tulfeszültség védelem bekötés

[horgaben]

Üdv. Kérnék egy kis segítséget. Tulfeszültség védelmet szeretnék kialakítani egy adott társasházi lakásban.Az OBO típust ajánlották a vill szer .üzletben .A kérdésem ,hogy mi alapján válasszak van 20KA-es és van 50 KA-es változat ...melyiket és miért?
Továbbá a bekötés részével lenne kérdésem  a mellékelt képen látható két S1-S1 szakasz között minek kell kismegszakító (a gyártó zárlatvédelmi okokból írja) ez elhagyható e???
Továbbá a fő kérdésem az S2 szakasz utáni bekötés (és S3) ezt nem tudom értelmezni 100 %ban hogy mit hova kéne kötni földelés oldalról ......a lakásba bejön egyszer a földelt (zöld sárga) vezeték ,továbbá van eph csomópont is kiépítve.
Magán az OBO tulfesz védelem készüléken (egy fázisú rendszerhez) 4 db bekötési pont van : L-fázis / N-nulla---ezek világosak ,értem és van PE    és van (földelő jel) bekötési pont   ezek nem világosak számomra (mint írtam S2-S3)

[istvan01]

Akkor megpróbálok válaszolni amit "már" én is tudok a túlfeszlevezetőkről.
Az OBO V50 (50kA) levezető az felülről kompatibilis a V20 (20kA) levezetővel. A lényegi eltérés az, hogy míg az V50-es az nagyobb lökőáramra méretezett pólusonként, 8/20us impulzusra 50kA(V20 20kA) és méretezve van a nagyobb energia tartalmú 10/350us impulzusra is (V50/12,5kA). A V20 az nem viszi vagy azonnal elszáll a közvetlen villámhatás 10/350us impulzusától. A 8/20us az jellemzően a villamos hálózaton kívülről érkező túlfesz levezetésre való, a V50 pedig közvetlen villám okozta levezetésre is, ahol az épület el van látva külső villám védelemmel, ahol van felfogó/levezető/egyesített földelés és villámvédelmi szintű EPH. A V50 az T1+T2, V20 T2 levezető kategóriának megfelelő. V50 szerelhető árammérő szekrénybe mért oldalra, V20 a mérőtől 5-10m vezeték távolságban lévő lakáselosztóba. A méretlen oldalra V50-nél erősebb levezető javallott.

Az ajánlott biztosítás S1-S1 közötti biztosítás azért javallott, mert a szokásos kismegszakítók megszakító képessége 6-10kA, míg ide legalább 50kA képességű de max 160A gl/gG olvadó szükséges, V20 és V50-hez is. A túlfeszlevezők halála egyik formája hogy zárlatban maradnak.

Föltételezem, te egyfázisú+N V20-ak közül a V20-1+NPE-280 típusra, míg a V50-ből V50-1+NPE-280 keresed, ezek L/N/PE/FÖLD bekötésű, a mellékelt doc rajzon pedig háromfázis+N rajzúhoz L1/L2/L3/N/PE/FÖLD
A lényeg itt az, hogy a PE és FÖLD a levezetőn belül azonos és összekötött. Ide lehet hozni PE-t V kötésben, vagy PE és EPH fő földelős sín felszállóját. Fontos, rövid vezetékek legyenek kevés kanyarral.

[horgaben]

Köszönöm válaszod!
Gondolom azért kell olvadó bizti, hogy még véletlenül se tudd visszakapcsolni ha "meghalt" -mert akkor jönne a bumm.
Viszont nem igazán értem,miért kell ugyanakkora olvadó bizti a 20-as/és 50-es változathoz??
Továbbá nem értem miért kell mint írtad 5-10 méter  a mérőtőlV20-nál?  Az OBO katalogusban vannak telepítési példák ott abszolut nem írnak minimális métereket .
Valamint van itt valami amit egyáltalán nem értek a működéssel kapcsolatban: Ha jön a túlfeszültség -akkor működésbe lép pl a V20 vagy V50 vagy bármi más márka és akkor a FÖLDELÉS irányába levezeti a túlfeszültséget és közben "meghal" adott esetben ez eddig stimm, de amit nem értek: van kiépített eph hálózat ,azaz minden fémtárgy még a gázcső is meg a méregdrága full elektromos gázkazán rézcsövei is be vannak kötve az eph-ba azaz a földelésbe.  Na szóval ha jön a bumm akkor a földelés irányába megy a túlfesz és így akkor megy az összes berendezésbe is ami az eph-ba van bekötve???!!!  Ha jól tudom az áram is a legrövidebb utat válassza ,tehát pl egy társasház 3.emeletén a lakásom összes föld vezetéke, eph ba becsatlakoztatott vezetéke , rövidebb mint a 3.emelettől a pincébe lemenő földelés vezeték hossza .Bár lehet ,hogy nagyon tévuton járok de ilyenkor nem az van ,hogy kb 5ször végigmegy a lakásom összes bekötött eph vezetékén a tulfesz és szétcsesz mindent mielött leérne a pincébe lévő pl földelő szondába ?

