esetekre iránymutatásként szolgál, ha nincs külön szabályozás, használd ezt.
Lehet, hogy ezután benne lesz az SZME-ben.
"a 40/2017-nél: "(5) Az e rendeletben foglaltak".... stb ne okozzon gondot.."
Az a baj hogy okoz, mert tegyük fel, egy társasházi lakóépület aljában, van egy üzlet. De lehetne kis műhely is, bármi. Mivel ez munkahely, megnézem a 10/2016-ot:
"(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
b) * az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;"
Ide tartozik ez az üzlethelyiség? Igen! De ide tartozik a rendelőintézet, az óvoda, és sokminden más is. És elég 6 évente egy szerelői? Akkor keresed, nem lehet hogy valami szigorúbb is van:
"(7) * Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével – villamos biztonsági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen. * "
Olvasd csak el. Munkahelyen tehát 3 évente, villamos biztonsági felülvizsgálattal. De ott a kivétel: "lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével". Tehát csak akkor kell 3 évente a VBF, ha nem lakó kommunális és egyéb épületről van szó.
És ez a probléma, hogy a 10/2016 rendelkezik a munkahelyek felülvizsgálatáról, meghatározza a feltételeket, a módot és a gyakoriságot. A 40/2017-et pedig akkor kell alkalmazni, ha nincs eltérő rendelkezés a 10/2016-ban. De hát van...
Most nincs időm részletesebben kifejteni..., DE addig is:
A társasház, lakóépület.. Ha ebben külön méréssel -összekötő vezetéket is értelmezve, és annak üzemeltetésével kapcsolatban volna is megállapodás az érintettek között- van egy üzlet műhely.. akkor a lakásokat, közösségi részeket és egyéb a lakóépület funkciókat a most módosított VMBSZ-szel tudod kezelni.
Ha a 40/2017 NGM szerint - mert az ugye az áramütés elleni védelem hatásosságával mint a tűzvédelmi jellegű ügyekkel is foglalkozik, nagyon helyesen- elvégzed az időszakos VBF felülvizsgálatot, akkor akkor már nyugodt lehetsz -és a megrendelőd is nyugodt lehet.
Tehát ha a lakóépületben egyéb "munkahely" is van azokat meg a VMBSZ 1.13.2 dc szerint 3 évente vizsgáld. A 40/2017 NGM -a ráncfelvarrásra váró SZME-vel együtt jóval magasabb biztonságot ad, mint a 10/2016 NGM és a korábbi EBF együtt.
Az neccesebb, hogy nem tudsz mit mondani a 10/2016NGM-esetében, az abban nem szereplő tűzvédelmi jellegű vizsgálatra.
Az időszakos "ÁVK" mechanikai ellenőrzésére mondd a munkahelyesnek, hogy nyomkodja 1/4 évente (eddig sem csinálta), azt ne említsd, hogy a "rendes" 40/2017 NGM szerint már nem kell nyomkodni ezután - hacsak az onnan táplált vill szerkezetre (vagy annak táphálózatára) külön ezt nem írták elő
Jan 29 után megváltozó
"Tehát ha a lakóépületben egyéb "munkahely" is van azokat meg a VMBSZ 1.13.2 dc szerint 3 évente vizsgáld."
Pont ez a baj, miért vizsgáljam a VMBSZ szerint, ha a munkahelyekre van előírás a 10/2016-ban, és az csak szerelői ellenőrzést kíván meg 6 évente? A VMBSZ-t akkor kell alaklmazzam a munkahely esetén, ha nincs eltérő rendelkezés a 10/2016-ban. De az a baj, hogy szinte csak eltérő rendelkezés van :)
A VMBSZ szerint is 3 év, de ha gondolod értelmezd a 10/2016 NGM szerint, ott is 3 év :)
19.§.
(7) * Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével – villamos biztonsági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen. *
Aztán még értelmezd az "azonos" fogalmat (VBF) itt és ott.
A 10/2016NGM esetében nem az MSZ HD 60364-6:2017 szerint fogod megnézni.. HA DE, akkor máris kb a "rendes" VBF vizsgálatnál tartasz.
Mit nem akarsz csinálni? És miért?
Összekötő berendezés -fogalom (a kettő közül) is csak a 40/2017 NGM-ben van.
Szerintem túlgondolod a dolgokat.. Ha valami zavaros, nem tiszta - mert itt több is van, tudjuk- javaslom a szigorúbb elvárás szerint eljárni..
A VBF másik, "részfelülvizsgálatát" ki fogja elvégezni?
Pont azza van a bajom amit idézel:
"lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével"
Munkahelyek esetében csak akkor kell 3 évente, ha az nem lakó, kommunális vagy egyéb épületben van. Akkor ezek szerint ha a munkahely lakó kumunéális vagy egyéb épületben van, oda 6 évente, szerelői ellenőrzés van előírva.
"Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente"
Én ugyanúgy megcsinálom a VBF-et munkahelyeken, de ha a fenti rendelet szerint kell eljárjak, akkor elég lenne a szerelői ellenőrzés 6 évente. A 10/2016 a VBF-et nem kéri, csak munkahelyeknél, ha az nem lakó, kommunális vagy egyéb épületben van. De nézd meg mi számít lakó, kommunális és egyéb épületnek:
"lakóépület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó és alaprendeltetése szerint lakhatás, üdülés célját szolgáló építmény vagy lakóközösségbe szervezett, több lakásból álló egység és a hozzá tartozó, alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiségek összessége, továbbá az előbbiek elhelyezésére szolgáló építmény vagy alkalmas telek;
kommunális épület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó villamos berendezéseket tartalmazó, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. pontja szerinti közhasználatú építmény;
egyéb épület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó, alaprendeltetése szerint kommunális épület vagy lakóépület kategóriájába nem tartozó különálló épület, amelyhez tartozó felhasználási hely csatlakozási pontján vagy csatlakozási pontjain összesen 50 kVA-nél nem nagyobb teljesítmény áll rendelkezésre;"
Szóval ezeknél az épületeknél (mivel ezek a kivételek a 3 éves VBF alól) csak 6 évente szerelői van. És mivel ez eltérő rendelkezés a munkahelyek esetében a 40/2017 alatt leírtaktól, ezért ide nem kell alkalmaznom a 40/2017 3 éves periódusát, és a VBF-et. Miért lehet ez évekl óta így?
