Új létesitmények kötelezõ villamos dokumentációi, felülvizsgálatai.

[Fecó]

"Minden villamos berendezést – az észszerű megvalósíthatóság keretein belül – a szerelése alatt és annak befejezése után, az üzemszerű használatba vétele előtt ellenőrizni kell."

Ezt írja az MSZ HD 60364-6 szabvány az első ellenőrzés című fejezetében. Azt, hogy az első ellenőrzést ki végezheti el, erről csak ennyit ír:

"Az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti."

Nos, a szabvány alapján ehhez elegendő egy villanyszerelő, aki hivatalos megbízást kap a feladatra. Ez a jelenlegi szabványi követelmény. Mi vonatkozik munkahelyekre? A 10/2016. Ő ezt kéri az új berendezéseknél:

"19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés

a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;"
b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;
c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.

Tehát ezt mindig el kell végezni munkahelynek minősülő helyeken, de van még tovább is:

(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges

a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.

Tehát új berendezés létesítésekor már szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. Viszont Magyarországon már nagyon is szabályozva van hogy ki végezheti a szabványossági felülvizsgálatot, ehhez megfelelő végzettség szükséges. A gyakorlatban új berendezések esetében szükséges Érintésvédelmi felülvizsgáló megkeresése, aki egy lépésben elvégzi az első felülvizsgálatot és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot is, hiszen ez a jelenlegi MSZ HD 60364 alapjain nyugszik már.

Időszakosan:

(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
b) *  az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;
c) azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.
(7) *  Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot - a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével - szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.

A legtöbb egyszerű iroda az aláhúzottba belefér, és 6 évente. Ha a felülvizsgáló túl szorgos, gyakran ráír 3-at

Tudni kell, hogy minden munkahelyen, meghatározható ennél szigorúbb rendszer is ha a belső munkavédelmis a kockázatelemzés alapján úgy látja.

Tehát új szerelés, felújítás, bővítés, átalakítás, javítás után szabványossági felülvizsgálat, utána 6 évente szerelői ellenőrzés. Viszont hogy legyen némi dilemma, a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet meg azt írja 32 A vagy felette lévő berendezés már jelentősnek számít, és azt meg 3 évente szabványossági felülvizsgálattal kell...

[Patics]

Tehát új szerelés, felújítás, bővítés, átalakítás, javítás után szabványossági felülvizsgálat, utána 6 évente szerelői ellenőrzés. Viszont hogy legyen némi dilemma, a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet meg azt írja 32 A vagy felette lévő berendezés már jelentősnek számít, és azt meg 3 évente szabványossági felülvizsgálattal kell...

Köszönöm a részletes és korrekt választ..

Két kerdéses rész maradt számomra jelenleg:

Mi számít javításnak? Mivel, ahogy írod, a szabvány alapján javítás (vagy nagy javítás?) után is szabványossági felülvizsgálat szükséges. A kiégett fénycső csere is javítás vagy az armatúra szétszerelésével járó fojtótrafó csere? Konkrétan, pl. egy 30 fénycsőarmatúrát tartalmazó szereőcsarnokban az egyik armatúrát javítani kell. Kikötöm, leszerelem, szétszerelem, átvezetéketem, trafócsere, stb, majd visszaszerelés. Mit kell szabványossági felülvizsgálattal ellenőrízni? Azt az egy armatúrát és erről az egyről jegyzőkönyvet készíteni?

A másik, a 32 A-es határ. Ez vajon pontosan mire vonatkozik? Nálam, konkrétan az a helyzet, hogy általában nem egy komplett (fogyasztásmérőtől végíg) berendezéseket kell ellenőríznem és jegyzőkönyveznem, hanem csak részegységeket, jellemzően a reklámberendezéseket. Tehát adott pl. egy munkahely, irodakomplexum, ahol bőven 32A felett van a bejövő betáplálás, azonban a reklámberendezések már csak 16A utáni létesítések. Ez nekem, aki a reklámberendezésekről adok érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvet, minek számít, 32 A feletti vagy alatti berendezésnek?

Ez kicsit zavaros, de lehet csak még nem látom át. Ha a 32A utánit 3 évente szabványossági a 32A alattit 6 évente szerelői ellenörzéssel kell ellenőrízni, akkor ez miképpen oszlik meg egy nagy épületben?

[Sztrogoff]

...Azt, hogy az első ellenőrzést ki végezheti el, erről csak ennyit ír:
"Az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti."
Nos, a szabvány alapján ehhez elegendő egy villanyszerelő, aki hivatalos megbízást kap a feladatra...

Bocsánat, én másképp látom ezt, a feljogosításnak általában az az értelme, hogy a feladatra külön képzést kapott, és ebből vizsgázott is, melynek eredményeként papírja van róla. De az eredeti szöveg erről is szól, a feljogosítás az a "kompetens a minősítésben" fordítása.
Amellett van ott még egy megjegyzés, mely ezeknek a részleteit a nemzeti hatáskörbe utalja.