[istvan01]

Nagy zárlati áram állóságú biztosító azért fontos főleg a T1 és T2 levezetők elé, hogy véletlenül se a biztosító elem oldjon, vagy váljon füsté/olvadjon végleg össze előbb mint hogy a túlfeszültség elem elvégzi a feladatát a lökőimpulzus 10-400us impulzus idejében. Ez jellemzően megint a villám hatás okozta feszültség emelkedésre vonatkozik. Ennyi idő alatt általában nem szoktak szabályosan lekapcsolni/leválasztani a kismegszakítók, de az olvadók sem. Aztán ha a túlfeszvédő elem is meghal, mert élete végén ez a dolga, akkor zárlatban maradhat, ez a tartós zárlati áram már működtetheti az eléje szerelt zárlat védőt. Kismegszakítók nem léteznek 25kA-nél erősebbek, megszakítók igen, olvadó biztik jóval olcsóbban tudják a 120kA képességet. Ettől persze a levezető elé szerelt olvadó biztinek nem szükséges 160A névleges értékűnek lenni. A fázis vezetők áramterhelési értéke felett egy kevéssel érdemes ezt választani, mert azért ott lesz a többi túláramvédő is.

5m-10m. Ez a túlfeszültség levezetők koordináció egyik jellemzője. Vagyis a T1/T2/T3 levezetők megfelelő sorrendű, időben, energiában való elosztása. A cél az, hogy a T1 vigye hamarabb és nagyobb energiát, T2 és T3 egyre kisebbeket. Másképpen, ha ezek nem jó sorrendben indulnak meg, akkor előbb indulna meg a T2 a T1 helyett, ezzel a T2 veszi fel azt az energiát, amit a T1-nek kéne elviselni, ettől viszont kipukkanhat, kigyulladhat maga a T2 eszköz, vagy a vezeték, vagy a közelben lévő villamos berendezés. Az 5m-10m vezeték induktivitása játszik fontos szerepet a késleltetésben és a rajta eső impulzus meredekségében. Ha ez nincs, akkor javallott induktivitást berakni T1 és T2 közé. T2-T3 között már nincs akkora jelentősége a távolságnak, viszont a T2 "hatóköre" 5-10m-ig elér, ezért felesleges ennél közelebb telepíteni őket. Mindehhez az is tartozik, hogy a T1/T2/T3 eszközök kapcsolási ideje és feszültség szintje is összehangolt legyen, ez leginkább egy márka-család eszközeivel biztosítható.

A túlfeszlevezető elnevezés lehet kissé zavaró ha nem ismerjük a rendszer szintű feladataikat. Jobb lenne ha inkább túlfeszültség csatolónak hívnák. Vagyis amikor működnek akkor nem levezetnek, hanem rövid időre összezárnak L/N/PE vezetőket, és nem feltétlen van arról szó, hogy PE-föld fele viszik az áramot-energiát. Erre jó példa a közvetlen villám áram az épület villámvédelmébe, ahol két irányból fog hatni a villám feszültség-áram hatása. Az egyik a villám vezetők induktív/kapacitív hatása az épület villamos vezetékeibe, a másik és ez a jelentősebb általában, a villám áram okozta feszültség emelkedés az egyesített földelőrendszerben. Az LPSIII-LPSIV villámoknál max 100kA villám árammal kell számolni, ez a norma szerint egyesített földelésekkel és túlfeszültség levezetőkkel megépített védelemnél 1ohm és 10ohm közé eső földelési ellenálláson 100kA legalább fele, 50kA*10ohm=500kV, másik végen 50kA*1ohm=50kV jelenik meg a PE és főföldelő sínen. A villám energia föld irányból megy főleg a T1 túlfeszültség levezetőn át villamos közműhálózat felé. Tehát itt nem beszélhetünk arról, hogy levezetjük a földbe a túlfeszültséget, hanem megosztjuk azokat minden a közelben lévő földdel érintkező fémtárggyal, EPH-ba kötött minden elemével.

