Villámvédelem

[Sztrogoff]

...Panzió-motel-hotel, ezekre úgy tudom régen (MSZ274) is "kötelező" volt kockázat elemzéssel, azoknál sincs mindegyiken.

Hm. Kockajátékot játszani nem kellett.
Ez volt a kőkalyiba és a lőporgyár között:
R2 csoport. Kiemelt épület
Ide tartozik az alábbiakban felsoroltak közül minden olyan épület és egyéb építmény, amely nem tartozik az R3 ... R5 csoportok valamelyikébe:
- az az épület és egyéb építmény, amelyet a vonatkozó jogszabály* nem az ott előállított, feldolgozott, használt stb. anyag miatt minősít C tűzveszélyességi osztályúnak;
- nagyforgalmú épület;
- az a talajszint feletti épület, amelyben 50 személynél nagyobb befogadó-képességű helyiség van;
- földfeletti közműépítmény;
- tudományos, történelmi és művészeti értékű épület (ide kell sorolni a szobrokat valamint az emlékműveket);
- nagyüzemi állattartási épület.
Megjegyzés: A vonatkozó jogszabály**) szerint:
"Nagyforgalmú épület, építmény: amelynek átlagos napi személyforgalma az 1000 főt, csúcsforgalomban óránként a 300 főt meghaladja, valamint az, amelyben a rendeltetésszerű használat folyamán az öt percen belüli forgalom az 50 főt eléri.
(Rendeltetési egységenként szétválasztott forgalom esetén egységenként értendő.)"

[istvan01]

Sikerült beszélnem a Csatári Plaszt kereskedelmi vezetőjével B-s szikraközös túlfeszültség levezető egységük DÉMÁSZ területre vonatkozó típus engedély kapcsán. Arról tájékoztatott hogy ők nem rendelkeznek ilyen dokumentummal, viszont készségesen felajánlotta, hogy felveszi a kapcsolatot a DÉMÁSZ leginkább kompetens műszaki referensével, aki részt vesz az elbírálásokban és rendszer telepítésekben is. Eddig semmi pozitív eredmény.

Közben felvázoltam papíron magamnak, mi lenne ha szigorúan alkalmazkodnék a DÉMÁSZ másik, szerintem normákkal nem egyező előírásához, miszerint nem engedik összekötni az üzemi ÉV földelést a villám földelőkkel. 8db 3m-es villám földelőről van szó, az összekötésük talajban elég közel fut az ÉV földelőhöz és EPH-zott víz-gáz csövekhez. 4 megközelítési hely van talajban, 1m mélyen ezekhez a csövekhez 40-80cm távolságokban. A víz és gázvezetékek lakáson belüli végpontjain bilincsekkel EPH-ba kötöttek. Ha villámföldelőket egyáltalán nem kötném össze talaj szint alatt egymással, a megközelítések száma még mindig 3 lesz.

Nem kell hozzá nagy műszaki tudomány, hogy belássuk, közvetlen villám érkezésekor ebben az esetben is lesz jelentős villám áram átjárás a talajban az említett 4 (3) megközelítési helyen, továbbá az EPH leágazó vezetékeken lakáson belül feszültség és részvillámáram fog közlekedni a gáz-víz végpontokról az EPH csomópontok, ezzel az árammérő szekrényben lévő nullázó sín felé. Meg van a veszélye annak is, hogy így az EPH leágazó vezetékek 2,5-4mm2 és talán még a falban csövezett 2,5mm2 PE vezetékek keresztmetszetei túlterhelődnek az így bevezetett részvillámáramoktól.

Vagyis a józan paraszti műszaki ésszel is belátható, a PE és PEN vezeték (ha van T1+T2 levezető akkor a fázis vezetékek is) a DÉMÁSZ előírás szerinti módon is megkapja a villám feszültség és áram egy részét, ráadásul olyan áramutakon, ami az épületen belül-kívül nagyobb kárt is okozhat mint a norma(ák) előírása szerinti megoldásnál. Az épület minél "egyenletesebb" egyenpotenciálban történő feszültség emelkedése is jelentősen romlik. 

[istvan01]

Vagyis a józan paraszti műszaki ésszel is belátható, a PE és PEN vezeték (ha van T1+T2 levezető akkor a fázis vezetékek is) a DÉMÁSZ előírás szerinti módon is megkapja a villám feszültség és áram egy részét, ráadásul olyan áramutakon, ami az épületen belül-kívül nagyobb kárt is okozhat mint a norma(ák) előírása szerinti megoldásnál. Az épület minél "egyenletesebb" egyenpotenciálban történő feszültség emelkedése is jelentősen romlik.

Ezzel kapcsolatban felmerül egy nagyon nem egyértelmű kérdés számomra.
Van-e joga a DÉMÁSZ-nak engem azért büntetni, vagy valamilyen kártérítéssel fenyegetni, hogy ha mégis maradnak a villámföldelőim összekötve (bőven 20m-nél kisebb távolságon) talajszinten/alatt az ingatlanomra érkező DÉMÁSZ PEN vezetőjével? Az összekötés egyértelműen megfelel a normaelőírásoknak. Nem összekötési esetekben, EMC, katód védelem stb is előírás a csatolás, pl szikraközökkel.

