Legutóbbi hozzászólások

#21
Kérdések - válaszok / Re:Nulla szakadásnál a fí relé...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 11:44:54 DÉLELŐTT
Pont ez a lényeg. A TN esetében a PEN szétválasztási pontnál a PE ugyanazon a potenciálon van, mint az N, ezért N szakadásnál, a szétválasztási pont után beépített ÁVK N kapcsain folyik vissza a hibaáram a földelő felé, ezért nem fog lekapcsolni. TT esetén mivel nincs PEN szétválasztási pont az önálló földelő miatt, a hibaáram nem az ÁVK N kapcsain fog visszafolyni, hanem a független földelő felé, így az ÁVK le fog oldani.
 ::) ...de ugye nem vizsgakérdésnek volt szánva? ;)
#22
Erõsáram / Re:Magas hurokimpedancia
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 11:33:30 DÉLELŐTT
Az MSZ 10900 még mindig hatályban van, ezért hiába van ÁVK, az L-N közötti hurokimpedanciát minden esetben mérni és minősíteni kell, mert ellenkező esetben túlterhelési szempontból nem igazolható a kioldószerv megfelelősége, ami meg tűzvédelmi jellegű probléma.
Ugyan mindenki csak az L-PE hurokimpedanciára fókuszált, de még most sem tudjuk, hogy a 10 Ω az L-N vagy L-PE hurokra vonatkozik.  ::)
#23
Kérdések - válaszok / Re:Nulla szakadásnál a fí relé...
Utolsó hozzászólás Sztrogoff - Tegnap - 11:18:46 DÉLELŐTT
Bocs, de miért kapcsolna le TT esetén? A védővezető-földelő hálózat TT
 esetén teljesen független az aktív vezetőktől, akár elszakad a nulla, akár nem.
#24
Kérdések - válaszok / Re:Nulla szakadásnál a fí relé...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 10:53:04 DÉLELŐTT
Hibaáram hatására egy TN hálózat estén nem fog lekapcsolni, míg TT hálózat estén lekapcsol. Ha van felszerelve ÁVK, úgy nulla szakadás esetén életvédelmi szempontból a TT sokkal biztonságosabb. ...de ugye a TT hálózat ma már üldözendő kialakítás. Pedig lakóházas övezetben, egy megfelelően alacsony földelő rendszerrel semmivel sem rosszabb, mint egy TN rendszer.
#25
Kérdések - válaszok / Re:Összes alumínium vezeték vé...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 10:41:21 DÉLELŐTT
Szia!
Ha régebbi a csillár, akkor abban nem fogsz találni védővezetőt, mert a szabvány nagyon megengedő volt vala háztartási világítási eszközökkel kapcsolatban. 
Nagy eséllyel két fázis, és egy nulla vezetőd lesz (csillár kapcsolás). A folytonossági méréshez tekerd ki az összes fényforrást. Mivel az egyik vezeték minden foglalattal össze fog csengeni, ezért ez lesz a csillár közös (nulla) vezetője, a maradék kettő pedig a csillár egyik, és másik ága, amire majd a fázist kapcsolhatod egyszerre, vagy felváltva. Végül pedig minden vezetéket ellenőrizni kell, hogy van-e kapcsolata a csillár fém részeivel. Azt kell szem előtt tartani, hogy egyetlen vezeték sem csenghet össze a foglalt bármely érintkezőjével, és a csillár fémtesttel egyszerre. Ha ilyen jellegű kapcsolat fennáll, akkor "Houston, baj van!", és a csillárt szét kell szedni, majd megkeresni a zárlatos részt.
#26
Erõsáram / Re:Szabványos feliratozások ve...
Utolsó hozzászólás nyaki - Tegnap - 09:34:59 DÉLELŐTT
Szia Fecó!
A vitapartnerem az igaza alátámasztására az MSZ EN IEC 60670-1:2022 EV szabvány ,,8. Megjelölés" pontját említette meg, ami a dobozon, mint gyártmányon kötelezően feltüntetendő adatokról rendelkezik. Mint ahogyan említetted Te is, ezt a pontot gyakorlatilag minden eredeti gyártó teljesíti az általa legyártott és forgalmazott kötődobozain, így közös megbeszélés után kikerült az indokok közül.
A vitapartnerem tovább menve, az MSZ EN IEC 61293:2020 szabványra hivatkozott, mely többek között a villamos szerkezetek megjelölésével is foglakozik. A szabvány 3.1. pontja a villamos szerkezetet definiálja. Ezen pont értelmezése után a vitapartnerem azt a következtetést vonta le, hogy mivel a villamos kötődoboz a vezetékrendszer egyik szerkezete, ezért eme szabvány 4.1. pontjában közölt feltételeket, a vállalkozó által megszerelt kötődobozokra kötelezően alkalmazni kellene, azaz, ,,A villamos szerkezeteket névleges villamos adataikkal magán a villamos szerkezeten kell megjelölni arra alkalmas módszerrel, pl. adattáblával vagy címkével.".
A vitapartneremet próbáltam meggyőzni arról, hogy a kötődoboz nem villamos szerkezet, ezért nem vonatkozik rá az általa említett szabványi elvárás, viszont ez a képzetlen személyek általi hozzáférhetőség és kezelés egy újabb megközelítése a dolognak.
A kérdés ebből kifolyólag adott: Milyen alapos indokkal, vagy szabványi hivatkozással lehetne ezt a meddő vitát lezárni?
Köszi
#27
Felülvizsgálók klubja / TvMI-k
Utolsó hozzászólás tothgyula - 2024. május 19., 17:10:24 DÉLUTÁN
A legutóbbi "Elektrotechnika" közölte a 2024.febr.1-után érvényes TvMI-ket és 2új segédanyagot is kiadtak.Ami a villamos szakembereket érinti a következők:
-TvMI7.6:2024.02.01.
-TvMI12.5:2022.06.13.
-TvMI13.4:2024.02.01.
-TvMI14.2:2022.06.13.
-TvMI+ Témák szerinti speciális tűzvédelmi megoldások egységes szerkezetben.
a.,Li-ion akkumulátorok gyártása.
b.,Elektromos személyautók töltése és tárolása gépjármű-tárolókban.
#28
Kérdések - válaszok / Re:Maximális terhelőáram megha...
Utolsó hozzászólás tothgyula - 2024. május 19., 17:01:36 DÉLUTÁN
Lapos tetőn már láttam hőtől( a nap hőjétől) deformálódott vezetékcsatornát.Klímánál.+ Vedd figyelembe az UV-sugárzást,mint szigetelést öregbítő tényezőt.
#29
Kérdések - válaszok / Re:Maximális terhelőáram megha...
Utolsó hozzászólás Fecó - 2024. május 18., 17:00:10 DÉLUTÁN
Nem tudok hivatalos állásfoglalásról, de gondolom 40-50 környékén biztos lehet. Aki tutira akar menni, tegyen ki egy kábelt a napra, és méregesse.
#30
Erõsáram / Re:Szabványos feliratozások ve...
Utolsó hozzászólás Fecó - 2024. május 18., 16:58:38 DÉLUTÁN
Szerintem ezek inkább gyártói szabványok lehetnek, példáúl az OBO dobozain rajta van hogy 400 V. Azért szerintem egy kötődobozban történő "matatás" már meghaladja a "képzetlen kezelőszemélyzet" általi beavatkozások határait, és aki ilyet megbont, tudja már mit csinál, és ismerje fel a vezetékeket. Villamos berendezéseken oké, hogy legyen ilyen felirat, de kötődobozra vonatkozóról nem tudok.