Másodlagos villámcsapás következménye ?

[Dietzel Péter]

Miért okozott kioldást a villámcsapás?

Egy családi ház, kb. 10-12 méter hosszú (két fázis, egy nullavazatő) leágazó vezetékkel csatlakozik az utcai légvezeték gerinchálózatról.
A mérőszekrényben két db egyfázisú világítási fogyasztásmérő van elhelyezve 16 illetve 20 A-os kismegszakítóval.
Mindkét fogyasztásmérő felett van 1-1 elosztótábla áramköri kismegszakítókkal és 30 mA-os kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (ÁVK-val).

Közeli villámcsapás pillanatában (a villámlással azonnali időben sistergős csattanás, továbbá az épülettől kb. 30 méter távolságban lévő családi házban működő televízió égő szagot árasztó módon tönkrement)  az egyik viágítási fogyasztásmérő  B 16 A-os kismegszakítója és az azt követő 30 mA-os ÁVK leoldott. A fogyasztói elosztótába kismegszakítóinál illetve a másik fogyasztámérő körében nem történt kioldás.

A dugaszoló aljzatokból a fogyasztókészüléket, a zivatar kezdetekor kihúzták, kivéve egy villamos sütőt, amely egy konnektorba dugható feszültség-áramerősség-teljesítmény fogyasztásmérőn keresztül továbbra is csatlakoztatva maradt de a tűzhely nem volt bekapcsolva, illetve egy másik konnektorban csatlakoztatva maradt egy 22 W-os asztali ventilátor.
Az épület vezetékhálózatában, villamos készülékeiben semmilyen károsodás nem tapasztalható.
A másik fogyasztásmérő áramkörében néhány másodperces áramszünet volt.

Vajon a villámcsapás következtében, hogyan és miért keletkezett a fogyasztásmérő kismagszakítóján és az ÁVK –n kioldás?

[Szirty]

Üdv!

Miért okozott kioldást a villámcsapás?

Egy családi ház, kb. 10-12 méter hosszú (két fázis, egy nullavazatő) leágazó vezetékkel csatlakozik az utcai légvezeték gerinchálózatról.

És tudjuk mit talált meg az a villám?
Mert ha a pont az utcai légvezetékbe kólintott bele, akkor mi a kérdés?

Ha nem abba csapott bele, akkor az inkább másodlagos hatás...

[Novill]

A villámcsapás lefolyása mindig egy nagy kérdést és feltételezéseket jelenthet. Ha jól értem, akkor két lakásról van szó. Ahol az egyiknél kár következett be a másiknál nem. Egy villámcsapás áramimpulzusa megbonthatja a hálózati szimmetria viszonyokat. Mind a feszültség-, mind az áramértéke nagymértékben eltérhet a szabványos értékektől.  A túlfeszültség hatására és az átütés során akár több KA is folyhat dinamikus hatások kíséretében is. Így el tudom képzelni a kismegszakító leoldását is.  Az ÁVK a ki és befolyó áramok szimmetriája alapján működik. Vagyis amennyi áram befolyik a fázis vezetőn keresztül a fogyasztón át, ugyanannyi áram folyik el a nulla vezetőn. Ha ez a szimmetria megbomlik az ÁVK különbözeti reléje lekapcsol az érzékenysége feletti értéken. Itt is el tudom képzelni a leoldást az ÁVK-nál. Remélem e téma kérdését  tőlem szakavatottabb személyek is meg fogják válaszolni. A hibaelhárítások során főként a transzformátorok közelében a kisfeszültségű hálózaton találkoztam szétrobbantott ÁVK-l. Ami a villámcsapás dinamikus hatásának volt köszönhető.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

most lehet, hogy okostojásnak leszek (ismét) kikiáltva, de amennyiben lett volna egy teljeskörű (értsd: B, C, D lépcsőfokú) túlfeszvédelem szakszerűen kialakítva, tehát a B-nél min 100A-es gG/gL késesbizti, OBO 1801-es (vagy egyéb nívós cucc) fő EPH sín, mely egy megfelelő földelő szondával van szoros kapcsolatban, majd megfelelő keresztmetszetű és hosszúságú mért főkábel (pl NAYY-J 5x16, vagy 5x25mm2), C-s a mért főelosztóban, dettó megfelelő módon csatlakoztatva a PE hálózathoz, illetve D-s a "cikis" dugaljakban, egyéb kényes fix fogyasztóknál, nos akkor szerintem nevetve sztorizott volna a kedves ügyfél az esetről! Ja, hogy ez "sokba van"?? És mennyibe fáj (szó szerint) egy, akár másodlagos villámcsapás okozta anyagi, mentális, netán egészségügyi kár??