Egy jó átfogó leírás a túlfeszültségek forrásai és intézkedési módszereiről. A hivatkozott szabványok egy része már megváltozott vagy újak léptek a helyébe, de a lényeget nagyon jól bemutatja.
https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=2ahUKEwin3tHEx_ThAhWNfZoKHYwlDDsQFjAAegQIBBAC&url=https%3A%2F%2Fwww.muszeroldal.hu%2Fmeasurenotes%2FTulfesz.pdf&usg=AOvVaw1GxpidFPe3DN39DWsHNZpG

[horgaben]

Köszönöm válaszod!
Ne haragudj de egyáltalán nem értem a középső részt a T' T" T3 dolgokat, mik ezek én csak egy pl OBO v50 es egyfázisú védelemben gondolkodtam,és mint írtam is az obo katalógus tervezési segédletében egyáltalán nem szerepel 5,10 méter vezeték.....nekem a mérőóra és az elosztó (kismegszakító doboz között van 30-50 cm távolság )ide raknám az OBO v50 et...... akkor felejtsem el a védelmet??? mert nics 5-10 méter ? nem nagyon értem ,kicsit hétköznapibb nyelven el tudnád magyarázni????mert szeretném megérteni--köszönöm

[istvan01]

Sajnos, ennél egyszerűbben én már nem tudom a több lépcsős túlfeszültség-energia koordinációt magyarázni, talán vannak itt nálam gyakorlottabb építő-tervezők akik majd megteszik. Addig is melegen tudom ajánlani a DENH segédleteit, villám és túlfeszültség védelemben nagyon erősek, sajnos az eszközeik ára is ezzel arányos.

Kiválasztási mátrix lakó és ipari környezetre, itt is szerepelnek az ajánlott távolságok:
http://www.dehn.hu/pdf/pdf14/DS649_D_1113-HU-web.pdf

Hasonló kiválasztási folyamatábra magyarázatok nélkül
https://www.dehn-international.com/sites/default/files/media/files/selection-matrix-ds250-e.pdf

Még egy segédlet. Ebben a varisztor és szikraköz működése és összehasonlítása szerepel, de az energia koordináció a T1/2/3 fokozatok között érthetően van bemutatva.
http://www.dehn.hu/pdf/pdf12/sonderdruckHU.pdf

Szétszórva ezek megtalálhatók az OBO alkalmazási leírásokban is, mert az elv fizikai és norma alapú és nem márka függő.
Tálán egy mondatos magyarázat ami a fenti dokumentumokból is kiolvasható, hogy a túlfeszültség védelem az mindig több lépcsős kell legyen és lépcsők között kell a tulfesz energiát fokozatosan csökkentve elosztani.

[istvan01]

Még egy egyszerű mankó Tracon-tól, ahol jelölve van a fokozatok közötti vezeték távolság feltétel. Itt 15m-t adnak meg, ha kevesebb akkor fojtó csatolót szükséges/javasolt beiktatni.
https://shop.traconelectric.com/static/images/E05/TTV_folyamat.gif

[istvan01]

OBO ebben a guide-ban 139. oldalon ismerteti hogyan kell a levezető fokozatok közötti vezeték távolságot értelmezni. Érdekes, OBO 5m-ben határozza meg a kritikus távolságot, DENH 10 m-t, Tracon 15m-t ad meg erre a határra. Az eltérő adatok indokait nem látom.
https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=2ahUKEwjBsIPuv_jhAhXipIsKHTiZB-cQFjAAegQIARAC&url=https%3A%2F%2Fobo-bettermann.com%2Fmedia%2FLightning_protection_guide.pdf&usg=AOvVaw2v1b3WUm5bRM9gvXvsZ7pr

[Fecó]

Az ott azt jelenti, ha a 2 lépcső legalább 5 m távolságra van, akkor megfelelő, ha viszont 5 m-nél rövidebb, akkor kiegészítő eszközt kell beépíteni, ami "létrehozza" a megfelelő impedanciát a "lépcső" kialakításához. Szerintem...

[Sztrogoff]

Csatoló induktivitás elvileg minden két fokozat közé kell, az emeli meg a feszültséget annyira, hogy az előző beinduljon. De az utolsó és a középső között általában elég a vezeték saját induktivitása (mondjuk hossz min. 5 m). A középső és az első közé is csak akkor kellene, ha a vezeték nemelég hosszú. Ide szoktak ennek hiányában csatoló induktivitást rakni. Azonban, ha ezt a V50-et nézzük, ez egyben biztosítja az első és a második fokozatot, abba a tokba nyilván nem tudsz kalapáccsal beleverni egy induktivitást még. Magyarabbul: oda nem kell.
Hogy más gyártók mást és mást adnak meg, azon én a legkevésbé sem csodálkoznék, hiszen pont ez a koordináció, hogy beindul az utolsó, és mielőtt felrobbanna, beindul az előtte levő... és nyilván az egyes gyártmányok más és más paraméterekkel rendelkeznek.
Az előtétbiztosítónak nem "kell ugyanakkora olvadó bizti", a katalógusban max túláramvédelem van írva. Ha kisebb, vagy akkora van, mint ami maxnak meg van adva, akkor még nem kell a levezető elé a söntágba rakni, de ha nagyobb lenne az áramkörben, akkor egy max akkorát, ami meg van adva, bele kell rakni a söntágba.