Üdv a csapatnak.
Egy vidéki ismerősöm a telkére épített egy új lakóházat,amiből a betonalap földelést kihagyták,mert "drága".
na most felkért hogy vezetékezzem be neki ezt a létesítményt.
Elmentem hozzá szemrevételezésre,és a fogyasztásmérő szekrénynél be van vezetve a NEFH,de nincs össze kötve,ezt a hurok impedancia mérésem is igazolta a különbséget.
Az új építésű háznál létre kéne hoznom a megfelelő értékű földelést amit szondákkal alakítok ki,fel szerelem fi relével,de hogy alakítom ki az EPH hálózatot?
EPH-hoz össze kéne kötnöm a nulla vezetőt,és a földelővezetőjét,amit nem merek megtenni,ha a szolgáltató nem nullázott.
Mit tegyek?
Az NEFH az már a múlté, mint tudjuk mindannyian. Ezért a mérő utáni első házi elosztónál kell képezni az összekötési pontokat. Ide csatlakozik az EPH vezető is. Családi háznál egyszerűen MKh 6-os vezetékkel az EPH csomóponttól jövő vezetéket rákötöd az elosztó PE pontjára. Fi relé előtt végzed el az összekötést. Tudtommal ha nullázás belső feltételei ( régi szabvány, illetve az újabb szabvány) teljesülnek nincs szükség az áramszolgáltató engedélyére. Vagyis lehet nullázni.
Köszönöm a segítséget.
A dolgom nehezíti még,hogy a méretlen fővezetéken található egy régi típusú fi relé.
Ami szabály ellenes.
A mérő alatt le van verve egy sárgaréz cső,melyből csatlakozik egy 2.5-es HO7V-k (mkh),ráforrasztva.
Ennek van 1.5 ohm földelési ellenállása hitelesített évé univerzállal.
Ezt kicserélném MKH 10-esre,vagy elegendő a 6mm2 ide is?
Nullázáskor nem kell számolni a megszakítókat érintésvédelmi lekapcsolásra?
Mire gondolsz, mikor azt írod, hogy nullázáskor nem kell számolni a megszakítókat lekapcsolásra? :)
Ha nullázás az érintésvédelem, akkor képlet szerint kell számolni a megengedhető hurokellenállás értéket.
A képlet: R (kisebb/egyenlő) fázisfeszültség (230V) / a kismegszakító névleges árama
(In) x alfa (kioldási szorzó)
Az alfa értéke függ a kismegszakító karakterisztikájától, és attól, hogy hol mérsz.
Más az értéke egy elosztó esetén, és más, ha végáramkörön mérsz.
Olvastam egy részt a legrandnál,mely szerint TN rendszernél A gyakorlatban nem szükséges a lekapcsolási
idővel számolni, ha az áramkör megszakítóval
van védve. Ugyanakkor késleltetett kioldású
megszakító esetén meg kell vizsgálni a
készülék teljes lekapcsolási idejét (késleltetés
+ kontaktus nyitás ideje).
MSZ HD 4-41 szerint a TN rendszereken elosztó áramkörökre a megengedett lekapcsolási idő 5 S
Köszönöm a segítséget.
A 1,5 ohm földelési ellenállás érték jó érték nullázásra (TN), de védőföldelésre (TT) kevés. Réz földelőt alkalmazása szakszerűtlen, de érdekes nagyon régi házaknál én is találkoztam már néhánnyal, ami még hosszú távlatban is viszonylag jó értéket mutatott. 10-es MKh -nál kisebb keresztmetszetet ne alkalmaz a földelőtől felfelé.
Én úgy gondoltam hogy telepítek még földelő szondát, az új létesítménynél is,és össze kötöm.
Mekkora a megengedhető földelési R TT rendszernél? 0.5 ohm?
A méretlen fővezeték 10mm2 megszakítók 3X16 C Gyakorlatilag akkor nullázható a hálózat.
A tulaj szerint így is volt,amíg nem szenvedett áramütést a felesége egy vasalótól.
Ezután jött egy villamos kolléga,és felrakott a méretlen hálózatba egy 30mA-es fi-t,"mert csak ott fért hozzá",majd szétbontotta a nullát,és a PE-t,mert lekapcsolt.