[Novill]

Csak az a baj a túlfeszültség védelemmel kapcsolatosan, hogy ha megakarjuk valósítani szakszerűen horribilis összegbe kerül. Ne feledjük megemlíteni, hogy a mérő elé csak tipizált előre összeszerelt szekrényt lehet beépíteni.  Ezt kevesen tudják megengedni maguknak. Itt a termékeknél is vannak gyártótól függő minőségi különbségek is, ami az árban is jelentkezik.  A védelem akkor hatékony, ha kompletten  (1,2,3 típusú) valósítjuk meg. Mind az erősáramú mind a gyengeáramú oldalon a több lépcsős védelmet kell kialakítani. Ehhez szorosan összefügg a létesítmény megfelelő érintésvédelmi rendszere. Tehát jó értékű földelés, EPH, folytonos védővezetők. Nem elegendő a N és PE vezető összekötése. Tudjuk a gyakorlatban sajnos vannak még hiányosságok még ma is az új szereléseknél is. A nem megfelelő érintésvédelem kialakítása és a hiányos túlfeszültség védelem kialakítása nem ad  megfelelő védelmet. A megfelelő keresztmetszetek alkalmazása és a csatolások is nagyon lényegesek. Továbbá a gyártók többnyire  a 10/350 és 8/20 mikrosec áramimpulzus értékekre méreteznek. Ami szintén nem jelent 100%-os védelmet. Mert mi garantálja, hogy ettől eltérő áramimpulzusok nem fordulnak elő villámcsapáskor.

[Szirty]

Üdv Gyurmaúr(fi-relé)!

Ja, hogy ez "sokba van"?? És mennyibe fáj (szó szerint) egy, akár másodlagos villámcsapás okozta anyagi, mentális, netán egészségügyi kár??

Nem hiszem hogy okoskodás. Szakmailag teljesen igazad van. A megfelelően kialakított védelem csökkenti a kockázatot.
De lássuk be, a pálya széléről könnyű bekiabálni :-)
Most megkérdezhetném, hogy neked ki van-e alakítva a lakásodban ilyen komplett, szakszerű túlfesz védelem, de nem igazán érdekes, mert vagy azt válaszolod hogy igen, vagy azt hogy nem, de nem is síránkozol a villámkárok miatt.

A dolognak két oldala van. A képlet viszonylag egyszerű, mint minden kockázat csökkentő megelőző intézkedés esetén:

• A védelem kiépítése garantáltan és akkor kifizetendő, ráadásul sok pénzbe kerül.
• A villámcsapás okozta kár is pénzbe kerül, csakhogy az nem történik meg garantáltan
• A túlfesz. védelem a kockázatot csökkenti, de nem küszöböli ki.

Egyébként egy családi ház vagy panel lakás tulajdonosa miképpen tudná kiépíteni a 3 lépcsős védelmet saját elhatározása alapján ha ő csak a mért 16A-es lakossági vételezési oldal fölött rendelkezhet a lakásán belül?

És mennyibe fáj (szó szerint) egy, akár másodlagos villámcsapás okozta anyagi, mentális, netán egészségügyi kár??