A szerelői ellenőrzés: villamos gépen, berendezésen az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, erősáramú villamos szakember által végrehajtott, műszeres mérést nem igénylő ellenőrzés;
Semmi baj, ha nézegeti, szemrevételezi a szerkezeteket kezdeti , és befejező tevékenységként..
Ahogy a munkáltató előírta..
Mivel a Te eseteben műszeres mérések is kellenek -és a felülvizsgáló is villanyszerelő- Tehát ide kell a felülvizsgálói jogosultság.
Ha innen (10-es), ha onnan (40-es rendelet) nézem munkahelyek esetén 3 évente kell az időszakos felülvizsgálatát elvégezni. Mivel a rendeletből nem látod, hogy mely műszaki előírások is alkalmazandók - marad az MSZ HD 60364-6:2017.
És ha e szerint csinálod, akkor a közvetlen és nem csak a közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés (ha tudnák pontosan mi ez) megfelelőségét ellenőrzöd és dokumentálod.
Azért azt megnézném a T. Megrendelő arcát, amikor elmeséled a 40-50 éves szerekénél a jelenlegi előírás szerint vizsgálod és szintén a jelenlegi szerint minősíted -és szerelje át a kócerájt, mert így nem megfelelő!
És akkor hogyan is lesz a társasház összességében megfelelő? Mi van a tűzvédelmi jellegű vizsgálattal?
Szóval nem végezheti el a munkát felülvizsgálói jogosultság nélkül "síma" villanyszerelő mert ahogy láttuk a műszeres mérés nélkül csak valami "házi" ellenőrzés, ami jó adalék (akár elvárás). Nem hiszem, hogy kiadnál megfelelő minősítést, ha nem Te néznéd meg a létesítést-illetve nem mérnél, ahogy kell.
"Ha innen (10-es), ha onnan (40-es rendelet) nézem munkahelyek esetén 3 évente kell az időszakos felülvizsgálatát elvégezni."
Nem, elolvastam számtalanszor, a 10/2016 szerint munkahelyen csak akkor kell 3 évente VBF, ha az NEM lakó, kommunális és egyéb épületben van. Szerinte 6 évente szerelő ellenőrzés kell a lakó, kommunális és egyéb épületeknél. Sajnos ez az egész szerelői ellenőrzés (nem rossz gondolat pedig) még az MSZ 172-ből maradt itt, amit visszavontak ugyan 2003-ban, de a fenti rendelet még életben tartja.
Társasháznál a közös képviselő, mint üzemeltető vizsgáltatni fogja veled a társasház közös használatú részeit (VBF-el), de nem fogja kifizetni az épület aljában működő élelmiszerbolot felülvizsgálatát ha nem ők üzemeltetik. Ezek általában külön-külön valósulnak meg. Persze a bolt fogyasztásmérőjének a betápláló méretlen vezetéke, még lehet társasházi üzemeltetés alatt, de a bolt villamos berendezéseit annak az üzemeltetője fogja leméretni. Ha leméreti. Csak ugye nonszensz, hogy társasháznál VBF 3 évente (mert általában 32 A feletti) a bolt meg 6 évente szerelői, mert munkahely ugyan, de lakóépületben van.
Abban viszont igazad van, hogy most már a 10/2016-ba is bekerült:
"A minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni."
..úgy látom hiába próbálom - a zavaros jogszabályi környezet ellenére - elmondani..
"Szerinte 6 évente szerelő ellenőrzés kell a lakó, kommunális és egyéb épületeknél."
De mivel az is szerepel, hogy nem elég nézegetni, hanem méréssel is kell igazolni a védelem hatékonyságát -ezért ez felülírja az elvárt képesítést (sima villanyszerelő) és a feladatokat (szemrevételezés).. Tehát a 6 évente szemrevételezés-kuka!
A VMBSZ 1.13.2 d)
legalább 3 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése
da)...
db)...
dc) a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül;
Már kérdeztem... érted, látod, hogy a "villamos biztonsági felülvizsgálat" fogalom mit is jelent a 10/2016 NGM és a 40/2016 NGM szerint. Mi is van a tűzvédelmi jellegű vizsgálattal?
Mivel a 40/2017 NGM -jogosan- nem is értelmezi elegendőnek a "csak" közvetett érintés elleni védelemnek a vizsgálatát....- mindenképpen a szigorúbbat kell választani..
Továbbra sem igaz, hogy műszeres mérés nélkül, csak szerelői ellenőrzéssel egy "mezei" villanyszerelő villamos biztonsági felülvizsgálatot végezhetne, óvodákban, iskolákban, rendelőkben.
Mindent értek én, és én is a szigorúbbat alkalmazom. Di miért is kellene munkahelyek esetében elővegyem a 40/2017-et, ami ezt írja:
"(5) Az e rendeletben foglaltakat a jogszabály alapján munkaeszköznek minősülő villamos berendezések időszakos ellenőrzésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni."
Hiszen a fenti rendelet azt kéri, hogy csak akkor alkalmazzam, ha nincs eltérő rendelkezés a 10/2016-ban. És mivel van eltérő rendelkezés a 10/2016-ban, ezért akkor nem kell alkalmazzam. Miről szól ez a pont, ha nem erről?
1., A 10/2016 NGM 2.§. j) szerint a szerelői ellenőrzés műszeres mérést nem igénylő ellenőrzés
2., Amely felülvizsgálatot el kell végezni a villamos berendezésen (10/2016 NGM 19.§.1.szerint) : az a közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálata
3., Tehát a 10/2016 NGM 1. pont (ami tehát a szerelői ellenőrzés) a példa szerinti vizsgálathoz, elvárás teljesítéséhez nem alkalmas, nem elégséges- ha értjük is a 2. pontban lévő fogalmakat, ezért villamos biztonsági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
Amúgy ha megfejted a két rendeletben azonos elnevezés (VBF) "tartalmát" -feltétlenül végezd el a tűzvédelmi jellegű vizsgálatot is (ahogy a 40/2017 NGM szerint elvárt VBF-nél ), mert akkor lesz "teljes" a vizsgálat.
Sose fogod elmagyarázni tudni a tulajnak ezeket a finomságokat, a rendeletekben tisztázatlan anomáliákat, hogy mi miért is kell.
