Jelzõfényes kapcsoló

Indította bélabácsi, 2011. október 25., 18:15:59 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

szmihaly

Most nem akarok "tudományos"elõadást tartani,de ebben az esetben a kondenzátornak nem csak a fázis javítás a célja.Mivel a téma indító is az volt,hogy a fénycsõnél a jelzõfényes kapcsoló kikapcsolt állapotban halványan világít.A lekapcsolt armaturát kondi nélkül szakadt áramkörnek vehetjük,ebben az esetben a kapcsolóban lévõ"glim" csak a lámpához menõ vezeték kapacitásán keresztül tud valamennyire világítani.De viszont ha van kondi,az azt a kis vezetékszakaszt "hidegíti",vagyis töltõdés hiányában lehúzza nullára,ez az eset a jelzõlámpa szempontjából már zárt áramkörnek minõsül,és a jelzõlámpa teljes fénnyel világít.Ugyan ez a helyzet van a hagyományos izzónál is,csak ott az izzószálon keresztül megy át a nulla a jelzõfény felé.

Novill

Érdekes jelenség.
Régi kontállux fényerõ szabályzós kapcsolóra van kötve egy 2 égõs lámpatest. A kompaktcsõ  ha jól gondolom tulajdonképpen fel lehet fogni úgyis, hogy elektronikus elõtéttel ellátott fénycsõ egybeépítve. Elvileg nem mûködhetne a kompaktcsõ ezzel a kapcsolóval. A jelenség a következõ 1 db kompaktcsõ és normál régi izzóval mûködik, 2 db  kompaktcsõvel pedig egyenletesen villog. Na ezt a jelenséget magyarázza meg nekem valaki.

nyaki

A jelenség abból adódik, hogy ... az elektronikus kompaktfénycsövek mindegyike üzemel egyen és váltakozóáramról. A hálózat felõl táplált minden elõtét bemenetén található egy soros bekapcsolási áramlökést korlátozó ellenállásból, egy biztosítékból, egy Greatz-hidas egyenirányítóból és egy simító pufferkondenzátorból álló kapcsolás. Mivel a kompakt fénycsövének mûködtetéséhez bizonyos nagyságú árammennyiségre van szükség és ezt a benne található elektronika, csak bizonyos feszültség és a kondi által tárolt töltés mellett tudja begyújtani, ezért egy glimm-lámpás elõtét, esetünkben egy kacsolóba épített pilács a nagy átmeneti ellenálláson lassan ugyan, de folyamatosan tölti a pufferkondenzátort, egészen addig a pontig, amíg a kompakt elektronikája már képes begyújtani a csövet. A begyújtás pillanatában a csõ rövidzárként kezd viselkedni, aminek hatására lavinaszerûen megnõ a csõben és az elektronika teljesítményfokozatában az áram, de mivel a kondenzátorban tárolt energia kicsi és a glimmen keresztül nem kapja meg a csõ a megfelelõ mûködéshez szükséges folyamatos áramot, ezért a folyamat szinte azonnal össze is omlik, egészen addig a pillanatig, amíg a puffer ismét fel nem töltõdik a megfelelõ szintre és minden kezdõdik elölrõl. Minél nagyobb a kompakt, illetve elektronikus fénycsöves lámpa teljesítménye, annál ritkábban fordul elõ a jelenség.
Hát,... dióhéjban ennyi lett volna. Azt azért megjegyezném, hogy egy jó minõségû elektronika feleslegesen nem gyújtogatja a csöveket, mert abban van bizonyos védelem.

Novill

Az általam említett esetnél nincs glimmlámpa. A kapcsoló egy régi típusú kontállux érintõs fényerõszabályzó, de itt is szerepe van kondenzátor elvnek.

nyaki

Ahogy mondod,...illetve hogy írod!
A lakásban használatos fényerõszabályozók majd 90%-a fázishasításos elven mûködik, aminek a lényege röviden, hogy egy triakot hajtanak meg egy diakon keresztül, aminek a fázisszinkronizációt biztosító feszt általában egy kondenzátorból és egy ellenállásosztóból felépített integráló tag adja és innen nézve  a dolgot, valóban ott a  kondenzátor hatása, mint befolyásoló soros elem a kompaktra nézve. Bár hozzá kell tennem, hogy a mai kompaktok több mint 90%-a nem szabályozható, így azok nem is alkalmasak a szabályozóval bekötött áramkörbe. Erre a célra, csak az erre kialakított kompakt való, vagy egy kiépített DALI-rendszer, de ez már más tészta.