Becsatlakozási pont földelése

[Novill]

Az említett szabvány 2.4.5. pontja pontosan idézve:" A TN rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt, önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épületalap-földelőhöz kell csatlakoztatni. Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30mA érzékenységű áramvédő kapcsolóval védett, mért felhasználói hálózatról kapják ellátásukat. "  Így más is olvashatja az idézetet, amely alapján a véleményét könnyebben ki tudja alakítani.
Tehát a telekhatáron van a mérőhely kialakítás, ahol a PEN vezető is földelve van. Ez eddig rendben van, ha földelési ellenállás értéke is megfelelő. Itt van az első fogyasztói elosztó tábla is. Itt alakítjuk ki az első fogyasztói elosztó táblánál a hatásos érintésvédelmi (ma már alap és hibavédelem elnevezés) módot. Persze itt kérdés hogy van-e fogyasztó közvetlenül, vagy csak a 70 m után. Innen minden képpen a fázis vezetők és a nulla vezető mellett a PE vezetőt is kellett volna tovább vinni. Ezen kívül a 70m-re lévő épületnél is meg követelném a földelést a biztonság érdekében.
Egyébként egyet értek a véleményeddel. Lehet, hogy nem problémáznák sokat ezen a megrendelő felé, egyszerűen nem szabványosnak minősíteném. Mert az általad említett hibákból ez értelmezhető le. A jelenlegi hatályos és nem hatályos ( régi létesítésnél) szabványoknak sem felehet meg.  Szerintem az általad leírtak alapján még vitát sem képezhet szerintem. Mindenek előtt a biztonság a legfontosabb.

[nyaki]

Üdv az uraknak!
Mely szabványpont hivatkozik arra, hogy 5 vezetős rendszerben mennyi méter felett kell ismételten potenciálrögzítő, másodlagos földelést kialakítani?
Köszi

[Novill]

Azt nem tudom most így hirtelen, hogy melyik szabvány ír elő bizonyos méter után potenciál rögzítő földelést. Remélem más majd erre ad egy pontos választ hivatkozással. Abban gondolom egyet érthetünk, hogy potenciál rögzítő földelés jelen esetben csak javíthat a biztonsági szinten  .

[nyaki]

Ez nem kétséges, de azért nagyon kíváncsi volnék erre, mert nemrégen láttam egy tervet, ahol a lakás a kaputól vagy 100m-re volt és a tervező nem írt elő újabb földelőt.

[Dietzel Péter]

Kíváncsi lennék a téma feldobójának a véleményére is, hogy ő hogyan látja ezt a kérdést.

Az e témában adott korábbi véleményemet, az alábbiakkal egészítem ki:
Az említett 447:2009  szabvány 2.4.5. pontja pontja szerinti engedmény az említett családi háznál nem teljesül mert, az épület nem áramvédő kapcsolóval védett mért felhasználói hálózatról kapja ellátását.
Mivel a számottevő földelés elhagyásának feltétele nem teljesült, ezért azt elhagyni nem lehet!
Ez a feltétel csak akkor lenne valós, ha az áram-védőkapcsolót a telekhatáron lévő fogyasztó szekrénynél helyezték volna el a mért hálózaton. Ekkor viszont  a kb. 70-80 méter hosszú földkábelnek 5 erűnek kellene lennie!
A földkábel csak 4 erű, ezért egyértelmű tehát, hogy ha az ÁVK - t  a mért fogyasztói hálózátánál, a fogyasztói elosztótáblánál, az épület becsatlakozási pontjánál kell elhelyezni, ahol potenciálrögzítő földelést, és EPH csomópontot kell kialakítani!

[980POWER]

Az én személyes véleményem az, hogy ahol a PEN-t szétválasztjuk PE-re és N-re, ott mindenképp kell védőföldelést kialakítani. Ha a 70 méteres földkábel csak 4 eres, akkor ott ahol a házba csatlakozik, ott is kell egy védőföldelést kialakítani. Utólag a legegyszerűbb a szonda.
Ugye, az a probléma, hogy amikor a mérőhelyet kialakítják, akkor még csak az óra mellet van egy elosztó tábla, és a mért főkábel csak akkora, ami idáig elér (sacc/kb. fél méter). Aztán amikor felépül a ház már, gazdasági megfontolás tárgya, hogy 5 eres kábelt veszünk vagy 4 ereset + egy szondát és + egy fi relét. Igazából, ha az óránál nincs további fogyasztó becsatlakozás (mondjuk egy ipari csatlakozó és egy egyfázisú konnektor) akkor az ott lévő fi relé szerepét veszti, de ,,6.5. A mért fővezetéket megszakítás, toldás nélkül kell létesíteni." írja a szabvány, tehát a földkábel már nem minősül mért fővezetéknek.

[Dietzel Péter]

Köszönöm szépen valamennyi hozzászóló válaszát.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Bocsi, de szereténlek helyreigazítani, mert igenis van 5 eres NAYY-J földkábel 16-tól fölfelé, minden keresztmetszetben is, íme:
Üzenet összefûzve: 2014. november 09., 16:22:58 DÉLUTÁN
Viszont ettől a ténytől függetlenűl, igenis KELL földelőszonda egy 70 méter hosszú mért főkábel mindkét végéhez, tehát a kerítésnél található mérőknél és az épületben található mért főelosztónál is, ahol nyilván jobb, ha a betonalaptól indul a földelő köracél, ha mégsem, akkor min. 2.5 méteres szonda lever és a "szokott módon" , tehát 100x100-as dobozban bontható (pl. OBO 1801-es fő EPH sín) csatlakozással min. 16mm2-es MKh hozzáköt, ahonnét indul a min. 10-es MKh EPH gerinc, ill egyéb túlfeszvédelmi cuccok PE vezetékei.

[Sztrogoff]

Ha szabad hozzászólnom...
E pillanatban a PEN földelésére elég kevés konkrét előírás van. A magyar szabványok idejében voltak konkrétumok, ezek voltak a:
- szabadvezeték hálózaton 350 m-enként és az 50 méternél jobban kilógó végpontokon,
- csatlakozási ponton,
- ha vezetéknyomvonalon nézve 100m-nél hosszabb távolság volt, akkor a végponton is
- és ide tartozhat, felfelé, ha négy emeletes vagy több, akkor a legfelső szinten a házi fémhálózatokkal kell összekötni, ha már szét van választva, akkor a PE-t
Ma a 411.4.1. azt mondja:
- számos ponton kell földelni,
-a berendezésben (a mostani szabvány címe berendezések, az ezelőtti, 1999-es kiadás címében még épületek volt) egyszer (ajánlatos az épületbe belépéskor) földelni
- ahol "magától" még alkalom adódik földelni, ott is földelni,
- ha szükséges, további pontokon földelni
- és a legfelső szintes is megvan, de a 4. emelet nincs meghatározva

Több ponton földelt nullavezető zárlat esetén fellépő potenciáljának számítása régen is volt - az (egyetlen) magyar érintésvédelemmel foglalkozó szakkönyvben.

[Novill]

Ez egy kicsit hasonlít ahhoz amikor azt sugallták, hogy a szabványok alkalmazása nem kötelező csak önkéntes. Egyértelmű meghatározások, megfogalmazások szükségesek a műszaki területeken is. Ezért van, hogy műszaki értelemben a régi szabványok megállják a helyüket ma is.  Összességében ha megfigyeljük a több műszaki szabványt a potenciál kiegyenlítésre nagy hangsúlyt helyez, ha bele gondolunk logikusan az érintésvédelemre a PEN vezetők földelése végül is megkövetelhető.