A csatlakozó pont után több rész is KÖZÖS használatú, v. tulajdonú, az a fogyasztó kizárható ebből aki a kizárólagosan használt részeket (szerkezeteket nem vizsgálja teljes körűen, v. nem megfelelően üzemelteti v. nem tartja karban. (Ezekről illene meg is állapodni..., ahogy pl. a közös védelmet biztosító villámvédelmi berendezés vizsgálatának, karbantartási költségének elosztásáról is)
Tudom, hogy a szerelői ellenőrzés nem igényel műszeres mérést, és azt is, hogy a 10/2016 van ahol csak az érintésvédelem ellenőrzését kéri. De sajnos mivel rendelkezik ezekről a dolgokról, ezért van benne eltérő rendelkezés, ezért ha szó szerint vesszük, nem kellene alkalmaznom a 40/2017-et rá.
Én már egy ideje azt csinálom, hogy elvégzem a VBF-et minden esetben, és a következő felülvizsgálat módjánál és esedékességénél nem egy időpontot adok meg, hanem minden rendelet, ami az időszakos felülvizsgálatot kéri, felsorolom pl:
10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet alapján munkahelyekre és munkaeszközökre: szerelői ellenőrzés 2030. január 14.
40/2017 (XII. 4.) NGM rendelet alapján az 1§ létesítményeiben: villamos biztonsági felülvizsgálat: 2027. január 14.
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) 277. § szerint: időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat: 2030. január 14.
Aztán a legközelebb lejáró dátumot vastag betűvel szedem, és ha már ilyen frankó a szabályozásunk, akkor válogasson a munkavédelmis kedvére. Hiszen mindhárom rendelet mást-mást akar, hát legyen...
...ez a legrosszabb megoldás..
Nem, a legrosszabb a 3 féle rendelet, 3 féle megnevezéssel, és 2 féle időszakossággal. Így látató pontosan melyik előírásnak, hogyan tud megfelelni. Nem tilos, hogy egy jegyzőkönyv lefedje mindhármat, csak legyen beleírva.
.. na ezekkel sokat segítesz a szerencsétlen megrendelőnek, vállalkozónak, aki pl."cukrász", vagy kulcsmásoló 10m2-en... de még a Társasháznak is.
Nem igazán szeretném átnézni a felülvizsgálati jegyzőkönyvedet -amit melyik "felülvizsgálati" szabvány szerint is csinálsz? MSZ HD 60364-6:2017?-, ha pl. egy Plázát vizsgálsz felül.. ott van munkahely, nem munkahely, munkaeszköz, lehet veszélyes munkaeszköz.
Azt már beláttad -pedig oda van írva-, hogy a szerelői ellenőrzés szerinti vizsgálati előírás nem alkalmazható a közvetett érintés elleni védelmének, megfelelőségének az igazolására.. de "faragod tovább".. és még betegebb lesz, mert kitolsz a szerencsétlen Megrendelővel, még jobban összezavarod.
Dicséretes, hogy a "rendes, megfelelően definiált" VBF-et elvégzed.
Ez maradéktalanul "lefedi", teljesíti a 10/2016 NGM szerinti elvárást..
TE még azt is megteheted, hogy a szigorúbbat, biztonságosabbat választod (ha akarnád 3 év helyett 2 évet is írhatsz, ha úgy látod! Kizártnak tartom, hogy nem tudod megvédeni -ha akarnád- a szigorúbb verzió alkalmazását. A végén kijelentheted, és hátradőlhetsz, hogy a TE vizsgálatod maradéktalanul kielégíti a 10/2016NGM előírását.. hadd örüljön a munkavédelmis -és í Tűzoltó, a Társasház is érti, és elfogadja a JÓ, megfelelő vizsgálati eredményeket.
Ott vannak üzletek, elöl eladótér, a háttérben irodák, számítógépek.. de klímagépház, szellőző, lift, sprinkler gépház folyosó.. Lehet a Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó és nem tartozó munkaeszköz is.
Van/lehet bármi.. és akkor lehet csak igazán keverni, hogy a 200 helyiség továbbá hogy vásárló tér, hátsó tér -eltérő funkcióval- a 10/2016 NGM - szerelői ellenőrzéssel, vagy mással, v. 40/2017 NGM szerinti VBF, ami más mint a 10/2016NGM VBF vizsgálata. És bogarászhatod "párosíthatod" a hozzátartozó tűzvédelmi jellegű vizsgálatokat.
Nekem az előző év végén volt egy "gyógyszergyár" fedett parkolón napelemes rendszer...
Komoly egyeztetést kívánt: Munkahely-e a parkoló?
( kiserőmű, emellett 10/.. 40/... OTSZ... TvMI... MSZ EN 62446..., MSZ HD 60364... kültér, földkánel MSZ 13207, BHTR stb stb...) :(
De eltértünk a képzéstő... ;)
Gondolom a józan ész felülkerekedett :)
Nyilván 40/2017 NGM (SZME-VB-vel) új létesítés Első ellenőrzés VBF. Az MSZ HD 60364-6:2017 .. részletesen kitérve a PV -különleges, 7-es- szabványra MSZ HD 60364-7-712:2016, no meg az MSZ EN 62446-1:2022 , és az érvényes 7.5-ös TvMI-vel.
Ha földkábel akkor az MSZ 13207:2020 szerint vizsgálva nézve kábelleltár jelölések stb, ha más vezető akkor meg nyilván az MSZ HD 60364-5-52.. stb.. stb.
"Azt már beláttad -pedig oda van írva-, hogy a szerelői ellenőrzés szerinti vizsgálati előírás nem alkalmazható a közvetett érintés elleni védelmének, megfelelőségének az igazolására.. de "faragod tovább".. és még betegebb lesz, mert kitolsz a szerencsétlen Megrendelővel, még jobban összezavarod."
Azért azt lássuk be, hogy arról nem a felülvizsgáló tehet, hogy van még olyan rendelet, ami márpedig ezt kéri:
"(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: *
a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
b) * az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;"
A felülvizsgálók a hatályos jogszabályok alapján dolgoznak, ami kötelező mindenkire nézve. Ha szigorúan vesszük, ezeknek nem "szabad értelmezése" van, olvassuk csak el, mi van leírva. Elfogadom, hogy ez így nem jó, mert nem igényel műszeres mérést, de ez van beleírva akkor is, ha nekünk ez szakmailag nem tetszik. A bíróságon a jogszabályok betűje dönt, simán el tudom képzelni, ha valaki csak szerelői ellenőrzést csinál egy munkahelyen a fentiek alapján, akkor ezért nem vonható felelősségre. Persze lehet szigorítgatni, meg továbbgondolni mindent, de ezek akkor is kötelező érvényű rendeletek.