[istvan01]

Napokban megkíséreltem a helyi NKM Démász ügyfélszolgálatán a méretlen ágra optimális B típusú túlfeszültség és villámáram levezető egység beépíthetősége után érdeklődni. Miután az ügyfészolgálatos kisasszony rögzítette az adataimat és próbáltam előadni hogy az MSZ 447 és MSZ EN 62305 normák előírnak a légvezetékkel és/vagy saját külső villámvédelemmel szerelt ház túlfeszültség kezelésére az alábbi szerinti megoldást, MSZ 447-ből idézve:

"2.6.1. A szabadvezetékes csatlakozású vagy külső villámvédelemmel (villámhárító) ellátott épületek mért fogyasztói hálózatában túlfeszültség-védelmet csak abban az esetben szabad létesíteni, ha az épület méretlen fogyasztói hálózata és központi EPH-csomópontja közé villámáram-levezetőt (10/350 µs) építenek be."

A kisasszony nézett mint a moziban, igazából nem is engedte hogy végig mondjam.
Azért még mutattam neki egy online is elérhető 2008-ban leírt, DÉMÁSZ  Hálózati Elosztó Kft 405. számú ügyvezető igazgatói utasítást:

Kisfogyasztói csatlakozó berendezések létesítése
17. Túlfeszültségvédelem
pontja is szó szerint az MSZ 447 fenti szövegét tartalmazza.

Abban azért készséges volt a hölgy, írjam le levélben részletesen és küldjem el az igényem/kérésem az NKM Áramhálózati kft-nek. Rendben, de mondom, onnan már egyszer lepattantam.
Írtam, majd meglátjuk.

Egy dolog ebben megnyugtat, nem sürgős, mert ugye a villám nagyon, nagyon kis valószínűséggel csapkod éppen nálam. De ha mégis, legyen már normákkal és józan műszaki szempontokkal legjobban egyező a védelem.

Nekem továbbra furcsa az, EON és ELMÜ területen a HENSEL és Csatári Plaszt pecsétzárható, típusengedéllyel rendelkező egységei megfelelő tervezéssel, partner szerelővel beépíthető. A HENSEL mutat rendszer engedélyt DÉMÁSZ Rt részéről a mellékkeletben felsorolt elemekre, de ebben nem szerepel az  Mi74219 túlfeszültség levezető.
http://ihensel-electric.de/wUngarisch/downloads/produktinformationen/pi/01_Mi_Rendsz_Demasz.pdf

[istvan01]

Azt hiszem feladom. Megkeresésemre kaptam választ az MKM Áramhálózati Kft-től, idézem:

"A villámáram levezető berendezést a mért oldalon –a villamos fogyasztásmérő után- javasoljuk elhelyezni. A jelenleg alkalmazott fogyasztásmérő szekrények kialakítása miatt, a szóban forgó villámáram levezető elhelyezésére nincs lehetőség a szekrényben. Egyedi tervet kell készíttetni, amiben az elhelyezést is figyelembe veszik. A tervezésre az NKM honlapon szereplő szerződött Partnerekkel van lehetőség.

A beküldött kérésben szereplő szabvány hivatkozott pontja a 2019. februártól hatályos MSZ 447:2019 szabványban nem szerepel."

Ez utóbbi, miszerint az MSZ 447:2019 legújabb kiadása már nem tartalmazza:

"mért fogyasztói hálózatában túlfeszültség-védelmet csak abban az esetben szabad létesíteni, ha az épület méretlen fogyasztói hálózata és központi EPH-csomópontja közé villámáram-levezetőt (10/350 µs) építenek be"

Ezzel lényegében az árammérő szekrény pecsétzáras dolgainak villám-káreseménye felelőssége is tisztán a fogyasztóra hárul, az esetleges ezzel összefüggő nagyobb káreseményekkel együtt.

[Sztrogoff]

Hát akkor, már bocs a direkt fogalmazásért,  a pontatlanságban tudtatok azonos nívóra emelkedni, mivel az általad idézett "csak abban az esetben szabad létesíteni" szövegű 2.6.1. passzus 1998. 07. 01-től 2002. 06. 01-ig volt csak érvényes.

[istvan01]

Hát akkor, már bocs a direkt fogalmazásért,  a pontatlanságban tudtatok azonos nívóra emelkedni, mivel az általad idézett "csak abban az esetben szabad létesíteni" szövegű 2.6.1. passzus 1998. 07. 01-től 2002. 06. 01-ig volt csak érvényes.

