Kismegszakító - milyet?

Indította Jankaou, 2014. július 07., 22:59:14 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Jankaou

Sziasztok Urak!

Szeretnék egy kis tanácsot kérni. Nemrégiben a mérőhelyünk felújításon esett át, egy füst alatt a teljes kismegszakító garnitúrát is cseréltettem. Sajnos utólag világossá vált, a felújítást végző mester occókínait épített be, (szándékosan nem írom az alkatrész márkáját, nem akarom a rosszhírét kelteni, de a kolléga esküdözött rá, hogy jó). Sajnos utólagos tesztekkel bizonyossá vált, hogy a kioldási jelleggörbék és valóság köszönőviszonyban sem állnak, (ráadásul elég durván) ezért mielőbb orvosolni szeretném. Cserélni a megszakítókat, ezúttal jó minőségű megbízható modulokra, amik papírforma, és szabvány szerint működnek. Kérlek mondjatok olyan gyártókat, típusokat amiket célzottan érdemes vásárolni, árérték arány nem számít, a legjobb érdekelne, nem baj ha drága.

Előre is köszi.

Gyurmaúr(fi-relé)

Na, ezért nem szabad feltétlen megbízni mindenkiben és ez különösképpen vonatkozik egynémely villanyászfélére is! GE/AEG, ETI, EATON, LEGRAND, elég lesz?! Vaterán is érdemes szétnézned, mert ott pofátlanul jó árakon vehetec meg, sőt még faszányos minőségi mért főelosztókat is lehet kapni ottanság. jó tanács; legközelebb ott kezd, illetve egyéb netes boltokban, s amennyiben a villanyásznak nem felel meg, amit vettél, nos akkor mehet Isten hírével...

Novill

Nekem AEG, kopp, prodax  és Möller is bizonyult már rossznak, de mindegyik termékre nem lehet kijelenteni egy típuson belül sem. Egy terméken belül  is vannak szórások, eltérő értékekkel. Az ÁVK-k műszeres vizsgálatánál érdekes tapasztalataim voltak. Találkoztam már kínai termékkel is ami jól vizsgázott egy ismert minőségi márkával szemben is.  Kíváncsi lennék rá milyen tesztekkel állapítottad meg as rossz minőséget és hány darab vizsgálata után jutottál erre az eredményre. Vannak európai termékként  csomagolt kínai termékek is. Tény, hogy a kínai villamos termékek a villanyszerelésben sok helyen hódítanak az olcsóság miatt. Lehet ez szűrés, hogy 600-700 Ft feletti kismegszakítók, de ez sem biztos a minőség tekintetében még. Ami biztos esztétikusabbak és a minősítésük jobb talán.  Sok esetben a gond, hogy a kismegszakítóknál nem jól választunk a leoldási görbe  figyelembevételével. Gyakran előfordul, hogy felülvizsgálok kismegszakító cserét javasolnak e miatt. A terhelés jellegét is figyelembe kell venni. Így például egy induktív fogyasztó és ohmikus fogyasztó más leoldási görbét igényelhet. Persze nem könnyű ezt meghatározni a gyakorlatban a változó igények miatt sem.

Simon Endre

Jankaou !
Hogy mi a hiba(?) arról halgatni itt nem szokás , mert a fórum szinte erre épül, lehet hogy az új kismegszakítók pont úgy működnel (jól) ahogy a régiek nem. Ha ezt tesztelni tudtátok igen komoly laborotok van, lehet hogy mi kérünk vizsgálati adatokat az egyes gyártmányokról a jövőben. Félre a tréfát, előfordulhat, amennyiben nem csak az elosztótábla-mérőhely lett csak cserélve , hanem a vezetékrendszert (a bejövő) is a megtáltosodott  hálózatban a korábban tompább áramcsúcsok most jobban kijönnek és megszólal a zárlatvédelem ezen csak a "C" karakkterisztika segít, kismegszakítóknál nem lehet szempont a készülékvédelem . Sajnos ezen a ponton a szelektivitással már gond lehet, mert mit tehetsz ezek elé amennyiben szükséges. Hibákat okozhat a megszakítási határérték rossz kiválasztása, én 10kA alatti szerelvényeket nem tennék fel sehová, max. olvadóbíztosíték védelme alatt.

