Terhelés nélkűl fogyasztás?

[kergabor]

Szép estét kívánok az Uraknak!
Szeretnék segítséget kérni nem a terhelés nélküli, hanem a terhelés alatti fogyasztás megállapításához.
A telepen, ahol dolgozom, több cég bérel épületeket, mi is egyet, ahol fel van szerelve egy almérő. Raktárépületünkben két fő áramkör van, amit két biztosító véd. Miután az összes fogyasztót bekapcsoltam, (ami azért nem jellemzően szokott egyidőben működni), lakatfogóval megmértem a két biztosítóból kijövő fázisvezetékeken az áramerősséget. Az egyik 7,5 körül mozgolódott, a másik 2,2 körül, összegezve, kerekítve 10 A. Ezt beszoroztam 235 Volttal, majd ismét beszoroztam 8 óra munkaidővel, majd újra szoroztam 20 munkanappal, kerekítve kijött 400 kWh, a tulajdonos szerint bruttó 65 Ft-ot kell fizetnünk az áramért kWh-ként, de ténylegesen mintegy 60ezer ft-nyi összeget kellett leperkálni, mert az almérőn mutatott fogyasztás alapján ez jött ki.
Azért kezdtem méricskélni, mert soknak találom az összeget, meg akarnék győződni, hogy az elméleti számítások is alátámasztják-e ezt a fogyasztást, vagy valami más hiba van, például csal az óránk.
Mi a szakvéleményetek? Jól számoltam, vagy kihagytam valamit?

[czapi]

Üdv!

Ez a képlet:

C= fogyasztásmérő állandója
ai= áramváltó áttétele, ha nincs akkor 1
au= feszültségváltó áttétele, ha nincs akkor 1
t= mért idő s
n= mért tárcsafordulat

P=(3600*ai*au*n)/(t*C)

[kergabor]

Köszönöm a reagálást!
A fogyasztásmérő állandóját miről ismerni fel? Rá van írva? Valahol olvastam egy 75-ös értéket, de gondolom ez változó lehet.
A mért áramerősségből nem lehet számolni, következtetni?
Össze akarnám hasonlítani, hiszen, ha rosszul forog az óra valamiért, akkor hiába számolom a fordulatokat, nem kapok valós eredményt.
Nem jól gondolom?

[czapi]

Köszönöm a reagálást!
A fogyasztásmérő állandóját miről ismerni fel? Rá van írva? Valahol olvastam egy 75-ös értéket, de gondolom ez változó lehet.
A mért áramerősségből nem lehet számolni, következtetni?
Össze akarnám hasonlítani, hiszen, ha rosszul forog az óra valamiért, akkor hiába számolom a fordulatokat, nem kapok valós eredményt.
Nem jól gondolom?

C= fogyasztásmérő állandója 1kWh fogyasztáshoz hány tárcsa fordulat tartozik

Gondolj bele a mérésedbe

• feszültséget megsaccolod
• áram pillanatnyi értékét méred

hol lesz ez a valós fogyasztáshoz képest?

[kergabor]

Időközben kiderült, hogy a tulajdonos adminisztrátor kislánya rosszul számolt, és feleannyit kell fizetnünk. Azért jó, hogy riposztoztam, mert csak igy derült ki. Nem akart becsapni, csak összekeverte a számokat .

Lenne egy másik kérdésem. Kicseréltem egy vezetéket a raktárunkban, ami az elosztó dobozból jön ki, kb öt méter volt az első kötődobozig. MTK 5x2,5 volt elfevőben, azt tettem fel, de csak egy fázist kötöttem be. A másik két fázisra való szálat leszigetelve félrenyomtam. Az volt furcsa, hogy a feszültségjelző csipogó, annak ellenére, hogy nincs bekötve a maradék két szál, jelzett, hogy feszültség van mindkét szálban. Megmértem, és valóban mindkét szálon 94 V-ot mutatott ki a műszer.
Mi lehet ennek az oka?

[Marton]

Valószínűen  nagy belső ellenállású multiméterrel mérted, és kapacitív feszültséget mérsz. Ez "természetes" jelenség. Ha valami fogyasztóval "megterhelnéd", nulla voltot mérnél.