Értem, de ez a villámvédelemem logikus és műszakilag optimális megvalósításában nem vitt előre. Szabványok naprakész ismeretében nem vagyok toppon, pláne nem a jogászpontos értelmezgetésben, ami a mezei júzernek nem is feladata. De azt meg kell állapítanom, hogy ebben a külső-belső villámvédelem kialakításban a normák változásai elég cikkosak kisfogyasztói területre vonatkozóan (is?), ha ebben a részkérdésben ennyi ellentmondással találkozhatok a hatóság szerepében tetszelgő Elosztói Engedélyes NKM-el való tájékozódásban.

Csak ismétlem magam, ide azzal számomra furcsa kérdéssel jelentkeztem, vajon miért nem fogadják el DÉMÁSZ területen az ÉV üzemi földelő egyesítését a villám földelőkkel, amihez ragaszkodott is a villámvédelmet nekem tervező-ajánló kivitelező? Talán ezzel is összefügg, DÉMÁSZ ezért nem "ajánlja" (vélhetően el sem fogadja) a méretlen ágra tervezendő pecsétzárható B-s villámáram-túlfeszültség levezetőt sem.

[Sztrogoff]

Most épp lusta vagyok visszaolvasni, de túlfeszültséglevezetőn keresztül sem engedélyezi az összekötést?

[istvan01]

Most épp lusta vagyok visszaolvasni, de túlfeszültséglevezetőn keresztül sem engedélyezi az összekötést?

Ezt a kérdést meg én nem értem? A túlfeszültség levezető, ami villámáram levezető is lehet (a mért ágon mérőszekrényben nekem most OBO V50 imp. 10/350us 12,5kA) az nem PE-3L vezetőkre kapcsolódna, hanem EPH-3L vagy még inkább Villámföldelő-L? Az EPH-3L alig különbözik a PE-3L kötéstől. PE helyett behozni külön erős keresztmetszettel a villám földelőt túlfesz-villámáramlevezetőhöz annak PE kapcsára, ami ebben az esetben lent talaj közelében, talajban nem összekötött az EV üzemi földelővel? Szerintem ez nagyon furcsa és valószínű sokkal nagyobb bajt okozna, mintha "szabályosan" lent főföldelő szinten egyesítenénk a földelő eszközöket.

Továbbra is a közvetlen, épület külső villám felfogóin keresztül érkező villám áram romboló hatás kivédésre kellene B-s levezető a méretlen ágon és a talajban földelők egyesítése, így a villám áram kb 50%-a nem kúszik be a lakás villamos rendszerébe. Ha Villámföldelő-L levezető kötést építenénk, az a legnagyobb áram impulzust vinne be a mért oldali áram hálózaton keresztül.

A bájos a DÉMÁSZ hivatalos levelében az ajánlás, forduljak NKM partnerhez, terveztessem meg a dolgot, akik az esetleges műszaki megoldások tekintetében a szükséges egyeztetéseket az NKM Áramhálózati Kft-nél megteszik. Aha, most már 5 témában jártas, tapasztalt, érdekelt és eszköz gyártó cég irányól csipegettem össze annyi információt, hogy ezt semmilyen formában nem engedi a DÉMÁSZ nálam megvalósítani.

[istvan01]

Voltak nálam NKM-DÉMÁSZ szerelők ismét oda-vissza mérőt cserélni. 4 és fél év óta ez már harmadik szaldós elszámolású óra, ki tudja miért kell ezt ennyiszer cserélni?
Szóba került a családi házamon látható külső villámvédelme. Rá is kérdeztem, szerintük a méretlen ágon van-e esély a pecsétzárható B típusú villámimpulzus-túlfeszlevezető beépítésre?  A szerelők közül a tájékozottabb rögtön azzal a véleménnyel állt elő, tök felesleges a családi házakon a villám védelem, mert inkább magához vonzza a villámot, mint nélküle??? Egyébként ahol volt feladatuk villám okozta sérülés szerelésre, ott legtöbbször a villám hatására a mérőszekrény, vagy annak tartalma több méterre kirobbant a falból. És nem, a B-s levezetőt DÉMÁSZ nem szokott engedni beépíteni méretlen ágra. Ennyiben maradtunk.

Ennek kapcsán merült fel ismét bennem az, hogy az egyesített villám és üzemi földelésem (eredőben 2-3ohm), ami természetesen össze van kötve a talajban futó fém víz- és fém gázvezetékkel, talajfelé ellenállását tovább javítom, csökkentem, akkor a villám okozta feszültség emelkedés a földelés irányából bejutva a mérőszekrénybe kisebb áramot préselne ki az utcai hálózat felé a mérőszekrényben mért ágon szerelt  OBO V50 túlfesz levezetőkön keresztül a fázisokon és PEN vezetőn.
A földelőket (ami 80%ban körbeveszi a házat) szaporítani még mindig "olcsóbb", magam elvégezhetem, mint egy Csatáriplaszt, Hensel előszerelt pecsétzárható B-s levezető egységet méretlen ágra építtetni, ami eddigi információk szerint nem járható megoldás nálam.