Én ha jól értettem az üzenetet ebben a konkrét esetben a következmény egy kismegszakító és egy ÁVK visszakapcsolásába fektetett energia elvesztegetése volt.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Kedves Novill & Szirty!
Abban totál igazatok van, hogy úgymond "könnyű a pálya széléről bekiabálni" és igen, Szirty; abban  is 1000%-ig igazad van, hogy az én -mellesleg társasházi albérletemben- kecómban sincs 3 lépcsős túlfeszvédelem, de még 1 lépcsős se! Ellenben az összes olyan családi házas szerelésnél, melyet volt szerencsém az utóbbi években abszolválni, nos ott mindenütt van, illetve hamarosan teljes mértékben kiépül a 3 lépcsős rendszer, mely nem került horror pénzekbe, ugyanis a "csúnya" vaterán biza lehet találni 15-40 ezer közti összegekért OBO MC-50B től kezdve egészen a Dehn B lépcsősön keresztül a Pröpsterig bezárólag sokféle 3 fázis + PEN -általában a mérők elé ugyebár ez szükséges, hisz itt nincs szükség az N hálózat védelmére- kialakítású jószágot, melyet be lehet építeni egy olyan 300x300-as -mondjuk PVT- tokozottba, melyben helyet foglalnak az NH0-ás késesek és ezen tokozott mellé erősített 150x300-as tokozottba elhelyezett -mondjuk OBO 1801-es- fő EPH csatlakozóval máris előállt egy korrekt B-s túlfeszvédelmi cucc úgy, hogy a max 50cm-s MKh vezeték hosszt / L, illetve PE vezető messzemenőkig hoztuk. De egy gyári Csatári PVT túlfeszvédelmi cucc sem fáj oly sokba, igaz ők ETI-t tesznek be, ami dettó minőséget képvisel! Ami a C-s cuccot illeti; nos az is kapható bőséggel a vaterán, s mert fontos, hogy egyezzen a B, C unit márkája, ezért ha valaki az OBO-t rakta be a mérő(k) elé, akkor a mért elosztóba is azt tegyen! Ugyanez vonatkozik a D-s cuccokra is, célszerű ugyanazt a gyártmányt betenni a "kényes" dugaljakhoz is, figyelve a mért elosztó és a dugalj közti kábelhosszra, melyre egyébként a mért főkábel esetén is kötelező odafigyelni, azaz el kell érnie a 15 m hosszt, vagy csatoló impendanciát kell közbeiktatni, ha ennek a követelménynek nem lehet eleget tenni. Elfogadom, hogy egy korrekt módon kiépített 3 lépcsős túlfeszvédelem  -beleértve az épületbe érkező koax, 3play, egyéb gyengeáramú kábelek védelmét is- nem úszható meg 100 rugó alatt még akkor sem, ha vaterázunk, de kérdem én, mibe fáj, ha a villámcsapások kb 40%-át kitevő 5kV-ot meghaladó, de 30kV-nál kisebb fesz. löketű példánya befigyel az "1. vágányon" 1 millió, netán 2, esetleg még több? És amennyiben mondjuk emberi élet is veszélybe kerül, netán a gyerek(ek)é?? Megéri a rizikó, még akkor is, ha ez sem nyújt 100%-os védelmet???   
http://arhalo.hu/lista2.php/2836524/?op=y&r=&c=&ar=xtyxvkvmiujk&

[Szirty]

Van válaszod arra amit írtam, vagy ez volt az?

[Novill]

További véleményeket is várunk a témára, akár a témát felvető kollégától is, hogy ő hogyan látja ezt a kérdést.

[JUVILL]

Hogy miért oldott le az ÁVK, arra már a válasz megvan.
A villámcsapás másodlagos hatásával minden épületben és lakásban számolni kell.
Hogy a túlfeszültségvédelem mennyire költséges, az viszonyítás kérdése.
Milyen a berendezések értéke, és mennyi a túlfeszvédelem kiépítés költsége.
Az is tudjuk, hogy a villámcsapás általi túlfeszültség nem csak az erősáramú hálózaton jöhet be az épületbe. Csőhálózatok is bevezethetik. (Ezért is fontos az EPH.)
Az áramszolgáltatói hálózaton - elvileg - "A" fokozatú túlfeszültségvédelem van.
De van-e mindenhol (családiház, társasház) a betápláláson "B" fokozatú védelem, vagy BC fokozat a főelosztó táblán?
Ezek nélkül mit ér a "D" fokozatú túlfeszültségvédelem pl. a TV készülék csatlakozójánál?