Most őszintén, fordult már elő valakivel, hogy megcsinálta a Villamos Biztonsági Felülvizsgálatot, majd telefonált a megrendelője, hogy ez nem jó, mert a katasztrófások az EBF-et kérik. De volt, hogy a munkavédelmis meg mindenáron az "érintésvédelmi jegyzőkönyvet" kereste rajtuk. Aztán volt olyan katasztrófavédelmis, aki már üzembehelyezésnél is EBF felülvizsgálatot akart külön, holott az meg csak időszakosan van, és olyan is akadt, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálat alá, oda kellett külön körmöljem hogy "tűzvédelmi felülvizsgálat" mert csak így fogadták el a megrendelőtől. De keresték már rajtam az "első felülvizsgálatot" is, holott az is "villamos biztonsági felülvizsgálat" névre hallgat, csak a főcím alá odaírom hogy "üzembe helyezés előtti" de nem jó így, és sok esetben az árajánlatadásnál, a munkakiírásban ott van az "érintésvédelmi felülvizsgálat és jegyzőkönyv készítése 2 példányban" tétel, amit nem értenek meg, hogy miért nem azt csinálom, mi ez a VBF helyette. Nem én zavarom össze a megrendelőt, hanem a rendeletek alkotói, akik minket is, és az egyéb hatóságok sem látnak mindíg tisztán. És ha már a jegyzőkönyv elején fel kell soroljam a hatályos jogszabályokat, miért nem tehetem, hogy a végén is kitérek ezek szó szerinti követelményeire az időszakosság terén? A megrendelőnek elmagyarázom, hogy a valóságban ezeket le lehet fedni egy dokumentummal, és kiemelem, hogy mikor kell találkozzunk legközelebb. Mindenki látja a saját rendelete szerint, hogy meddig érvényes a jegyzőkönyv, a katasztrófások a 40/2017-et keresik, a munkavédelmis sok esetben csak a 10/2016-ot, de már némelyik a 40/2017-et is, és ha nem járt le, akkor jó. Én már egy komplett litániát szerkesztettem az időszakos VBF felülvizsgálat bevezetőjéhez, hátha addig legalább elolvassa a "szerv" és elfogadja, hogy ez neki is jó:
" Jelen dokumentáció a 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.6. d) pontja, munkahelyek esetében a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 18§. (1) pontja alapján a létesítmény áramütés elleni védelmének felülvizsgálatát, illetve általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát is tartalmazza. Időszakos felülvizsgálatok esetében eleget tesz az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ) 277§, illetve a TvMI 12.5:2022.06.13. 8.6 szakaszában előírt: ,,Erősáramú Berendezések Felülvizsgálatára" vonatkozó követelményeknek!"
Szóval én is mindenkit arra biztatok, hogy a 3 közül a szigorúbbat vegyük figyelembe, de a kötekedésem nem a tudatlanság táplálja, hanem a jogszabályok által eltérő megnevezések, ellentétes értelmezések, párhuzzamos és ellentmondásos meghatározások. Miért van 6 féle neve egy jegyzőkönyvnek, és ez mikor fog letisztulni, elképzelésem sincs...
akkor most utoljára...., már többször is megírtam..
HA a rendelet azt írja - azt érted-, hogy időszakosan a "közvetett érintésvédelem" vizsgálatát szerelői ellenőrzéssel végezd, akkor azt NEM NEKED írták, nem vonatkozhat rád. NEM azt kell betartani - hanem azt ami betartható-, mert mérni nem mérhet síma villanyszerelő ( pontosabban pl. létesítéskor mérhet szigetelési ellenállást, ahhoz nem kell "felülvizsgáló"
Írd be, hogy jelen esetben, az éppen aktuális vizsgálatnál a szerelői ellenőrzés nem elegendő vizsgálat, az elvárás teljesítéséhez, ezért a szigorúbb előírást választod, amellyel van mód - amit szintén leírnak- az elvárt "közvetett érintésvédelem" hatásosságát ellenőrizni.. HA ezt tudod, miért gond szigorúbbat választani. Nem is értem!
Igen a "felülvizsgálók a hatályos jogszabályok alapján dolgoznak, ami kötelező mindenkire nézve" - de itt nem ezt vitatjuk. EZEK egyes pontjai nem arról szólnak, amire itt alkalmazod kell..
Hogyan is gondolod a szövegben lévő elvárást "betartani", "közvetett érintésvédelem" vizsgálatára a "szerelői ellenőrzést"?? Akkor ez nem zavar, hogy a "szövegben írtakat" nem tartod be?
Ez nem "szabad értelmezés"! Szabályosan el nem végezhető vizsgálatot arra jogosulatlan személlyel elvégeztetni lenne "szabad értelmezés"!!!
Anno az MSZ 172-es is foglalkozott a szerelői ellenőrzéssel, de szintén ott volt, hogy ha nem lehet megnyugtatóan kiértékelhető vizsgálatot végezni "szemrevételezéssel" ..és - talán- próbalámpás vizsgálattal (pl. villanyszerelő), akkor a további vizsgálatot jogosult felülvizsgálónak kell végeznie el és értékelje ki a mérés eredményét, az áramütés elleni védelem hatásosságát.
A VBF- komplex vizsgálat ezzel foglalkozó része maradéktalanul tartalmazza az EBF-et (sőt még többet is).. Írd rá, hogy EBF, vagy írd rá amit kér .. Tűzvédelmi felülvizsgálat.. hiszen az OTSZ hivatkozásait, a TvMI-t és minden tűzvédelmi jellegű vizsgálatot tartalmaz (lásd a felülvizsgálati TvMI szövegezését). Igazat mondasz.
Ha az áramütés elleni védelem vizsgálatát elvégzed (ahogy a "rendes" VBF-ben elvárás) kijelentheted, hogy megfelel a 10/2016 NGM előírásainak is, nincs akadálya a biztonságos munkavégzésnek. A VBF-ben - az áramütés elleni védelem vizsgálatakor - ha annak megfelel- magasabb védelmi szintet teljesítesz, mint amit a szerelői ellenőrzéskor tennél, amit nem is használhatsz minden esetben.
Akkor lenne érdekes és elítélendő a dolog, ha "alacsonyabb" biztonságot teljesítenél ezzel.