[Fecó]

Ez valóban így igaz, de a mai napig nem tisztázott pontosan maga az első ellenőrzés képesítésére vonatkozó dolog. Még csak az hiányozna, hogy az érintésvédelmi, EBF és villámvédelmi tanfolyamon kívül, indulna egy első felülvizsgálói OKJ-s tanfolyam is. Továbbá az sem világos, ha külön képesítéshez kötik az első felülvizsgálatot, akkor annak a képesítésnek mi a neve? EBF felülvizsgálóként végezhetek olyat ha nincs meg az érintésvédelmi papírom? Hogyan, hiszen vannak érintésvédelmi dolgok is benne, amihez külön végzettség kell. Vagy az érintésvédelmes csinálhatja? Sehol nem található pontosan ez leírva. Nekünk az utolsó oktatáson még úgy tanították, hogy nincs meghatározva jelenleg külön OKJ-s végzettség hozzá, csak villanyszerelő kell legyen.

De számomra akkor is rejtély, ha az OTSZ-ben egész pontosan meg tudják határozni az EBF felülvizsgálói jogkört, akkor ezt miért nem?

A legújabb EBF tankönyvben hivatkoznak a 191/2009. Kormányrendeletre is, és az általa megkövetelt ellenőrzésekre, dokumentációkra. Ebben olvastam:

"Az idézett kormányrendelet jelenleg csak indirekt módon, közvetve írja elő az új villamos berendezések első ellenőrzését. Megköveteli a vizsgálati jegyzőkönyvek és a minősítő irat átadását, amelyeket nyilván vizsgálatok nélkül nem lehet elkészíteni! (Arról sem rendelkezik, hogy ki és milyen szakképzettséggel végezheti e vizsgálatokat, mit kell vizsgálni, és ki ellenőrizheti ezeket.) A kialakult gyakorlat szerint általában a kivitelező erősáramú szakembere (pl. MEO-ja) végzi el az első ellenőrzéseket az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány alapján, és a nagyobb létesítmények műszaki átadását a mindenkori műszaki biztonsági hatóság és a BM.OKF. is ellenőrizheti.!

Viszont van egy érdekes pont a 40/2017-ben:

"1.1.10. A kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője a szabványossági nyilatkozatához csatolja
a) a villamos berendezések első ellenőrzéséről szóló minősítő iratot, a részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt a vizsgálatra vonatkozó szabványban foglaltak szerint;"

Viszont a "Minősítő Irat" mint fogalom, az már jobban definiálva van, ezt csak szabványossági felülvizsgáló készíthet.

De akkor OKJ-s érintésvédelmis, vagy OKJ-s EBF-es készíthet ilyen jegyzőkönyvet? Vagy mindkettő?

[Sztrogoff]

Passz.

[Fecó]

Én mondjuk nem bánnám ha végre összevonnák az ebf és érintésvédelmi felülvizsgálói jogkört, és egy egységes, mindenre kiterjedő felülvizsgálat lenne. Állandóan vacilálok hogy ezt vagy azt most beírjam, vagy az inkább érintésvédelmi probléma, stb.

Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről

[Sztrogoff]

Lehetne!

[nyaki]

Üdv!
Most voltam az EMOSZ konferencián és arról ment a csevej, hogy 2020-ra/ban megalkotják az új rendeletet, melyben az eddigi felülvizsgálói jogköröket össze fogják vonni, továbbá szigorítani és pontosítani fogják a szerelői ellenőrzésre vonatkozó részeket, azaz át fog változni ÉVF-re.
Itt hangzott el pl. az is Horogh Gyula hatósági szakértőtől (elmondása szerint ő írta a 40/2017-et), hogy az érvényben lévő 191/2009. Kormányrendelet szerint, minden régi és új lakáson elvégzett átalakítás és mérőhely kiépítés/felújítás is tervköteles, mert állítása szerint a kivitelező nem tervezhet és különben is, elsőre felülvizsgálni csak egy kézzel fogható terv alapján lehetséges, meg aztán mit sem számít a 7,36kW alatti tervmentesség.
Ez az ember mondott olyan vad dolgokat, hogy ha minden szavát betartanánk, akkor egy villanyszerelőnek és egy felülvizsgálónak már önállóan gondolkodni sem szabad, mert az a tervező dolga.
Mondott valami olyasmit is, hogy ha pl. az EBF felülvizsgálatnál egy berendezésben nincs kapcsolási rajz, akkor a felülvizsgáló nem készíthet még egyvonalas rajzot sem hiánypótlásként, mert nincs tervezői képesítése.
Mi a véleményetek?

[Fecó]

Szerelői ellenőrzés már csak munkahelyeken létezik, a 40/2017 nem ír elő ilyet már azt hiszem. Inkább megszüntetni kéne az egészet, és rendesen felülvizsgálni a munkahelyeket is.  A tervezők úgy el vannak havazva, nem tudom hogyan fognak mindent megoldani, azért túlzásnak tartom hogy azt gondolja valaki, a villanyszerelő már semmit nem tud önállóan. Sokszor a szerelő javítja a tervező munkáját. Ebf esetében sem világos, nem megtervezni kell a berendezést, csak egy vázlatot kell készíteni a 32 A feletti részekről, hogy megkönnyítse a ellenőrzést. A vbsz-t nem egy ember csinálta, de valóban én is úgy tudom, ő is benne volt a kidolgozásában. Azért vannak abban is hibák és félreértések bőven, lásd 1*32 A jelentős berendezés, 3*25 A meg nem, stb...

Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről

[nyaki]

Na, ez a vázlat szerinte már tervnek számít, mert másoknak ad rajzbeli utasítást és mivel az EBF-s nem tervező, így nem jogosult annak elkészítésére.