Túlfeszültség védelem

Indította lackó, 2011. november 14., 23:02:13 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Novill

A kérdésemre még nem sikerült választ kapnom. Ha méretlen oldalra nem teszünk védelmet, csak a mért oldalra. Akkor a villám ágárama tönkreteheti adott esetben a fogyasztásmérõt. A szolgáltató az MSZ 447-re hivatkozva a kárt megtéríttetheti velünk. Igaz a mért oldalon ki tudunk építeni a belsõ berendezéseknek jó túlfeszültségvédelmet.

JUVILL

Idézetet írta: Novill Dátum 2012. július 17., 15:42:54 DÉLUTÁN
A kérdésemre még nem sikerült választ kapnom. Ha méretlen oldalra nem teszünk védelmet, csak a mért oldalra. Akkor a villám ágárama tönkreteheti adott esetben a fogyasztásmérõt. A szolgáltató az MSZ 447-re hivatkozva a kárt megtéríttetheti velünk. Igaz a mért oldalon ki tudunk építeni a belsõ berendezéseknek jó túlfeszültségvédelmet.
Ezzel a hozzászólásommal nem hiszem, hogy választ adok, mert inkább kérdezek.
Kötelezõ-e túlfeszültségvédelmet kiépíteni a fogyasztónak a méretlen oldalra?
Ez a túlfeszvédelem a csatlakozó vezetékbe lenne építve?
Elég érdekes téma, mert 15 m-ig, ha jól tudom ezt az áramszolgáltató adja, a további hosszért a fogyasztó fizet.  A mérõhelyet a regisztrált villanyszerelõ építi ki. A mérõ az áramszolgáltató tulajdonát képezi, és a csatlakozóvezetéket is õ építi ki.
A szabványos fogyasztásmérõ szekrényekben a túlfeszvédelemnek nincs helye.

Novill

Idézet az MSZ 447:2009 szabványból:
2.6. Túlfeszültség-védelem
2.6.1. Amennyiben az épületben túlfeszültség-védelmi egységet (túlfeszültség-védelmi eszköz, tokozat, szerelés) létesítenek, akkor azt az épület tápellátása belépési helyének közelében a fõvezeték és az EPH-csomópont közé ajánlatos beépíteni. A túlfeszültség-védelmi egység beépíthetõ a méretlen hálózatba is. A méretlen hálózatba való beépítés esetén azt a 2.6.2.2.6.6. szakasz szerint kell megvalósítani.
MEGJEGYZÉS: A túlfeszültségre érzékeny elektronikus berendezések túlfeszültségvédelmi igényeit az MSZ EN 61000, az MSZ EN 62305-4 és az MSZ HD 60364-4-443 tartalmazzák.
*megváltozott szöveg
2.6.6. A méretlen vezetékhálózatba csak olyan túlfeszültség-védelmi egység építhetõ be, amelynek kialakítását az elosztóhálózati engedélyes elfogadta.

A gyakorlatban már volt olyan eset, amikor a szolgáltató fogyasztásmérõjét a villámáram tette tönkre, megfizették a fogyasztóval. Nem a mérõ szekrénybe  építik be, hanem az elõtte lévõ méretlen késes szekrénybe.

JUVILL


A leírtakat értem, és a szabványból idézetteket is.
Azt is ismerem, hogy a szabványos fogyasztásmérõ szekrénybe ez nem építhetõ.
Azt viszont nem teljesen értem, hogy miért a fogyasztóval fizettetik meg ilyen esetben a kárt. Ismerõs, a túlfeszvédelem elhelyezhetõ a méretlen vezetékben is.
Mint írtad, a méretlen késes szekrényben.
Ez a késes szekrény viszont szerintem az áramszolgáltató tulajdonát képezi, és ha szabványosan van szerelve, ez le is van plombázva.
Ebbe a késes tokozatba akárki nem szerelhet. Plombabontási engedéllyel, regisztrált villanyszerelõ igen.
De én úgy gondolom - mivel a túlfeszvédelem a méretlen oldalra is beszerelhetõ - a fogyasztásmérõk ilyen jellegû védelme - mivel eleve áramszolgáltatói tulajdonok - nem a fogyasztók feladata lenne, és ezért nem vagyok arról meggyõzõdve, hogy azokat ért túlfeszültség utáni kárt, a fogyasztónak kellene megtéríteni.

Gyurmaúr(fi-relé)

Juvill, az van, hogy amit leírtál, aza tipikus esete a ha van cilinder a nyuszin, akkor azért, ha nincs, akkor azért kap egy giga sallert...  :'( Viszont az tény, hogy a legjobban akkor jár a nyájas fogyasztó, ha kiépítteti a megfelelõ -tehát tokozott mû.a szekrényben elhelyezett TN-C (hisz ugye az utcáról gyakorlatilag 3 fázis +PEN jön be, tehát nem kell 4 tagú (OBO MC-B cucc) rendszerû  "B"-s túlfeszvédelmi unitot, NH0 méretû, gG/gL típusú, legalább 125A-es késessel és ezt még megbolondíthatja egy, a tokozott fedelére helyezett -mondjuk KK2-es (esetleg VGK64-es)- tûzvédelmi fõkapcsolóval, ezáltal sokat téve az esetleges túlfesz miatti mérõmeghibásodás miatti garantált szívásözön megelõzésére. És egy jótanács: lehetõleg ugyanolyan gyártmány legyen a "B" és a "C" eszköz, hiszen az egyes gyártók a saját készülékeiket tesztelik egymással, tehát csak így várható el, hogy a készülékek szelektíven védjenek a túlfeszlöketek pusztító hatásai ellen. Természetesen, egy lótúrót nem ér a legprofibban kivitelezett túlfeszvédelem megfelelõen kivitelezett külsõ villmávédelem nélkûl! De ha minden jéghideg profi módon lett is kialakítva, akkor sem lehetünk 100%-ig nyugodtak, sajnos...


petike199600

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem:
Hogy történik meg a PEN szétválasztása túlfeszültséglevezetőnél ha az alelosztóba PEN  vezető érkezik be?
Köszönöm!

JUVILL


Nem biztos, hogy szét kell választani.
Attól függ, milyen a rendszer, milyen amperitású, és lényeges a túlfeszvédelem befogadó kapcsa.
Ha a rendszer TN-C, akkor nincs szétválasztva, itt a PEN vezetőt csatlakoztatod a túlfeszvédelemre.
Ha a rendszer TN-S, itt már szét van választva a PEN vezető PE és N vezetőre.
Ez esetben a védővezetőt csatlakoztatod rá.
Megjegyzem, nagyon figyelni kell a kiválasztásnál a túlfeszültségvédő pólusszámára!

petike199600

Legyen TN-C-S rendszer  ;D
Pen vezető jön be .És a túlfeszlevezetőn Pe kapocs van.
Itt hogy kell szátválasztani?

balzsi

Ha jól gondolom ez TN-C rendszerhez való:http://www.celon.hu/tulfeszultseg-levezetok-1634/prf1-125r-3p-350v-villamaram-levezeto-12-tipus-539166. Míg a másik:http://www.celon.hu/tulfeszultseg-levezetok-1634/prf1-125r-3pn-350v-villamaram-levezeto-12-tipus-539167 TN-S rendszerhez jó. Az kérdéses számomra is, hogy TN-C-S rendszer esetén melyik előnyös? Pontosabban PEN bontás előtt, vagy után szerencsésebb beépíteni?