Helyesen teszed a fentiek szerintieket, és jó ez a külön szerkesztett záradék, pontosan erre biztatlak.
Egyrészt ezzel nagyobb lesz a biztonság, és teljesen igazat is mondasz..
Az időszakosság, a korábban írtak szerint zavaros.. szerencsétlen "cukrászt" nem segíted, hanem megzavarod, megijeszted.. és sót fog tenni a krémesbe!
Vannak állásfoglalások, amelyek szerint a későbbi kiadású, nagyobb biztonságot adó megoldások irányába való eltérést várja el vizsgálni, alkalmazni.
A "bírónak" nem tetszene, hogy szerelői ellenőrzést - szakmai meggyőződésed ellenére- alkalmaznád
"közvetett érintés elleni védelem" vizsgálatára (általánosan). Jogosan marasztalnának el, mert te szakember vagy és tudnod kell, hogy nem lehet minden esetben EZT alkalmazni.
Ha bosszantani akarod a munkavédelmist, mondd meg neki, hogy nem minden munkaeszközre vonatkozik a 10/2016 NGM rendelet, csak az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszközre.
Igazából a villamos berendezés -"veszélyesnek munkaeszköznek" számít - tehát EZT a rendelet igazából nem is alkalmazható a mi esetünkben ( Lásd Rátai Attila úr teljesen logikus levezetését ebben a témában)
Tessék elolvasni azokat a jogszabályokat, pont erről írok én is.
"nem minden munkaeszközre vonatkozik a 10/2016 NGM rendelet, csak az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszközre."
Ez így nem igaz, mert a 10/2016 ezt írja:
"1. § E rendelet hatálya a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 87. § 4. pontja szerinti munkaeszköznek az Mvt. 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés során történő használatára terjed ki."
A rendelet kiterjed mindenre, te kevered ezzel:
"a) ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköz szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző – vizsgálat;
b) időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköz – munkáltató által meghatározott gyakoriságú – felülvizsgálata, amely a károsító hatások lehetősége miatt, a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő;"
Tehát csak a rendeleten belüli felülvizsgálatok vannak kivonva a hatálya alól, nevezetesen a Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó berendezésekre nem vonatkozik.
Attilának én is ismeream a levezetését erre vonatkozólag, de akkor (csak hogy lássuk miért baj ha rosszúl van fogalmazva valami) levezetem én is, mert lehet páran nem hallottak még erről. Szóval ezt írja a Mvt. 21. § (2):
"(2) * A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, továbbá egyéb jogszabály vagy a munkáltató által veszélyesnek minősített, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz."
Szóval elvileg, ami veszélyes munkaeszköznek minősűl, arra nem vonatkozik a 10/2016 rendelet felülvizsgálati szakasza. De olvassuk csak el még egyszer. A probléma az elejével van:
"veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott..."
Ez az "illetve" szócska "és" vagy "vagy" kapcsolatot jelöl? Tehát csak akkor veszélyes, ha a 87. § 11. pontja szerinti definició alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben annak minősíti? Vagy külön-külön is veszélyes munkaeszköz? Tehát bármi, amire rá tudjuk fogni, hogy ide, a 87. § 11. pontja alá tartozik, és külön bármi amit a fenti miniszter annak gondol? Nézzük , mit ír a Mvt:
"11. * Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve."
Azért lássuk be, ebbe a mondatba bele lehet magyarázni mindent. De akkor mégis, pontosítaná valaki milyen konkrét dolog számít annak? És van egy 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Ebbe meg már egész jól le van írva, hogy mire gondoljunk:
"1. § *
Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza."
És a mellékletben felsorolásra kerülnek azok a gépek és eszközök, amik a (2) bekezdés alá tartoznak. Tehát nem feltétlen kell találgatni nekünk, meg van határozva rendeletben. Itt nem találtam villamos berendezést, mint veszélyes munkaeszköz. És hogy ez az "illetve" szó mennyire baj...
Azt hinnénk bármit össze-vissza lehet irkálni a jogszabályokban, hogy összezavarják az embereket, de a jogszabályalkotásra is van jogszabály, a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeleta jogszabályszerkesztésről. Persze, ez már csak erős idegzetűeknek.
"7. § (1) Felsorolás alkalmazása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül
a) valamennyinek teljesülnie kell,
b) egyik sem teljesülhet,
c) pontosan egynek kell teljesülnie vagy
d) legalább egynek teljesülnie kell
(a továbbiakban: a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat) a joghatás kiváltásához.
(2) A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot
a) a mondatnak a felsorolást megelőző vagy követő szövegrészében,
b) a felsorolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval,
c) – ha a b) pont nem alkalmazható – a felsorolás több eleméhez fűzött kötőszóval vagy
d) a felsorolástól különálló mondatban
kell megállapítani.
(3) Az ,,illetve" kötőszó jogszabály tervezetében csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható.
(4) Az ,,illetőleg" kötőszó a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.
(5) Az ,,és" és a ,,vagy" kötőszó írásjellel összekapcsolva vagy közvetlenül egymást követően a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.
Vajon minden így írodik? :)
"nem minden munkaeszközre vonatkozik a 10/2016 NGM rendelet, csak az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszközre." -írtam én.
Nyilván nem a lábbal hajtható esztergáról beszéltem... hanem a villamos vizsgálatokról.. Ez nem derült volna ki?
Értelmezve a válaszokat, az egészet, nyilvánvaló hogy a "közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól" beszélünk.
Az jól le van írva, hogy szerelői ellenőrzést kell végezni.. - DE csak akkor ha lehet és az elég "közvetett érintés elleni védelmének" elvárt vizsgálatának teljesítéséhez!!!!!
pl. Kettős, vagy megerősített szigetelés érintésvédelmi mód esetén... az elvárt kiegészítő szigetelés meglétét kiválóan meg lehet/szabad nézni,.. hurrá, ezzel- "közvetett érintés elleni védelem" ellenőrizhető.
Talán még a védő egyenpotenciálú összekötés -érintésvédelmi mód- esetében is megoldható (folytonosság).
DE már a "védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával" érintésvédelmi mód esetén már NEM végezhető el a felülvizsgálat szerelői ellenőrzéssel, csak szerelői ellenőrzésre jogosul mezei villanyszerelő. Az itt használt kiegészítő védelmet biztosító RCD-t sem mérheti, nem értékelheti.
