Külsõ villámvédelem

Indította JUVILL, 2012. október 01., 19:52:21 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Gyurmaúr(fi-relé)

Petya, van a Kruppa Atinak egy kitűnő könyve, mely kellő részletességgel, fotókkal, ábrákkal, piktogramokkal mutatja be, hogyan, merre, meddig, miért kell a külső (és persze a belső) villám/túlfeszvédelmet megtervezni, kialakítani és azt a késöbbiekben ellenőrizni. Ha gondolod és valamikor jársz felém (pl egy Balcsin megejtendő laza lubickolás okán), akkor szívesen kölcsönadom a könyvet, de megesketlek, hogy vigyázol rá és senkinek nem adod tovább, mert általában a könyv sorsát mindig a további kölcsönadások pecsételik meg! Na, ez így teccik???

JUVILL

Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. június 11., 17:12:37 DÉLUTÁN
Sziasztok!
Rég jártam erre. Újabb kérdéssel fordulok hozzátok nagy bizalommal a villámvédelmi besorolásokból.
Nem értem a villámvédelmi besorolások közül a magassági csoportokat és a tető szerkezete szerinti csoportokat.
A magassági besorolásnál nekem a magasságok világosak. Engem igazából a 20m alatti épületek besorolása érdekel. A környezeti hatásokat nem értem. Valaki legyen szíves nekem érthetően leírni a NINCS, MAGAS KÖRNYEZET, és a BECSAPÁSI VESZÉLYT FOKOZÓ KÖRNYEZET fokozatokat, hogy mi tartozik ezekbe.
A tetőre majd később teszek fel kérdéseket ha erre már kaptam.
Várom a válaszokat!
Előre is köszönöm!

Az interneten is eléred az MSZ 274/1. ... 4.villámvédelmi szabványsorozatot.
Azt olvasd át először. A magyarázatos részben megtalálsz mindent.
Le van írva a magas környez és becsapási veszélyt fokozó környezet is.
Ezeket a MSZ 274/2-81 számú szabvány 3. fejezetében találod meg.

3. MAGASSÁG SZERINTI CSOPORTOK, M1 ... M4
3.1.
Az épület és egyéb építményt a 3.2. ... 3.5. szakaszok figyelembevételével a
- saját magassága,
- környezetében lév ́ ́
o épületek, építmények és tárgyak (m ́ ́
utárgyak illetve tereptárgyak) magassága,
- a környezetnek a villámcsapási veszélyt növel ́ ́
o hatása
alapján az 1. táblázat szerint kell besorolni

3.2.
A magasság szerinti besoroláskor külön épületnek lehet tekinteni azokat az egy épülethez tartozó
részeket, amelyeknek magassága legalább 5 méterrel különbözik egymástól.
Megjegyzés:
Ha az épületen a tet ́ ́
ofelület magasságát legfeljebb 5 méterrel meghaladó magasságú, kiemelked ́ ́
o tárgyak (pl.
kémény, torony) is vannak, a tet ́ ́
ofelület magasságát kell az épület magasságának tekinteni.
3.3.
A magasság szerinti besorolás szempontjából külön kezelt épület-, illetve építményrészeket a
rendeltetés
szerinti besoroláskor (2. fejezet) egy épületnek kell tekinteni.
3.4.
Magas környezet becsapási veszélyt csökkent ́ ́
o hatásával lehet számolni az olyan épület és egyéb
építmény esetében, amelyet 20 m-es körzetben, legalább két ellenkez ́ ́
o oldalról
- olyan épületek, építmények vagy tárgyak (m ́ ́
utárgyak, illetve tereptárgyak) vesznek közre, amelyek-
nek a magassága legfeljebb 2 m-rel kisebb;
- vagy a terepszint e távolságon belül az épület, illetve egyéb építmény legmagasabb pontjával azonos
szintre emelkedik.
Magas környezetnek lehet tekinteni az épületet, illetve egyéb építményt körülvev ́ ́
o erd ́ ́
ot, ha a fák
magasabbak az épületnél, ill. építménynél és 10 m-nél közelebb nincs a környezetb ́ ́
ol kiemelked ́ ́
o fa.
3.5.
A becsapási veszélyt fokozó környezet hatásával kell számolni az olyan épület, illetve egyéb építmény
esetében, amely
- hegytet ́ ́
on önmagában áll;
- síkságon 100 m-es körzeten belül magában áll és magassága meghaladja a 10 métert;
- száraz, sík területen, vízfolyástól 10 m-nél kisebb távolságban van és magassága legalább 10 m;
- nedves, mocsaras területen áll és magassága legalább 10 m.
Magas környezet esetén e becsapódási veszélyt fokozó környezeti hatásokat nem kell figyelembe venni,
hanem csak a 3.4. szakasz szerinti hatást.


