Személy és teherfelvonók É.V. vizsgálata

Indította ELEKTOR-KALANDOR, 2012. május 12., 15:49:17 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL

Idézetet írta: Maczy Dátum 2012. május 21., 21:38:59 DÉLUTÁN
Gondolom a számítógépnél, a földelés meglétét és folytonosságát nézem. A hurokellenállást, meg a dugaljból ahova csatlakozik.
vagy rosszul gondolom?
Persze ezt a frekiváltónál is meg tudom nézni a betáp oldalon, feltéve ha van kívül fémes rész.
ha rosszul tudom kérlek javíts, mert ha egyszer ilyesmit kéne mérni nem akarnék, rosszul vizsgálni.
Köszönöm elõre is.
Remélem tõlem kérdezted, és válaszolok.
Számtalan számítógépet mértem már be érintésvédelmi felülvizsgálat során.
Akkor is ha be voltak kapcsolva, akkor is ha nem.
Ezek a berendezések I-es érintésvédelmi osztályúak, védõvezetõs érintésvédelemmel rendelkeznek. (Az új szabvány szerinti megnevezéssel: táplálás önmûködõ lekapcsolása védelmi móddal. Ez csodaszép elnevezés.:))
Ha csak a dugaszoló aljzatot méred, az kevés. A számítógép igaz, hogy erre az aljzatra, vagy erre csatlakoztatott röpcsatlakozóra (hosszabbítóra) van bedugva, de rá kell mérni a gépre.
Ez azért is fontos, mert így beméred az összes olyan hurokellenállást, ami a gép betáplálásáig terjed.
Elképzelhetõ, hogy a dugaszoló aljzaton - képlet szerint - a mért érték még megfelelõ, de a hosszabbító és a gép kábele miatt, már magas az érték.
Zárlat esetén nem a dugaszoló aljzat lesz zárlatos, hanem a gép. Itt nem alakulhat ki olyan tartós érintési feszültség, mely áramütéses balesetet okozhat.

nyaki

Hali!
"...A számítógép igaz, hogy erre az aljzatra, vagy erre csatlakoztatott röpcsatlakozóra (hosszabbítóra) van bedugva, de rá kell mérni a gépre...."
Itt mégis mire gondolsz?
Hogyan és mit? Én csakis egy szigetelési ellenállásmérésre tudok gondolni a tápcsatlakozóján keresztül, mert hurokellenállást nemigen lehet bedugva mérni rajta.

JUVILL

Idézetet írta: nyaki Dátum 2012. május 21., 23:13:04 DÉLUTÁN
Hali!
"...A számítógép igaz, hogy erre az aljzatra, vagy erre csatlakoztatott röpcsatlakozóra (hosszabbítóra) van bedugva, de rá kell mérni a gépre...."
Itt mégis mire gondolsz?
Hogyan és mit? Én csakis egy szigetelési ellenállásmérésre tudok gondolni a tápcsatlakozóján keresztül, mert hurokellenállást nemigen lehet bedugva mérni rajta.
Minden berendezést a saját áramkörérõl kellene mérni.
Úgy gondolom, olyan túl nagy hibát nem követünk el, ha a dugaszoló aljzatba csatlakoztatott hosszabbító egyik aljzatára a gép, egy másik aljzatára a mûszer csatlakozik,  és így mérek hurokellenállást a gép fémtestén.
Így már bemértem több száz számítógépet, eddig még egyiknek sem lett baja, ha be volt kapcsolva, ha nem, mivel a védõvezetõ csatlakozás a számítógép fémtestéig folytonos.
Bocsánat, de nem értem, mi a probléma? Hol, milyen rendeletben, szabványban van leírva, hogy a számítógépeket, vagy azokat a berendezéseket, amiben pocesszor van, nem lehet érintésvédelmi szempontból bemérni?
Vagy úgy gondolod, hogy megkínálod a a gépet 500V vagy 1000V-os feszültséggel, mert szigetelési ellenállást mérsz a csatlakozó kábelen, az jobbat tesz neki.
Nem tartom valószínûnek, hogy bárki szétszedi a gépe, kiköti a betápot, hogy szigetelési ellenállást mérjen a csatlakozóvezetéken.
Korábban már írtam, hogy mindenki másképpen csinálja.:)


Maczy

Köszönöm a válasz Juvill :)

Egy kérdés még függõben maradt, a lifteknél milyen idõközönként kell ÉV vizsgálatot mérni?

nyaki

Hali Juvill!
Én nem azt mondom, hogy szigetelési ellenállatot kell mérni a számítógépen, hanem csak annyit gondoltam, hogy ez lehetne az egyetlen értékelhetõ mérés, de ezt ugye technikai okokból nem ajánlatos megtenni, meg nem is nagyon tudnád, mert a bemenetükön van egy varisztor, meg egy biztosíték is. Ha bedugod a gépet az elosztójába és úgy mérsz Rh-t, szerintem nem oszt, nem szoroz, mert a kapott Rh jóval kisebb értéket fog képviselni, mint a sz.gép táp bemenõ köri impedanciája, feltételezve, hogy a táp bemenetén a szûrõkomplexum ép. Ha meg nem ép, akkor meg nem is fog mûködni. Ráadásul ezek a tápok mindig akkora terhelésnek látszanak a hálózaton, mint amennyit kivesznek belõlük a primer oldalon. Terhelés nélkül szinte alig mutatnak impedanciát a hálózat felé.
Szerintem.
Bocs a "kirohanásomért" :( , de sajnos nem értettem, hogy milyen mérést lehetne elvégezni bedugott állapotban, mert nekem ezeket a herkentyûket még nem sikerült komolyabb érintésvédelmi vizsgálatok alá vonni. Csuda egy herkentyûk ezek!

