Aszimmetrikus terhelés

[KábElemér]

Kedves hozzáértők! Ne haragudjatok, hogy egy lerágott csontot veszek elő újra, de nem találtam kielégítő választ a korábbi témák közt. Értem, hogy egy ház villamos rendszerében a szimmetrikus terheléselosztásra kell törekedni, de mi az esélye annak, hogy ez tényleg sikerül. Ideális esetben az N vezetőn nem folyik áram, a csillagpont potenciálja nem tolódik el stb. A háziasszony viszont nekiáll főzni, az indukciós főzőlap pedig két fázisra van kötve, szép napos délelőtt lévén más fogyasztó nem megy. Este meg mosni kezd, mosogatógép is megy, a mikróban kaját melegít. Ha teszem azt lelazul a nulla, esetleg megszakad, akkor eltolódik a csillagpont, egyes fogyasztók feszültsége meghaladhatja a megengedett értéket. Viszont kíváncsi lennék arra a háztartásra, ahol egy ilyen szakadás nem okoz gondot. Továbbá mi a helyzet, ha E-on oszlopnál lazul a nulla? Az is érdekelne, hogy ők hogyan oldják meg a szimmetrikus terhelést. A minap bekötöttek egy házat, egy fázisra, a szerelő látszólag random választott egy fázist. Oersze lehet, hogy ez nem így történt, de így tűnt.

[bankoz]

Szia!

Kb. egy hónapja "mászott ki" a nulla vezeték a nullázó sínből nálunk az emeleti lakáselosztóban. Minden egy fázison van a szinten, kivéve egy indukciós főzőlapot, ami kettőn. Az eredmény: egyfázisú fogyasztók megúszták, indukciós főzőlapban táppanelt kellett cseréltetni 12eFt-ért. Mivel a nulla "kimászását" egy baromi nagy pukkanással honorálta a főzőlap tápja, így egyből le tudtam kapcsolni a kismegszakítókat. Hosszabb ideig fennálló hibánál lehet lett volna más gond is, de ebben a  hozzáértők tudnak majd segíteni. Én csak szenvedő fél voltam.

[Sztrogoff]

...nem találtam kielégítő választ...

Legfeljebb ez sem lesz az.
A házbéli és a külső szimmetrikus elosztásnak más az indíttatása. Egy átlag lakóépületben egyfázisú áramkörök vannak, melyeknél nem kerülhet szóba az, hogy bármiféle csoportosításnál a nullavezető potenciálja jobban vagy kevésbé eltér az ideális nullától - hiszen mindegyiknek saját nullája van. Általában a probléma úgy jelentkezik, hogy egy fázis kismegszakítója lekapcsol, miközben, ha a terhelés másképp lenne elosztva a fázisok között, akkor nem kapcsolna le egyik sem.
Odakint meg inkább a statisztika érvényesül, ha elég sok fogyasztót szórnak fel a hálózatra, akkor elég egyenletes lesz a fázisonkénti eloszlásuk. Ha mégsem, akkor az fájdalmatlan vagy fájdalmas módon (előbbire példa a terhelés- és feszültségmérés, utóbbira egy biztosító kiolvadása december 24-én délelőtt 11-kor) kiderül, és akkor beavatkozik a szolgáltató.
Ha a nulla elszabadul, az mindig is probléma volt (csak régen egy százas izzó látta a kárát, nem pedig a méteres képernyőjű házimozi), erről régen azt hitték, majd a villamos hálózat és a berendezések rendszeresen karban lesznek tartva. Az utolsó 100 év bebizonyította, hogy ez igen naiv elképzelés volt. De ez, már bocsánat, hogy ilyent mondok, ez nem a szakemberek sara, hanem az ingatlanhasználóké.
Az egyik, ami a védelmet valamennyire biztosítja, az a mérőnél levő földelés.  Hát, ez a másik civilizációs fekete lyuk, mert ezt sem veszi senki komolyan, de itt már a felelősség közös. Ha a felhasználó azt a választ kapja a szakembertől, hogy: ó, hát dugj le egy méter betonvasat, akkor nincs sokkal kijjebb a jeges vízből.
Ha kint szakad el a nulla, akkor remélhetőleg több ház földelése segíti a helyzetet, bár ide is kell a statisztika, hogy összességében egyenletesebben terheljenek.
Van feszültség nagyságát figyelő készülék, de ez magában még nem sok, mert a jelével kellene valamit csinálni.
Azért azt mondhatnánk, hogy a csillagpont potenciáljának eltolódása a terhelés miatt az nem egy turáni átok, az a legrosszabb esetben, egyfázisú terhelés alatt pont annyi, mint a fázisvezetőn megjelenő feszültségesés, helyes méretezés esetén nem esik ki a feszültség a szabványos tartományból.