Villámvédelmi berendezések felülvizsgálata

[Fecó]

Sajnos nekem a legrégebbi is a 62-es verzió, azon látom előzményként, hogy 52 volt az előző.

Sacc-placc kolléga levelére reagálva nem tűnik el minden kételyem:

1. Nem teljesen mellékes, hogy mikor épült az épület. Azért a "régi világban" az építéskor már rákerült a villámvédelem is a legtöbb esetben, ha valóban kellett. A másik problémám pedig már leírtam, mi van ha nincs villámvédelem? És az épület építésének az idejében érvényes szabvány szerint nem is kellett, de a legutóbbi MSZ 274 szerint már kellene?

2. A legtöbb előző villámvédelmi jegyzőkönyvön sajnos sosem tüntetik fel a felülvizsgálók, hogy mikori a létesítés. Sőt sok esetben egy 50-60-as években épült épületnél is az MSZ 274-2:1981 szerint végzik a besorolást és az MSZ 274-3:1981 szerint az ellenőrzést. Holott egyértelmű, hogy ez előtti a létesítés. Legtöbben nem is ismernek előző szabványokat. De egy 1955-ben épült 6 lakásos társasház miért kell hogy megfeleljen az 1981-ben kiadott szabványnak, ezt mi írja elő?

"ha terv és felülvizsgálati dokumentáció sem áll rendelkezésre, akkor a létesítéskor érvényes követelményrendszert alkalmazza, a 9.1.4.2-9.1.4.3. pontok figyelembevételével"

Hiszen itt is az áll hogy "létesítéskori" tehát ha a megrendelő írásban lenyilatkozza a létesítés időpontjára hogy 1955, akkor én ennek ellenére dolgozzam ki a követelményeket 1981 rendelkezései alapján? Ha kinyitod az 1962-ben kiadott és az 1981-ben kiadott szabványokat, látni fogod van hasonlóság és különbség is. Sajnos sokunknak csak az 1981-es van meg, és ez nem csak a felülvizsgálók hibája. De ez vonatkozik a többi felülvizsgálatra is. Én rengeteget vadásztam az MNOSZ 172-50-re, és az MSZ 1600-ból a legkorábbim 58-as kiadás. (sajnos az 55-öst nem találtam sehol) de megvan az 1913-as, 1929-es és 1939-es "Biztonsági szabályzat is, ami az 1600 elődje. Mert vannak sajnos még ilyen épületek, én sem örülök neki. Valaki pedig vígan "operál" a 81-ben kiadott villámvédelmi, a 77-es MSZ 1600 és a 84-es MSZ 172-vel. És beszélünk létesítéskori követelményekről? Kollégák, sajnos a 70-es évek előtt is épültek házak, sőt, szereltek bele villanyt is! És sajnos ezekből még bőven vannak, akárcsak részek, amik üzemelnek. Persze tereljük a megrendelőket a felújítás irányába, és vizsgáljuk szigorúan a régi berendezéseket, de tudjuk azért mit követeljünk meg, és mit ajánljunk.

[Sztrogoff]

Ez így van. Azt az egyet lehetne mondani, hogy a 77-es szabvány (ami a 81-es ) az első olyan modern megközelítésű szabvány, amelynek alapelvei ma is érvényesek, és emiatt praktikus aszerint dolgozni.

Horváth professzor valóban benne volt az 52-es szabvány megfogalmazásában is, ő volt az illetékes szabványosító bizottság titkára. Az elnök Verebély professzor volt (két pont az y-on), lehet, hogy ő valahol írt erről is. Én, ahogy néztem, nem sok művét találtam, van a Villamos művek és a Villamos vasutak. A Villamos művekben van elég szó a villámról, de szabadvezetékek védelmével kapcsolatban. És közkézen forog egy értekezése, a villámkutatás újabb eredményei, abban sincs szó épületek villámvédelméről. Azt majd beszkennelem. Ezt azért írom, hogy hátha valaki lát valamit. A mellékelt értesítés, amit találtam, szövegében nem utal arra, hogy lett volna 52 előtti szabvány.

[Fecó]

Nah, hogy mennyire probléma ez, mi sem tükrözi jobban, hogy a Magyar Mérnöki Kamara tavaly szeptemberben csinált egy tanulmányt a "A nem norma szerinti villámvédelem egységes műszaki követelményrendszerének kialakítása és javaslat a teljes villámvédelmi szabályrendszer jövőbeli egységesítésére" címmel. 56. sorszámon, FAP-2020/103-ELT azonosítóval, az Elektrotechnikai és Épületvillamossági tagozat által. Pont ugyanez a probléma ihlette, mint amivel magam is szembesültem. Úgy látom a nem norma szerinti rendszert egységes mederbe kívánják terelni, ha szükséges akár újratervezéssel.