Magyarul a létesítések időszakos felülvizsgálatának 80-90%-ban EZT a megoldást nem alkalmazhatod. Magyarul.. jó a szöveg de csak arra használhatod amire ezt SZABAD használni.
A bíróságon a szakértő megkérdezné, hogyan is gondolod szakemberként, hogy rendben van-e szerelői ellenőrzésre jogosult villanyszerelő - aki mérésre nem jogosult-, nem végzi el az RCD, vagy a hurokimpedancia értékének mérését, és "szemre" dönti el, hogy kiold-nem old ki (idő, hibaáram stb)- ahogy kell stb. Na jól néznénk ki. :)
Játszunk el a gondolattal...
A lánc ütemes csörgése, és csoszogó hang veri fel a tárgyalóterem csendjét. Kellemes, napos tavaszi délelőtt van, még az ablakok is nyitva, kintről időnként madárcsicsergés hallatszik be. K. Géza, aki ezt a hangzavart kelti, 47 éves villanyszerelő, 23 napja előzetes letartóztatásban tölti idejét, a szomszédos épület 40-es cellájában. Látszik rajta, az elmúlt pár hét megviselte, kicsit mintha sápadtabb is lenne, arca borostás, tekintetét a földre szegezve lépeget a vádlottak padja felé. Nincs mit tenni, fennáll a bűnismétlés veszélye, bent kellett maradjon a tárgyalásig. A vezetőszárat egy testes, izmos 30-as fegyőr tartja, mutatja az utat a vádlottnak. Az felnéz a nagydarab emberre, és halkan kérdezi:
- Sanyikám, vegyétek már le ezt a vackot rólam, itt a család is, mit szólnak? Muszáj ez? Hova mennék?
- Nem lehet Géza bácsi, itt a főnök, ez nem így működik, itt szabályok vannak!
És a bíró Úr felé biccent, aki unott arccal böngészi az ügyiratot. Dr. Pallos Péter, tisztelik és félik is az ,,öreget", 68-ban diplomázott, sokat látott, szigorú ember hírében áll.
- Sanyikám, de hát a fogdában is szabadon mászkálhattam, a feleségednek 2 napja javítottam meg a kedvenc olvasólámpáját amit behoztál, és te így hálálod meg?
- Ne csinálja már Géza bácsi, sütött magának süteményt, azt a túrósat, amit a múltkor annyira dicsért.
De Géza bácsi nehezen viseli az elutasítást, és hátrapillant Lacira, a másik fegyőrre.
- Laci, beszélj már vele!
Laci szintén lekötelezettje lett Géza bácsinak az elmúlt időszakban, hiszen a szolgálati öltöző melletti zuhanyzóban nemrég javította meg a világítást a szaki. Eddig a mobiltelefon fényénél intézték a tisztálkodást. Persze már könnyű, újra lett melegvíz is, a múltkor egy vízszerelő ült itt pár hetet előzetesbe, akkor lettek a csapok is kicserélve. Ők is csak emberek, a régi karbantartó meg már valahol Németországba.
- Ne csinálja már Géza, mondtuk, hogy ez lesz, bírja ki, kint levesszük majd.
A terem közönsége közben összesúg, ,,Ő volt az, mondtam, hogy így nem lehet, ez életveszély, leéghet minden, nem ismeri a szabályokat sem, kuruzsló, mi az hogy 6 évente, inkább 3, de én 1-et szoktam írni"...
Egyre hangosabbá válik, morajlik a terem, a bíró csendre int mindenkit. A vád ismertetése következik, a helyszín, a körülmények, időpontok, a szakmai felelősség, a jogszabályok figyelmen kívül hagyása, közveszélyokozás, jogosulatlan munkavégzés, van bőven minden.
- Hol van az ügyben eljáró ügyvéd a védelem részéről?
Mordul fel a bíró, Géza bácsi megtörten jelzi, nincs ügyvédje, nem tart rá igényt Ő szeretne beszélni.
- Az ügy, bíró úr valóban a Szív és a Ló utca sarkán történt. Megkerestek, hogy lejárt a felülvizsgálat, el kellene végezni ismét. A helyszíni bejárás alkalmával megerősítést nyert bíró úr, hogy egy 110 m² üzlethelyiségben élelmiszert árulnak egy társasház aljában. Azt is konstatáltam, hogy az üzlet villamos berendezéseit, melyet az 1993. évi XCIII. törvény 87. § 4. pontja is nevesít, azt valóban a 9. pont alapján történő, szervezett munkavégzéssel összefüggésben használnak.
- Kérem a vádlottat tartózkodjon a kioktató magatartástól, nyilván egy bíróság tisztában van vele, hogy egy bolt, az munkahely, ehhez nem kell villanyszerelőnek lennünk. Folytassa!
- Bíró úr, én mindig jogkövető voltam, nem igazán értem mit keresek itt, betartottam az összes kötelezően előírt jogszabályt és rendeletet. Elolvastam mindent.
- Majd azt eldöntjük, elég sok hiányosság van itt a vád szerint. Mi történt ezután?
- Megállapítottam a földhivatali dokumetációk alapján, hogy a társasház épületének alaprendeltetése: Lakóépület.
A bíró már ráncolja a homlokát, igazítja a szemüvegét, és mormol valamit. Nyilván nem érti, ezek az adatok miért fontosak. Hiszen nyilvánvaló, lakóépületben egy bolt, ami munkahely.
- Szóval bíró úr, én úgy döntöttem elvégeznék itt egy szerelői ellenőrzést, mert a 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet, ami munkahelyek esetében szabályozza a felülvizsgálatok gyakoriságát és módját, az ezt írja elő a 19. § (6) pontja szerint:
,,Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
b) * az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;"
Ekkor felhördül a terem, ,,nem igaz, ez butaság, nem lehet olyan, oda VBF kell" morajlik a széksorok között.
- Csendet kérek!
Súlyt le kalapácsával a bíró, és a vádlottra néz:
- Nem véletlenül villamos biztonsági felülvizsgálatot akart mondani? És három évente? Nem lehet hogy összekeveri?
- Lehetetlen bíró úr, én elolvastam. Vagy százszor is! A társasház épülete lakóépület, ami a
Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelete szerint is le van írva:
,,2. § 18. lakóépület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó és alaprendeltetése szerint lakhatás, üdülés célját szolgáló építmény vagy lakóközösségbe szervezett, több lakásból álló egység és a hozzá tartozó, alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiségek összessége, továbbá az előbbiek elhelyezésére szolgáló építmény vagy alkalmas telek;"
Látja bíró úr, akkor is lakóépület, ha eltérő célra szolgáló helyiségek vannak benne, mint egy bolt.