Jankaou

Sziasztok!

Köszönöm szépen az infókat.

@Simon Endre: a vezetékhálózat is cserélve lett, pontosabban folyamatban van még, szeretném lehetőség szerint maximum annyival terhelni, amennyivel szabvány szerint lehetséges. A szabványt nálam sokkal okosabb emberek találták ki, ezért igyekszem megfogadni az abban foglaltakat...

A teszt természetesen kőbaltás volt. Egyetlen ,,feature" érdekelt csak, mi történik, ha a névleges áramerősséget határozottan (1,5x terhelés) meghaladjuk. Két darab C10A-t teszteltem ki a jelenlegi palettából, gyakorlatilag ráakasztottam különböző működési elvű, nagy áramfelvételű fogyasztókat, () multiméterrel 14,1,- 14,5A stabil áramerősség mellett nagyjából 5-7 perc után oldott le (grafikon szerinti, kb.50 másodperc helyett). Másnap vásároltam egy megegyező paraméterekkel rendelkező, nevesebb készüléket, hogy tegyek negatív próbát is mielőtt ítéletet hozok, szobahőmérsékletről indulva, ugyanebben a felállásban érdekes módon 65 másodperc alatt leoldott, várakozásoknak (és papírformának) megfelelően. Tudom, ez távolról sem mondható laboratóriumi vizsgálatnak, nyilván számos egyéb tényező is befolyásolhatja az eredményt, de a nagyságrendekbeli különbségek azért aggodalomra adnak okot, de nyugtassatok meg, ha nagyon nem jól csináltam valamit.

Szívem szerint ETIMAT-ba vagy SCHNEIDER –be ruháznék be. Az ETI-t Gyúrmaúr kolléga dícsérte, SCHNEIDER-ről van valakinek tapasztalata? (árazás alapján az elitbe tartozik) bár amiket eddig láttam, az mind 4,5KA-s automaták voltak. Jelent ez valamit a gyakorlatban?

Köszi, J.

Simon Endre

Jankaou
Üdvözletem a hákli klubban, részemről megkaptad a tagságot. A kismegszakítók koldási jellege sajnos ott a leglaposabb, ahol te vizsgáltad és a vezetékvédelem szenpontjából nem igazán kritikus sáv, inkább a kétszeres lett volna illdomos ahol új szöget vesz fel a sávhatár, bár  "occót" nem teszteltem soha hogy annak a jellege hol és mi módon görbül. A megbízható márka az ABB, de az áraitól eldobod magad, mert a szokott árfekvés 3-5 szöröse viszont a gyártmány minősége és megbízhatósága garantáltan meg fog felelni. Valamikor én is ennél a cégnél dolgoztam. (Nem a gyártásban!) A megszakítók  igazi igénybevétele nem  a néhányszoros túlterhelésre fellépő termikus leoldás, hanem amikor zárlat következik be a táp és a fogyasztói hálózat aktuális soros impedanciájától függő, (amelyben a kismegszakító is számottevő tétel) egy olyan áramcsúcsban amit adott esetben már nem tud bontani, mert az ív fennmarad. Ez a megszakítóképesség aláméretezése, a következményeit ne ismer meg, szerencsére a szolgáltatói rendszer védelme még ott van pl. a késes főbíztosíték. Egysarkú védőelemek sajnos 8 kA környéken tetőznek. Ipari hálózatokban irodai, raktári közellátási leágazásokban, a táblák szekrények betápjában precedens esetén zárlatkorlátozó elemeket kell tenni.