Akkor nullázáshoz földhurok 230/In x alfa,vagy a fi I névlegest vegyem alapul?
Az új európai szabvány, az MSZ EN HD 60364 megszüntette az eltérést a TT és a TN rendszer között a megengedhető hurokellenállás értékben. Jelenleg már a TT rendszerben is R (kisebb - egyenlő): Uf (fázisfeszültség) / Ib x alfa értékkel kell számolni.
Ha az áramkörben ÁVK van létesítve, (mivel ez kel!), akkor TT rendszer esetén a képlet:
R (kisebb -egyenlő: 50V / I (delta n). Az "I delta n" az áram-védőkapcsoló névleges kioldóárama.
Ha kéred, segítek az "alfa" értékének megadásában.
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. november 04., 20:04:21 DÉLUTÁN
...
A dolgom nehezíti még,hogy a méretlen fővezetéken található egy régi típusú fi relé.
Ami szabály ellenes.
...
Bocs, de ez szabályos volt valaha.
Üdvözletem!
Egy vidéki családi házban lakom, ami egy két (különálló) lakásos ház, egy árambekötéssel (csak egy fázissal). Mivel a '70-es években épült, ennek megfelelő a technikai színvonal is: a mérőnél egy kisautomata (nyomkodós, 15A-es) az óra előtt a méretlen részen, és egy kisautomata az óra után, a mért részben, a falakban alu vezetékek, védővezető nélkül. Ezt gondoltam kicsit tovább fejleszteni, így egy lakásfelújítás során az órától távolabbi lakásban kicseréltük a vezetékeket (1.5-ös MCu), a szerelvényeket, védővezetővel. Ezen felbuzdulva szeretném külön választani elektromos szempontból a lakásban, amit lehet, külön biztosítással. Ennek megfelelően az órától vittem vezetékeket ahhoz a lakáshoz a padláson (17m hossz, MÜII-es csőben, 2.5-ös hajlékony vezetékekkel 4 fázis, egy nulla, és egy védővezető), amit a távolabbi lakásnál egy falon kívüli elosztódobozzal osztottam szét (szoba, konyha, terasz, bojler, garázs). Az óránál felszereltem a kismegszakítókat, és egy Fi relét is (30mA/25A). Ekkor jött az érdekes rész: a kismegszakítókat még fel se kapcsolom (az óra előttit sem!), de a Fi relé már leold. Végiggondolva arra jutottam, hogy földelés hiánya lehet a rendszernek, a bejövő (EON) nulla vezető valószínűleg nem teljesen földpotenciálon van, képes 30mA áramot produkálni a lakás nullájához képest. Tény, hogy (még) nincs földelés a PEN részen, csak közösítve van a bejövő nullával, tehát földelést kell csinálnom (amúgy is terveztem). Szereztem egy 1.6m-es szondát, a kérdésem, hogy elég lehet-e, vagy komolyabb szondát szerezzek be (olvastam 3m-esről is)? Milyen messze lehet az órától (gondolom a minél közelebbi a jobb, 9m már túlzás?), elég 6mm2-es vezeték, vagy vastagabb kell? Nem teljesen analfabétaként állok a dologhoz (elektroműszerész lennék), de nyilván a szabványok ismerete miatt külön szakma a villanyszerelői. Várom a konstruktív javaslatokat, előre is köszönöm!
- A négy biztosított áramkörhöz egy fázisú kivitel esetén négy nulla vezetőt is húzzál. Így helyes meg terhelési és biztonsági okból is. Egy fázis esetén, a 3 fázishoz képest itt nem különbségi áram van!
- Nem tudom milyen a talaj minősége, száraznak tekinthető-e, mindenképpen ajánlatos a 3 méteres szondát leverni még ha az több munkát is ad.
- A földelő szondát 10mm2 vezetékkel kösd be. Ha utólag kerül kiépítésre, nem a fogyasztásmérő távolság a fontos, hanem a lakás főelosztóhoz legyen közelebb illetve kötve. Itt kell kialakítani a PEN szétválasztást (földelést a nullával összekötni, azaz PE és N "szétválasztást").
Ajánlatos mind a két épületnél egy egy 3m-es földelő szondát leverni a potenciál különbség elkerülése miatt is meg a jobb földelési ellenállás miatt is.