JUVILL


Nyaki!

Ezt én nem "kirohanásnak" vettem, hanem egy szakmai véleménynek.:)
Az lenne a jó szerintem, ha minél több "kirohanás" lenne itt, és szakmai szempontból több hozzászólás lenne.
Nagyon érdekes témát feszegetsz a legutóbbi hozzászólásodban.
Elgondolkodtató, amit az impedanciáról írtál.

Üzenet összefûzve: 2012. május 22., 21:26:57 DÉLUTÁN

Idézetet írta: Maczy Dátum 2012. május 22., 11:04:29 DÉLELŐTT
Köszönöm a válasz Juvill :)

Egy kérdés még függõben maradt, a lifteknél milyen idõközönként kell ÉV vizsgálatot mérni?


Maczy!

A fórumon már volt téma, hogy mikor kell érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot, és mikor kell szerelõi ellenõrzést végezni.
Ha jól emlékszem, azt írtam, hogy van egy rögeszmém. Inkább érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat - kiértékelt eredményekkel - mint szerelõi ellenõrzés.
Az elsõ felülvizsgálat minden esetben érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat.
Nem tettem soha különbséget - erõsáramú villamos berendezés tekintetében - hogy az felvonó, vagy más gépi berendezés.
Ha nem esik a KLÉSZ hatálya alá, akkor 3 évente érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. Ha a berendezés olyan helyen üzemel, ami a KLÉSZ alá tartozik, akkor 6 évente szerelõi ellenõrzést kell végezni.
Ez az ami nekem soha nem tetszett egy felvonó, lift esetén.
A szabványokat és a rendeleteket nem a felülvizsgáló hozza, hanem azokat alkalmazza. (rémlik, hogy már ezt is írtam)
Azért vagyok rögeszmés, mert egy szabványossági felülvizsgálat alkalmával a mért értékekre számolsz. Itt kiderül, hogy ténylegesen milyen az érintésvédelem.
A szerelõi ellenõrzésnél elvégzed például a védõvezetõk folytonosságát, hogy ezek   fémesen csatlakoznak-e a berendezések testére, de ez ellenõrzés nem mutatja ki, hogy testzárólatkor lekapcsol-e a védelem.
Nekem ez a véleményem.


nyaki

 :) Igen, jól látod az impedancia kérdést.
Direkt nem ellenállást írtam, bár az Rh azt takarja, de amióta a villamos hálózaton már régóta nem tisztán ohmikus terhelések vannak, meg aztán maga a hálózat sem ohmikus, valamint egyre több a kapcsoló- és impulzusüzemû eszköz (kompaktok, inverterek, frekvenciaváltók, számítógépek, háztartási eszközök, szórakoztató elektronika stb.) üzemel, ezért nemigazán beszélhetünk a klasszikus értelemben vett Rh mérésrõl. Ezek az eszközök irdatlan mennyiségû felharmonikust termelnek, amelyek úgy hamisítják a mért értéket, hogy észre sem vesszük, fõleg, hogy a PFC (Power Factor Control) áramköröket elõszeretettel spórolják ki még a drágább készülékekbõl is, gazdasági okokra hivatkozva.
Nekem a régi ÉV-Univerzálom van és ez az analóg kivitele miatt szerintem szarik a felharmonikusokra, mintha ott sem lenne. Talán még az elsõt érzékelgeti, de a többit... Nem tudom, csak gondolom, hogy a legújabb mérõeszközökkel már azt is lehet mérni, mert 1.,2., és 3. felharmonikus a legérdekesebb jelenségek okozója, mint pl. a nullavezetõ látszólagos túlterhelõdése.
Egy kicsit off a téma, pont nem ide vág, úgyhogy ennyit errõl.

S/K

Ugorjunk itt 10 évet ebben a témában. :)
Liftek villamos biztonsági felülvizsgálata.
A felülvizsgáló jogosult a lift gépházba belépni, lift fülke tetején tartózkodni, illetve az aknába leereszkedni?
(Gépházba vezérlő elosztó, motor, stb. Fülke tetején  dugalj. Aknában világítás.) 230V.

tothgyula

A témával a 146/2014.(V.5.) Kormányrendelet 10.§-a foglalkozik.

Péter5

Meg tudná valaki mondani, jelenleg melyik jogszabályban van a személyfelvonók érintésvédelmi/villamos biztonsági felülvizsgálatának periódusa?