Könyves Kálmán

Schneiderhez teszek egy "like"-ot. Komplett elosztók csak Schneider szerelvényekkel évek óta hiba nélkül. Ismerek olyan kollégát aki évek óta ETI-vel szerel, szintén jó tapasztalatokkal, árban kedvezőbb.
Schneiderből most van a Resi9(lakossági) http://www.schneider-electric.hu/documents/downloads/Resi_leporello_LQ.pdf
és Acti9(ipari)http://www.schneider-electric.hu/documents/products-services/product-launch/acti-9/ACTI9_altalanos_katalogus.pdf#page=1 széria.
A Resi9 4,5 kA-es, az Acti9 6-15 kA , meg persze sok más különbség, az Acti9 egy nagyon jól alkalmazható, szerelő és üzemeltetőbarát rendszer szerintem.

Gyurmaúr(fi-relé)

ETI-ből csak a magenta feliratosat vedd, mert az egyébiránt létezik -baráti áron- 10kA-es zárlati szilárdsággal is, bár kérdés, hogy amennyiben a drágalátós áramSZOLGÁLtató a mérő(k)höz mondjuk 6kA-es kismegszakítót helyez fel, nos akkor mennyit is ér a 10kA-es? Bár amennyiben az kellő szelektivitással van kialakítva, azaz a mérő(k)nél mondjuk C 32A-es (6kA) kismegszakító van, de a mért főelosztóban B16-nál (10kA) nincs nagyobb ,akkor elvileg képes a zárlathoz legközelebbi (és csakis az!) kismegszakító megállítani a zárlatot, mely így már nem jut el a mérőnél lévőkhöz... Személy szerint nekem nagy + meglepi volt olyan 7-8 éve az ETI, kezdetben idegenkedtem a Szlovén cuccostól, de az 1. szerelés után már nem volt kétségem; megtaláltam egy kitűnő ár/érték arányú brandet, azaz kismegszaki, Fi-relé, kontaktor, kapcsoló és ahogy kollégáktól hallottam, a "B"-s túlfeszvédelmi cuccaik is példásan jók, ami -azt gondolom- meglehetősen fontos!

Simon Endre

A mai témákon belül átváltok ide mert a napokban hasonló gondjaim voltak, csak fordítva  (annak van hírértéke.) Kritikus időpont 23:30 fehív barátom elromlott a fogyasztásmérő előtti  kismegszakító mert nem lehet felkapcsolni és mivel előtte bojlert vízkövezett és arra gondolt az ennek következtében kialakult többletfogysztást(?) már nem bírja C25 kismegszakító. Mivel a birtokán lévő hálózat másik fázisai éltek csinált hosszabítókból és elosztókból égy csodálatos második lakáshálózatot és fürdővizét fazékban melegítette. Következő napon konstatáltam hogy zárlatos az alelosztók gerince azt kezdtem szétszakaszolni és megtaláltam a zárlatos leágazást (a melléképületét) Megütköztem azon hogy az ott még eredeti "olvadós" táblában a föbíztosíték  és a leágazások egyike sem olvadt ki. A barátom bevallása szerint több tucat kisszakapcsolással próbálkozott és a 4 kW-os besorosított "teszteren " mérhető volt a teljes hálózati feszültség, tehát a  zárlat tökéletes volt. Az olvadók Dol 20A-es főbizti mögött a zárlatos leágazásban Do16A. A hibás fogyasztó kiderült helyiségtermosztáttal kapcsolt fali hőtökrös patronos hősugárzó volt a téli virágtárolóban. A vezetékhossz (csökkenő keresztmetszetekkel) a mérőtől számitva meghaladta a 150métert. Hát ennyit  az olvadókról.
A jelzőszem kiugrásának feltétele hogy a jelzőszál ne a rugó mögötti üregben süljön a felső csészéhez, mert akkor csak szakadásvizsgáló, mérés bizonyitja a kliolvadást. Figyelem a diazed fejek "ablaka" pótlandó ha hiányzik, mert fáziszárlatnál és szabálytalanul fordítva bekötött aljzatnál betétcsere közben a még esetleg kilógó jelzőszál áramütést okozhat.

recens

Hülye kérdés de egy háromfázisú hárompólusú kismegszakító ami egyszerre szakítja meg mind a három pólusát egyfázisú fázis nulla megszakításra használható-e?
Így az egyik pólusa üresen marad.