[faxelektro]

Jó estét
            Ismeri valaki ezt a feszűltség szabályzo tipust APOLLO AVR 600M  600VA
                                                                                               IP-220v-50Hz
                                                                                               OP-220V-50Hz
               Nagyon melegedik a trafo vasmagja inkább mint a tekercs és most már nem ad ki feszűltséget sem.
    A trafo vasmagja mintha égett volna-fekete eggyes pontokon kb egy évig jól működött egy plazma TV rola
                                                                                       Javitható vajon vagy kuka
                                              Kösz a segitséget

[Szirty]

Üdv kergabor!

Az volt furcsa, hogy a feszültségjelző csipogó, annak ellenére, hogy nincs bekötve a maradék két szál, jelzett, hogy feszültség van mindkét szálban. Megmértem, és valóban mindkét szálon 94 V-ot mutatott ki a műszer.
Mi lehet ennek az oka?

Pont ezt kérdezték egy másik fórumon (csak ott nem csipogóval, hanem fázisceruzával detektáltak. Nem írom le újra idézem mit írtam oda:

*"hogy áthúzás van az egy kábelcsatornán belül a szigetelt vezetékek között?"

Létezik. De ez nem áthúzás! Semmi baja a szigetelésnek.
A párhuzamosan futó erek közötti kapacitív csatolás okozza. Nem a szigetelés átvezetése.

A fázisceruza kb 50-70V fölött kezd el világítani és a belső ellenállása nagy, nagyon kis áram hatására is világít. A kapacitív "áthallás" árama elég hozzá hogy világítson a fázisceruza.
Egyébként ha nem fázisceruzával vizsgálod, hanem multiméterrel méred akkor is azt tapasztalod, hogy ott feszültség van. Akár 230V-ot is mérhetsz.

Ha a kábel hosszú, akkor az üres, be nem kötött kábel érben olyan nagy áram is folyhat, hogy rendesen megráz ha beletenyerelsz. Sőt akár egy mágneskapcsolót is behúz vagy vígan világít róla egy 15W-os izzó.

Ipari vezérléseknél a jelzőkábel nem használt ereit mindig be kell kötni vagy le kell szigetelni emiatt, mert kellemetlen meglepetéseket okozhatnak az ilyen erek ha szabadon vannak hagyva.

Bárki kipróbálhatja egyébként. Le kell tenni az asztalra egy bund (50-100 méter) kábelt és az egyik erét be kell kötni a fázisba és megvizsgálod a többi eret :-)*

Kiegészítő magyarázat:
*A hosszan, párhuzamosan futó, egymástól elszigetelt kábel erek kapacitásként viselkednek (parazita kondenzátor jön létre). A kondenzátor egyenáramú szempontból szakadás a két fém közötti szigetelés miatt. De váltakozó áram szempontjából nem szakadás, mert impedanciája kisebb végtelennél.

Más szóval a kondi vezeti a váltakozó áramot, mert a kondenzátor két fegyverzete minden periódus alkalmával kisül, majd ellentétes polaritással feltöltődik. A kisüléshez és töltődéshez pedig áramnak kell folynia. Ez az áram "folyik át" a kondenzátoron.*

[kergabor]

Helló Szirty!
Köszönöm a magyarázatot.
Laikusként felmerül bennem a kérdés, hogy ez a kapacitív feszültség nem mérhető a nullavezetéken, vagy a PE-n? És ha ezeken is van, ez nem okoz zárlati jelenséget? Azt látom, hogy nem, mert normálisan működik az áramkör.

[Szirty]

Üdv kergabor!

Laikusként felmerül bennem a kérdés, hogy ez a kapacitív feszültség nem mérhető a nullavezetéken, vagy a PE-n?

Persze hogy nem, mivel a PE és az N kis föld fele mérhető ellenállása levezeti a föld fele ezt a feszültséget.
Ilyen feszültség csak "szabadon lógó" vezetékben alakul ki. Persze nem kell szó szerint lógnia, be lehet kötve olyan pontra ami szakadás (pl. egy kapcsoló, ami  ki van kapcsolva).

És ha ezeken is van, ez nem okoz zárlati jelenséget?

Nem tudom mit értesz "zárlati jelenség" alatt.
Egy kismegszakítót biztosan nem fog lekólintani egy ilyen szabad vezeték földelése vagy testelése, mivel csak néhányszor 10 vagy 100 uA áram tud folyni rajta. :-)
De hosszú kábel, hosszan párhuzamosan futó vezetékek mellett esetleg egy ÁVK-nak okozhat problémát.