- Értem, de a vád szerint a 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet 19. § (7) pontja szerint, mivel ez munkahely, ezért VBF felülvizsgálatot kellett volna végeznie, és 3 évente!
- Nem létezik bíró úr, olvassák már el, ez a pont csak akkor írja elő a 3 évente történő VBF-et, ha a létesítmény nem tartozik a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései közé. De most beszéltük meg, hogy oda tartozik.
Az öreg bíró csóválja a fejét, olvassa a jogszabály szövegét, próbálja értelmezni. Rápillant a vád képviselőjére:
- Most akkor mi nem jó ezzel? Tényleg ide van írva, 6 évente szerelői ellenőrzést kell végrehajtani! Elvégezte ezt a munkát a vádlott?
A vád képviselője feláll, keresgél a papírok között.
- Elvégezte bíró úr kérem, de nem mérte meg az áramvédő-kapcsolókat, pedig ezt gondolhatta volna hogy kell, meg egy szakembernek magától is illik tudni ilyet. És a 6 évente az olyan ritkának tűnik, mindig 3 évente kell, de lehet akár évente, ahogy a felülvizsgáló gondolja.
A bíró böngészi a rendeletet, és felolvassa a kritikus részt:
- ,,j) szerelői ellenőrzés: villamos gépen, berendezésen az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, erősáramú villamos szakember által végrehajtott, műszeres mérést nem igénylő ellenőrzés;" Ezt elvégezte a vádlott?
- Ezt el, de mint mondtam, ez nem teljesen alkalmas a hibák kimatatására, meg a hurokellenállás...
- Nézze, hagyja abba, én bíró vagyok, a jogszabályok alapján kell döntést hozzak, betartják, vagy nem tartják be, vagy megszegik őket. Ha betartotta mi alapján ítéljem el, hogy Ön hogy gondolja, vagy szerette volna?
- De bíró úr, a 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet alapján akkor is 3 évente kell villamos biztonsági felülvizsgálat. Miért nem azt csinálta akkor, ez hanyagság!
A bíró ismét biccent, Géza bácsi fáradt, unottan válaszol:
- Mert azt nem is kell alkalmazzam, saját maga a rendelet kéri, olvassák már el: ,,(5) Az e rendeletben foglaltakat a jogszabály alapján munkaeszköznek minősülő villamos berendezések időszakos ellenőrzésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni."
A bíró ismét ráncolja a homlokát, nem érti ő sem, két rendelet, ami felülvizsgálattal foglalkozik, ráadásul munkahelyekkel, nem egyformát kér?
- És? Van eltérő rendelkezés?
- Van hát bíró úr! Most olvastam fel, a 10/2016 szerelői ellenőrzést akar, 6 évente. A 40/2017 pedig villamos biztonsági felülvizsgálatot 3 évente. Ez elég eltérő rendelkezés a vádnak? Mert ha igen, akkor közlöm, hogy a 40/2017 előírásait akkor itt a vizsgálat tekintetében nem kell alkalmazni.
A bíró is rácsodálkozik, olvas, ráncolja a homlokát, próbálja megérteni. Magában mormolja:
- Eltérő rendelkezés hiányában kell, tehát ha nincs hiánya az eltérő rendelkezésnek, tehát azt jelenti hogy van eltérő rendelkezés, akkor nem. Aha, kicsit furcsa, de valóban ezt írja.
A terem felmorajlik, mi van itt? Nem kell a 40/2017? Hogyan? És a tűzvédelmivel hogyan lesz, leég a bolt? A vád képviselője tesz még egy kísérletet.
- Bíró úr, rendben van, elfogadom hogy a rendeletek ezt írják, de mi lesz a tűzvédelmi felülvizsgálattal? Az is veszélyforrás, ezt ki fogja nézni? Majd leég minden?
A bíró a homlokát törli, eddig erről említés se történt. Ez komoly dolog, lehet elmarasztaló ítélet születik. Ismét a vádlott felé fordul, válaszra várva
- Bíró úr, az előbb beszéltünk róla, ez egy lakóépület. Ha már tűz, akkor felhoznám az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletet, ami foglalkozik a felülvizsgálattal. Idézem: ,,276. § (1) Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki"
Nos bíró úr, a boltban nem találtunk olyan elosztóberendezést, ami 32 A feletti túláramvédelemmel volt biztosítva, és a fogyasztásmérőnél is csak 3×25 A áramszolgáltatói védelem volt beépítve.
A bíró átolvassa többször, és motyogja a szöveget. De hát ez van leírva benne. Szóval ez sem kell. Ismét felszólítja a vád képviselőjét:
- Felkérem a vádat, jelezze milyen jogszabályokat, rendeleteket nem tartott be a vádlott, vagy mi az, amit ezekben az előírásokban áthágott, esetleg a konkrét tiltás ellenére végezte el.
- De hát nem alkalmas a szerelői ellenőrzés, bíró úr, nem így kell, hát mérni kell, meg a hurokérték, a kioldási idő, de hát nem jó így.
- Elég legyen, ez az ember betartotta az összes felsorolt rendelet követelményeit, semmilyen szabálytalan és tiltott dolgot nem tett, fel kell mentenünk, hiszen úgy járt el, ahogy a rendelet szerint el kell járni.
- De bíró úr, nem jól írja a rendelet akkor, hát 3 év, meg a VBF, erre gondol a rendelet ott is, csak régi...
- Elég legyen, mi az hogy nem jó a rendelet? Hogyan képzeli ezt, mi jöhet még? Az autótolvaj jövő héten majd szintén erre fog hivatkozni, és azt mondja ő nem tolvaj, csak egyoldalúan a másik fél részvétele nélkül bonyolította a gépjárműkölcsönzést? Mi lesz a következő tárgyalásunk ügye?
Kérdezi a mellette lévő személytől, aki emlékezteti:
- Pallos úr, egy közúti kihágás, a vádlott az 50-es táblánál 50-el ment!
- Ne szórakozzon, ez mióta kihágás?
- Hát ugye azért perelik, mert ott nem szoktak 50-el menni, sőt inkább csak 30 lenne a jó, mert kanyarodik az út is, szóval ezt tudni kellene a sofőröknek, hogy nem lehet 50.