Novill

Mint ahogyan JUVILL kolléga írta van nem norma szerinti MSZ274 szabvány szerinti és az MSZ EN 62305 norma szerinti villámvédelmi szabványok, ezeket kell tanulmányozni. Továbbá Gyurmaúr által említett könyv és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által kiadott villámvédelmi felülvizsgálói jegyzetek melyeket érdemes olvasgatni. Ezenkívül a fórumon lévő villámvédelmi tesztek is hasznosak.

rajnalajos

Kérdés: Segítségeteket szertném kérni abban, hogy régi szabvány szerint kell felülvizsgálnom egy villámvédelmet. Az épület besorolása "D" csirke nevelde a rendeltetése. Az épület egyik levezetője mellett van egy gázcső, gázórával. A levezető fél méterre van a gázcsőtől, 16-os MKH-val össze van kötve a kettő, + át van kötve a gázóra. Mi a véleményetek erről?

tothgyula

Üdv. a Kollégáknak!
Mindenképpen kockázatelemzéssel kell kezdeni és a "Norma szerinti" villámvédelmet kell megépiteni. Tanitják is a "Tanfolyamokon", hogy a rossz villámháritó nagyobb veszélyt jelent az épületre, környezetére, mintha azon egyáltalán nincs villámháritó.
Tisztelettel TothGyula

NagyPS

rajnalajos

Az úgy nem jó. Aki kivitelezte valamit a szabványból nem jól értelmezett. Bontsátok le az összekötést.

birok57

Tisztelt rajnalajos, a megoldás a kérdésedre:
6.3.5. A villámhárító földelőt össze kell kötni az épülethez és a földelőhöz 20 m-nél közelebb lévö minden más
földelővel
vagy a talajban 1 m-nél közelebb lévő nagykiterjedésű fémtárggyal.
Ha a földelők vagy a fémtárgyak fémes összekötése tilalomba ütközik (pl. gáz- vagy olajvezeték,
kábelköpeny vagy nullavezető földelésének üzembetartója részéről), vagy a fémes összekötés a
korrózióveszély miatt nem lehetséges, akkor a villámhárító földelőt a 8.4. szakasz szerinti szikraköz
beiktatásával kell az idegen földelővel vagy fémtárggyal összekötni.
6.3.6. A földelőcsoport, földelőrendszer kialakításához szükséges, illetve a 6.3.5. szakaszban előírt összekötő
vezetőket elsősorban a talajban kell elhelyezni, de lehetnek a falba beágyazva, a falra rögzítve vagy
belső térben is.
6.3.6.1.Ha az összekötő vezetők nem a talajban vannak, akkor a talajszint fölötti magasságuk sehol se haladja
meg az 1,5 métert.

980POWER

A földelések, levezetők mechanikai védelmével kapcsolatban szeretnél szólni. Sok helyen látom azt, hogy egy vascsőbe húzva vezetik le a fal mellett, ezzel az a probléma hogy a csőbe felgyülemlik a szennyeződés és pont károsan hat mert mindig nedves közeget biztosít ez pedig idő előtti korrózióhoz vezet, plusz, amikor villám áramot vezet le felforrhat a benne lévő nedvesség, ami jobb esetben a két végén kivágódó gőzként távozik, de ha nem tud, akkor pedig felrobban a cső, ezzel baleset veszély lehetőségét biztosítja