És időrendben, ha valakit érdekel:

• MOSZ 274, 1937. június (Biztonsági irányelvek villámcsapások romboló hatásának elhárítására);
• MNOSZ 274-52, 1953. február 15. (Biztonsági irányelvek villámcsapás káros hatásainak elhárítására)
• MNOSZ 274-52, Kiegészítés (1954)
• MSZ 274-62 1963. július 1. (Villámvédelem)
• MSZ 274-72 1973. július 1. (Villámvédelem)
• MSZ 274/1-77 1977. október 1. - 2009. február 1. (Villámvédelem, Fogalommeghatározások)
• MSZ 274/2-81 1982. január 1. - 2009. február 1. (Villámvédelem, Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása)
• MSZ 274/3-81 1982. január 1. - 2009. február 1. (Villámvédelem, A villámhárító berendezés műszaki követelményei)
• MSZ 274/3-81, 1. módosítás (1985)
• MSZ 274/3-81, 2. módosítás (2001)
• MSZ 274/4-77 1978.április 1. - 2009. február 1. (Villámvédelem, Felülvizsgálat)
• MSZ/T 274-5:1994 (Villámvédelem, Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem)

Azért ameddig ez megszületik, mindenkinek jó keresgélést ha 1955-ben létesített villámvédelmi berendezést kell felülvizsgálnia...

[Sztrogoff]

MOSZ 274, 1937. június
Előtte csak az éves tartalomjegyzékeket néztem, de Így már kicsit jobban körbeszaglásztam a MEE lapjában azt az időszakot - egy szó nincs erről.

[Fecó]

Az előbbi tanulmányból származik az időrendi felsorolás.

Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről

[Sztrogoff]

Én elhiszem, nem kérdőjeleztem meg. Csak nem annyira értem.

[tothgyula]

Feco!
Gratulálok, sok munkád van benne. Tovább folytatom a témát a "Villanyszerelők Lapjá"-nak a 2019.ápr. havi számában megjelent , Kruppa Attila szakcikkének rövid idézetével.
"Azt már megállapítottuk, hogy a "nem norma szerinti" villámvédelem közel sem olyan változatlan rendszer, mint amilyennek sokan gondolják. Az MSZ274 megalkotói folyamatosan törekedtek a technika fejlődésének követésére, a szabvány korszerűsítésére, és ennek eredményeként a 90-es évek közepétől a ma MSZ EN62305-ként ismert szabványsorozat egyes részei is beépültek a szabványba, annak utólsó változataként pedig a 9/2008.ÖTM rendeletbe is. A nem norma szerinti villámvédelmi terveken és a felülvizsgálati jegyzőkönyveken egyre gyakrabban érhető tetten a bizonytalanság:a szakemberek tapasztalhatóan nem képesek követni, hogy az MSZ274 vagy a 2/2002.BM vagy a 9/2008.ÖTM melyikét kellene munkájukhoz alapul venni, és ahhoz-tényleges alkalmazhatóság érdekében-hogyan kellene a Felülvizsgálati vagy éppen a VillamosTvMI-t, netán az MSZ EN 62305-öt, vagy az MSZ 50164 szabványsorozat utódját, az MSZ EN 62561-et felhasználni. Ráadásul a "norma szerinti" és a "nem norma szerinti"villámvédelem egyes látványos ellentmondásai(pl: hogy az egyiknél megengedett a levezető éghető anyagba ágyazása, a másiknál nem) nemcsak elbizonytalanítják a szakembereket, de a      társszakmák képviselőinek és a laikusoknak a szemében is aláássa a szakterület komolyságába vetett hitet.Ez rendkivül kedvezőtlen a villamos szakma egészének megítélése szempontjából.
A "nem norma szerinti" villámvédelem megszüntetésére egyelőre nem érett a helyzet. Az azonban elvárható lenne,hogy a nem norma szerinti villámvédelmet egyetlen, áttekinthető és egységes szerkezetű anyag ismertesse, amely lehetőség szerint mentes a szövegszerkesztési hibáktól. És amely esetleg tehetne egy lépést abba az irányba, hogy távlatilag megszüntessük a "norma szerinti" és a "nem norma szerinti" villámvédelem kettősségét..." cikk vége.

[Sztrogoff]

Műszaki Ludas Matyi

[Fecó]

Az általam idézett tanulmány szerkesztésében szintén része volt Attilának...

Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről

[Sztrogoff]

Melyik szabványpont engedi meg, hogy "megengedett a levezető éghető anyagba ágyazása"?