Gondolni kell a későbbi teljesítmény bővítésre is (32A betáplálás). Ennyi fogyasztónál hamar kevés lesz a 15A.
Szerintem van ott még valami baj. Pár tíz méter új vezeték nullavezetőnek, elvileg ez a levegőben lóg (nincs összekötve semmivel, ami le van földelve, és amelyik készülék be van kapcsolva, s ott visszamegy a fázison, az is ki van még kapcsolva), újdonat állapotában kiválóan szigetelve, hová megy ott 20-30 mA? Nem kötötted valahol testre, földre?
Üdv!
Ezen én is gondolkodtam, hova megy el az a fesz, aztán megtaláltam: hátul a műhely résznél van leütve egy vascső földelés gyanánt, amihez ott a konnektor nullája és védővezetője is csatlakozik. Gondolom az előző tulaj alkotása, elektromos gépekkel dolgozott, így oldotta meg.
Voltam ma egy villanyszerelési szaküzletben, akik egyébként villanyszerelő cégként is működnek, kérdeztem a földszondát, állításuk szerint családi házhoz 1.5m-es elég, ritkán, külön kérésre használnak 2m-est, 3m-est meg ipari rendszereknél használtak csak eddig.
A kérdésem az, hogy a földszonda és a PEN közötti 10mm2-es vezeték milyen hosszú lehet? Meg tudnám oldani falvésés nélkül, ha kb. 9m hossz még megengedhető.
Köszönöm!
Hát, hangosan szólhatott a zene a boltban, vagy a Poclain csattogott az ablak alatt, így érthetted félre a közismert tények közlését... :) A földelésnél az a jó, ha kicsi az ellenállása. Minél hosszabb a földelő, annál kisebb az ellenállása adott talajviszonyok mellett. Nyugodtan előfordulhat, hogy a 3 m-es is kevésnek bizonyul, ha irányadónak tekintjük a régebben érvényes max. 10 ohmot. De ha mocsár mellett laksz, megpróbálhatod a másfél méterest.
De azt aztán végképp egy méteres gödörből kell lenyomni, mert a fagyhatár feletti rész télen nem számít.
50 Hz-es erősáram szempontjából mindegy az a földelőhöz menő vezetékhosszúság, de túlfeszlevezetőnél nem lenne annyira előnyös.
Sziasztok!
Voltak nálunk villanyórát szabványosítani, levertek egy kb 16 mm vastag, 3 m hosszú földelőszondát. Aztán azt tovább vitték egy 10 mm-es keresztmetszetű horganyzott köracéllal a villanyóra alatti kötődobozhoz.
Viszont itt elég tróger munkát végeztek, mert a kötődobozt ugyan besüllyesztették a falba de magát a köracélt már nem így most alul a lábazatnál teljesen kilóg az egész. Ezt szeretném besüllyeszteni a falba, de ugye akkor rövid lesz a 10 mm-es köracél.
Kérdésem az lenne, hogy beletoldhatok-e egy kb 10 cm hosszú 10 mm vastag alu pálcával és <a href="https://www.ensto.com/hu/termekek/szabadvezetek-szerelvenyek/kisfeszultseg-szabadvezetek-szerelvenyek/ensto-kisfeszultseg-szabadvezetek-szerelvenyek/csatlakozok/parhuzamos-hornyu-csatlakozok-al--cu/SL14.2">párhuzamos hornyú szorítóval</a> a levert földelőszonda és a 10 mm-es köracél közé? Mert akkor be lehetne süllyeszteni az egészet szépen a falba, de nyilván most ez így nem adná ki, kb 5-10 cm hiányzik a köracélból.
A kivitelezőt vissza kell hívni, hogy javítsa ki a hibát és adjon FÖLDELÉSI ELLENÁLLÁS MÉRÉSI jegyzőkönyvet. Ez csak egy lap, de minden fontos adatot kell hogy tartalmazzon!
Tóth Gyula.
Az is jó, ha kijavítja, az meg pláne jó, ha ad jegyzőkönyvet, mert azért az egészen magától értetődő lett volna.
De ami a toldást illeti, az hol is lenne? Földben? Falban?