- Tudják mit, én elmegyek előtte ebédelni, ezt nem bírom éhgyomorra.
Kifelé menet a bíró odalép Géza bácsi mellé. Megszorítja a vállát, furcsán mosolygósra változik a tekintette, már tegező módban szólítja meg szakit.
- Gézukám az isten áldjon meg, ne csinálj már ilyet többé, mire jó ez? Csinálj nekik VBF-et, látod abból nincs baj. Apádra ütöttél, az volt ilyen konok, mikor építkeztünk összevesztem vele párszor. Gyerekeknek megcsinálod a villanyt? Jövő héten indul a falazás, mást oda sem engednék, nem bízok senkiben.
- Meg hát Péter bácsi, megbeszéltük, de a végén akkor egy VBF felülvizsgálat dukál, egy üzembe helyezés előtti, jó? Ezt felszámítom!
- Gézukám, lesz nekik bejárónő, akkor ez munkahely?
- Neeeeeeeeee....
De komolyabbra fordítva, utazzunk egy kicsit vissza az időben, talán többet megtudunk. A 40/2017 előtt is volt élet, létezett a KLÉSZ, vagy a 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet ahogy ismerik. De volt előtte az 1/1964. (IX.9.) NIM rendelet is. De tekintve hogy régebben a szabványok is kötelezőek voltak, ezért foglalkozhatunk az MSZ 172-vel is. De a 40/2017-es rendeletet, ha valaki visszanézi a kiadás évében, szó sem volt villamos biztonsági felülvizsgálatról benne. Alapvetően, az MSZ 172 szabvány (a 2003 visszavonás évéig) 2 féle vizsgálatot írt elő:
- Szerelői ellenőrzés
- Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat
Mikor kellett régen, az MSZ 172 szerint az érintésvédelmi felülvizsgálat:
- Új berendezés létesítése
- Átalakítás, módosítás (10% szabály)
- Hiba, hiányosság esetén
- Most figyeljünk: "Munkahelynek minősülő helyeken - a KLÉSZ hatálya alá tartozók kivételével - rendszeresen, legalább háromévenként."
Tehát itt is megjelenik, hogy ami nem tartozik a KLÉSZ alá, csak azt kell 3 évente szabványosságival. A KLÉSZ alá befért a lakóépület boltja, a rendelő, az óvoda, iskola, áruház, vásárcsarnok, stb.
Ha megnézzük, ehhez igazodik a jelenlegi 10/2016 rendelet szövege, csak kicserélték a KLÉSZ szót a 40/2017-re:
"Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével – villamos biztonsági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen"
De volt régebben a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet, ami szintén a munkahelyekkel foglalkozott, abban ezt írják:
"A kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évente szerelői ellenőrzéssel"
Akkor most itt van ez a kazal szabvány és rendelet, ami évtizedek óta megelégszik a munkahelyeknél (KLÉSZ alatti) a szerelő ellenőrzéssel. Ez nem lehet elírás, azért csak akadt ott szakember, aki ezeket papírra vetette. Ha nem elégséges a szerelői ellenőrzés, akkor miért nem kérnek szigorúbbat, vagy miért nem bízzák a felülvizsgálóra? Egy sor sincs róla, hogy eldöntsem mit akarok, leírják mit kell. Azért a szerelői ellenőrzés sem csak szemrevételezéssel járt...
nem rossz, ......lehet, hogy inkább ezt a pályát kellene inkább folytatni?
Igazából nem tudtuk meg, hogy Géza bácsit miért is csukták le..- persze lehet, hogy ez valami sorozatfilm forgatókönyve, és a 22. részben a valóság is kiderül.
Nekem még hiányzik 1 szakember - mert mint tudjuk sem az ügyész, sem a bíró, de még az ügyvéd sem szakember.
pl. egy villamos és egy munkavédelmi igazságügyi szakértő..., aki -áttételesen az ügyésszel- a bíró keze alá dolgozik, és segíti abban, hogy a bíró döntésképes helyzetben megértse, hogy
amúgy jó ez az előírás - de a jogszabályban sajnos a mérés szó is benne van (ami amúgy már túlmutat a szerelői ellenőrzést végző villanyszerelő kompetenciáján), no meg az sem mellékes, hogy oda van írva az is, hogy "közvetett érintésvédelem" vizsgálatát kell elvégeznie (ami meg, hogy egye meg a fene, mégis csak mérést is jelenthet).
1., miért mulaszt az aki pl. a "védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával" érintésvédelmi mód vizsgálata esetén nem mér, csak nézegetheti, csóválja a fejét, hogy biztos jó.. a múlt héten is hasonlót nézegettem, az is jó vóóót..
A rendeletet csak addig olvassa amit megért? Jóllehet az is benne van a rendeletben, hogy "közvetett érintésvédelem" vizsgálatát KELL elvégezni (ami több esetben mérés)?
2., azért mulaszt Géza bácsi, mert nem jól és nem arra alkalmazza amelyre LEHET - mert esetleg pontosan nem is érti a dolgokat. Félig alkalmazza jól :)
No, jómagam szeretem a "brechti színházat", az irodalmi szösszenetedre is gondolok, hogy írkáltál ezt meg azt is, és majd hazafelé a néző (olvasó) továbbgondolja a megoldásokat.
Mivel Géza bácsi elvileg szakember (nem cukrász): vagy nem végzi el (rosszul, félig-meddig) ezt a vizsgálatot, mert a rendeletben lévő szavakat és tartalmukat megérti, hogy csak egyes esetekre (érintésvédelmi módra lehetne jó), vagy a szabályosan megoldható, ahol kell mérésekkel alátámasztva az áramütés elleni védelem hatásossága irányába tolja el a megoldást -és le sem csukják..
A viccet félretéve, sajnos volt "szerencsém" bíróságon - egy halálos áramütéses balesetben- egy mérős kollégám perében szaktanácsadóként részt venni, a "vádlott" ügyvédjét volt fontos felkészíteni.
Szomorú, de igen érdekes érvek, ellenérvek voltak.. de attól még egy 40-es fiatalember meghalt.
Sok-sok tanulságot lehetett levonni úgy a mérős kolléga vélt vagy valós mulasztásáról, mint a"sértetti közrehatásról", amellyel egy kisebb baleset helyett sajnos súlyos, halálos baleset történt.